Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában BODÓ CSANÁD ELTE, Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában BODÓ CSANÁD ELTE, Budapest."— Előadás másolata:

1 Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában BODÓ CSANÁD ELTE, Budapest

2 A nyelvi változások területisége  A labovi szociolingvisztika látszólagos- és valóságosidő-vizsgálatai kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesítik a területiség szempontjait  A nyelvi változások geolingvisztikai összefüggéseinek elemzése eddig főként a hagyományos nyelvtörténeti módszerek és adatbázisok alapján történt  Előadásomban a nyelvföldrajzi módszerek szociolingvisztikai kiterjesztésének a nyelvi változások vizsgálatában kimutatható lehetőségeiről számolok be  Ezeket a moldvai csángó nyelvjárás atlaszának az 1950-es években gyűjtött anyaga és újabb felméré- sünk összehasonlító elemzésével szemléltetem

3 Áttekintés  A valóságosidő-vizsgálatok típusai  A moldvai követéses vizsgálat módszertani kérdései  Kitérő: a beszélő atlasz megszólal  Az sz-ezés változása Moldvában az 1950-es évek óta

4 A valóságosidő-vizsgálatok típusai  Trend- vagy panelvizsgálat  A trendvizsgálat célja egy korábban már vizsgált közösség tanulmányozása két eltérő időpontban vett különböző minta alapján – a megelőző vizsgálat módszereinek szoros alkalmazásával  A panelvizsgálat azonos adatközlőkből kialakított mintának a valamilyen időtartamon keresztül történő ismételt felmérésére vállalkozik  Mindkét típusú vizsgálat rétegzett mintavétel alkalmazásával valósul meg

5 Milyen típusba tartozik a moldvai követéses vizsgálat?  A trend- és panelvizsgálatokban a nyelvi adatok az adatközlőhöz kapcsolódnak  A MCsNyA. az adatokat nem adatközlőkhöz, hanem csak kutatópontokhoz kötötte  Ez utóbbi abból az elvből következik, amely a „falu átlagos nyelvjárását“ néhány reprezentáns beszélő kikérdezésével megragadhatónak vélte  A falu nyelvjárási átlaga olyan absztrakció, amely a változásvizsgálatok lehetőségeit jelentősen csökkenti: éppen azokat az ingadozásokat nem rögzíti a közös- ség szociológiai rétegzettségéhez kapcsolódóan, amelyek kezdetben megjelenítik a nyelvi változásokat

6 Milyen típusba tartozik a moldvai követéses vizsgálat?  A MCsNyA. alapján csak olyan valóságosidő- vizsgálatokat lehet elvégezni, amelyekben elsődlegesen a kutatott beszélőközösségek azonossága adja az összehasonlítási alapot (az atlaszból csak annyit tudunk meg, hogy a felvett nyelvi jelenségeket az adott közösségben használták vagy ismerték a gyűjtés idején)  A panel- és a trendvizsgálat mellett ennek a típusnak közösségi változásvizsgálat lehet a neve

7 Összefüggések a követéses vizsgálatok típusai és a nyelv vizsgálati egységei között EgyénCsoportKözösség Panelvizsgálat+++ Trendvizsgálat–++ Közösségi vizsgálat ––+

8 Mire használhatók a közösségi változásvizsgálatok?  Csak a közösségi szinten fellépő változások azonosítására  De árnyalhatják a korábbi felmérés adatait: ha az új vizsgálatban valamely jelenség csak a csoport szintjén jelenik meg, feltehetjük, hogy ez a csoport korábban is így használta a nyelvet  Az új vizsgálat később további trend- vagy panel- vizsgálatok kiindulópontja lehet  Ennek feltétele a rétegzett és az egyénhez kötődően dokumentált mintavétel

9 Módszertani kérdések  Mintavétel  Terepmunkások  A kérdőív tételei  A multimédiás (beszélő) nyelvatlasz

10 Mintavétel  A generációs megoszlás kialakítása: kvótamintás adatfelvétel  I. generáció (60 évesek és idősebbek)  II. generáció (26–59 évesek)  III. generáció (25 és fiatalabbak)  Korosztályonként hat-hat adatközlő, három-három férfi és nő  Az adatközlők aktív magyar nyelvi kompetenciája

11 Terepmunkások  Ha a megelőző és a későbbi vizsgálat terepmunkásai különböznek, a módszertani hasonlóságot úgy lehet fenntartani, hogy tekintettel vagyunk a gyűjtő és az adatközlő egymáshoz való viszonyára  A két beszélő nyelvi alkalmazkodása (H. Giles) / a hallgatóságra mért tervezés (A. Bell) lényeges tényezője az adatgyűjtésnek és az előálló adatoknak  Feladat: a MCsNyA. terepmunkájának megfelelő összetételű beszélői csoport kialakítása

12 Kérdőív  A MCsNyA. I–III nyelvi térképének kb. egyötödét kérdeztük ki újra  Hangtani és alaktani-szintaktikai kérdések  A kérdőív itt olvasható:  A nyelvi kérdések mellett szociolingvisztikai modul is

13 A multimédiás (beszélő) nyelvatlasz  A Bihalbocs dialektológiai szoftverrel készül  Az atlasz adatainak ellenőrizhetősége: lejegyzés és eredeti hangfelvétel szoros kapcsolata  Sok szempontú keresés (a statisztikai és térképezési elemzés lehetőségei)  Példa: a moldvai sz-elés szociolingvisztikai vonatkozásai

14 Az sz-elés Moldvában  Az sz-elés része a „szelypelés“-nek nevezett általánosabb jelenségnek  kny. s : nyj. sz (sz-elés), pl. szó ‘só’, szok ‘sok’,  kny. zs : nyj. z, pl. zák ‘zsák’  kny. cs : nyj. c, pl. lasszëckán ‘lassacskán’

15 Prognózis az sz-elés változásáról „[a]z átmeneti területen [a déli csángóban – B. Cs.], elsősorban éppen Bogdánfalván (Valea-Seacǎ), az sz, z, c használatának aránya még jobban eltolódott és egyre inkább eltolódik az irodalmi nyelvi használat irányában, főként székely nyelvjárási hatásra“ (Gálffy M A moldvai csángó nyelvjárás mássalhangzó- rendszere. NyIrK. 8: 159)

16 A prognózis indokai  Gálffy Mózes (az 1950-es évek tapasztalatai alapján): A moldvai székely nyelvjárások hatását a köznyelvvel való egyezéseik is erősítették az iskola, a sajtó és a rádió révén  Geolingvisztikai szempont: az sz-elés a beszélői csoportok létszámát és területi elhelyezkedését illetően periferikus jelenség a jóval gyakoribb nem sz-elő moldvai nyelvjárásokhoz képest

17 Az sz-elés és a köznyelvi hatás  Hipotézis: az 1950-es években sz-elő közösségek közül azokban, amelyekben jelentősebb magyar köznyelvi hatás érvényesül(t), ez a nyelvjárási jelenség napjainkban ritkábban fordul elő  Az 1950-es években sz-elő, általunk vizsgált falvak, amelyek anyagát eddig feldolgoztuk: Szabófalva, Kelgyest, Bogdánfalva, Trunk, Gyoszény

18 Kitérő: A beszélő atlasz bemutatása  Keresési lehetőségek a következő szempontok alapján: Nyelvi jelenségek Kutatópontok Az adatközlők szociológiai jellemzői  Nyelvi adat és kísérő információi  A beszélő atlasz megszólaltatása

19

20

21

22 A magyar köznyelvi hatás és az sz hang előfordulási gyakorisága  A két térképen az sz előfordulási gyakorisága a legnagyobb ará- nyú sz hangot felmutató telepü- léshez (Szabófalva, 100%) százalékosan viszonyítva  Az A térképen olyan adatközlők fonémagyakorisági mutatói láthatók, akik magyar köznyelvi beszélőkkel nem állnak és nem álltak kapcsolatban  A B térképen olyan adatközlők fonémagyakorisági mutatói láthatók, akik kapcsolatban állnak/álltak magyar köznyelvi beszélőkkel (magyartanítás, magyarországi vagy erdélyi munka/tanulmányok) Szabófalva Kelgyest Bogdánfalva Trunk Gyoszény Bogdánfalva Trunk Gyoszény

23 Az sz-elés és a nyelvjárási érintkezés területiségének hatása Hipotézis: a Moldvában néhány falura korlátozódó sz-elés a többi nem sz-elő település nyelvi hatására szorul vissza – először azokban a falvakban, amelyek az sz-elő tömbök peremén helyezkednek el

24 Az sz-elés az 1950-es években Szabófalva Kelgyest Trunk Gyoszény Bogdánfalva  Forrás: MCsNyA. I–III.  Az sz hang előfordulása a legtöbb adatot felmutató településhez (Trunk) százalékosan viszonyítva  Az sz-elés előfordulása: déli csángó (Bogdánfalva, Trunk) és északi csángó (Szabófalva, Kelgyest), valamint Gyoszény

25 Az sz-elés 2005–2007-ben  Forrás: a MCsNyA. követéses vizsgálata  Az sz hang előfordulása az arányaiban legtöbb adatot felmutató telepü- léshez (Szabófalva) százalékosan viszonyítva  Az sz-elés előfordulása: északi csángó (Szabófalva és Kelgyest), valamint déli csángó (Bogdánfalva, Trunk), de Gyoszényben már nem Szabófalva Kelgyest Trunk Gyoszény Bogdánfalva

26 Az sz-elés változása Szabófalva Kelgyest Trunk Gyoszény Bogdánfalva Szabófalva Kelgyest Trunk Gyoszény Bogdánfalva

27 Az sz gyakorisága a 60 felettiek és alattiak körében Szabófalva Kelgyest Trunk Gyoszény Bogdánfalva Szabófalva Kelgyest Trunk Gyoszény Bogdánfalva

28 Az sz gyakorisága a 60 év alatti férfiak és nők körében Trunk Gyoszény BogdánfalvaTrunk Gyoszény Bogdánfalva

29 Következtetések  Az sz-elés az előfordulási gyakoriság mutatói szerint két településen változott jelentősen: Gyoszényban eltűnt, Trunkban visszaszorult  A gyoszényi változás már az 1950-es években előrehaladott lehetett, a trunki ekkor még csak a fiatalabb korosztályok körében kezdődhetett meg  A változás nem köznyelvi hatásra ment végbe, hanem nyelvjárások érintkezése váltotta ki (a gyoszényi változás hatással lehetett a Trunkon meginduló folyamatra)  A trunki változásban a nők vezető szerepe

30 ÖSSZEFOGLALÁS  A valóságosidő- és a látszólagosidő-vizsgálatok lehetősége a nyelvföldrajzban is jelen van  A szociolingvisztikai alapokon álló geolingvisztikai megközelítés jogosultsága a nyelv területiségének és változásának vizsgálatában  A napjainkban zajló vizsgálatok egy-két évtized múlva újabb valóságosidő-vizsgálatok forrásai lehetnek  Ennek az a feltétele, hogy a mai felmérések rétegzett mintavétellel dolgozó látszólagosidő- vizsgálatok legyenek

31 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! A követéses moldvai vizsgálat része a Geolingvisztika című NKFP-pályázatnak (5/56/2004.) A vizsgálatról további információkat helyeztünk el a következő honlapon: Az előadáshoz nyújtott segítségért köszönet Kiss Jenőnek, Vargha Fruzsina Sárának és Vékás Domokosnak


Letölteni ppt "Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában BODÓ CSANÁD ELTE, Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések