Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Animáció. Szakirodalom Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Animáció. Szakirodalom Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai."— Előadás másolata:

1 Animáció

2

3

4

5 Szakirodalom Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár. Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadság iskolája. KJF, Székesfehérvár. Grosz Pálma-Váczy Sándor (2003): Gyerek animáció. KJF, Székesfehérvár. Pusztai Gabriella-Váczy Sándor (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár Csider Sándor (2000) :Kulturális animáció 1-2. kötet. Jegyzet. BDTF Csider Sándor (1997) :Játékalbum. Animációs játékok-drámajátékok vezetése NYTF, Nyíregyháza Magyar Márton (2003):Turisztikai animáció BGF Bp. Kollarik Amália: Animáció a turizmusban. Barabás Zsolt (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár.

6 Szakirodalom Müller A. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In: IV. Országos Neveléstudományi Konferencia kiadványkötete. Bp., MTA okt , 93.p. Müller A. - Könyves E. (2004): Az animáció szerepe és jelentősége a wellness turizmusban. 34. Mozgásbiológiai konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bp, dec. 2-3 Müller A. - Könyves E. - Szabó R.:(2005): A wellnessturizmus sokszínű kínálatának bemutatása In: Iskolai testnevelés és sport. 27. szám jún p. Müller A. - Könyves E. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In (Kalokagathia, megjelenés alatt a cikk.) Könyves Erika: A falusi vendégfogadás főbb jellemzői Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In Lovász Sándor – Székely Péter (szerk): A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. Economica II. Szolnok, Szolnoki Főiskola, 6.p. Könyves Erika – Müller Anetta: Szabadidős programok a falusi turizmusban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, p. Bögréné Könyves Erika: Szórakoztatási lehetőségek. In Zoltai Márta (szerk.): A falusi turizmus. Távoktatási tankönyv. Budapest, MTV OPÁL, 5-24.p. /Vendégvárók, /

7 Téma választási lehetőségek 1. A wellness, mint animációs lehetőség. 2. Élményfürdők, élményparkok animációs lehetőségei. 3. Népi hagyományok és játékok animációja. 4. Egy kiválasztott szálloda animációs, szórakoztató lehetőségeinek elemzése. 5. Borvidék és animáció, külső program, mint szórakoztató ajánlat. 6. Gasztronómia és animáció, szórakozás és élmény. 7. Animációs program lehetőségei a fizikai rekreáció eszközeivel. 8. Turisztikai animáció. 9. Szabadon választott téma.

8 Társadalmi helyzetkép A WHO évi világjelentésének témája a lelki egészség volt. Elsősorban a fiatal népességben a mentális megbetegedések és zavarok rendkívül gyakoriak világszerte Amely kihat a közvetlen munkaképességre és az életminőségre. Világszerte 450 millióra becsülik a mentális betegek számát: –70 millió alkoholfüggőségben, –24 millió skizofréniában szenved. –10-20 millió öngyilkosságból 1 millióan meghalnak

9 Társadalmi helyzetkép WHO előrejelzés: –A XXI. Század vezető egészségügyi problémája a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések lesznek, –a depresszió és következményei. –A éves korosztályban a depresszió járul hozzá a betegségek okozta veszteségekhez. –Az összes 30%-a származik a lelki egészség zavaraiból. Ez ötször nagyobb mint a szív-érrendszeri, hét és félszer több,mint a daganatos megbetegedések

10 A depressziós tünetegyüttes gyakorisága a 16 évesnél idősebb magyar népesség körében a Beck-depresszióskála szerint 1988 Nem depressziós (n=15345) Enyhén depressziós (n=3392) Közepesen depressziós (n=931) Súlyos depressziós (n=594) Férfi (n=9367) Nő (n=10895) Összesen 77,5% 74,2% 75,7% 15,6% 17,7% 16,7% 4,0% 5,1% 4,6% 2,8% 3,0% 2,9% 1995 Nem depressziós (n=8652) Enyhén depressziós (n=2132) Közepesen depressziós (n=794) Súlyos depressziós (n=879) Férfi (n=5646) Nő (n=6811) Összesen 72,8% 66,7% 69,5% 15,0% 18,9% 17,1% 5,8% 6,8% 6,4% 6,3% 7,7% 7,1%

11 A kezeletlen szorongás, depresszió összefüggései az önkárosító magatartásformákkal A kezeletlen szorongás legfontosabb következményei: –a fokozott és krónikus alkoholfogyasztás –a dohányzás –a drogproblémák –másodlagos depresszió –az öngyilkosság –a munkaképesség nagyfokú csökkenése

12 A kezeletlen szorongás, depresszió összefüggései az önkárosító magatartásformákkal A mentőhívások 5-20%-ban szorongásos roham, pánikszindróma miatt történik. A hívások 50%-a ismételt hívás. A betegek 43%-a rendszeresen hívta ki korábban az ügyeletet. 26%-nál történt teljes belgyógyászati kivizsgálás, ahol szervi elváltozást nem állapítottak meg.

13 Öngyilkossági magatartás 1988 óta Magyarországon jelentősen csökkent az öngyilkosságok aránya: 40,3 százezrelék (1988) 33,7 (1996) 32,6 (2000) 29,1 (2001) Nemzetközi összehasonlításban ez még mindig igen magas arány.

14 Öngyilkossági magatartás 21,7%-ának vannak öngyilkossági gondolatai 4,0% kísérelt meg öngyilkosságot élete során 2,6% számolt be olyan öngyilkossági kísérletről,amely miatt orvosi kezelés történt 1,1% két vagy több öngyilkossági kísérlete volt élete során A legfontosabb szociális tényező a munkanélküliség volt. (1995-ös felmérés)

15 Az animáció definiálása Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentései: éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.

16 A rendezvény animáció A rendezvény animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő- centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül. Ennek érdekében a közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául. A rendezvény animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, „az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban… gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról. Segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kulturális programok tervezését és megvalósítását.”

17 Érték és nevelési érték A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. Milyen értékeket teremtünk illetve közvetítünk? Mik a törvényszerűségek, eljárások, amelyek az értékteremtésben szerepet játszanak? A bizonytalanság az értékek tekintetében, az értékzavar a nevelés elméletének és gyakorlatának visszatérő sajátossága!

18 Konstruktív életvezetés mint nevelési érték A konstruktív életvezetés alatt olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak: közösségfejlesztő jellegű, de az egyén fejlődését is elősegíti (önfejlesztő). A pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. Ennek ellenkezője a destruktív életvezetés.

19 Konstruktív életvezetés Két funkcionális komponense: –Közösségfejlesztő vagy morális –Az önfejlesztő,tehát az életvezetés sikerét biztosító összetevő Mindkét komponens fejlesztése elengedhetetlen

20 Konstruktív életvezetés Egyoldalú életvezetésre felkészítés esetén –Közösségfejlesztő Értékes, morális, altruisztikus beállítódás Életvezetési kudarcok, egzisztenciális zavarok –Önérvényesítő Egoisztikus beállítódás megerősítése, Interperszonáls és szociális konfliktusok

21 Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban Az EU emberkép modellje Dánia: tanulni vágyás,kultúrák megismerése Németo.: esélyegyenlőség, tolerancia Görögo.: erkölcsi, vallási, humanitárius értékek Spanyolo.: a szolidaritás, másság tisztelete Finno.: személyiségfejlesztés, együttműködésre nevelés

22 Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban Az uniós társadalom elvárásainak megfelelő ember szocio-morális vonatkozásban: –altruisztikus –munkára orientált –kooperatív –toleráns önérvényesítés tekintetében: –önképzésre motivált –adottságait gondozó –fejlesztő –alkalmazkodó –gyakorlatias –konvertábilis

23 Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban A konstruktív életvezetésű személyiség további operacionalizálása: A konstruktív életvezetésű emberkép egy konstruktív magatartás- és tevékenység repertoárban tárgyiasul és nyilvánul meg. Az egyéni életvezetést (életvitelt) attól függően értékeljük,hogy az illető mit tesz, mit alkot vagy mit követ el, vagyis magatartása és tevékenysége alapján.

24 Magatartásformálás a nevelésben Az ösztönös nevelés szintje –A szociális tanulás instrumentális kondicionálással A konstruktív megnyilvánulásokat elismeri A destruktív megnyilvánulásokat szankcionálja A tudatos nevelés szintje –A szelektív hatásrendszer működtetésével Alacsonyabb hatásfokkal Jó hatásfokkal (felkészítés): –magasrendű szociális funkciók ellátására, –meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra

25 A morális magatartás- és tevékenységformák kialakítása Szellemi, fizikai vagy közéleti munka Értékóvó magatartás (a közösség): –Szellemi –Kulturális –Természeti Segítőkészség vagy karitativitás Toleráns magatartás Fegyelmezettség

26 Az önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák megerősítése Intellektuális művelődési tevékenység –A tanulás megszerettetése –Az élethosszig tartó tanulás Esztétikai tevékenység –Önmagára irányuló Személyi kapcsolatok, a sikeresség feltétele –A környezetére irányuló A környezet esztétikuma vonzó hatású Az egészséges életmód normáit követő magatartás –Mozgásos programok –Higiénia

27 Az animáció fajtái Az animáció kialakulásában 3-féle vonulat különíthető el: –filmes és számítástechnikai animáció: filmes iparban megjelent animáció: az élettelen rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm) animáció a számtech. területén: itt olyan rövid mozgó képsorról beszélünk, amely az interneten max mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból áll.

28 Az animáció fajtái szociokulturális animáció: –A szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. –Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és művelődés. –Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsak és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

29 Az animáció fajtái A rendezvény animáció: –kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő- centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, –célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül, –közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául.

30 A szociokulturális animáció Alapfogalmak: - szocializáció - nevelés - művelődés A teljes, a kifejlett emberi-társadalmi létezésben, emberi ténykedésben a „szerves egész” mindegyik alkotóeleme fontos, jelentős, értékes, nélkülözhetetlen. Az ember formáló tényezők magát az emberi életet alakítják, ami egy komplexum, sajátszerű komponensekkel, dimenziókkal, funkciókkal. Ezek elsajátítása differenciáltan történik meg.

31 A szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. Mai „kultúrfokon” csak a szocializáció útján lehetetlen. Szakszerű, tudatos, tervezett, rendszeres előkészítés szükséges. A mai ember nem „belenő” a társadalomba, hanem „bevezetik” őt abba. Van egy szociokulturális meghatározottság. A közvetlen környezet statikus fogalom,ennek dinamikája a mindennapi élet A közvetlen környezetben lezajló mindennapi élethez kötött folyamat. Funkciója az egyén mindennapi életképességének a kialakítása.

32 A nevelés Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem spontán, véletlen, hanem tudatosan vezetett, társadalmilag szabályozott és nem az egyed, hanem a társadalom fenntartásához szükséges képességek elsajátítása az elsőrendű feladat. A képességek fejlesztése nem csoport, hanem társadalomérdekű tevékenység. A szubjektum (cselekvő egyén) társadalmilag szükséges értékteremtő képességeinek intenzív fejlesztését szolgálja. A társadalmilag szükséges tevékenységeket pedagógiailag megszervezett módon építi be a saját rendszerébe. Cél az egyén társadalmi cselekvőképességének fejlesztése.

33 A művelődés Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem tapasztalati, hanem tudatos – külön erőfeszítést igénylő elsajátítás. A neveléstől különbözik, hogy nem kötelező, hanem önkéntes tevékenység. Az általános műveltségnek - az egyéni érdeklődés által meghatározott irányban való - öntevékeny továbbépítése. A művelődés terjedelmét, irányát és szintjét az egyén érdeklődése szabályozza.

34 Egymásra épülve A szocializáció elsősorban az egyed, a nevelés elsősorban a társadalom, a művelődés elsősorban az egyéni műveltség reprodukcióját szolgálja. A művelődés feltételezi a képességek iskolázottságának egy minimumát, a képességek iskolázása feltételezi az egyén mindennapi életképességének - szocializáltságának – egy minimumát. Mindegyiknek van valamely hozzárendelt intézménye: család, iskola, műv. intézmények.

35 Rendezvény animáció –A rendezvény animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, –„az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően –az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban… –gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról, –segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport és kulturális programok tervezését és megvalósítását.”

36 Rendezvény animáció –A rendezvény animáció lényege: feloldja a szabadidejével bánni nem tudó emberek gátlásait összehozza az azonos érdeklődési körű embereket lehetőséget biztosít a megszokottól eltérő kikapcsolódásra a családok, párok és egyedülállók részére egyaránt.

37 Célok, tevékenységi körök, közös jellemzők –Az animációs munka céljai: Minden embernek lehetőséget ad arra, hogy felfedezze önmagát, a csoport és a társadalom munkájában részt vegyen. Segíti a különböző körülméynek között élő emberek egymás mellett éléséből adódó kapcsolatokat, egymás értékeit, véleményeit, szokásait elfogadva és tiszteletben tartva Lehetőséget teremt mindenkinek, hogy elhelyezze önmagát, kibontakozhasson. –Területei, tevékenységi körei: művészetek: irodalom, film, festés stb tudományos tevékenységek: önképzés, konferenciák… társas élet: bálok, szomszédok, egyesületek…. test-kultúra: sport, horgászat, természetjárás….. gyakorlati tevékenység: kertészkedés, barkácsolás… –A szocio kulturális animációs területek közös jellemzői: munkaidőn kívüli nevelő jellegű tevékenység az emberek szükségletei, szórakozási igényük alapján alakul önkéntes részvételt feltételez nyitott tevékenységek, tehát bárki csatlakozhat hozzá általában csoportos keretek között zajlik általában animátor segédkezik ezek lebonyolításában

38 A szocio-edukatív animáció Animálni annyit jelent, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Egy közösségen belül: - hovatartozásunk megtalálása, - az identifikáció megkönnyítése, - a találkozás, a beszéd, a megértés, a kölcsönösség, a társ. beilleszkedés szükségletének felébresztése, fejlesztése, - a csoportos önkifejezés, cselekvési szándék, kreativitás elősegítése, - a belülről fakadó aktivitás előidézése.

39 A szociokultúrális animáció Művészeti (irodalom, film, festészet, stb.) Tudományos (önképzés, konferenciák, sajtó) Társas élet (családi élet, ünnepek, bálok, egyesületek) Testkultúra (sport, természetjárás, horgászat) Gyakorlati tevékenység (kertészkedés, barkácsolás)

40 A szociokultúrális animáció Nevelő jellegű tevékenység a munkaidőn kívül. Megfelel az emberek kezdeményező kedvének, szükségleteinek, szórakozási igényeinek. Önkéntes részvételen alapul. Nyitott, bárki részt vehet rajta. Elvileg nem támaszt előzetes követelményeket. Általában csoportban valósul meg, sokoldalú lehetőségeket kínáló intézményekben. Általában animátor segítségével.

41 Az animátor személye Hogyan jellemezhető a munkája? Mi a szerepe a közösségben? Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési koncepciót testesít meg?

42 Az animátor személye, tevékenysége Az egyének és csoportok fejlődésének az ügyvivője. Tevékenységet, aktivitást keltsen életre. Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a sport területén. A tevékenység az egész lakossághoz szól a minél teljesebb folyamatos művelődés (önművelés) felé nyit.

43 Az animátor személye, tevékenysége Segít az embereknek megérteni a társadalom mechanizmusát, az újrateremteni úgy, hogy az emberek maguk vállaljanak felelősséget benne. Szenzibilizálja a csoportot a fejlődés perspektívái iránt, a jobb teljesebb élet a társadalomban való szocializáció, a közösségi szelem és az egyén tisztelete iránt. A csoport meg tudja határozni céljait, és meg tudja választani a legmegfelelőbb eszközöket azok eléréséhez.

44 A non-direktív irányítás Az animátor tagja a csoportnak sajátos egyedi stílusban. Feladja privilegizált vezető szerepét, melyben minden tőle függne, nem kívánja helyzetét arra felhasználni, hogy saját nézőpontját, értékrendjét és céljait erőltesse rá a csoportra. Segítse a csoporton belül: – megvilágosodást (helyzet, probléma) – objektivitás realitás) – alkalmazkodóképességet (élet és egyén igazodása) – kreativitást (állandó megújulás)

45 A non-direktív irányítás Nem a vezető hiányát jelenti vagy a beavatkozás kiküszöbölését. Inkább tartózkodó magatartás, tiszteletadás a mások személyisége iránt. Minden olyan manőver visszautasítása, amely más gondolkodásmódot vagy életmódot akar az egyénre vagy csoportra kényszeríteni.

46 Ami nem az animátor Nem élharcos (aki vezeti a csoportot) Nem helyi ügyintéző (v.mi hatalom szolgálatában) Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz) Nem túlbuzgó (aktivista) Nem elvont idealista (népboldogító) DE! Nem lehet közömbös, sem színtelen. Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes állásfoglalása.

47 A rendezvény animáció története Az 1950es évek közepéig az emberek olyan helyeken töltötték a szabadságukat, amelyek a tömegturizmust szolgálták ki. Olaszországban pl, Rimini és környéke kilómétereken át elnyúló, széles homokos stranddal és a szórakozóhelyek ( diszkók, bárok, játéktermek, sport- és kultúrlétesítmények) százaival várta és fogadta a kikapcsolódni, a pihenni vágyó vendégeket. Idővel azonban a vendégek egyre inkább keresték az olyan üdülőhelyeket, ahol színvonalas szolgáltatásokat, nyugalmat és kényelmet kínálnak. A tömegturizmus negatívuma, hogy nincs házigazda-vendég kapcsolat illetve a nyaralók között is felszínes a kapcsolat, vagy ki sem alakulnak az interakciók. Erre a problémára jelent megnyugtató és minden igényt kielégítő választ a turisztikai animáció.

48 A rendezvény animáció története Az első animátorok Franciaországban kezdtek el tevékenykedni egy új üdülési forma beindításával, amelynek lényege az volt, hogy a vendégek mellé diákokat is hívtak abból a célból, hogy a vendégeket szórakoztassák. A turistafalvakkal párhuzamosan született meg a turisztikai animátor, aki felelős pl. a vendégek szabadidejének megszervezéséért, egymással való ismerkedésük elősegítéséért. Viszonylag elismert és keresett szakemberei, bázisai, a falun belüli élet „ szívélyes szervezői”. Ilyen volt a Club Mediterranée 1950-ben, amely mára a világon az első számú klubüdültetővé vált – mond az egyes kínált animációs, szabadidő- eltöltést segítő programokat vizsgálva, mind azok professzionalitását tekintve. Egyéb híres klubok: Robinson, Aquaris, Fram, Club Aldiana A legtöbb animációs szolgáltatással rendelkező szálloda Tunéziában, Törökországban, Görögországban és Olaszországban található. Hazánkban először a Club Tihany kialakítása történt 1987-ben. Ezt a filozófiát követve további szálláshelyek is létrehozták saját animációs szolgáltatás-bázisukat, főként a nyári turistaszezonra koncentrálva.

49 Az (rendezvény) animáció típusai Rekreációs animáció A felfokozott életritmusnak, a stressznek, a mozgásszegény életmódnak köszönhetően – szellemileg és fizikailag egyaránt –fáradt ember energiáinak újratermelését, felfrissítését célozza meg. –rekreációs parkok –élményfürdők Animáció az egészségmegőrzés jegyében –gyógyturizmus –sportanimáció Animáció a lelki kondicionálás jegyében –thai-chi –jóga –meditáció –autogén tréning Kulturális animáció –múzeumok, kastélyok animációja Látvány animáció –természetjárás (nemzeti parkok, sivatagok, lakatlan szigetek) Gasztronómiai animáció –borkóstoló –főzőtanfolyam –gasztronómiai fesztiválok A tipikus szórakozások animációja –presztízs jellegű animáció (sarki expedíció) –kaland animáció (katasztrófa turizmus, túlélő túrák)

50 Az animáció csoportosítása a szabadidős tevékenység jellege szerint Mozgás, sport –helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül (fitness) –életkor szerint gyermekek tevékenységei (számháború, bújócska), felnőttek tevékenységei (lovaglás, sziklamászás, jet-ski) Társas tevékenységek –gyermekeknek: jelmezbál, kis kertész program –felnőtteknek: casinó, kvíz-műsorok –családoknak: társasjáték, piknik Hobbi és kreatív tevékenységek –gyurmázás, üvegfestés, fényképezés, lufi hajtogatás Művelődés, felfedezés –gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola –felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések –családoknak: óriás játékok, múzeumlátogatás Kaland –gyermekeknek: kincskeresés, arcfestés –felnőtteknek: szabadban éjszakázás, ejtőernyőzés, dzsip-túra Pihenés, nyugalom –gyermekeknek: szieszta, mesedélután> –felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák –családoknak: templom látogatás orgona koncerttel

51 Animációs stílusok és módszerek Az auteriter stílus azt jelenti, hogy az animátor a csoporttal a saját álláspontját akarja elfogadtatni, ehhez a meggyőzéstől, a manipuláláson át a kényszerítésig mindent megpróbál. A laissez-faire, a laza stílus lényege, hogy az animátor a vezetést teljesen átengedi a csoportnak. A csoport fejlődése a saját fantáziájától függ. Az asszociatív, azaz demokratikus stílus egyenlőséget jelent az animátor és a csoport tagjai között. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kölcsönösen segítik egymást a tervek kidolgozása, a feltételek megteremtése és a megvalósítás során.

52 Következmények 1. A tagok vagy elfogadják vagy elutasítják ezt a stílust. Vagy alávetettség vagy lázadás. A vezető megtorló intézkedései a ellenszegülőkkel szemben és (a hatalma megtartása érdekében) engedményeket tesz, kárpótol, jutalmaz.

53 Következmények 2. A csoport saját fantáziája és szeszélyei szerint fejlődik. Anarchia, harc a természetes vezetők, klikkek között. Kiválasztódik egy „új főnök”, aki zsarnokibb, funkcionálisan keményebb stílust diktál.

54 Következmények 3. A cél megközelítése kölcsönös segítséggel és egyidejű hozzájárulásokkal történik. Mindenki személyesen is érintettnek érzi magát. Feladatok, tervek, viták, elemzések, megvalósítások, kutatások, döntések, értékelések. A cél elérése nem csak az animátor ügye.

55 A demokratikus stílus akadályai Létszám: terjedelmes csoportnál képtelen az együttműködő magatartásra, pedig a csoportra szeretné bízni a kezdeményezést, a felelősséget. Az érettség: minél fejlettebb a csoport, annál gyakrabban kell irányítani. (visszahúzódás időben) Rendelkezésre álló idő: pl. rövid Szokás, hagyomány: „…ezt mi így szoktuk” Fenyegetés: parancsok, bénító adminisztratív szabályok.

56 Az értékelés jelentősége Az értékelés- a közösségi élet egészének szempontjából való értékítéletet jelenti, tartalmilag vonatkozhat technikai feltételek, ill. a személyek közötti kapcsolatok elemzésére. Első fázis a visszacsatolás lehetőséget ad a múlt feltárására. Ez az elemzés jelenti az értékelés alapelemét. Az elemzés történésekből indul ki, melyeket a csoport tagjai másként éltek át és másként érzékeltek. Második fázist a jelen elemzése jelenti. Ez választ keres arra, hogy mivel magyarázhatók a múlt történései, mennyiben érintik a jelen céljait. A harmadik fázis a jövőre vonatkozó álláspontok értékelését jelenti. A megvalósításhoz szükség van-e új módszerek, technikák alkalmazására vagy sem.

57 Az értékelés jelentősége A spontán értékelés akkor következik be, ha úgy vélik, hogy a csoport vagy annak egy tagja által megélt esemény érdeklődésre számíthat, hatást gyakorolhat, gátolhatja vagy feloldhatja a magatartást. Az értékelést nem tervezték, de a körülmények kedvezőek az értékeléshez. A pontos értékelés előre meghatározott időpontban történik. Az értékelési eljárásmódok változhatnak, a séma azonban azonos marad, megállapítás-tisztázás- helyesbítés.

58 Az értékelés jelentősége Egyéni értékelés (5-6 fő) csak kis csoportok mellett lehetséges. Ilyen esetekben minden tag elmondja vagy leírja véleményét, ehhez a társak hozzászólhatnak, a vita összegzését, tartalmi ismertetését az animátor végzi. Alcsoportokban (7-8 fő) történő értékelésre akkor kerül sor, ha a csoport nagy létszáma miatt az érdemi munka érdekében több kisebb ún. alcsoportokban értékelnek először, majd e vitákat tükröző jelentések alapján a nagy csoport összegzi a véleményeket. Az egy csoportba (10-12 fő) történő értékelés mellett mindenki elmondhatja a véleményét, de előfordul, hogy az agresszívebb tagok túlzottan határozott fellépése a szerényebbekre bénítóan hat.

59 Magatartás és viselkedés A stílus: az ember. Vajon joggal feltételezik-e az emberek egy talpig fekete bőrbe és szegecsbe öltözött, ménesnyi lóerőt nyergelő fiatalról, hogy eleve agresszív? Nézzük a televízió-csatornák bűnügyi műsorait. Az interjúalanyok a bűnügyek üldözői és üldözendői oldalán ugyanazokat a külső stílusjegyeket viselik. Kopaszok, napszemüvegesek, kigyúrtak. A nyelvi stílusjegyek is hasonlatosak, mintha azonos volna a követendő példa. Véletlen ez?

60 Az attitüd értékelő magatartás A viselkedés és az attitűd társas viszonyban ciklusba szerveződik, méghozzá olymódon, hogy az –én attitűdöm kihat az én viselkedésemre, –az én viselkedésem kihat a te attitűdödre, –a te attitűdöd kihat a te viselkedésedre. A két résztvevő között az attitűdök erősíthetik egymást, a ciklusból könnyen negatív, illetve pozitív spirál alakulhat ki.

61 A normális ember a fenti ciklus alapján mindig a saját viselkedését igyekszik megváltoztatni, amely döntésnek több oka van: –Önmaga megváltoztatása csupán akarat, lelkierő és elhatározás kérdése, legtöbbször nincs szükség hozzá külső erőre. –Az alkalmazkodás a túlélés eszköze, nekem kell alkalmazkodni, ha életben akarok maradni. –Nincs felhatalmazásom, jogalapom vagy egyéb ésszerű okom arra, hogy én határozzam meg, hogy szerintem másoknak mi a jó vagy a kívánatos.

62 Az emberi viselkedés Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül. Az ember működésének legmélyén a személyiség jellemzői rejtőznek. Az alapokat a felmenőinktől, mindenek előtt a szüleinktől kapjuk. A gének által örökített jegyek nagyon fontosak, de ezek mellett ott vannak azok a sajátosságaink is, amelyek kizárólag minket jellemeznek. Ez utóbbiak a környezetbe való beilleszkedésük, a szocializációnk folyamatában épülnek a személyiségünkbe. Tehát örökölt és tanult vonások együttese adja személyiségünk egyszervolt sajátosságait.

63 A magatartás általános vonásai ennek az állandóan formálódó folyamatban születnek és változnak, de bizonyos időtartományban viszonylagos állandóságot is mutatnak. A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a bevezetőben említett stílus.

64 Ha a személyiség - magatartás - viselkedés összefüggéseit vizsgáljuk, akkor felfedezhető az egymás általi meghatározottság, de a meghatározottak visszahatása is. Például: A személyiségben örökletesen jelen levő hajlamra hatással van a szülői példa, mint követendő minta, és ez a gyerek viselkedésében - vagyis a cselekedeteiben - az erőszakosságban jelenik meg. Mi és mennyi ebben az, amit örökölt illetve amit megtanult, csak mélyebb vizsgálatok árulják el. A magatartás formáinak többféle osztályozása ismert. Mi a kommunikáció nyitottságának és mások figyelembe vételének két összefüggésében vizsgáljuk a lehetséges módozatokat.

65 Az emberi viselkedés sémái Agresszív Önbizalom hiánya Mások elfogadásának hiánya Negatív érzések mások iránt Harag és vádaskodás Felsőbbrendűségi érzés Minden helyzetet kontrollálni akar Nem érdekli mások érzése Asszertív Önbizalom, reális önértékelés Mások és önmaga elfogadása Felelősségvállalás Érdeklik mások érzései, gondolatai Őszinte, egyenes Meghallgat másokat Nyíltan kérdez Manipulatív Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés Mások és önmaga elfogadásának hiánya Gyanakvás Őszintétlenség Mások önértékelését is aláássa Depresszió, motiválatlanság Passzív Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés Önelfogadás hiánya Negatív érzések önmaga iránt Kisebbségi érzés Önfeladás Lelkiismeret furdalás Motiválatlanság Önmagunk elfogadása Önmagunk el nem fogadása Környezetünk el nem fogadása Környezetünk elfogadása

66 A két dimenzió külön-külön is vizsgálható. Felül azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a jellemző? –A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás. Alul a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? –A saját érdekek és vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de lehet az ellenkezője is. Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg. Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit, jogait.

67 Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekeit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe. A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé. Vegyük sorba ezeket:

68 A nyíltan agresszív viselkedés jellemzői Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, de háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást. Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk. Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet mutatunk. A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait. Az agresszivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Indulj, különben… vagy Ezt magad sem hiszed. Testbeszéd: éles, erős hang, gyors beszéd, lenéző tekintet, összezárt állkapocs, fenyegető ujj.

69 Asszertív vagy méltányosan céltudatos viselkedés Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, érzéseinket annak elismerését is kifejezve, hogy másoknak is joguk van ugyanezt tenni A cél: összpontosítás a feladatok hatékony megoldására, párosulva az emberek jogainak tiszteletben tartásával. Törekvés olyan módon való cselekvésre, ami fejleszti saját magabiztosságunkat és önbizalmunkat, egyszersmind másokét is. Az asszertivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Azt hiszem, ez neked is jó. vagy Ezt így gondolom, te mit gondolsz? Testbeszéd: kiegyensúlyozott hanghordozás, egyenletes beszéd, nyugodt tónus, nyílt és nem parancsoló tekintet és gesztusok.

70 Manipulatív vagy rejtetten agresszív viselkedés A saját igényeinket, ötleteinket tekintjük egyedül fontosnak, háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást, de ezeket nem hozzuk a másik tudomására. Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk, de ezt nem hozzuk a tudomására nyílt formában. Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet ugyan nem mutatunk nyíltan, de ez az érzés rejtve megvan bennünk. A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait úgy, hogy nem vállaljuk a nyílt harcot. Ennek okai lehetnek taktikai jellegűek és személyiségből fakadóak is. Rejtett agresszivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Csináld, ahogy gondolod! vagy Majd meglátom. Testbeszéd: kevés testbeszéd-elem, passzivitás kifejező mimika és gesztusok, tekintet-kerülés, esetleg elfojtott ingerültség, a teljes önfeladás látszata.

71 A passzív, másként alárendelődő viselkedés Amikor feltétel nélkül eleget teszünk mások kérésének, elvárásainak. Amikor nem juttatjuk kifejezésre igényeinket, ötleteinket. A cél: elkerülni mások megsértését, a konfrontálódást, illetve a helyeslés és jóváhagyás elnyerése mások részéről. A passzív viselkedés megnyilvánulásai Szófordulatok: Bocsánat, hogy igénybe veszem a drága idejét, de … vagy Ez persze csak a saját véleményem. Testbeszéd: habozó, halk hang, kevés szemkontaktus, ideges mozdulatok, görnyedt testtartás.

72 Tanult magatartás és viselkedés A magatartási, viselkedési jellemzőinket gyerekkorunkban kezdtük megtanulni és egész életünk végéig tanuljuk alkalmazását. Minden helyzet más és más viselkedési válaszokat hív elő. A „Jól viselkedünk- e?" kérdés-feltevés nem alkalmas a lényeg megválaszolására. Az a fontos, hogy az adott helyzetnek megfelelően viselkedünk-e? Lehet az agresszivitásnak is, a passzivitásnak is, a látens (rejtett) agresszivitásnak is szerepe abban, hogy eredményesek, hatékonyak legyünk. Az embert saját jellemző személyiségjegyei, rögzült magatartás vonásai erősen befolyásolják abban, hogy minden esetben a legalkalmasabb módot használja. Ezért kell viselkedésünket tudatosan figyelni, és a helyzetekhez igazítani.

73 A rejtett agresszivitás hasonló helyzetekben lehet adekvát vagy ellenjavallt. Az asszertivitáshoz olyan partnerre van szükségünk, aki maga is asszertív, de legalábbis nem agresszív. Erre a célorientált magatartási formára azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert mindkét fél nyereségéhez és nem legyőzéséhez vezethet. A passzív viselkedés akkor adekvát, ha a kitűzött cél kevéssé fontos, vagy realizálása későbbre is tehető, esetleg taktikai megfontolások vezetnek az ellenállás feladására. De ha fontos számunkra az ügy, nem érdemes ezt a formát választani.

74 A bevezető gondolatokra visszatekintve elmondható, hogy a magatartás tanult formái azokhoz az életformákhoz és élethelyzetekhez is szorosan kapcsolódnak, amelyek jellemző módon alakítják az embert. Üzenet értékük van: arról szólnak, hogy milyen értékeket vallunk magunkénak, milyen normák és szabályok azok, amelyeket szívesen követünk. Bár természetesen nem szól minden külső jegy a bennünk lakó emberről, mégis sokat elmond követendő mintáinkról, vágyainkról, ambícióinkról.

75 Asszertivitás, önérvényesítési készség Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és „divatos” is. Az asszertivitás megmutatja, hogy ki mennyire képes saját szándékait, elképzeléseit, meggyőződését érvényre juttatni másokkal szemben, mennyire képes másokat saját véleménye irányba befolyásolni, miközben azért tiszteletben tartja a másik embert. Az asszertivitás (önérvényesítés képessége), a saját szükségletek, kívánságok, akarat, célok érvényre juttatására való törekvés pozitív és negatív formát is ölthet. Pozitív esetben a célelérésre, teljesítményre való törekvéssel, mások megbántás nélküli meggyőzésével, határozottsággal párosul. Főleg olyan esetekben, ahol kiemelkedően fontos bizonyos feladatok következetes véghezvitele, ez a sajátosság nélkülözhetetlen lehet. Sok vezető érvényesülése esetében meghatározó tulajdonság.

76 Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét. Mindemellett azonban nagy szociális hatékonysággal rendelkezik, vagyis hatni tud más emberekre, könnyen el tudja fogadtatni saját álláspontját úgy, hogy a partnere közben valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza. Az asszertív ember nem vonakodik kényes ügyeket intézni, magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, eredeti célkitűzését nehézségek árán is véghez vinni. Akik dominanciára törekednek, néha erőszakosak, és szociális értelemben felfelé törekvők. Határozottan, habozás nélkül döntenek, s gyakran válnak vezetővé. Mások viszont inkább a háttérben szeretnek maradni, s másokra hagyják a döntést, a beszédet.

77 Csapatépítés, csapatépítő tréningek Bizonyított tény, hogy a csapatmunka nagyban szerepet játszik egy cég sikerességének fokozásában. Egy vállalat számára sokat jelenthet a munkatársak szaktudása, felkészültsége, azonban a hatékonyság megsokszorozódik, ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív hangulatban tevékenykednek a cég sikerének érdekében. Ehhez járul hozzá a csapatépítő tréning.

78 Milyen hasznot hoz a csapatépítés, egy csapatépítő tréning? Csak azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az egyénben - tehát a Benned és Bennetek - meglévő képességeket. A megoldás abban rejlik, hogy a Te kiváló munkatársaid tudnak-e professzionális módon team munkát végezni? Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megnyerni az embereket a saját elképzeléseinknek. Egy jó csapatban a kiégés (burnout) lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak. Kutatások azt bizonyítják, hogy az egyén mérhető eredményeinek mindössze 15%-a írható a technikai tudás javára, és mintegy 85 % az emberi érintkezés technikájában mutatott ügyességének köszönhető.

79 Mi a csapatépítés, a csapatépítő tréning célja? A csapatépítés segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársak az alvó és kihasználatlan képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a csapatotokat a rejtett lehetőségek feltárásában. A csapatépítő tréning során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához. A csapatépítő csoport munka azokat a tulajdonságokat fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez: önismeret, emberismeret, magabiztosság, optimizmus, felelősség- és kockázatvállalás, függetlenség, önzetlenség, teherbírás, tolerancia, becsvágy, beleérző képesség.

80 Mire jó a csapatépítő tréning? A vállalaton belüli szervezeti változásokra történő felkészülésre. Közösség alakítására. Különböző problémák megoldási hatékonyságának növelésére. Egységes cég-kép kialakítására. A vállalati értékek tudatossá tételére.

81 Mi történik a csapatépítő tréning folyamán? A tréningen a résztvevőknek különböző gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen létrehozott stressz helyzetekben. A nehézséget legtöbb esetben az egyének komfortzónájának átlépése jelenti. Minden egyes feladat elvégzése után, a friss élményre alapozva a trénerek segítségével-, akik jelen esetben moderátorokként tevékenykednek- történik a tapasztalatok feldolgozása, átültetése a mindennapi munkahelyi élet területeire.

82 Néhány a csoport teljesítményét befolyásoló tényezőkből: munkafegyelem és racionális problémakezelés a munkahelyen, konfliktusok kezelése a csoporton belül, a csoport kommunikációs csatornái, a magánélet és a szakma szétválasztása, hatékony feladatmegosztás, deviáns emberi játszmák kiküszöbölése, teljesítménymotivált, pozitív munkahelyi légkör, csoportkohézió - elkötelezettség, érdekeltség.

83 A felnőttek kulturális csoportjainak animálása A család: meglévő vagy távlati kihívások. A szakmai munka: munkahely, szakértelem, előléptetés stb. A jövő: helyünk megkeresése a társadalmi-gazdasági valóságban, stabilitás, célok kitűzése, a jelen fenyegetéseinek túlélése stb.

84 A felnőttek kulturális csoportjainak tipológiája Az érettség: „fiatal” és „érett” személy –Fizikai vagy fiziológiai, társadalmi, érzelmi vagy erkölcsi érettség. –Pl: a pubertás hamarabb mutatja a felnőttség fizikai és fiziológiai jellemző jegyeit. –A társadalom mély változásai (nyugtalanság, félelem) egyensúlyhiány –Megnövekedett csoport és társadalmi részvétel, gyorsabban válnak gyakorlottá (demokrácia, párbeszéd, tolerancia)

85 Az ideális „felnőttkor” jellemzői Képes: –értékrendszert, vonatkoztatási keretet kialakítani, –megkülönböztetni a lényegest, alapvetőt, a másodlagostól a csoport vagy személyes értékhierarchiájának függvényében, –szintéziseket végezni arról, amit átélt, –kiegyensúlyozottságot tanúsítani, –elfogadni önmagát, –személyes autonómiáját kifejezésre juttatni, –világosan és szelektíven látni a környezetét, –toleranciáról, empátiáról bizonyságot tenni, –változtatni, alkotni, vitatni (kockázat vállalás)

86 A felnőtt csoportok céljai és az animáció Erőgyűjtés, pihenés Sportolás, mozgás Kompenzációs tevékenységek Személyes kiteljesedés és gazdagodás Családi együttlét Étkezés

87 Az animáció módszerei Az animáció feltételezi a tevékenységek és magatartások állandó elemzését és értékelését. Vita Tájékoztatás Elemzés Közös munka Döntés Gyakorlás, önképzés Értékelés Pihenés, lazítás


Letölteni ppt "Animáció. Szakirodalom Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések