Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új civil törvény – és a hatására bekövetkező szervezeti változások Fehér Miklós főtitkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új civil törvény – és a hatására bekövetkező szervezeti változások Fehér Miklós főtitkár."— Előadás másolata:

1 Az új civil törvény – és a hatására bekövetkező szervezeti változások Fehér Miklós főtitkár

2 Új jogszabályok évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 350/2011. (XII.30.) korm. rend. A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről …/2011. (…) KIM rend. a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről Várható jogszabályok …/2011. (…) KIM rend. a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól

3 Változnia kell a nevünknek! Szövetség lettünk 4.§.(3) Az egyesület szövetség, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van. 4. § (1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezet. Az egyesület ‚különös formákban’ pl. párt, vagy szövetség is működhet. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.

4 Tag Láttuk, hogy a tagság milyen fontos, működési formát meghatározó tényező Mit mond a tagról az alapszabály? 3.§.(1) Az egyesület egyéni tagja lehet bármely magánszemély, aki annak céljait elfogadja és azok érdekében kész a jelen alapszabály szerinti kötelességeit teljesíteni. (2) Az egyesületnek nem magyar állampolgárok is tagjai lehetnek. (3) A könyvtárügy és a szakirodalmi információs szolgáltatások területén kiemelkedő munkát végző természetes személy tiszteletbeli taggá választható. A tiszteletbeli tagok nyilvántartásáról, a velük való kapcsolattartás módjáról az ügyrend rendelkezik. (4) Nem lehet tag az, aki a közügyek gyakorlásától jogerősen el van tiltva.

5 Tag Javasolt új szabályozás … 3. § (1) Az Egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy/jogi személy, aki/amely a, tagfelvételi kérelmét az Egyesület valamely területi vagy szakterületi szervezetéhez írásban benyújtja, b, tagfelvételi kérelmét a tagjelölt által megjelölt szervezet elfogadja, c, egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az Alapszabályt, és az Egyesület egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket magára nézve vállalja, d, az előírtak szerint fizeti a tagdíjat. (2) A tag felvétele akkor válik jogerőssé, amikor azt az Országos Elnökség a következő Országos Elnökségi ülésén egyszerű többséggel jóváhagyta. (3) A tagot az általa megjelölt szervezet, valamint a titkárság nyilvántartásba veszi. A tag személyi adatait az Egyesület az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli. (4) A tagságot az Egyesület logójával ellátott, névre szóló egyesületi tagkártya igazolja, melyet az Egyesület titkársága készíttet el a tag számára. (5) A tagkártyához kapcsolódó kedvezményekről (múzeumi belépés, vásárlási kedvezmények) az Egyesület a honlapján ad tájékoztatást. (6) A tag az Alapszabályban rögzített tevékenységet az Egyesület területi és/vagy szakterületi szervezetében fejti ki. (7) Az egyesületnek nem magyar állampolgárok is tagjai lehetnek.

6 Tag Javasolt új szabályozás … (8) Különleges jogállású tagság a, pártoló tag. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártolói tagdíj befizetése nem eredményez Egyesületi tagságot. A pártolókról az Egyesület a befizetés tényét, időpontját, összegét és a befizető esetleges üzenetét tartalmazó Az MKE Pártolója nyilvántartást vezet. Költségvetési szerv pártoló tag nem lehet. b, tiszteletbeli tag. A könyvtárügy és a szakirodalmi információs szolgáltatások területén kiemelkedő munkát végző természetes személy tiszteletbeli taggá választható. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveibe nem választható, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tagok nyilvántartásáról, a velük való kapcsolattartás módjáról az ügyrend rendelkezik. (9) Az Egyesületnek testületek (intézmények, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, egyesületek) is tagjai lehetnek.

7 Tagi tevékenység Javasolt új szabályozás … (10) A tag legalább egy szervezetben regisztráltatja magát. A Testületi tag szervezethez vagy titkársághoz regisztráltathatja magát. A tagnak lehetősége van tagsága időtartamában bármikor további tetszőleges számú területi és/vagy szakterületi szervezetben úgymond másod regisztráltatásra, vagy annak visszavonására. A többes regisztráció tagdíj köteles. A többes regisztráció visszavonásáról tárgyév december 31-ig kell értesíteni a regisztráló szervezetet. Értesítés hiányában a szervezeti díjfizetés elmaradása – függetlenül az egyéb díjrészlet megfizetésétől – a tagság elvesztésével jár. (11) A tag, függetlenül az esetleges másod regisztrációtól egy tagkártyára jogosult és Őt az Egyesület egy tagként tartja nyilván, miközben a másod regisztrációval érintett szervezetek saját szervezeti taglétszámukba a máshol is regisztrált tagot is beszámítják.

8 Tagság megszűnés Javasolt új szabályozás … a, kilépéssel; b, elhalálozással / testületi tag esetén jogutód nélküli megszűnéssel; c, kizárással; d, a tagdíj időben történő megfizetésének elmulasztásával; (14) Az Országos Elnökség határozattal kizárhatja azt a tagot, aki/amely az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A kizárást a tag területi/szakterületi szervezetének legalább tíz tagja vagy a területi/szakterületi szervezet elnöke, titkársági regisztráció esetén a titkárság vezetője kezdeményezheti. Az Országos Elnökség a kizárásról a tagot regisztráló szervezet – többes regisztráció esetén valamennyi szervezet – véleményének meghallgatásával, kétharmados többséggel dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogorvoslattal az Egyesület székhelye szerint illetékes Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni. (15) Amennyiben a tag éves tagdíjfizetési kötelezettségének tárgyév május 30. napjáig történő beérkezéssel nem vagy hiányosan tesz eleget, úgy tagsága tagdíj nemfizetés jogcímén minden további jognyilatkozat nélkül megszűnik.

9 Tagi kötelességek Javasolt új szabályozás … Eddig ennyi volt: Betartani az alapszabályt, fizetni a tagdíjat. a, Az Egyesület illetve a regisztráló szervezet céljainak, programjainak, munkatervének, szervezeti életének megvalósításában való aktív (évente legalább egy alkalmat jelentő) közreműködés; b, betartani az Egyesület alapszabályának, ügyrendjének, illetve a regisztráló szervezet(ek) szervezeti és működési szabályzatának a rendelkezéseit; c, nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását; d, a tagdíjat határidőre befizetni; e, a személyi adataiban bekövetkező változásokat bejelenteni; f, többes regisztráció esetén, amennyiben szeretné azt megszüntetni, a regisztrációja visszavonását bejelenteni; g, köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

10 A Szervezet működése Javasolt új szabályozás … (7) A szervezetet az Egyesületen belül az elnöke vagy megbízottja képviseli. (8) A szervezet éves munkatervet köteles készíteni, titkárságra benyújtani. (9) A szervezet munkájáról, gazdálkodásáról éves beszámolót köteles készíteni 10) A területi/szakterületi szervezet jogi státusa alapján lehet: a, jogi önállósággal nem rendelkező szervezet b, jogi önállósággal rendelkező szervezet (11) A jogi önállóság biztosításának kimondása (jogi személlyé nyilvánítás), illetve annak visszavonása a küldöttközgyűlés kizárólagos hatásköre. (12) A jogi önállóság kinyilvánításának feltétele: a, önálló ügyintéző szerv léte b, önálló képviseleti szerv léte c, működéshez szükséges vagyonnal való rendelkezés d, a szervezet határozata a jogi önállóság igényléséről (13) A jogi önállósággal rendelkező szervezet bevételeit, költségeit az Egyesület gazdálkodására érvényes számviteli előírások szerint önállóan tartja nyilván. (14) A jogi önállósággal rendelkező szervezet ellenőrző bizottságot választ.

11 A Szervezet megszűnése Javasolt új szabályozás … (15) A szervezet megszűnik, ha: a, taggyűlése kimondja feloszlását, szétválását, más szervezettel való egyesülését; b, nyilvántartott létszáma 10 fő alá csökken; A megszűnő szervezetről az Egyesület honlapján a titkárság ad ki okot is megjelölő tájékoztatást, egyben felhívja a megszűnő szervezet tagjait tagsági jogviszonyuk szükséges rendezésére. (16) A megszűnő szervezet tagjának tagsági jogviszonya folytonos marad, ha a, többes regisztráció révén eleve egy másik, továbbra is működő szervezet tagja is volt és maradt; b, a megszűnő szervezet helyett más, működő területi/szakterületi szervezetbe kéri felvételét és ezt a kérelmet a szervezet jóváhagyja;

12 Testületi szervek Javasolt új szabályozás … 10. §. Az Egyesület állandó testületi szervei a: a, küldöttközgyűlés; b,országos elnökség; c, tanács; d, ellenőrző bizottság; 11.§. Az Egyesület nem állandó testületi szervei a munkabizottságok a,munkabizottság létrehozására, a létrehozandó munkabizottság célja és feladatköre megjelölésével, bármely tag javaslatot tehet. b, munkabizottságot az országos elnökség hoz létre munkájának segítésére, továbbá egyes kérdések tanulmányozására, illetve gondozására. Vezetőjét határozott vagy határozatlan időre az Egyesület elnöke kéri fel hatáskör, képviseleti jogkör átruházással. c, a munkabizottság vezetője rendszeresen, de legalább évi egy alkalommal tárgyévet követő március 1-ig írásban beszámol az elnökségnek az elvégzett tevékenységről.

13 Gazdálkodás, nyilvántartás, beszámolás Javasolt új szabályozás … Működési források, amik lehetnek: a) tagdíj; b) gazdasági-vállalkozási tevékenység (szolgáltatás nyújtás) bevétele; c) költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott támogatás; cb) az EU strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésbõl juttatott támogatás; cc) az EU költségvetésébõl vagy más államtól, nemzetközi szervezettõl származó támogatás; cd) az SZJA 1 % adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

14 Gazdálkodás, nyilvántartás, beszámolás Javasolt új szabályozás … Működési kiadások, amik lehetnek: a)alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. 22. § Az Egyesület a bevételeit és ráfordításait a fenti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

15 Gazdálkodás, nyilvántartás, beszámolás Javasolt új szabályozás … 25. § Az Egyesület beszámolója az alábbiakat tartalmazza: a, mérleg (egyszerűsített mérleg) b, eredménykimutatás (eredménylevezetés) c, kettős könyvvitel kiegészítő melléklet d, közhasznúsági melléklet 26. §. (1) Az Egyesület a beszámolóját, közhasznúsági mellékletét letétbe helyezi ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. (2) a letétbe helyezett beszámolót valamint a közhasznúsági mellékletet az Egyesület a honlapján, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon teszi közzé, továbbá biztosítja a Civil Információs Portálon keresztül történő adat lekérést.

16 Letétbe helyezés A beszámolót letétbe kell helyezni. Az e törvény hatálybalépését megelőző két üzleti év számviteli beszámolója és közhasznúsági jelentése letétbe helyezhető. A beszámolót, a közhasznúsági mellékletet május utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell.

17 Ismételt nyilvántartásba vétel május 31. napjáig az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételt kezdeményezni szükséges. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását ezzel a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

18 Közhasznú minősítés Közhasznú szervezetté minősíthető: a Magyarországon nyilvántartásba vett létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló, közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

19 Mikor adható a közhasznú minősítés? Hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, azaz, ha az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportjára vonatkozó adatai alapján megállapítható, hogy a szervezet szolgáltatásai a szervezet tagjain, testületei tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül, más személyek számára is hozzáférhetőek voltak. Ha

20 Mikor minősíthető közhasznúnak? Megfelelő erőforrás áll rendelkezésére. Ez akkor teljesül, Ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 Mft-ot, VAGY két év egybeszámított adózott (tárgyévi) eredménye nem negatív, VAGY A személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét Ha

21 Mikor minősíthető közhasznúnak? Megfelelő társadalmi támogatottsága van= ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: az SZJA 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált összes bevétel 2%-át, VAGY a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, VAGY a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. Ha

22 Az új civil törvény – és a hatására bekövetkező szervezeti változások Köszönöm a figyelmet Fehér Miklós főtitkár


Letölteni ppt "Az új civil törvény – és a hatására bekövetkező szervezeti változások Fehér Miklós főtitkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések