Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A nemzetközi integráció formái 136. lecke

3 Az integráció definiálása A Magyar értelmező kéziszótárban a következő meghatározás található az integráció címszó alatt: „Különálló részeknek valamilyen nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedése, beolvadása, egységesülése.”

4 Nemzetek közötti integráció A szervezett nemzetközi keretek között megvalósuló integráció legfontosabb sajátossága, hogy - szuverén államok vagy nemzetgazdaságok - önkéntes - komplex, gazdasági és politikai összefonódásaként jön létre. Az önkéntesség hangsúlyozása azért fontos, mert az integráció az adott nemzetgazdaság feloldódásához, bizonyos mértékig azonosságának elvesztéséhez vezet.

5 Makroszintű Az integrációs folyamat globális méreteket ölt, a globalizáció a világméretű intregráció megjelenése. Az integráció regionálisan is sűrűsödik, ezek részben erősítik, részben ellensúlyozzák a globális hatásokat. A világon a WTO szerint, mintegy 130 regionális szervezet van, amely tevékenységének keretének, valamilyen integrációs alapformát (szabadkereskedelmi övezet, vámunió, gazdasági unió).

6 Nemzetközi integráció formái Szabadkereskedelmi társulás Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági unió Politikai unió

7 Szabadkereskedelmi társulás A terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat.

8 Vámunió A terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az áruk és szolgáltatások szabadon mozognak), de kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak, és közös kereskedelempolitikát folytatnak.

9 Közös Piac A vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők közül, a tőke és a munkaerő áramlást is liberalizálják.

10 A „négy szabadság” Az egységes piac alapját jelentő „négy szabadság” a Római Szerződés szerint: az áruk szabad mozgása a szolgáltatásnyújtás szabadsága a személyek szabad mozgása a tőke szabad mozgása

11 Egységes piac A vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó, „nem vámjellegű” korlátokat is felszámolják.

12 „Nem vámjellegű” korlátok A „nem vámjellegű” korlátokat három csoportba sorolják: „fizikai” (pl.: határformalitások) „technikai” (pl.: előírások, standardok) „pénzügyi” (pl.: adóharmonizálás)

13 Gazdasági unió A gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végső célként pedig, azok közösségi szintű egyesítését jelenti. A gazdasági unió fontos eleme a közös valuta monetáris unió

14 Politikai unió A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. E folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása, a bel- és igazságügyek közös szintre emelése.

15 INTEGRÁCIÓ TÍPUSA Vámok, mennyiségi korlátok leépítése Áru, szolgáltatás szabad áramlása Külső fellépés Tőke, munkaerő szabad áramlása Nem vám - jellegű korlátok le - építés Gazdaság politikák integrációja Közhatalom átvitele közösségi szintre Szabadkereskedelmi társulás Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági unió Politikai unió

16 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések