Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere

2 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL” A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után  a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.

3 A Bizottság döntés-előkészítő szerepe  kezdeményezi a közösségi jogalkotást (kizárólagos kezdeményezési jog),  előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, azt az EP és Tanács elé terjeszti,  az EB képviselője a tanácsi és parlamenti üléseken jelen van, így: a módosító javaslatokat megismeri, javaslatát a tanács csak egyhangúan módosíthatja, ha az EB a módosításokkal nem ért egyet, akkor joga van javaslatát visszavonni,

4 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU döntéshozatali mechanizmusa Munkacsoportok COREPER TANÁCS Miniszterek Tanácsa Nemzeti Parlamentek EP (EU + EU állampolgárok érdekei Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Regionális és helyi érdekek állásfoglalás kezdeményezés vélemény közös döntés kezdeményezés vélemény BIZOTTSÁG A közösség érdekei TAGÁLLAMOK kormányai Munkacsoportok COREPER TANÁCS A tagállamok nemzeti érdekei döntés

5 A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt szerepet kap a költségvetés elfogadásában A közvetlen választás = erős legitimáció Az Egységes Európai Okmány bevezette az : - együttműködési - hozzájárulási - döntéshozatali eljárást A Maastrichti Szerződéstől kezdve minden szerződés újabb területekre terjesztette ki a Parlament jogkörét a döntéshozatalba

6 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás 1. KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS a legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje 2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS jelentősége mára csökkent 3. HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS vétójogot jelent az EP számára 4. EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS az EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó a. INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS b. KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS c. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS Jogalkotási eljárások Döntéshozatali eljárások

7 Konzultációs eljárás ( consultation procedure)  EEO-ig egyetlen eljárás,  jelentősége csökkent, de még mindig fő eljárás,  konzultációs eljárás során a Bizottság kezdeményez, és a Tanács fogadja el a döntést, kötelező kikérni a Parlament véleményét, bár ezt a véleményt nem kötelező figyelembe venni.  ugyanakkor a Parlament késlekedhet véleményével, amellyel nyomást gyakorol a többi döntéshozóra,

8 Együttműködési eljárás (cooperative procedure) az EEO vezette be, az MSZ erősítette meg, A Bizottság kezdeményezésére a Tanács döntéstervezetet fogad el, amelyet kötelező a EP elé utalni. Az EP max. három hónap alatt megvitatja a tervezetet, és visszaküldi a Bizottságnak, majd a Tanácsnak, Ha az EP véleménye pozitív, a döntés megszületik, ha negatív, akkor a Tanácsban konszenzus, (egyhangú döntés) kell az EP véleményének figyelmen kívül hagyásához.

9 Hozzájárulási eljárás (assent procedure) Az 1986-os Egységes Európai Okmány vezette be a Parlament vétójoggal rendelkezik a Miniszterek Tanácsa által hozott bizonyos fontos döntések tekintetében, vagyis indok nélkül elutasíthat egy-egy kérdéskört. Parlament egyetértése szükséges a Tanács döntése előtt A hozzájárulás erős döntési jogkört biztosít

10 Együttdöntési eljárás (codecision) A Bizottság javaslatát egyszerre terjeszti a Tanács és a Parlament elé, amit ezek a testületek párhuzamosan, de egymástól függetlenül vitatnak meg. Tanács megküldi a Parlamentnek a kérdésre vonatkozó közös álláspontját, amelyre az módosító javaslatokat tehet. 1. ha a Parlament nem ért egyet a Tanács álláspontjával, a döntés nem születik meg az adott témában. 2. ha a Parlament nem fűz hozzá semmit, a döntés automatikusan megszületik.

11 3. ha a Parlament módosító javaslatokat kíván hozzáfűzni, fel kell állítani egy egyeztető bizottságot, amelyben egyenlő arányban képviseltetik magukat a Parlament és a Tanács képviselői. Ha az egyeztető bizottságban egyetértésre jutnak a felek, döntés csak akkor születik, ha a Parlament és a Tanács külön-külön is elfogadja a döntéstervezetet. Az együttdöntési eljárás során van a Parlamentnek a legszélesebb jogosítványa, mivel társ-jogalkotó szerepet kap.

12 Információs eljárás Az 1957-es Római Szerződés előírja néhány esetben, hogy a döntéshozatal során a Parlamentet informálni kell, a döntésbe beleszólási joga azonban nincs.

13 Költségvetési eljárás A Parlament a Tanáccsal közösen megosztott hatáskörrel rendelkezik az Unió költségvetésének elfogadásában. Az Európai Bizottság elkészíti a költségvetés tervezetét, aztán a Parlament és a Tanács elé terjeszti megvitatásra. A költségvetési eljárás során a Parlamentnek lehetősége nyílik a Közösség költségvetésén módosítani, vagy elvetheti azt. Amennyiben a Parlament nem fogadja el újra kell kezdeni. A Parlament elnöke írja alá.

14 Egyeztetési eljárás egyik alapszerződés sem említi, azonban a Tanács kötelezettséget vállalt, hogy néhány esetben a Parlamenttel egyeztetve hoz döntést. Jogalkotás során felmerülő vitás kérdések rendezése, kompromisszum létrehozása. Komitológia „bizottságosdit” jelent, a Tanács a döntési jogot átruházza a kezdeményezőre, vagyis a Bizottságra, ha a döntést gyorsan kell meghozni.

15 Közösségi jog

16 A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETKÖZI JOG VISZONYA Nemzeti jog Jogalanyai: természetes és jogi személyek Jogforrásai: jogszabályok Közösségi Jog = egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak Jogalanyai: tagállamok, természetes és jogi személyek, Jogforrásai: Szerződések és saját jogi aktusok Nemzetközi jog = az államközi viszonyokat szabályozza Jogalanyai: államok, Jogforrásai: nemzetközi szerződések

17 ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK 1.Alapító szerződések, azok módosításai és a csatlakozási szerződések 2. Általános, közösségi jogelvek (alapjogok - Karta, jogállami garanciák) MÁSODLAGOS (KODIFIKÁCIÓS) JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK EGYÉB JOGFORRÁSOK ACQUIS COMMUNAUTAIRE A közösségi jog forrásai

18 Alapító szerződések: ESZAK (2002-ben hatályát veszítette) 1951 EGK (-> EK) 1957 EURATOM Európai Uniót létrehozó Szerződés (EUSZ) (Maastrichti Szerződés) ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: SZERZŐDÉSEK A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek  csak konszenzussal, minden aláíró államnak ratifikálnia kell, létrehozzák az intézményrendszert és biztosítják a működést

19 - 1. Csatlakozási Szerződés (1973, DK, UK, IRL) - 2. Csatlakozási Szerződés (1981, GR) - 3. Csatlakozási Szerződés (1986, Spo., Po Csatlakozási Szerződés (1995, Finn, Au, Svédo.) - 5. Csatlakozási Szerződés (2004, 10 új ország) - 6. Csatlakozási szerződés (2007, Ro. Bulg.) - Egyesítő Szerződés (1965) - Egységes Európai Okmány (1986) - Maastrichti Szerződés (1992) - Amszterdami szerződés (1997) - Nizzai Szerződés (2001) Kiegészítő, módosító és csatlakozási szerződések

20 A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. Nem kötelező Ajánlások (recommendation) Vélemények (opinion) kötelező Rendelet (regulation) Irányelv (directive) Határozat (decision) fajtái

21 Rendelet (regulation)  általános hatályú (tagállamokra, EU intézményekre, term. és jogi személyekre kötelező) közösségi jogi norma,  egészében, minden részletében és minden tagállamban kötelező (a tagállamok nem tehetnek módosítást, kiegészítést, nem lehet szelektív alk.)  közvetlenül alkalmazandó (nem kíván meg tagállami jogalkotást)  egy adott kérdés pontos és részletes szabályozása,

22 Az irányelv (directive)  az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak,  az eredmény a kötelező,  kompromisszum: a közösségi jog kötelezettsége és a tagállami szuverenitás között,  nem közvetlenül hatályos,  a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani meghatározott határidőn belül (ált. 1-3 év),

23  A nemzeti jogrendbe illesztés metódusát az egyes tagállamok saját maguk döntik el: új jogszabályt hoznak-e, vagy egy meglévőt módosítanak, milyen nemzeti jogforrást alkalmaznak (törvényt? rendeletet?)  Az irányelvek általában a rendeletekhez képest kevésbé részletezettek, céljuk, hogy általános elveket határozzanak meg egy adott terület szabályozására.

24 A határozat (decision)  meghatározott címzettekhez szóló,  konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus,  teljes egészében kötelezi címzettjeit,  a címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi személy is,  a határozatok általában adminisztratív jellegűek,  egyéb közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban alkalmazzák őket (pl. támogatások engedélyezése a közösségi alapokból, bírság kiszabása, dömpingellenes intézkedés, stb.)

25 ajánlás címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg, nem tekinthető teljesen a közösségi jog elemének, olyan területeken terjedt el ahol még nem érett meg a helyzet a közösségi szabályozás kötelező érvényű formáinak alkalmazására vélemény álláspontot ad, gyakran valakinek a kérésére, Hatályát tekintve egyik sem kötelező, de a nemzeti bíróságok, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, ha nem is normaként kell alkalmazniuk, de figyelembe kell venniük. Tartalmukat az EU Bíróság is figyelembe szokta venni.

26 ACQUIS COMMUNAUTAIRE  az EU teljes joganyaga,  acquis, magyarul közösségi (jogi) vívmányok,  magában foglalja az elsődleges és másodlagos joganyagot, minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot (beleértve az EU Bíróság gyakorlatát), amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelező-e vagy sem,  az acquis összetevői képezik a csatlakozási tárgyalások tematikáját is, a csatlakozási folyamat az acquis átvételéről szól.


Letölteni ppt "Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések