Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csányi Tamás, 2014 TÉMÁK A vállalatok, mikroökonómiai szemmel Piac, a színtér és a híd a makroökonómia felé A makroökonómia tárgya Kérdések a nemzetgazdaságok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csányi Tamás, 2014 TÉMÁK A vállalatok, mikroökonómiai szemmel Piac, a színtér és a híd a makroökonómia felé A makroökonómia tárgya Kérdések a nemzetgazdaságok."— Előadás másolata:

1

2 Csányi Tamás, 2014

3 TÉMÁK A vállalatok, mikroökonómiai szemmel Piac, a színtér és a híd a makroökonómia felé A makroökonómia tárgya Kérdések a nemzetgazdaságok szintjén Globalizáció

4 Vállalat Két input Tőke Munka Profitmaximálás Alternatív költségek Lehetséges termelés függvénye

5 PPC – lehetséges termelés fv.

6 Keresleti függvény

7 Kínálati függvény

8 Egy példa Egy termék keresleti függvénye Q = 200 – 2 p. A kínálati függvény Q = p – 40. Ha a piacon éppen 100 Ft-os ár alakult ki, mennyi lesz a túlkínálat vagy a túlkereslet mértéke? Mennyi lesz az egyensúlytalanság mértéke 50 Ft-os ár esetén? Mennyi az egyensúlyi ár, és az egyensúlyi kínálat, ill. keresett mennyiség?

9 Példák megoldásokkal 1 A HÁZTARTÁS ELMÉLETE H1m-1 Egy termék keresleti függvénye Q = 200 – 2 p. A kínálati függvény Q = p – 40. ha a piacon éppen 100 Ft-os ár alakult ki, mennyi lesz a túlkínálat vagy a túlkereslet mértéke? Megoldás A kereslet D: Q = 200 – 2 p = 200 – 2  100 = 0 A kínálat S: Q = p – 40 = 100 – 40 = 60 A túlkínálat tehát 60 (b) Mennyi lesz az egyensúlytalanság mértéke 50 Ft-os ár esetén? Megoldás A kereslet D: Q = 200 – 2 p = 200 – 2  50 = 100 A kínálat S: Q = p – 40 = 50 – 40 = 10 A túlkereslet tehát 90. Mennyi az egyensúlyi ár, és az egyensúlyi kínálat, ill. keresett mennyiség? Megoldás Azt keressük, hogy milyen ár mellett lesz egymással egyenlő a kereslet és a kínálat. D(p) = S(p) 200 – 2 p = p – 40 innen az egyensúlyi ár, p = 80 Ilyen árnál D = S = 40

10 Példák megoldásokkal 2 H1m-2 Egy termék keresleti függvénye q= 100 – 2p. A kínálati függvény q = –20 + p. Mennyi a túlkínálat vagy túlkereslet a p=45 ill. a p= 30 árnál? Milyen változások indulnak el a különböző egyensúlytalansági helyzetekben? Megoldás Ha p=45, akkor D=10, S=25, a túlkínálat 15 egység. Az eladók kénytelenek csökkenteni az árat, alacsonyabb áron pedig csökken a kínálat, nő a kereslet, tehát a piac az egyensúly felé mozdul el. Ha p=30, akkor D=40, S=10, a túlkereslet 30 egység. Most a vevők azok, akik hajlandók magasabb árat is fizetni, a magasabb ár viszont ösztönzi a kínálatot és visszafogja a keresletet, a túlkerslet enyhül, az egyensúly felé mozdul a piac. Mennyi az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség? Megoldás A D=S egyenletből: p=40, q=20. Mennyi a fogyasztói és a termelői többlet egyensúly esetén? Megoldás A fogyasztói többlet az árszínvonal fölötti és a keresleti görbe alatti terület. A termelői többlet az árszínvonal alatti és a kínálati görbe fölötti terület: 12 Ft forgalmi adót vetnek ki a termék minden egységére. Hogyan változik a kereslet és a kínálat, ill. az egyensúly? Hogyan változik a termelői és a fogyasztói többlet? Mennyi a kormányzat adóbevétele? Megoldás A kínálati görbe fölfelé eltolódik 12-vel. Az inverz kínálati függvény. Az 12-vel eltolt inverz függvény Az új egyensúlyi pont: q=12, p=44 A fogyasztói ill. termelői többlet F=36, T=72

11 Piac, a gazdaság színtere Tökéletes (axiómák) Nem tökéletes (a kereteken belül) Reális (amit látunk)

12 A tökéletes piac axiómái Kornai: Antiequilbrium, 1972 Nagy számú szereplő, mindkét oldalon Homogenitás Csak árinformáció Az informáltság tökéletes Az erőforrások folyamatosak Racionális viselkedés

13 A nem tökéletes piac elméleti képe Externáliák Közjavak Monopóliumok Állami beavatkozások

14 A piac, ahogy van I. Nagy számú szereplő, mindkét oldalon Homogenitás Csak árinformáció Az informáltság tökéletes Az erőforrások folyamatosak Racionális viselkedés

15 A piac, ahogy van II. A modern szervezetelmélet alaptétele: a környezetfüggőség A vállalat nemcsak gazdasági egység környezet A környezet elemei: a külső érintettek Fogyasztók Szállítók Versenytársak Stratégiai partnerek Állami intézmények Helyi és önkormányzati állampolgári közösségek Civil társadalom Természeti környezet

16 A makroökonómia tárgya 1. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? 2. Mi határozza meg a foglalkoztatottságot? 3. Mi okozza az inflációt? 4. Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását ?

17 ALAPFOGALMAK I. Gazdasági folyamatok: 1 év alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével, elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások Reálfolyamatok: javak létrehozása (termelési folyamat), elosztása (elosztási folyamat), felhasználása Jövedelmi folyamatok: a jövedelmek keletkezése és felhasználása, pénzmozgás

18 ALAPFOGALMAK II. KIBOCSÁTÁS (Q): termelés, output a gazdaság által létrehozott javak összessége JÖVEDELEM (Y, Yield): realizált (értékesített) kibocsátás: munkajövedelem + tőkejövedelem = makrojövedelem FOGYASZTÁS (C): a jövedelem azon része, melyet szükségleteket kielégítő javakra költenek MEGTAKARÍTÁS (S): el nem költött jövedelem

19 ALAPFOGALMAK III. FELHALMOZÁS: olyan javak, melyeket arra fordítanak, hogy velük bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket beruházás: állótőke pótlása és bővítése (gépek, épületek) készletfelhalmozás: - folyamatos termeléshez szükséges input-készlet - értékesítésre váró output-készlet

20 ALAPFOGALMAK IV. BERUHÁZÁS: Elhasznált állóeszköz pótlása Állóeszközök bővítése Bruttó beruházás = pótlás + bővítés

21 ALAPFOGALMAK V.

22 ALAPFOGALMAK VI. GDP - Gross Domestic Product (hozzáadott értékek összege) Hozzáadott érték = Megtermelt javak értéke — Folyó termelőfelhasználás Folyó termelőfelhasználás: nyersanyagok segédanyagok energiahordozók alkatrészek, félkésztermékek

23 ALAPFOGALMAK VII. NDP (Net Domestic Product) NDP = GDP - amortizáció A termeléshez felhasznált tőkejavak értékcsökkenését azért kell levonni, mert a tőkejavak értékét régebben (a megtermeléskor) számításba vettük.

24 ALAPFOGALMAK VIII. GDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme = GNI NDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme = NNI

25 ALAPFOGALMAK IX. Bruttó nemzeti jövedelem GNI (Gross National Income)

26 ALAPFOGALMAK X.

27 ALAPFOGALMAK XI.  Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése Mérése: fogyasztói kosár indexei Fajtái, mérték szerint: Kúszó, vágtató, hiper Fajtái, ok szerint: Keresleti infláció azért alakult ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellett nőttek. Költség- (kínálati) inflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken.

28 Belehúztak…

29 Makrogazdasági szabályozás I. Szereplők: Globális szervezetek Kormányzat Jegybank Társadalmi szervezetek Munkavállalók Munkaadók Egyebek

30 Makrogazdasági szabályozás II. Főbb területei Gazdaságpolitika Növekedés Infláció Munkanélküliség Fiskális politika Költségvetési politika Adózás Társadalmi kiadások

31 A gazdaságpolitika típusai I. JELLEMZŐK LiberálisJólétiTotális ALAPVETŐ ÉRTÉK SzabadságTestvériség„Egyenlőség” KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUS PiacPiac és újraelosztás Bürokratikus újraelosztás A SZABÁLYOZÁS HatékonyságKorrigált hatékonyság Állami gondoskodás SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ MonetárisÚjraelosztásKözponti tervezés ADÓZÁSAlacsony, egy kulcsos Magas, progresszívTotális központosítás

32 A gazdaságpolitika típusai II. AlaptípusÉlénkítőMegszorító FŐ ÉRTÉKNövekedésEgyensúly Költségvetés oldala BevételiKiadási Bevétel forrásaDiverzifikáltPrivatizáció PéldákNew Deal, III. Birodalom, Magyarország Görögország 2010-

33 Egyéb kérdések I. Jegybank Függetlenség a kormánytól Alapvető cél a fizetőeszköz stabilitása Eszközei Alapkamat Repo Nyílt (vagy nem) piaci műveletek

34 Egyéb kérdések II. Árfolyam változás hatásai Gyengül – több forintot fizetünk egy euróért Jól járnak, akik euróban várnak pénzt: Exportőrök Külföldön dolgozó magyarok Érkező turisták Erősödik – kevesebb forintot fizetünk egy euróért Importőrök Kiutazó turisták

35 Globalizáció A gazdaság szereplői döntéseiknél, amikor potenciális befektetéseikről, fogyasztóikról, erőforrás-beszerzési lehetőségeikről gondolkodnak, az egész világon adódó lehetőségeket mérlegelik. (Coca Cola, 1944, - vagy tán a népvándorlás?)

36 A globalizáció logikája a tőke maximális értékesülésre törekvése akadályok lebontása nemzeti határok a piaci koordináció nemzetköziesítése

37 2012. október 1.Vállalatgazdaságtan 4. előadás36 A globalizáció dualitása Nemzetállamok (bürokratikus koordináció) Piacok (piaci koordináció) főszereplő: a szavazatmaximalizáló politikus főszereplő: a profitmaximalizáló üzletember mindkettő kényszerpályán mozog mindkettőre nézve érvényesek etikai koordinációs elemek mindkettő hajlamos az agresszióra

38 A pénz és tőkepiacok globalitása Teljes körű Átláthatatlan Gyors Érzelemmentes Lufi halmaz - kockázatos

39 MINTAFELADAT Egy gazdaságban kétféle terméket termelnek, gabonát és sarlót. Az ország két évi termelési és áradatai a következők: b)Számítsuk ki a reálkibocsátást ! c)Határozzuk meg a nominál és reál gazdasági növekedést! d)Hogyan változott az árszínvonal egyik évről a másikra?

40 Év Termékármennyiségösszértékármennyiségösszérték gabona51005×100= ×90= 540 sarló102010×20 = ×18=216 kibocsátás a) Számítsuk ki a két év folyóáras kibocsátását! b)Számítsuk ki a reálkibocsátást ! c)Határozzuk meg a nominál és reál gazdasági növekedést! d)Hogyan változott az árszínvonal egyik évről a másikra?

41 Megoldás: Megállapítás: a termelés 2004-ben kisebb volt, mint 2003-ban, hiszen mindkét termékből kevesebbet termeltek ( 100 >90 és 20> 18) Az árak növekedése ( 5 < 6 és 10 < 12 )miatt azonban a nominális kibocsátás növekedett: 700 < 756 Az ország reálkibocsátása 2004-ben ( a évi termelést évi árakon értékeljük): 2004 Ár(2003)Mennyiség(2004)összérték 5905×90 = ×18= Látszik, hogy a változatlan áron számított kibocsátás (reálkibocsátás) csökkent egyik évről a másikra( 630 < 700 )

42 Most már azt is ki tudjuk mutatni, hogy hány százalékkal változott a nominál- és a reálkibocsátás: Nominálkibocsátás növekedési üteme : α Y N = Y N 2004 /Y N 2003 = 756 / 700 = 1,08 = 8 %-os növekedés Reálkibocsátás növekedési üteme: α Y = Y 2004 / Y2003 = 630 /700 = 0,9 = 10 %-os csökkenés A nominálkibocsátás és a reálkibocsátás közötti eltérést az árszínvonal változása idézi elő. Árindex: α P = P 2004 / P 2003 Kapcsolat a három változó között: Y N = P · Y Y = Y N / P P = Y N / Y

43 P 2004 = Y N2004 / Y 2004 = 756 / 630 = 1,2 = 20%-os növekedés → ha a évi árakat egységnyinek tekintjük, akkor 2004-ben az árak színvonala 1,2 volt, vagyis az árszínvonal egyik évről a másikra 20 %-kal nőtt. Kiszámíthatjuk ezt a nom. és reál kibocsátás növekedési üteme alapján is: αY N = 1,08 α Y = 0,9 αP = αY N / α Y = 1,08 / 0,9 = 1,2


Letölteni ppt "Csányi Tamás, 2014 TÉMÁK A vállalatok, mikroökonómiai szemmel Piac, a színtér és a híd a makroökonómia felé A makroökonómia tárgya Kérdések a nemzetgazdaságok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések