Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Stratégiai menedzsment3 KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2014)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Stratégiai menedzsment3 KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2014)"— Előadás másolata:

1 Stratégiai menedzsment3 KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2014)

2 Közneveléssel kapcsolatos feladatok meghatározása: A felnövekvő nemzedékek egyéni, személyes fejlődésének elősegítése a felsőoktatásban való részvételre, vagy a munkavállalásra történő felkészítés, Annak megalapozása, hogy: boldog, lelki, testi és szellemi vonatkozásban kiegyensúlyozott, egészségtudatos, aktív, a demokrácia alapértékeit, a jogállamisággal járó jogokat és kötelezettségeket jól ismerő és azokat aktívan gyakorló, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, hazáját szerető állampolgárokká, a társadalom, a gazdaság aktív és felelős részeseivé válhassanak, ezzel megfelelve a hazánk versenyképességének növelése által támasztott követelményeknek is. Ugyancsak meghatározó jelentőségű a felnövő nemzedékek nemzetközi versenyképessége, hiszen a munkába álló fiatalok határon belül és kívül is egyformán egy globális tudásverseny részeseivé válnak. Ettől elválaszthatatlan a köznevelésnek a társadalmi leszakadás megakadályozásában betöltött szerepe.

3 Európa 2020 stratégia a képzettségi szint növelése a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a kisgyermekkori nevelésben való részvétel – mint a későbbi oktatás sikeressége alapjának – növelése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének csökkentése kapcsolódik. A stratégia végrehajtásának keretét adó uniós integrált iránymutatások hangsúlyozzák: - az oktatás színvonalának növelése és a tudásalapú növekedés kapcsolatát. - Az innováció alapját képező kreativitás fejlesztése, a tudományos – elsősorban természettudományos – és matematikai érdeklődés, valamint a vállalkozói készség felébresztése, és megtartása, ismeretekkel és készségekkel történő

4 Társadalmi, gazdasági és munkaerő- piaci környezet az állampolgárok állandó kihívásokkal, változásokkal, folyamatos technológiai fejlődéssel, az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával szembesülnek. A változáskezelés, az egyre inkább globalizált, versenyorientált, sokrétű és összetett nemzetközi környezethez való alkalmazkodás képességének megalapozása, az egész életen át tartó tanulás iránti nyitottság és az ezzel összefüggő készségek elsajátítása már a köznevelés rendszerében meg kell, hogy kezdődjön. A tárgyi tudás mellett nagyon fontossá váltak a tantárgyakon átívelő készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldás, a tanulási készség és a közös munkavégzés képessége is, amelyek segítik az alkalmazkodást az egyes munkavállalói életpályáknak napjainkban jellemző változatos és kiszámíthatatlan alakulásához.

5 : stratégia főbb vezérelvei nagyobb állami szerepvállalás - a köznevelés egységesen magas minősége a köznevelés közszolgálati szerepe hangsúlyozottan jelenjen meg; a nevelési és oktatási feladatok arányának kiegyensúlyozása, az iskolák nevelő szerepének erősödése; egyensúlyt teremtünk a tanulók lelki, szellemi és testi nevelésében; a pedagógus életpálya presztízsének helyreállítása; a kormányzat kiemelt céljainak támogatása: a teljes foglalkoztatottság megvalósítása, a demográfiai folyamatok megfordítása illetve a családközpontúság megvalósítása, emellett a társadalmi felzárkózás és az esélyteremtés növelése.

6 Stratégia megalapozása - helyzetértékelés Felhasznált dokumentumok Módszerek: SWOT elemzés Probléma- és célfa felállítása A PISA vizsgálatok eredményeire reagálva meghozott intézkedések a nemzetközi gyakorlatban: Az intézményi önállóság biztosítása. Állami visszajelző rendszerek kiépítése Az intézményi szereplők képességeinek fejlesztése. Az állami ösztönző („jutalmazó/ szankcionáló”). Célzott állami beavatkozások. Pedagóguspolitika. A PISA vizsgálatok eredményeire reagálva meghozott intézkedések a nemzetközi gyakorlatban: Az intézményi önállóság biztosítása. Állami visszajelző rendszerek kiépítése Az intézményi szereplők képességeinek fejlesztése. Az állami ösztönző („jutalmazó/ szankcionáló”). Célzott állami beavatkozások. Pedagóguspolitika.

7 Következtetése k: A jövő munkaerejének egyre nagyobb részét kell versenyképes tudáshoz és piacképes végzettséghez juttatni. Az oktatáspolitikai célok fókuszába a legfejlettebb államok (OECD) tanulói átlagteljesítményeinek elérését, meghaladását kell állítani. Az IKT eszközellátottságot és használatot minden területen bővíteni kell, de különösen azon intézményekben, ahol a családi háttér (munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség) nem biztosítja az otthoni számítógép-használatot A bekövetkező tanulószám csökkenés negatív következményeit – az Intézményfenntartó Központ aktív közreműködésével – a jobb feltételeket teremtő, minőségi intézményhálózat megteremtésével, fejlesztésével kell ellensúlyozni A működő mérési, értékelési rendszer, a kifejlesztendő központi minimumkövetelmények, kialakítandó tanfelügyelet, szaktanácsadói rendszer és pedagógusminősítés együtt segítse elő az intelligens, és eredményes szakmai beavatkozásokat, különösen az alulteljesítő intézmények esetében Az új pedagóguspolitika és alkotóelemei (életpálya, bértábla, tanfelügyelet, szaktanácsadás, új továbbképzési rendszer) hatékonyan ösztönözzék a minőségi munkát, és támogassák a pedagógushivatás szakmai megújítását valamint presztízsének növelését. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtését a méltányosság elvének és gyakorlatának széleskörű alkalmazásával kell biztosítani. Az Uniós források meghatározó fejlesztési szerepe miatt a köznevelési ágazatnak az adott időszak kihívásaira történő reagálási 46/103. oldal képessége a 2014–20-as időszak operatív programjainak minőségétől is nagymértékben függ.

8 Meghozott és tervezett intézkedések: Országos kompetenciamérések Az intézmények szakmai önállóságának biztosítása (NAT és kerettantervek 10 %- nyi szabad mozgásteret adnak) Az állami visszajelző rendszer kiépítése (tanfelügyeleti rendszer kiépítése) Intézményi szereplők képességeinek fejlesztése (tantárgygondozói és szaktanácsadói rendszer, megújított pedagógusképzés - továbbképzés Pedagógus életpálya minősítő és ösztönző rendszer Célzott állami beavatkozások: NAT, kerettantervek, tanykönyvválasztás, tanítási tartalmak állami szabályozása, tudás mértékének állami ellenőrzése, iskolák állami fenntartásba vétele, igazgatók kinevezése Az érettségi és felvételi rendszer megújításának szakmai előkészítő munkája. (az új rendszer bevezetése legkorábban 2017 tavaszán.

9 SWOT elemzés

10 Célkitűzések Jövőkép, általános cél: - egy minőségi és méltányos, az állam által garantált közszolgálatként megvalósuló köznevelési rendszer kialakítása - Minden gyermek, tanuló sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos köznevelés Specifikus cél: - Köznevelési rendszer ágazati és fenntartói irányításához kapcsolódó fejlesztések támogatása: kiépül az alulteljesítő iskolák leválogatását és az intelligens beavatkozást szolgáló rendszer -A tartalmi szabályozókban szereplő követelmények megvalósítása: tartalmi modernizáció és minimumkövetelmények bevezetése -A pedagógus hivatás vonzóbbá tétele: az életpálya beválásának monitorozása és újabb erőforrások folyamatos befektetése - A köznevelési rendszer esélyteremtő, felzárkózást támogató tehetségsegítő szerepének erősítése: kiépül a felzárkóztatás komplex rendszere

11 Célfa

12 Stratégiai dokumentumok Nemzeti köznevelésről szóló törvény Óvodai nevelés országos alapprogramja Nemzeti alaptanterv Kerettantervek Köznevelés fejlesztési stratégia

13 Megvalósítás - ütemezés


Letölteni ppt "Stratégiai menedzsment3 KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2014)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések