Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mit nyilatkoztat ki Isten az embereknek? Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mit nyilatkoztat ki Isten az embereknek? Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja."— Előadás másolata:

1

2 Mit nyilatkoztat ki Isten az embereknek? Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a maga jóságos tervét, melyet Krisztusban öröktől fogva elhatározott az emberiség javára. Ez a terv azt tartalmazza, hogy az Atya az ő egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az összes embereket fogadott gyermekként a maga isten életének részesévé teszi. (KEK 51., A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 6.) Isten „bemutatkozik” az embernek események és szavak által

3 Isten, aki „megközelíthetetlen fényben lakozik” (1Tim 6,16), a szabad akaratából teremtett emberekkel közölni akarja a maga isteni életét, hogy így egyszülött Fiában fiaivá fogadja őket. Amikor Isten kinyilatkoztatja magát, az embereket képessé akarja tenni arra, hogy Neki válaszoljanak, Őt megismerjék és sokkal jobban szeressék, mint arra önmaguktól képesek volnának. (KEK 52.) Az ember: válaszoljon az Istennek megismerje az Istent szeresse az Istent Meghaladja az ember természetes képességeit

4 Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai? Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta megát az ősszülőknek, Ádámnak és Évának, és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem szakította meg a kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és minden élőlénnyel. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 7.) Isten szeretetének jele Meghívás az ember számára

5 A kinyilatkoztatás isteni terve egymást megvilágító és „egymással szorosan kapcsolódó tettekben és szavakban” valósul meg. Ebben sajátos „isteni pedagógia” rejlik: Isten fokozatosan közli magát, történelmi korszakokon keresztül készíti elő az embert annak a természetfölötti kinyilatkoztatásnak fogadására, melyet önmagáról ad, és amely a megtestesült Ige, Jézus Krisztus személyében és küldetésében éri el csúcspontját. (KEK 53.) Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. (Jn 16, 12-13)

6 Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai? Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja Ábrahámot, hogy „sok nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és ígéretet tesz neki: „Tebenned áldást nyer a föld minden népe” (Ter 12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a pátriárkáknak adott isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé formálta Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte vele a Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta Törvényét. A próféták a nép radikális megváltását hirdették és egy olyan üdvösséget, mely egy új és örök Szövetségben magába foglal majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király törzséből fog születni a Messiás: Jézus. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 8.)

7 Melyik az isteni kinyilatkoztatásának végső állomása? Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a kinyilatkoztatás közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő, mivel Isten emberré lett Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és végső Igéje. A Fiú elküldésével és a Szentlélek odaajándékozásával a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház hite azonban a századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 9.; KEK 66.) Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje, ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé. (Keresztes Szt. János)

8 „Sokszor és sokféleképpen szólt egykor Isten az atyákhoz a Prófétákban, ezekben az utolsó napokban a Fiúban szólt hozzánk” (Zsid 1, 1-2). Krisztus Isten emberré lett Fia, az Atyának egyetlen, tökéletes és fölülmúlhatatlan Igéje. Benne az Atya mindent elmondott, és rajta kívül nem adatik más ige. Keresztes Szent János egyebek mellett a Zsid 1, 1-2-höz írt magyarázatában ezt világosan kifejezi: „Nekünk adván, ahogyan adta, a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje, ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé. (...) Amit ugyanis korábban csak részletekben mondott a Prófétáknak, azt most egészében elmondta, amikor a teljességet, tudniillik a Fiát adta nekünk. Ha ezek után valaki most kérdezni akarná Istent, vagy látomásokat, kinyilatkoztatásokat akarna tőle, az nemcsak esztelenül cselekedne, hanem egyenesen megsértené Őt, nem Krisztusra szegezvén a szemeit, illetve valami mást vagy újdonságot keresve rajta kívül.” (KEK 65.)

9 Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása? Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus megismerésére. Ezért kell hirdetni Krisztust minden embernek, az Ő parancsa szerint: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az Apostoli Hagyománnyal. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 11.; KEK 74.) Az ember feladata: megismerni az igazságot továbbadni az igazságot

10 Mi az Apostoli Hagyomány? Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a kereszténység kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az intézmények, a kultusz és a sugalmazott írások által történik. Az apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak és a Szentlélek ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az ő közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 12.)

11 Az Úr parancsának megfelelően az evangélium továbbadása kétféleképpen történt: - szóbelileg: az apostolok által, akik „prédikációban, példával és intézmények létrehozásával átadták, amit Krisztustól szóban, magatartásban és cselekedetekben kaptak, illetve a Szentlélek ihletéséből megtanultak;” - írásban: azon „Apostolok vagy apostoltanítványok által, akik ugyanennek a Szentléleknek a sugalmazására az üdvösség üzenetét írásba foglalták”. (KEK 76.; A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 13.)

12 Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között? A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát és ugyanabból az isteni forrásból fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét alkotják, amelyből az Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó bizonyosságát meríti. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 14.) A hit szent letéteménye: a Hagyomány a Szentírás

13 Kire van rábízva a hitletétemény? A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten egész népe a hit természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek támogat és az Egyház Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg egyre jobban az isteni kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az életét. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 15.)

14 Miért a Szentírás tanítja az igazságot? Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy sugalmazott és tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat, melyek szükségesek üdvösségünkhöz. A Szentlélek sugalmazására írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt leírták, amire a Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény hit nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és néma szó, hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát). (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 18.; KEK 105.) Isten a szerzője Sugalmazás A kultusz tárgya Jézus

15 Isten sugalmazta a Szent Könyvek szerzőit. „A Szent Könyvek megírására Isten embereket választott ki, akiket erejük és képességeik birtokában úgy használt föl, hogy miközben bennük és általuk Ő maga cselekedett, mint valódi szerzők mindazt, de csak azt foglalják írásba, amit Ő akar.” (KEK 106.)

16 Isten a maga hozzánk leszálló jóságával, hogy kinyilatkoztassa magát az embereknek, emberi szavakkal beszél hozzájuk: „Isten emberi nyelveken kifejezett igéi ugyanis hasonlóvá váltak az emberi beszédhez, amint egykor az örök Atya Igéje a gyönge emberi test fölvételével hasonlóvá vált az emberekhez”. (KEK 101.)

17 Emiatt az Egyház az isteni írásokat mindig úgy tisztelte, ahogy az Úr testét is tiszteli. A híveknek szüntelenül nyújtja az Élet Kenyerét, melyet mind Isten Igéje, mind Krisztus Teste asztaláról vesz. (KEK 103.) A Szentírásban az Egyház szüntelenül megtalálja táplálékát és erejét, mert nem csupán emberi szót, hanem ami valójában: Isten Igéjét kapja benne. „A szent könyvekben ugyanis a Mennyei Atya állandóan elébe jön fiainak, és beszélget velük.” (KEK 104.) Két asztal liturgiában: Isten Igéjének asztala Eucharisztikus asztal

18 Mi a Szentírás kánonja? A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes jegyzéke, amelyet az Egyház Apostoli Hagyomány alapján állított össze. A kánon 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet tartalmaz. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 20.) Az Ószövetség kánonja: körül Krisztus után, Jamne – 24 könyv, nem fogadták el a szétszóratásban írt könyveket és a görögül írt könyveket; kereszténység átvette görög fordítását (Septuaginta, III-II sz. Krisztus előtt) Az Újszövetség kánonja: Apostoli forrás – szerző: apostol, vagy annak tanítványa Az Egyház használta a liturgiában  Florenciai zsinat ( ), Trienti zsinat ( )

19 Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára? A keresztények Isten Igéjeként tiszteli az Ószövetséget: minden könyve sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten üdvözítő szeretetének és pedagógiájának a tanúi, de főként azért írták őket, hogy előkészítsék a mindenség Üdvözítőjének, Krisztusnak eljövetelét. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 21.)

20 Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára? Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségben belül a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – mivel Jézus életének és tanításának fő tanúi – az egész Szentírás szívét alkotja, és páratlan helyet foglal el az Egyház életében. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 22.)

21 Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között? A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje, egyetlen az Isten üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség isteni sugalmazása. Az Ószövetség előkészíti az Újszövetséget, az Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget: kölcsönösen megvilágítják egymást. (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 23.)

22 Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében? A Szentírást támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének. Gyermekei számára biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet táplálékát és forrását; a teológia és a lelkipásztori igehirdetés lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a lábaimnak és világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust” (Szent Jeromos). (A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma, 24.)


Letölteni ppt "Mit nyilatkoztat ki Isten az embereknek? Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések