Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alapismeretek az Európai Unióról 3. előadás. 1. Az integráció fejlődése, története 2. Az EU intézményrendszere 3. A közösségi jog 4. Az Európai Unió működése-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alapismeretek az Európai Unióról 3. előadás. 1. Az integráció fejlődése, története 2. Az EU intézményrendszere 3. A közösségi jog 4. Az Európai Unió működése-"— Előadás másolata:

1 Alapismeretek az Európai Unióról 3. előadás

2 1. Az integráció fejlődése, története 2. Az EU intézményrendszere 3. A közösségi jog 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák a közös politikák 5. Az Európai Unió költségvetése

3 Az integráció fejlődése és története

4 1951. Párizs: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok Európai Szén és Acél Közösség  ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Róma: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség  EGK A gazdasági integráció főbb célkitűzései: A gazdasági integráció főbb célkitűzései: közös piac közös piac közös politikák kialakítása közös politikák kialakítása közösségi jogrendszer, jogharmonizáció közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség  EURATOM Célkitűzések: nukleáris biztonság megteremtése nukleáris biztonság megteremtése közös kutatási tervek kidolgozása közös kutatási tervek kidolgozása atomenergia békés célú felhasználása atomenergia békés célú felhasználása A legfontosabb szerződések

5 1965. Egyesülési Szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése  Európai Közösségek Intézményi modell: Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását  fennálló akadályok elhárítása Miniszterek Tanácsa Főhatóság  Bizottság Bíróság Közgyűlés  EP

6 A legfontosabb szerződések Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződés Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése Gazdasági és monetáris unió létrehozása Gazdasági és monetáris unió létrehozása 1999-ig közös valuta bevezetése 1999-ig közös valuta bevezetése A politikai integráció kialakítása és elmélyítése: A politikai integráció kialakítása és elmélyítése: Közös kül- és biztonságpolitika Közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködés Bel- és igazságügyi együttműködés Uniós polgárság Uniós polgárság Személyek szabad mozgása Személyek szabad mozgása

7 Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság- politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Rendőrségi-és igazságügyi együttműködés büntető- ügyekben kormányközi jelleg konszenzusos döntés

8 A legfontosabb szerződések A legfontosabb szerződések Amszterdami Szerződés Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények:  jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén  változtatások a közös kül- és biztonságpolitika területén  foglalkoztatáspolitika uniós szintre emelése Nizzai Szerződés EU keleti irányú bővítését lehetővé tette. Célkitűzés:  a közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele  megoldás az „amszterdami maradékokra”

9 Az integrációs formák Vámunió Római Szerződés Közös piac Római Szerződés Egységes piac Egységes Európai Okmány Gazdasági unió Maastrichti Szerződés Amszterdami Szerződés Politikai unió Maastrichti Szerződés Amszterdami Szerződés

10 A négy alapszabadság közös piac egységes (belső) piac Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek (a 4 alapszabadság) szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak. 1. Az áruk szabad mozgása - vámunió 2. A szolgáltatások szabad áramlása 3.A tőke szabad áramlása 4.A személyek szabad áramlása - munkaerő szabad mozgása

11 Az Európai Unió fő intézményei Az Európai Unió Tanácsa  tagállamok Az Európai Tanács Az Európai Bizottság  EU Az Európai Parlament  állampolgárok Az Európai Unió Bírósága

12 Az Európai Unió Tanácsa Európai Unió Tanácsa = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  10 szektorális tanácsTAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  10 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel (néha Luxembourg)SZÉKHELYE: Brüsszel (néha Luxembourg) MŰKÖDÉSE:MŰKÖDÉSE: - Soros elnökség intézménye: félévenként változik(2011/I. Mo.  Lengyelo.  Dánia  Ciprus) - COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága DÖNTÉSHOZATALI FORMÁK: egyhangúlag vagy egyszerű/minősített többséggelDÖNTÉSHOZATALI FORMÁK: egyhangúlag vagy egyszerű/minősített többséggel

13 Az Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát. TAGJAI: az EU állam- és kormányfőiTAGJAI: az EU állam- és kormányfői TÁRGYALÁSOK SZÍNHELYE: BrüsszelTÁRGYALÁSOK SZÍNHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a Maastrichti Szerződés intézményesítetteMŰKÖDÉSE: a Maastrichti Szerződés intézményesítette - évente négyszer ülésezik (március, június, október, december) -az üléseket a külügyminiszterek készítik elő Elnök: egyszer megújítható 2 és fél éves időszakra Megfigyelhető e testület bevonása a döntéshozatalba: a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere.Megfigyelhető e testület bevonása a döntéshozatalba: a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere.

14 Az Európai Bizottság Közösségi érdekeket képviselő, kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI: 27 biztos (elnök + jelenleg 7 alelnök)  5 éves megújítható időszakraTAGJAI: 27 biztos (elnök + jelenleg 7 alelnök)  5 éves megújítható időszakra SZÉKHELYE: BrüsszelSZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a biztosok alá jelenleg több, mint 40 szervezeti egység tartozik (pl.: Főigazgatóságok, egyéb szervezeti egységek)MŰKÖDÉSE: a biztosok alá jelenleg több, mint 40 szervezeti egység tartozik (pl.: Főigazgatóságok, egyéb szervezeti egységek) HATÁSKÖREI:HATÁSKÖREI: - jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör) - delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör - az EU költségvetése tervezetének elkészítése - a „szerződés őre”: ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását

15 Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban  társ-jogalkotó szerv TAGJAI: 736 (max. 751) közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakraTAGJAI: 736 (max. 751) közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra (Mo.: 22 képviselő) (Mo.: 22 képviselő) SZÉKHELYE: Strassbourg (hivatalos székhely mellett még: Brüsszel- Luxembourg)SZÉKHELYE: Strassbourg (hivatalos székhely mellett még: Brüsszel- Luxembourg) HATÁSKÖREI:HATÁSKÖREI: a) társ-jogalkotó, társ-döntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett a) társ-jogalkotó, társ-döntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett b) a Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) c) költségvetés elfogadásában betöltött szerep d) politikai kezdeményező szerep MŰKÖDÉSE:MŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint

16 Az Európai Unió Bírósága Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 27 bíróTAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 27 bíró - A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. - A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. - A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. - A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. SZÉKHELYE: LuxembourgSZÉKHELYE: Luxembourg MŰKÖDÉSE: testületi formában; eljárás írásban történik, ritkábban szóbeli eljárásMŰKÖDÉSE: testületi formában; eljárás írásban történik, ritkábban szóbeli eljárás 3 szervezeti egység: Bíróság, Törvényszék, Közszolgálati Törvényszék3 szervezeti egység: Bíróság, Törvényszék, Közszolgálati Törvényszék Elsőfokú Bíróság  Törvényszék:1989. Elsőfokú Bíróság  Törvényszék: 27 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot Közszolgálati Törvényszék: Unió és alkalmazottai közti viták2005. Közszolgálati Törvényszék: Unió és alkalmazottai közti viták

17 A közösségi jog Az Európai Unió jogalkotási folyamata A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai

18 Az Európai Unió jogalkotási folyamata Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”: A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után  a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.

19 A közösségi jog forrásai 1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: 1.alapítószerződések és módosításaik 2.költségvetési szerződések 3.csatlakozási szerződések Jellemzői: minden tagállamnak ratifikálnia kellminden tagállamnak ratifikálnia kell otmány Alkotmányos Szerződés: november 1. (egyetlen szerződéses keretbe foglalta volna az EU működését)  az összes alapító szerződés helyébe lépett volna

20 A közösségi jog forrásai 2. A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: a) KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: - rendelet - irányelv - irányelv - határozat - határozat b) NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK:- ajánlások - vélemények 3. EGYÉB JOGFORRÁSOK: PL. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGA STB. AQUIS COMMUNAUTAIRE = „ Közösségi vívmányok”

21 A közösségi jog jellemzői A Európai Unió olyan szervezet, melynek tagállamai lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról (pl.: jogalkotás a közösségi kompetenciákba tartozó területeken) és azokat átruházták a Közösségre. A KÖZÖSSÉGI JOG VISZONYA A TAGÁLLAMOK BELSŐ JOGRENDJÉHEZ: A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben Előfoglalás Előfoglalás Közvetlenül alkalmazandó Közvetlenül alkalmazandó Közvetlenül hatályos Közvetlenül hatályos JOGHARMONIZÁCIÓ jelentősége

22 Az Európai Unió működése- a közös politikák Közös kereskedelempolitika Közös kereskedelempolitika Közös mezőgazdasági politika Közös mezőgazdasági politika Közös közlekedési politika Közös közlekedési politika Versenypolitika Versenypolitika Gazdasági és monetáris unió Gazdasági és monetáris unió Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája

23 A tárgyalandó közös politikák jellemzői Az egységes piac működési feltételeit teremtik meg Az egységes piac működési feltételeit teremtik meg Az EU döntési kompetenciája kizárólagos Az EU döntési kompetenciája kizárólagos Az 1. pillérben megismertetett intézményi keretek és jogforrások között működnek Az 1. pillérben megismertetett intézményi keretek és jogforrások között működnek 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák

24 4.1. A közös kereskedelempolitika Az EGK megalakulása, ezen belül az első integrációs forma, a vámunió vetette fel szükségességét. Célja: Közös vámtarifák elfogadásaKözös vámtarifák elfogadása Tagállamok közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokatTagállamok közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokat Egységesítik liberalizációs törekvéseiketEgységesítik liberalizációs törekvéseiket Egységesítik kereskedelmük védelmét biztosító intézkedéseketEgységesítik kereskedelmük védelmét biztosító intézkedéseket

25 Eredményei: 1. Világkereskedelmét tekintve a legnagyobb súllyal rendelkezik 2. Kiterjedt szerződésrendszere átszövi az egész világot 3. Fő kereskedelmi partnerei: USA, Kína, Japán, távol- keleti országok 4. Legnagyobb segélyezője a világ fejlődő országainak 4.1. A közös kereskedelempolitika

26 4.2. A közös mezőgazdasági politika Nemzetgazdaság stratégiai Közös piac területe elkülönült szektora Célja: mezőgazdaság termelékenységének növelése mezőgazdaság termelékenységének növelése mezőgazdasági lakosság életszínvonalának növelése mezőgazdasági lakosság életszínvonalának növelése piacok stabilizálása piacok stabilizálása élelmiszerellátás folyamatos biztosítása élelmiszerellátás folyamatos biztosítása a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

27 4.2. A közös mezőgazdasági politika Érvényesülő alapelvek: Egységes piac elve Egységes piac elve Közösségi preferencia elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Pénzügyi szolidaritás elve – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Sok problémával küzdő terület, számos reformkísérlet, melyek zátonyra futottak.

28 4.3. A közös közlekedési politika Egységes piac érvényesülése szempontjából alapvető jelentőségű politika. Célja: közlekedés és szállítás biztonsága közlekedés és szállítás biztonsága közlekedés és szállítás gyorsasága közlekedés és szállítás gyorsasága környezet károsításának csökkentése környezet károsításának csökkentése a közlekedés minden ágát liberalizálták

29 4.4. A versenypolitika Célja: a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló verseny-korlátozó magatartásokkal szemben az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló verseny-korlátozó magatartásokkal szemben

30 4.4 A versenypolitika 1. A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Versenykorlátozó megállapodások tilalma Versenykorlátozó megállapodások tilalma Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 2.Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok

31 4.5. A gazdasági és monetáris unió Célja: Kezdetben: árfolyam stabilitás megteremtése Kezdetben: árfolyam stabilitás megteremtése Maastrichti Szerződést követően: Maastrichti Szerződést követően: közös valuta bevezetésének koncepciója közös valuta bevezetésének koncepciója (feltétele: Maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése) (feltétele: Maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése)

32 4.6. Az Európai Unió regionális politikája Célja: a tagállamok régióinak, gazdasági szektorainak, illetve társadalmi csoportjainak integrációját veszélyeztető gazdasági vagy társadalmi szerkezeti problémák, hiányosságok felszámolása, illetve csökkentése. Strukturális Alapok (ERFA, ESZA) as időszakra vonatkozó célkitűzések: 1. konvergencia célkitűzés 2. regionális versenyképesség és a foglalkoztatás 3. európai területi együttműködés Kohéziós Alap Gazdaságilag elmaradottabb tagországok monetáris unióra történő felkészítése Két meghatározott szektora: közlekedési környezet- védelmi

33 4.7. Közös kül- és biztonságpolitika MSZ: EU II. pillérévé tette MSZ: EU II. pillérévé tette Kormányközi alapon működő mechanizmus  tagállamok kormányai és a Tanács meghatározó szerepe Kormányközi alapon működő mechanizmus  tagállamok kormányai és a Tanács meghatározó szerepe Fő céljai: Fő céljai: az EU és a tagállamok védelmének és biztonságának erősítése az EU és a tagállamok védelmének és biztonságának erősítése béke fenntartása béke fenntartása Demokrácia, jogállamiság és szabadságjogok fejlesztése Demokrácia, jogállamiság és szabadságjogok fejlesztése

34 4.8. Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben MSZ: EU III. pillérévé tette  ASZ átnevezte MSZ: EU III. pillérévé tette  ASZ átnevezte Kormányközi jelleg Kormányközi jelleg ASZ általi módosítások: ASZ általi módosítások: Bel- és igazságügyi kérdések átemelése az I. pillérbe Bel- és igazságügyi kérdések átemelése az I. pillérbe Schengeni vívmányok beemelése az EU intézményi keretébe Schengeni vívmányok beemelése az EU intézményi keretébe A megmaradt III. pillér jogforrási rendjének átalakítása A megmaradt III. pillér jogforrási rendjének átalakítása

35 Az Európai Unió költségvetése BEVÉTELEK Hagyományos saját források (pl. vámok) Hagyományos saját források (pl. vámok) VAT-forrás(hozzáadottérték- adó) VAT-forrás(hozzáadottérték- adó) GNI bevételek GNI bevételekKIADÁSOK Fenntartható növekedés Fenntartható növekedés Természeti erőforrások megőrzése és kezelése Természeti erőforrások megőrzése és kezelése Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog Az EU mint globális partner Az EU mint globális partner Adminisztráció Adminisztráció Célja: a közös politikák, tevékenységek, célok és az Unió működtetésének finanszírozása.


Letölteni ppt "Alapismeretek az Európai Unióról 3. előadás. 1. Az integráció fejlődése, története 2. Az EU intézményrendszere 3. A közösségi jog 4. Az Európai Unió működése-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések