Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ásványi anyagok táplálkozás- élettani szerepe vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis egyensúly.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ásványi anyagok táplálkozás- élettani szerepe vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis egyensúly."— Előadás másolata:

1 Ásványi anyagok táplálkozás- élettani szerepe vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis egyensúly (Ca, P) fehérjék, lipidek felépítése (S, P) szállítófehérjék (Fe) izomműködés (Ca, Mg) ingerület-átvitel (Na, Ca)

2 Táplálkozás-élettani szempontból fontos ásványi anyagok koncentrációja az ember szervezetében makrolemek(g/kg)mikrolemek(mg/kg) Ca15Fe20-80 P10Zn10-50 K2Cu1-5 Na1,6Mo1-4 Cl1,1Se1-2 S1,5I0,3-0,6 Mg0,4Mn0,2-0,5 Co0,02-0,1

3 Makroelemek –szabad ionos formában vannak jelen (Na + ; K + ; Ca ++ ; Mg ++ ) a folyadékterekben –a belső környezet állandóságának fenntartásában játszanak fontos szerepet vízforgalom ideg- és izomingerlékenység ozmotikus viszonyok sav-bázis egyensúly –csontrendszer felépítése –sejtszintű energiaforgalom –enzimek aktiválása –sejtmembrán funkciók –izom működés –ingerület továbbítás

4 Makroelemek és a vízforgalom –a sejten belüli és sejt közötti tér ionösszetétele különböző –az egyes folyadékterekben a pozitív és negatív töltésű ionok aránya azonban azonos –ozmotikus egyensúly ásványi anyag koncentráció változás víz mozgása a sejtmembránon keresztül megváltozik a vízterek térfogata a vese vizelet kiválasztásának változása hormonális kontroll (vazopresszin)

5 A szervezet sav-bázis egyensúlya –az enzimek többségének pH optimuma a semleges tartományban található (pH: 7-7,4) –savas irányú eltolódás: acidózis –lúgos irányú eltolódás: alkalózis –a szervezet puffer rendszerei: bikarbonát-szénsav puffer rendszer R-COOH + NaHCO 3 = R-COONa + H 2 CO 3 H 2 CO 3 = H 2 O + CO 2 foszfátpuffer rendszer: H + + HPO 4 -- = H 2 PO 4 - vérfehérjék, aminosavak amfoter jellegűek, H + felvételre és leadásra egyaránt képesek

6 kalcium –csontok (a szervezet Ca-tartalmának 90%-a) –véralvadás (protrombin képződés) –izom-összehúzódások –ingerület vezetés, ingerlékenység (enzim aktivátor) –allergiás tünetek enyhítése –glikogén felépítése, lebontása foszfor –csontok (80%) –foszfolipidek –ADP, ATP –kreatin foszfát Mindkét elem hasznosulása szempontjából fontos: –abszolút mennyiségük –egymáshoz viszonyított arányuk (csecsemő: 1,5:1-2:1, kisgyermekkortól: 1:1; felnőtt: 1:1,2-1:1,5) –D vitamin jelenléte

7 Szükségletet befolyásoló tényezők –a felszívódás mértéke –terhelés (Ca) –életkor –terhesség és szoptatás A magvak foszfortartalma fitin kötésű (60-80%) fitát = fitinsav Ca, Mg…sója fitáz aktivitás: növények, baktériumok a felszívódás mértéke gyenge Csontképződési zavarok –rachitis (angolkór, csöves csontok meggörbülnek, izületi végek megvastagodása) fiatal korban –csontritkulás (osteoporózis) idősebb korban Kalcium többlet –lágy szövetek meszesedése –vesekövesség kialakulása Foszfor többlet –kalcium forgalmi zavarok –csontritkulásra való hajlam

8 Források: kalcium sok: tej, tejtermékek, leveles növények, pillangósok, ivóvíz kevés: húsok, húskészítmények, gabonák, gyökgumós növények foszfor valamennyi élelmiszerünkben előfordul hiányával nem kell számolni inkább a többlete fordul elő (foszfor tatalmú kiegészítők: pl. foszforsav, polifoszfátok stb.)

9 fitinsavZn-fitát

10 nátrium, kálium, klór –a szervezet homeosztázisának fenntartása –idegingerület továbbítás (Na) –extracelluláris tér ozmózisa (Na) –cukrok, aminosavak felszívódása (Na) –intracelluláris tér ozmotikus viszonyai (K) –ideg és izomműködés (K) –szénhidrát anyagcsere (K) –gyomor sósav (Cl) –  -amiláz aktiválása (Cl) –nyál Na-hidrokarbonát (puffer anyag)

11 Források: Na –valamennyi élelmiszer tartalmazza –nem indokolt a kiegészítés –ízesítés, tartósítás –sószegény élelmiszerek (Na < 120mg/100g termék) Cl –konyhasó –az állati eredetű táplálékokban több van K –állati és növényi élelmiszerekben egyaránt előfordul

12 Hiány: –izzadás (sportolók, fizikai munkát végzők) –tartós hasmenés, vizelethajtók hatására –romlik a fehérje- és az energia-hasznosulás –étvágy csökkenés –csökkenő szellemi, fizikai teljesítmény –a növények Na- és Cl-tartalma kicsi –a zöld növények K-tartalma magas Többlet: –fokozott vízfogyasztás –a vizelettel, izzadással távoznak a szervezetből –izomgyengeség –ödéma képződés –a K többlet rontja a Mg hasznosulását –sok Na magas vérnyomást, aluszékonyságot, fokozott ingerlékenységet okoz, emellett megterheli a szívet és vesét

13 magnézium átmenet a makro és mikroelemek között 70%- a csontokban, a fennmaradó rész döntő hányada a sejten belüli térben található a kalciummal antagonista hatású enzim-aktivátor (karboxiláz, foszforiláz) Hiánya: pl. alkoholfogyasztás, vizelet hajtók hatására csökken a fehérje beépülés zavarok a szénhidrát és zsír anyagcserében nő a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata (infarktus) nő a görcskészségre való hajlam Forrás: főleg a növényi élelmiszerek gazdag források (csonthéjas gyümölcsök, olajos magvak, száraz hüvelyesek, paraj, cékla, sóska, banán stb.) gyenge a felszívódása (20%) a tejben kevés van

14 kén –kéntartalmú aminosavak (MET, CYS) –enzim, hormon alkotórész (koenzim-A, inzulin) –fehérjék térbeli szerkezete (diszulfid hidak) –keratin fehérjék felépítése (szőr, köröm, haj) felépítése Forrás: –aminosavak, fehérjék

15 Mikroelemek –nem önállóan fordulnak elő, hanem többnyire valamilyen komplex molekulák alkotójaként (hemoglobin) –enzimek, hormonok felépítése, aktiválása (metalloenzimek, redox reakciók katalizálása) –részvétel sav-bázis folyamatokban –szénhidrát, aminosav, zsír és nukleinsav anyagcsere –csontképzés –vérképzés –idegi működés –transzport mechanizmusok (pl. gázok)

16 Vas –oxigén szállítás (hemoglobin, mioglobin) –citokrómok (terminális oxidáció) –enzim alkotó (citokróm enzimek) –tárolt formája Fe +++ –a táplálékból a gyomor sósav teszi szabaddá –felszívódott és aktív formája a Fe ++ –metabolizmusa jól szabályozott –tároló fehérjéje a szervezetben a ferritin (lép, vese, csontszövet, bélhám) –felszívódását a bélhámsejtek ferritin telítettsége szabályozza –transzportja a szervezeten belül transzferrinhez kötődően folyik –hasznosulásához C vitaminra, B 12 vitaminra, folsavra és rézre van szükség

17 A hemoglobin és a citkrómok kelát része (hem)

18 Hiány: –vérzések alkalmával (menstruáció) –terhesség, szoptatás idején –vegetáriánus táplálkozás esetén –kisgyermekek (1 éves kor körül) –bőr, köröm, nyelv nyálkahártya elváltozások –vérszegénység Forrás: –zöld növényi részek, –magvak héjrésze, de ez rosszul hasznosul –állati eredetű élelmiszerek a tej kivételével (belsőségek, hüvelyesek, diófélék, mák stb.)

19 réz –döntő hányada a vérben a ceruloplazmin nevű enzimatikus fehérjében fordul elő –hemoglobin szintézis –Fe Fe ++ átalakulás – Fe felszívódás – enzimek alkotórésze (citokróm oxidáz) –pigment képződés –galaktóz bontás –antioxidáns rendszer (szuperoxid-dizmutáz ) Hiány: –fogamzásgátló tabletta szedése –terhesség –újszülöttek –de Mo, Fe többlet is okozhatja Forrás: –az élelmiszerek megfelelő mennyiségben tartalmazzák (máj, diófélék, hüvelyesek, magvak, szemtermések)

20 cink –az inzulin normális működéséhez szükséges –enzimalkotórész, aktivátor (karboxipeptidáz) –a máj alkoholbontó képessége (alkohol dehidrogenáz) –sejtlégzés (széndioxid hidratáció) –fehérje- és szénhidrát-anyagcsere –keratin szintézis, sebgyógyulás –látási folyamatok (a látóbíbor újraképződése, A vit. átalakítása) Hiánya: –terhesség, szoptatás –jelentős izzadás –túlzott mértékű alkoholfogyasztás –túlzott Cd, illetve Cu felvétel –cukorbetegségre való hajlam alakulhat ki –nő a vér lipid szintje –étvágycsökkenés, teljesítmény visszaesés, –parakeratózis (repedések a bőrön) Forrás: –élesztő, gabona korpák, hüvelyes magvak, állati eredetű élelmiszerek

21 kobalt –a B 12 vitamin (kobalamin) központi eleme –enzim aktivátor (nukleinsav szintézis, vörösvértest képződés) Hiány: –vérszegénység Többlet: –csökkenti a pajzsmirigy aktivitását (golyvakeltő) –gátolja a glikogén lebontást (szívizom működés elégtelenség) Forrás: –az élelmiszerek csak nyomokban –B 12 vitamin

22 jód –pajzsmirigy hormonok (tiroxin, trijódtironin) –anyagcsere folyamatok szabályozás (fehérje, zsír, szénhidrát anyagcsere) Hiány: –talajellátottság függvénye (hiányos Györ-Sopron, Komárom, Nógrád, heves, Borsod megye) –keresztes virágú növények (káposzta, retek, mustár stb.) glükozida tartalma –a fluor, a réz, a kobalt és a szelén antagonista hatású –szaporodási problémák –hipofunkciós golyva Többlet: –hiperfunkciós golyva Forrás: –halliszt, tengeri növények, sóska, paraj, fokhagyma, uborka –jódozott só

23 mangán –főleg a májban, vesében található –szénhidrát, zsír, fehérje és nukleinsav anyagcsere –növekedés –csontképződés –szaporodási folyamatok Hiány: –vegyes táplálkozás esetén ritkán fordul elő –Ca, Fe, Co többlet –növekedési, csontosodási zavarok –idegrendszeri tünetek (egyensúlyzavar) –vérszegénység Többlet: –Parkinson-kórra utaló tünetek –máj problémák Forrás: –zöld növényi részek (50 – 600 mg/kg sz.a.) –búzakorpa, gabonák közepes mennyiségben –dió, mogyoró, máj, vese

24 szelén –a szervezet antioxidáns rendszerének része (glutation peroxidáz) –sejtmembránok, telítetlen zsírsavak védelme –májvédő hatás, antikarcinogén –pajzsmirigy működés –csökkenti a toxikus nehézfémek (Hg, Pb, Cd) mérgező hatását –szükséglete és toxikus dózisa közel esik egymáshoz Hiány: –talajellátottság függvénye (Baranya, Vértes, Bakony) –vázizom működési zavarok –májkárosodások Forrás: –az élelmiszerek többsége (tengeri hal, hús, máj, vese, korpák stb.) –de óriási a koncentráció különbség (100  g  g/kg)

25 molibdén –oxidáz enzimek alkotórésze (xantin oxidáz, purin anyagcsere, alkohol lebontás) –Mo:Cu kompetíció Hiány: –természetes körülmények között nem igazán fordul elő –Cu többlet Többlet: –köszvényre hajlamosít Forrás: –táplálékok többsége

26 Fluor –az apatit részeként (fogak, csontok) –toxikus lehet (ivóvíz, környezetszennyezés) étvágycsökkenés növekedés visszaesés csont, izület rendellenességek sérülések a fogzománcon csontritkulás jód antagonista (pajzsmirigy működés) –hiányában csökken a csontszilárdság, nő a fogszuvasodás esélye –hiánya azonban ritka –legfőbb forrásai a tengeri élőlények, ásványvíz Nikkel –pigmentáció (enzim alkotó) –nukleinsav alkotó –hemoglobin szintézis –májműködés –hiánya nem jellemző, a legtöbb élelmiszer tartalmazza –nem toxikus

27 Króm –tripszin aktivátor (fehérje emésztés) –inzulin működés (glükóz tolerancia faktor) –fehérje-, zsír-anyagcsere –hiánya ritka, ekkor csökken az inzulin hatás, a termékenyítő képesség –forrásai: ivóvíz, korpák, hüvelyesek, tejtermékek, belsőségek stb. –nem toxikus Arzén –haj, köröm, csontképletek fejlődése –toxikus (hányás, hasmenés, hasi fájdalmak) Toxikus mikroelemek –arzén –ólom (szaporodásbiológiai, vérképzési zavarok) –kadmium (csont-, tüdő-, vesekárosodás, hereelfajulás) –higany szennyvíziszap tüdő-, gyomor-, bélgyulladás, vesekárosodás, az immunrendszer zavarai

28 Ásványi anyagok hasznosulása –szervetlen sók formájában gyenge –szerves kötésben lényegesen jobb aminosavak (szelenometionin, Béres csepp) –kelátok (gyűrűs szerkezetű molekulák) (klorofill, citokrómok, hemoglobin, B 12 vitamin) huminsavak (HUMET) EDTA (etiléndiamin-tetraecetsav, szintetikus kelátképző)

29


Letölteni ppt "Ásványi anyagok táplálkozás- élettani szerepe vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis egyensúly."

Hasonló előadás


Google Hirdetések