Felnőtt identitás és tanulás- tanítás jellemzők Dr. Tóth András.

Az előadások a következő témára: "Felnőtt identitás és tanulás- tanítás jellemzők Dr. Tóth András."— Előadás másolata:

1 Felnőtt identitás és tanulás- tanítás jellemzők Dr. Tóth András

2 Az identitás folyamatai

3 Élettávú tanulás - fejlődés Az „életszakasz" megközelítés az élettartamot életkor-specifikus szakaszokra osztja, amelyeket sajátos normatív életesemények (házasság, azonosulás a foglalkozással, visszavonulás stb.) és pszichoszociális feladatok (bizalmas viszony kialakítása, a gyerekek „szabadon engedése", mentorság) jellemeznek, amelyek lényeges hatással lehetnek az egyén tanulási igényeire, motívumaira és viselkedésére.

4 Az „életszakasz" megközelítés a) A családétól elkülönülő orientáció (10-es évek vége - 20-as évek eleje) feladatok: önfenntartóvá válás, párkapcsolatok kialakítása, érzelmi függetlenedés a szülőktől, identitás- képződés stb. b) Fiatal (átmeneti) felnőttkor (20-as évek elejétől a végéig), feladatok: párválasztás és bizalmas viszony (intimitás), családalapítás, döntés az életstílusról, foglalkozási identitás kialakulása, beletanulás az élet feladataiba.

5 c) Átmenet a harmincas évekre (20-as évek vége - 30-as évek eleje), feladatok: a (b) szakaszbeli választások alternatíváinak feltárása és értékelése, a szülőkkel való kapcsolatok felnőtt- jellegűvé alakítása. d) Stabilizálódás a harmincas években (30-as évek elejétől a végéig), feladatok: a (c) szakaszbeli döntések sikeres végrehajtása, az önérzet megszilárdítása, a saját családhoz illetve a család-teremtéshez való ragaszkodás erősödése, lemondás a mentorokról (idősebbek „atyai" tanácsairól).

6 e) Átmenet a negyvenes (középkorú, az élet középső) évekre (30-as évek vége - 40-es évek eleje), feladatok: átértékelni az élet első felének „álmait", az időhorizont - hosszú távú kilátások - átstrukturálása, az élet és a dolgok értelmének megtalálása, a generativitás megalapozása, érzelmi gazdagodás. f) Újrastabilizálódás (40-es évek közepe - 50-es évek közepe), feladatok: az (e) szakaszbeli döntések sikeres végrehajtása, az önelfogadás kialakítása, az érzelmi és szellemi rugalmasság és növekedés fenntartása, nagyszülővé válás.

7 g) A visszavonulás előkészítése (50-es évek vége - 60-as évek közepe), feladatok: a gyermekekkel való kapcsolatok felnőtt-jellegűvé alakítása, felkészülés a foglalkozási szerep befejezésére, az önbecsülés új (alternatív) forrásainak keresése, illetve kialakítása. h) Kora-öregség (60-as évek közepe - 70-es évek vége), feladatok: a szabadidő felhasználási módjainak feltárása, megerősíteni az önérzet folytonosságát, megőrizni illetve helyreállítani az egészséget, a jövedelmi helyzetet, a társadalmi kapcsolatokat, az érzelmi kötődéseket, újraértékelni az élet és a dolgok értelmét, a lelki- szellemi élet kibontakoztatása.

8 i) Kései öregkor (70-es évek vége - halál), feladatok: önelfogadás, az élet áttekintése, az érzelmi kötődések megőrzése, alkalmazkodás az egészség, a kapcsolatok, a szellemi működés gyengüléséhez, szembenézés a halállal, gondoskodás a nemzedékek közti folytonosságról.

9 Az élettávú lelki fejlődés különböző elméletei Az élettávú lelki fejlődés különböző elméletei feltételezik, hogy az egyén belső lelki struktúráiban hierarchikus, szekvenciális, lépésről lépésre integrálódva előrehaladó és visszafordíthatatlan kvalitatív változások sora megy végbe.

10 A felnőtt tanulók néhány jellemzője: 1. A felnőttek választanak A felnőttek többsége saját elhatározásából iratkozik be felnőttképzési tanfolyamra. Az egyik tanfolyamot többre tartják, a másikat kevesebbre. Egyesek „belső hangra" hallgatva választanak. (Pl. „Jobban meg kell értenem ezeket az új technikákat, mert a kölyköm már gyorsabb mint én.") Néhányan mások nyomásának engedelmeskednek. (Pl. „Miért nem akarsz több lenni? Legyen egy hobbyd vagy ilyesmi!")

11 2. A felnőttek tapasztaltak Már hosszabb életút van mögöttük. Kijárták a kötelező iskolákat, és szakmát vagy professziót tanultak. Megvannak a maguk hobbyjai, családi kötelezettségei, adósságai, befektetései, álmai, reményei stb. Gyakran nem zárkóznak el tudásuk megosztása elől. Mivel tapasztaltak, több tudásuk is lehet, mint az instruktornak. Ezért az instruktor rákényszerülhet, hogy velük szemben megvédje álláspontját.

12 3. A felnőtteknek testük is van Természetesen ezt mindenki tudja, de amikor egy unalmas 2-3 órás előadást kell végigülni egy tizenéveseknek tervezett kemény széken? Mindezt esetleg azután, hogy a munkahelyen töltött nehéz napot követően haza kellett rohannia átöltözni és enni, miközben jól felidegesítette magát a parkolóhely keresésével (vagy a tömegközlekedés tökéletlenségeivel). Nem csoda, hogy alig bírja kivárni a szünetet.

13 4. A felnőttek bizalmatlanok, esetleg félénkek Sok felnőtt már évek óta nem látott iskolát. Sokan azt fogják hinni, hogy ők az egyetlenek, akik még sohasem jártak felnőttként tanfolyamra. Ettől nyugtalanok lesznek és elveszítik önbizalmukat. 5. A felnőttek szeretik a vidámságot Még a száraz tananyag is megtanítható meleg, humoros, figyelmes és barátságos légkörben.

14 6. A felnőttek utasításokra várnak Többségük valamilyen tekintélyi rendszertől való függőségben nőtt fel. Szülők, iskolai tanárok, főnökök, házastársak és politikusok mind hozzájárulnak a hatalomhoz és a tekintélyhez való meghatározott viszonyuk kialakulásához. 7. A felnőttek (köz)kedveltek akarnak lenni A gyerekek szeretik a nekik szóló figyelmet, érintést és törődést. Csak azért, mert felnőt­tek, már nélkülözniük kellene ezeket a dolgokat?

15 8. A felnőttek társas lények Szeretnek társalogni, pletykázni, anekdotákat hallgatni és tudni egymásról. 9. A felnőttek ellenértéket akarnak a pénzükért Nagyon különböző értékeik és mércéik lehetnek. Van, akinek a sok információ és a leírt dolgok jelentenek értéket; vannak, akiknek a gyakorlati tapasztalatok; másoknak viszont a jó idő és a szórakozás.

16 10. A felnőttek releváns dolgokat akarnak A tanfolyami anyagok napi életükben való közvetlen alkalmazását akarják látni. Megkérdezhetik: „Hogyan kapcsolódik ez a munkámhoz? Megéri a fáradságot?"

17 11. A felnőttek azt akarják, hogy felnőttként bánjanak velük Nem kedvelik a burkolt célozgatást, a leereszkedő hangvételt, nem szeretnek nevetségessé válni; nem szeretik, ha megtréfálják őket, vagy gúnyolódnak velük; nem szeretik, ha untatják őket, ha sok munkával járó házi feladatot kapnak, ha zavarba hozzák őket, a kérdésekkel árasztják el őket olyankor, amikor nem biztosak a dolgukban, ha megfeddik vagy rendreutasítják őket; ha azt mondják nekik, hogy maradjanak csendben, és nem szeretik, ha szükségtelenül várakoztatják őket. Annál jobban kedvelik viszont azt, ha részt vehetnek a döntésekben.

18 A felnőttek további jellemzői: lehetőleg frusztráció nélkül akarnak tanulni az új gondolatokat saját tapasztalataikra vonatkoztatják olyan komplex ingereket keresnek, amelyek mind az öt érzéküket foglalkoztatják vannak korlátjai annak, hogy mennyit képesek egyszerre befogadni

19 A felnőttek további jellemzői: különböző sebességgel tanulnak szeretik, ha az instruktor vagy a csoport valamilyen rendet, formát ad a dolgoknak, igénylik, hogy odafigyeljenek speciális tanulási szükségleteikre sikerérzetet akarnak

20 Különbségek a szinkron tanulás és az aszinkron tanulás között Jelenlévő tanulókTávtanulók Elhelyezés főleg városi iskolai területeken lévő színhelyeken társulások irodaházának tantermeiben az egész régióban szétszórtan sokan nagyvárosi területeken, de növekvő számban falusi közösségekben néhány tanuló a régión kívül Demográfia több férfi, mint nő általában 25 év alattiak rendszerint függetlenek egyedül élnek; más magánosokkal vagy szülőkkel egy lakásban több nő mint férfi, különösen az egészségügyben többség 25 év fölött sokan eltartottakkal rendszerint házasok

21 Jelenlévő tanulókTávtanulók Iskolázottság érettségi semmi vagy csak kevés tapasztalatuk van arról, mit jelent felnőtt tanulónak lenni iskolában érettségi és szakképzettség néhányan egyetemisták falusi közösségekben szerény iskolázottság már van felnőtt tanulói tapasztalatuk Munkakvali- fikáció kevésnek van munkakvalifikációja soknak van alkalmi munkatapasztalata többeknek van munkakvalifikációja sokaknak van hosszabb - rövidebb főállású munkatapasztalata Motiváció bizonyítványt, diplomát vagy fokozatot szerezni a cél teljes ismerete nélkül megismerkedni egy lehetséges pályával, mielőtt eldöntenék, hogy valóban akarják-e azt specifikus kompetenciákat szerezni személyesen eltervezett sikert érni el nyitás új horizontokra, mint amilyen egy másféle karrier lehetősége lépéstartás az új fejleményekkel gyakorlati készségek elsajátítása

22 Jelenlévő tanulókTávtanulók Tanulási feltételek a tanulás a fő tevékenység a tanulási idő és hely változik másokkal tanulhat együtt igen változatos tanulási erőforrásokhoz jut hozzá hozzájutás írógépekhez, fénymásolókhoz, mikroszámítógépekhez stb. a tanulás vetélkedik a családdal, a munkával és egyéb társadalmi kötelezettségekkel a tanulási periódusokat úgy kell szervezni, hogy beilleszthetők legyenek, így az idő és a hely rögzítetté válik a tanulás rendszerint elszigeteltségben történik a másokkal együtt való tanulás a távolság és az idő miatt megnehezül korlátozott hozzájutás a tanulási erőforrásokhoz és felszereléshez

23 Jelenlévő tanulókTávtanulók Személyes érdekek többnyire önmotivált, de az instruktorok, valamint a társak és a szülők is fontos szerepet játszanak a sikerhez lépést kell tartani az instruktorral és a társakkal az abbahagyás lehetőségét ritkán mérlegelik önmotivált, de a család és a munka terheinek nyomása alatt kell dolgozni a sikerhez rendszerint szükség van a család és a munkaadó támogatására az abbahagyás lehetősége gyakran felmerül az elszigeteltség érzésének tulajdoníthatóan Oktatási érdekek kedvelik a választási szabadságot elméleti és gyakorlati anyagot akarnak kapni kedvelik a csoportos munkát az instruktori és tutori visszajelzések alapvetők, de a társak is fontos szerepet játszanak preferálják a struktúrát preferálják a gyakorlati anyagot szeretnének másokkal dolgozni, de tudomásul veszik annak az indokait, hogy egyedül kell dolgozniuk az instruktori és tutori visszajelzések nélkülözhetetlenek, mert nincs társas ösztönzés

24 A kompetencia alapú tanulás munkadefiníciója 1. A curriculumot és a tanítást szisztematikusan szervezik 2. az olyan ismeretek, készségek és képességek (kompetenciák) köré, 3. amelyek a munkakörhöz szükségesek; 4. a tanulókat előre tájékoztatják azokról a kompetenciákról, amelyeket meg kell szerezniük, és

25 5. az eredményeik folyamatos mérésének eszközeiről és módjairól, valamint 6. mindabban a tanítási tapasztalatban részesítik őket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 7. mindegyik egymás után következő feladatot a megkövetelt szinten sajátítsák el, mielőtt a következő feladatra térnének rá.