Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pénzügyi fogyasztóvédelem a biztosítási szektorban V. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia Bethlendi András, ügyvezető igazgató Magyar Nemzeti Bank.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pénzügyi fogyasztóvédelem a biztosítási szektorban V. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia Bethlendi András, ügyvezető igazgató Magyar Nemzeti Bank."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi fogyasztóvédelem a biztosítási szektorban V. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia Bethlendi András, ügyvezető igazgató Magyar Nemzeti Bank

2 Tervezett A pénzügyi fogyasztóvédelem eszközrendszerének kiszélesítése Magyar Nemzeti Bank 2 Fogyasztói kultúra Jogszabályi környezet, jogalkotás Felügyeleti gyakorlat, jogalkalmazás Jogorvoslatok Piaci, intézményi kultúra Tájékoztatók Összehasonlító segédeszközök Információs kampányok, promóciók Fogyasztói találkozások, Civil Háló Morális ráhatás, akár informálisan Kommunikációs eszközök (pl. formális figyelmeztetések, vezetői/felügyelői levél) Iparági önszabályozás, sztenderdek segítése Ösztönzés a helyes magatartásra (pozitív díjak vs. negatív „naming”) Lobbitevékenység belföldön és nemzetközileg A szabályozást igénylő kérdésekben kezdeményezések Saját rendeletalkotás MNB ajánlások Magatartási kódexek Vizsgálatok lefolytatása Monitoring és elemzés Intézkedések: bírság, tiltás, termékértékesítés felfüggesztése Nemzetközi felügyeleti együttműködés Mediáció, PBT Közérdekű kereset Közérdekű igényérvényesítés Beadványok kezelése Nemzetközi fórumok joggyakorlata (pl. EIOPA mediáció) A felismert kockázatok prezentálása és felhasználása Tájékoztatók Információs kampányok, promóciók Oktatás („edukálás”) A felügyeleti gyakorlat indirekt hatásai Már bevezetett

3 Az elmúlt egy évben a fogyasztóvédelmi felügyelés módszerei sokat változtak A biztosítók fogyasztóvédelmi felügyelői rendszerének kialakítása, folyamatos felügyelés; Fogyasztóvédelmi szakértő valamennyi átfogó vizsgálatban; Egyedi ügyek becsatornázása folyamatokban lévő vizsgálatokba (átfogó-, cél-, témavizsgálatok), a problémával rendszerszinten foglalkozni; Tisztességtelen piaci gyakorlatok feltárása próbavásárlásokkal; Fokozatosság elve alapján konszenzusos megoldás keresés (egyeztetés, hatósági eszközök, polgári jogi eszközök); Erőteljesebb fellépés magasabb bírságok, cél kijavíttatni a rossz gyakorlatot. Magyar Nemzeti Bank 3 Az elmúlt egy év változásai – elsősorban a jogalkalmazás területén Folyamatos piac- és termék-monitoring; Tisztességtelen szerződési feltételek kiszűrése. A közeljövő céljai – a termékfókusz megerősítése

4 A pénzügyi intézményekhez érkező panaszokban a biztosítási szektor súlya 10% alatti, a darabszám is csökkenő trendben Magyar Nemzeti Bank 4 A pénzügyi intézményekhez érkező panaszok szektoronként

5 Javuló trend a biztosítási szektor kérelem/panasz arányában is (panaszkezelés hatékonysága) Magyar Nemzeti Bank 5 A panaszkezelés hatékonysága eltér az ágazatban! Az MNB-hez érkező kérelmek az intézményi panaszok százalékában

6 Az egyedi kérelmek átfogó- és célvizsgálatokba csatornázódnak be Az MNB-hez érkezett kérelmek szolgáltatástípusonként és a vizsgálatok száma Magyar Nemzeti Bank 6

7 A tájékoztatási hiányosság miatti kérelmek száma és aránya markánsan nő A biztosítókat érintő fogyasztói kérelemtípusok (db) Magyar Nemzeti Bank 7 db

8 Panaszok és vizsgálati fókuszpontok KGFB A legtöbb probléma az igazolható módon és időben történő ügyfél- tájékoztatással van: Díjfelszólítók; Törlésértesítők; Bonus-malus besorolás változás esetén; Következő évi díjról szóló értesítés. Szerződéssel kapcsolatos panaszok: Biztosítóváltás esetén a felmondást a közvetítő későn továbbítja az előző biztosítónak, de az új még nem tudja fedezetbe venni  fedezetlen állapot. Kár esetén: A kérelmek túlnyomó többsége a kárösszeggel kapcsolatos; Egyes piaci szereplőknél elhúzódó kárrendezés, illetve alacsonyabb összegű egyezségi ajánlat elfogadására presszionálják az ügyfelet. Díjtarifa hirdetések  Javulás tapasztalható Az ügyfél nem tájékozódik az automatikus megszűnés kockázatáról. Átfogó vizsgálatok tapasztalata: kis összegű díjhátralék esetén (500 Ft) nem tesznek eleget díjfelszólító levél küldési kötelezettségnek. Magyar Nemzeti Bank 8

9 Panaszok és vizsgálati fókuszpontok Unit-linked életbiztosítás Igényfelmérő Túl heterogén gyakorlat, sok esetben biztosítón belül is; Az igényfelmérőben rögzítettek nem az ügyfél igényeihez, hanem az ajánlott termékhez igazodnak (félreértékesítés); A kockázat elbírálás során a biztosító felelőssége ellenőrizni az igényfelmérőben foglaltak és az ajánlat összhangját; MNB rendeleti szabályozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatás témájában. A legtöbb panasz a tájékoztatással kapcsolatos Az ügyfelekben továbbra sem tudatosult, hogy nem tisztán befektetésről van szó: a biztosítási díj egy része kerül csak befektetésre, maradéktalanul csak a biztosítási időszak végén jut hozzá a szolgáltatási összeghez; A visszavásárlási táblázat az első két évre nem tünteti fel azt a tényt, hogy nincs visszavásárlási érték; A befektetéssel kapcsolatos kockázatokat sem látják elég jól a fogyasztók (pl. csak az előnyöket emelik ki, magas hozam ígérete) A panaszok másik jelentős része az alacsony szolgáltatási összegre vonatozik; Túl agresszív, sok új szerzést (később jelentős törlési arányt) produkáló közvetítők „körbejárják” a biztosítókat (káros a biztosítónak és a fogyasztónak is). Magyar Nemzeti Bank 9 A nagy UL boomot követő lecsengést és bizalomvesztés követően még mindig problémák

10 Panaszok és vizsgálati fókuszpontok Egyéb biztosítások Lakásbiztosítás: Online üzletkötésből fakadó kockázat: a biztosító„látatlanban” szerződik, a káresemény után szerződési feltételre hivatkozva elutasítja a kárigényt  egyfajta félreértékesítés; A fogyasztók félretájékoztatása: a díj nem fizetés nem minden esetben okozza a szerződés megszüntetését. Egészségbiztosítás: tájékoztatás hiánya kizárásokról, és a várakozási időről (pl. ismert betegség szövődménye miatti kórházi ellátás költségét nem téríti a biztosító). Utasbiztosítás: az online szerződéskötés kockázata - nem megfelelő, nem részletes az igényfelmérés (az ügyfelek számára nem egyértelmű, hogy milyen esetekre terjed ki a biztosító kockázatviselése). Nyugdíjbiztosítás: a várakozási idővel nincs tisztában a fogyasztó, MNB ajánlás a TKM plafonról. Magyar Nemzeti Bank 10

11 Összefoglalás Megújuló és bővülő MNB fogyasztóvédelmi eszköztár; A „soft” eszközökben van még kihasználatlan lehetőség, ehhez jó együttműködés szükséges; A biztosítókhoz érkező panaszok számában és a panaszkezelésben javulás  továbbra is kiemelt vizsgálati terület; Új kihívás az online értékesítés és az e-ügyvitelből fakadó problémák (készülő MNB ajánlás az összehasonlító oldalakról); A szektor főbb fogyasztóvédelmi kockázatai azonban változatlanok: 1.Félreértékesítés  közvetítői piactisztítás; a regiszter bővítése minőségi elemekkel. 2.Nem megfelelő tájékoztatás  MNB rendelet; fokozottabb ellenőrzés. 3.Kárrendezési hiányosságok  intézmény-specifikus vizsgálatok. 4.Terméktranszparencia (pl. UL vagy nyugdíj- egészségbiztosítás).  ártranszparencia növelése (MNB rendelet?); MNB ajánlások; többirányú kommunikáció. Magyar Nemzeti Bank 11

12 Köszönöm a figyelmet! Magyar Nemzeti Bank 12


Letölteni ppt "Pénzügyi fogyasztóvédelem a biztosítási szektorban V. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia Bethlendi András, ügyvezető igazgató Magyar Nemzeti Bank."

Hasonló előadás


Google Hirdetések