Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek Két ifjúsági csoport: 13-17 (serdülők),18-24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek Két ifjúsági csoport: 13-17 (serdülők),18-24."— Előadás másolata:

1 Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek Két ifjúsági csoport: (serdülők),18-24 (fiatal felnőttek) Felnőttek csoportja: éves korúak Idősek ( nyugdíjasok) csoportja: 60 éven felüliek Külön csoportok: betegek ill. fogyatékkal élők. • Minden animáció csoportmunka: fontos a feladatok elosztása, a felelősségvállalás. Az animátor ügyességén múlik a kollektív munka sikere fő/animátor lehet egy csoportban a tagok korától, állapotától függően, az önkéntesség elve alapján. A csoportot azonban csakis az animátor vezetheti, Ő készíti elő, hirdeti és megvalósítja a programokat.

2 3+2 K: kreativitás, komplexitás, közösségi munka. Ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat teremtenie, melyek hatnak a kicsik konstruktivitására és serkentik a koncentrációs készségüket. Eszközül a művészet különböző műfajait használjuk. • Az együttdolgozásra tervezett s végzett munka a legjobb módszer a készségek kibontakoztatására. Az egyéni képesség különbségeinek nincsen meghatározó szerepe. • A részvétel tét nélküli (nincs kudarc) de az együttesség fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszínű, sokrétű és kötetlen foglakozások. Cél:különböző anyagok, eszközök, technikák használatának és kifejezési módoknak az elsajátítása.

3 • Nemcsak a tevékenység eredménye fontos, hanem maga a folyamat, a kollektív munka, s a kötetlen tanulás is. • Szabadidejükben a gyerekek inkább éreznek késztetést egy- egy probléma megoldására, mint az iskolában. Jó, ha az anyag gerincét a különféle anyagok (agyag, kavics, fonál, szövet, papír, nemez stb.) tanulmányozása képezi. • A foglakozások tárgyainak a megválasztását célszerű a személyi és környezeti feltételektől függővé tenni. • Témajavaslatok: rajzolás, nyomhagyás, nyomtatás, bábok-, jelmez-, ékszer-, mozaik-, s edény-készítés, építkezések mindenféle anyag felhasználásával.

4 • Minden fiatal aktívabb a szabadidős tevékenységekben is. Ezekben szívesen vannak felnőttek nélkül, de igénylik a segítséget abban, amihez nem értenek. • Cél: az önirányítás feltételrendszerének megteremtése. Az animátor több változatot mutat be, hogy ők válasszák ki a legjobbat, és ezután „készenléti helyzetbe” vonul. • A serdülők (13-17) a családi kötöttség és ellenőrzés alól akarják kivonni magukat. Ők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni és sportolni lehet. Gyakori probléma, hogy a csoportok koedukáltak, és a éves lányok érettebbek, inkább a 3-4 évvel idősebb fiúk társaságát keresik.

5 • Problémát jelent még a gyermekkortól való elszakadás, a fiziológiai változás, a tisztázatlan jövőkép, a meg nem értettség érzése, a más korosztállyal való kapcsolattartás. • A fiatal felnőttek (18-24) motivációi hasonlóak, felelősségérzetük azonban nagyobb. A gyakorlatban a motivációk általában összemosódnak, a csoportok is gyakran változnak, mert tagjaik keresik a helyüket, a tartós kapcsolatokat. • Figyelmüket leginkább a következő érdeklődési körök kötik le: szabadban végzett fizikai és sporttevékenységek; a természeti és társadalmi környezet megfigyelése, elemzése; a manuális műhelymunkák; terembe végezhető játékok; az új (audiovizuális) technikák megismerése; a (zene, dráma, képző-) művészeti foglalkozások.

6 (25-60) Különböző élethelyzetek motiválják. pl. Fiatal házasoknál (gyermeknevelés), vagy a szakmai munka, idősebbeknél a nyugdíjazás előtti állapot stb. • A csoport lehetséges céljai: A napi munka fáradalmainak, illetve a stressz kipihenése: Ilyenkor részt vesznek a programban, de nem kezdeményeznek, ösztönzésre van szükség aktivitásuk fokozása érdekében. A személyes kiteljesedés: az ismeretnövelés, ami intenzív részvételt jelent. A családi együttlét: olyan program kell, amely erősíti a családi kapcsolatot (közös kirándulás, múzeumlátogatás, közös étkezések: bankett, piknik).

7 • Erőgyűjtés, pihenés • Sportolás, mozgás • Kompenzációs tevékenységek • Személyes kiteljesedés és gazdagodás • Családi együttlét • Étkezés

8 Az animáció feltételezi a tevékenységek és magatartások állandó elemzését és értékelését. • Vita • Tájékoztatás • Elemzés • Közös munka • Döntés • Gyakorlás, önképzés • Értékelés • Pihenés, lazítás

9 • Bizonyított tény, hogy a csapatmunka nagyban szerepet játszik egy cég sikerességének fokozásában. • Egy vállalat számára sokat jelenthet a munkatársak szaktudása, felkészültsége, • de a hatékonyság megsokszorozódik, ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív hangulatban tevékenykednek a cég sikerének érdekében. • Ehhez járul(hat) hozzá a csapatépítő tréning.

10 • Csak azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az egyénben - tehát a Benned és Bennetek – meglévő képességeket. • Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megnyerni az embereket a saját elképzeléseinknek. • Egy jó csapatban a kiégés (burnout) lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak. • Kutatások azt bizonyítják, hogy az egyén mérhető eredményeinek mindössze 15%-a írható a technikai tudás javára, és mintegy 85 % az emberi érintkezés technikájában mutatott ügyességének köszönhető.

11 • A csapatépítés segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársak az alvó és kihasználatlan képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a csapatotokat a rejtett lehetőségek feltárásában. • A csapatépítő tréning során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához. • A csapatépítő csoport munka azokat a tulajdonságokat fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez: önismeret, emberismeret, magabiztosság, optimizmus, felelősség- és kockázatvállalás, függetlenség, önzetlenség, teherbírás, tolerancia, becsvágy, beleérző képesség.

12 • A vállalaton belüli szervezeti változásokra történő felkészülésre. • Közösség alakítására. • Különböző problémák megoldási hatékonyságának növelésére. • Egységes cég-kép kialakítására. • A vállalati értékek tudatossá tételére.

13 • A tréningen a résztvevőknek különböző gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen létrehozott stressz helyzetekben. • A nehézséget legtöbb esetben az egyének komfortzónájának átlépése jelenti. • Minden egyes feladat elvégzése után, a friss élményre alapozva a trénerek segítségével, - akik jelen esetben moderátorokként tevékenykednek - történik a tapasztalatok feldolgozása, átültetése a mindennapi munkahelyi élet területeire.

14 • munkafegyelem és racionális problémakezelés a munkahelyen, • konfliktusok kezelése a csoporton belül, • a csoport kommunikációs csatornái, • a magánélet és a szakma szétválasztása, • hatékony feladatmegosztás, • deviáns emberi játszmák kiküszöbölése, • teljesítménymotivált, pozitív munkahelyi légkör, • csoportkohézió - elkötelezettség, érdekeltség.

15 (60+) Tagjai sok szabadidővel rendelkeznek. Családi körben, egyedül és/vagy szeretetotthonban élnek. Többségük beteg, elesett. Félndk az elszigeteltségtől, a családi kapcsolatok elvesztésétől. • Szívesen vesznek rész hobby-körökben, ünnepségeken, banketteken, bálokon, kirándulásokon, utazásokban. A mértékre vigyázni kell. Megszépült emlékek vannak gondolataik középpontjában. Értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Fontos őket meghallgatni. Könnyen és hasznosan lehet őket bevonni a különféle programok szervezésébe és lebonyolításába.

16 • A velük való foglakozás az egyik legszebb animátori feladat. E csoportok tagjai fokozott empátiát igényelnek. Sok játékötletre van szükség, állapotjavító gyakorlatokra, Ezek során ügyelni kell a változatosságra, mert e két csoport tagjai nem képesek tartós figyelemre. Vidám és oldott hangulatú foglalkozások ajánlatosak. • Az animátor technikai eszközei: Az animáció esetenként jelentős műszaki ismereteket követel (pl. grafikai-, vizuális és térelválasztó technikákat valamint vetítési-, audio- és látvány technikákat). • Az animáció legfőbb helyszínei: az üdülők, klubok, konferenciák, kiállítások, rendezvények, gyógy- és wellness szállodák, kórházak..

17 1. Előkészítés - tájékozódás: • a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.) • résztvevők összetételéről • az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról. • sport-és játéklétesítményeiről • helyi vezetők, megbízók kérései • a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén. 2. Animátori csapat kialakítása • külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat, • meg kell határozni a team nagyságát • ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak • különböző területre specializálódott animátorok megkeresése.

18 3. Programterv kidolgozása • a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal együtt. • ötletek cseréje • részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása • az előkészítési munka 4. Programok hirdetése • fontos feladat a programok reklámozása, szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső, személyes invitálás, • leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés • hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk.

19 • Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár. • Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadság iskolája. KJF, Székesfehérvár. • Dankó L.: Animáció-programszervezés – segédlet (2010), ZRE, Sp. • Grosz Pálma-Váczy Sándor (2003): Gyerek animáció. KJF, Székesfehérvár. • Pusztai Gabriella-Váczy Sándor (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár • Magyar Márton (2003):Turisztikai animáció BGF Bp. • Kollarik Amália: Animáció a turizmusban. • Barabás Zsolt (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár. • Müller A. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In: IV. Országos Neveléstudományi Konferencia kiadványkötete. Bp., MTA okt , 93.p.

20 • Müller A. - Könyves E. (2004): Az animáció szerepe és jelentősége a wellness turizmusban. 34. Mozgásbiológiai konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bp, dec. 2-3 • Müller A. - Könyves E. - Szabó R.:(2005): A wellnessturizmus sokszínű kínálatának bemutatása In: Iskolai testnevelés és sport. 27. szám jún p. • Könyves Erika: A falusi vendégfogadás főbb jellemzői Jász- Nagykun-Szolnok megyében. In Lovász Sándor – Székely Péter (szerk): A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. Economica II. Szolnok, Szolnoki Főiskola, 6.p. • Könyves Erika – Müller Anetta: Szabadidős programok a falusi turizmusban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, p. Bögréné Könyves Erika: Szórakoztatási lehetőségek. In Zoltai Márta (szerk.): A falusi turizmus. Távoktatási tankönyv. Budapest, MTV OPÁL, 5-24.p. /Vendégvárók, /

21 Animáció – programszervezés oktatási segédlet Dr. Dankó László PhD, CSc. tanszékvezető egyetemi docens Az ME-GTK Turizmus-vendéglátás BA szak vezetője Miskolc, 2010.


Letölteni ppt "Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek Két ifjúsági csoport: 13-17 (serdülők),18-24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések