Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az Európai Unió szervezete és jogrendszere 2 A tananyag felépítése 1. Az Európai Unió felépítése és működése 2. A közösségi jog 3. Az EU politikái.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az Európai Unió szervezete és jogrendszere 2 A tananyag felépítése 1. Az Európai Unió felépítése és működése 2. A közösségi jog 3. Az EU politikái."— Előadás másolata:

1

2 1 Az Európai Unió szervezete és jogrendszere

3 2 A tananyag felépítése 1. Az Európai Unió felépítése és működése 2. A közösségi jog 3. Az EU politikái 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya

4 3 1. Az Európai Unió felépítése és működése 1.1. Az európai integráció fejlődése 1.2. Az EU intézményei 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

5 4 1. Az Európai Unió felépítése és működése Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: • az európai integráció folyamatának alakulását, az integráció szintjeit, • az EU fő intézményeinek felépítését, feladatait, működését és egymáshoz való viszonyát, • az EU fő intézményeinek a döntéshozatalban betöltött szerepét, és az egyes döntéshozatali eljárásokat.

6 Az Európai integráció fejlődése

7 Az európai integráció fejlődése ESZAK 1951.Párizs az integráció kialakulása Az integráció mélyülése EGK EURATOM Róma Európai Közösségek EK Egyesülési szerződés Európai Monetáris Rendszer Fehér Könyv az integráció válsága 1986 Egységes Európai Okmány 1986 az integráció mélyülése Maastrichti Szerződések EU Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés Az integráció bővítése és mélyítése

8 Európai Szén és Acél Közösség  ESZAK ( ) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Európai Gazdasági Közösség  EGK Európai Atomenergia Közösség  EURATOM ( ) A gazdasági integráció főbb célkitűzései: • közös piac • közös politikák kialakítása • közösségi jogrendszer, jogharmonizáció Egyesülési szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése  Európai Közösségek ( ) Intézményi modell: 1.1. Az európai integráció fejlődése Miniszterek Tanácsa Főhatóság  Bizottság Bíróság Közgyűlés  EP

9 Az európai integráció fejlődése Európai Monetáris Rendszer  első lépés a gazdasági unió irányába Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását, a tagállami jogszabályok közösségi irányelvek alapján történő összehangolását.( )

10 Az európai integráció fejlődése Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződések ( ) Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése – Gazdasági és monetáris unió létrehozása – A politika integráció növelése: • Közös kül-, és biztonságpolitikai • Bel- és igazságügyi együttműködés  3 pillér • Uniós állampolgárság • Személyek szabad mozgása • Szubszidiaritás elve

11 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság- politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés

12 Az európai integráció fejlődése Amszterdami Szerződés ( ) Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények: • Jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén: a menekültügyi és bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, vízumpolitika kérdésének, az 1. Pillérbe integrálása  3. Pillér új elnevezése • Az intézményi reformok terén nem hozta a várt eredményeket  „ Amszterdami maradékok ”

13 Az Európai integráció fejlődése Az EU keleti irányú bővítése Csatlakozási tárgyalások megindítása: Lengyelország, Magyarország Szlovénia, Észtország Csehország, Ciprus Lettország, Litvánia, Bulgária Románia, Szlovákia, Málta A csatlakozás időpontja: állam

14 Az európai integráció fejlődése Nizzai Szerződés ( ) Célkitűzés: – A közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele • A többségi döntéshozatal kiterjesztése  a tagállami vétó visszaszorítása • Az EP hatáskörének szélesítése – Megoldás az „amszterdami maradékokra”: • A szerződés meghatározza az EU keleti bővítését követő intézményrendszer átalakítást • Alapvető Jogok Chartája: a szociális jogok széleskörű meghatározása • Megerősített együttmüködés (flexibility) intézményének alkalmazási lehetősége

15 Az európai integráció fejlődése Vámunió RSZ Közös piac RSZ Egységes piac EEO. Gazdasági unió MSZ ASZ Politikai unió MSZ ASZ Áruk és szolgáltatások szabadon mozognak, közös külső vámok, közös kereskedelempol. Az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon mozoghat. A közös piacnak olyan továbbfejlesztet t változata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat is felszámolják A közös piacon túl a nemzeti gazdaságpoliti kák összehangolás át, harmonizálásá t, végül azok közösségi szintű egyesítését jelenti. Fontos eleme a közös pénz (euro). A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. E folyamat lényeges eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése

16 Az európai integráció fejlődése Az integráció bővítésének és mélyítésének kihívásai napjainkban Bővítés: től 10 új tagállammal bővült az integráció A gazdasági unió mélyítése: Lisszaboni stratégia – a legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudáslapú gazdaság kiépítése 2010-ig A politikai unió mélyítése: Önálló védelmi politika kiépítése: gyorsreagálású haderő A bűnügyi együttműködés keretében a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt fellépés EU alkotmányos szerződés-tervezete: • Az alapszerződések egységesítése • Tagállami és uniós hatáskörök pontos elhatárolása • Az intézmények működésének egyszerűsítése, átláthatóvá tétele

17 Az európai integráció fejlődése A témakör összefoglalása TÉMÁK Az integráció kialakulásának történelmi előzményei Alapítószerződések és módosításaik A 3 pillérre épülő Unió Az EU keleti irányú bővítése Az integráció fejlődésének szakaszai, integrációs szintek FOGALMAK szuverenitás integráció, alapítószerződések szupranacionális, kormányközi vámunió közös piac egységes piac gazdasági unió politikai unió közösségi modell

18 Az európai integráció fejlődése A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Hasonlítsa össze a vámuniót és az egységes piacot az integráció fejlettsége szempontjából! Mutassa be az európai integrációt új alapokra helyező Maastrichti Szerződés által bevezetett változásokat! Mutassa be az EU 3 pillérre épülő szerkezeti modelljét! Milyen jelentős eltérések vannak az 1 pillér és a 2-3. pillér működése között a jogalanyiság, az intézményrendszer és a jogrendszer alapján ?

19 Az Európai Unió intézményei Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az Európai Ombudsman

20 Az EU intézményei Az Európai Unió Tanácsa Tanács = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  9 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: • Soros elnökség intézménye • COREPER: állandó képviselők bizottsága • Tanácsi munkacsoportok • Főtitkárság

21 Az EU intézményei Az Európai Unió Tanácsa A Tanács szavazási formái: • Egyszerű többséggel  eljárási kérdésekben • Minősített többséggel  az ügyek döntő részében • Egyhangúlag  konszenzussal, a legjelentősebb kérdésekben A minősített többségi szavazási eljárás esetén az egyes tagállamok szavazati súlya népességük arányában eltérő. A tanácsi szavazatok száma: szavazat kell egy döntés elfogadásához ( től) A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai Mo.-nak között 5 szavazata től 12 szavazata lesz a Tanácsban

22 21

23 Az Európai Unió intézményei Az Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát TAGJAI: az EU állam- és kormányfői MŰKÖDÉSE: A Maastrichti Szerződés intézményesítette Évente legalább két ülés (június, december) és két – de lehet több is – rendkívüli vagy informális ülés (március, október). Ülésein a bizottság elnöke is részt vesz, munkáját a külügyminiszterek és egy bizottsági tag segíti E testület a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere. „Package deal” - egyezség csomag

24 Az EU intézményei Az Európai Bizottság A közösségi érdekeket képviselő kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI : 25 biztos (elnök + 5 alelnök)  5 éves megújítható időszakra MEGALAKULÁSA: Elnököt – A tagállamok kormányai közösen jelölik – Személyét az EP jóváhagyja. Tagokat: – A tagállamok és az új elnök közösen jelölik. A testület egészét: – Az EP jóváhagyja, –Jóváhagyása után a tagállamok kormányai közösen nevezik ki az új bizottságot. SZÉKHELYE : Brüsszel

25 24 Az Európai Bizottság új összetétele

26 25 Az Európai Bizottság elnöke José Manuel Durao Barrosso Portugália

27 Az EU intézményei Az Európai Bizottság MŰKÖDÉSE : a biztosok alá 36 szervezeti egység tartozik (24 Főigazgatóság) HATÁSKÖREI: • Jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör), • Delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör, • Az EU költségvetése tervezetének elkészítése, • A „szerződés őre” ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását, •Jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, • Beszámolási kötelezettséggel tartozik az EP-nek, • Felelős az EK külső képviseletéért. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései

28 Az EU intézményei Az Európai Parlament

29 Az Európai Unió intézményei Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban  társjogalkotó szerv. TAGJAI: 730 közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra SZÉKHELYE: Strasbourg (Brüsszel-Luxemburg) Intézményi szerepének fejlődése: Montánunió, EGK, Euratom Közgyűlése - delegált képviselők vitafóruma Közgyűlésből  Európai Parlament Szerepet kap a közösségi költségvetés elfogadásában A képviselőket a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják Egységes Európai Okmány; MSZ; ASZ; Nizzai Szerződés  társjogalkotó szervvé válik, az esetek többségében már nem lehet nélküle döntést hozni

30 Az Európai Unió intézményei Az Európai Parlament HATÁSKÖREI: • Társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett • A Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) • Jóváhagyási jogkör a közösségek külső országokkal kötött szerződései tekintetében • Politikai kezdeményező szerep MŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint Belső szervezeti egységek: Elnökök Konferenciája, Büró, 20 szakbizottság 4 hetes periódusos ülésezés: 1plenáris hét + 2 bizottsági hét + 1 frakció hét A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései A nyarán megalakuló új Parlamentbe Mo. 24 európai parlamenti képviselőt választott

31 Az Európai Unió intézményei Az Európai Közösségek Bírósága Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 15 bíró. A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. MŰKÖDÉSE: • Ülései: teljes ülés, 3vagy 5 tagú kamarákban • Munkáját 8 főügyész segíti: a főügyész összefoglalja az adott ügyet • Elsőfokú bíróság: 15 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot – Ülései: 3 vagy 5 tagú kamarákban, kivételesen teljes ülés SZÉKHELYE: Luxemburg

32 Az Európai Unió intézményei Az Európai Közösségek Bírósága A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA: • Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás • Semmissé nyilvánítási eljárás • Intézkedés elmulasztása miatti eljárás • Kártérítési eljárás • Fellebbviteli eljárás • Véleménykérési eljárás • Előzetes döntéshozatali eljárás A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései

33 Az Európai Unió intézményei Az Európai Számvevőszék Az EU adófizetői érdekeinek védelmében jár el. FELADATA: • Ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását • Vizsgálatairól éves jelentést készít. • Tanácsadó funkciót is betölt. TAGJAI : 15 számvevő, minden tagállam 1 számvevőt delegál, a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható időtartamra, maguk közül elnököt választanak. SZÉKHELYE : Luxemburg

34 Az Európai Unió intézményei Egyéb intézmények • Gazdasági és Szociális Bizottság • Régiók Bizottsága • Európai Beruházási Bank • Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai • Központi Bank • Európai Ombudsman.

35 Az Európai Unió intézményei A témakör összefoglalása TÉMÁK Európai Unió Tanácsa Európai Tanács Európai Bizottság Európai Parlament Európai Közösségek Bírósága Európai Számvevőszék Egyéb intézmények FOGALMAK súlyozott szavazat minősített többség egyszerű többség egyhangú szavazás blokkoló kisebbség népességi szűrő soros elnökség tagjai, feladatai működése, nizzai reformok

36 Az Európai Unió intézményei A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Mutassa be az Európai Unió Tanácsa szervezetét, feladatát és működését a Tanácshoz kötődő egyéb testületekkel együtt! Mutassa be a Parlament intézményi fejlődésének folyamatát! Mutassa be az Európai Unió Tanácsa szavazási formáit! Mutassa be az Európai Közösségek Bírósága által alkalmazott eljárásokat!

37 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

38 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU intézmények szerepe a jogalkotásban Munkacsoportok COREPER TANÁCS Miniszterek Tanácsa Európai Tanács Európai Parlament (az EU állampolgárok érdekei) Gazdasági és Szociális Bizottság (munkáltatók, munkavállalók) Régiók Bizottsága (regionális és helyi érdekek) BIZOTTSÁG (a közösség érdekei) Munkacsoportok COREPER TANÁCS ( a tagállamok nemzeti érdekei) 1. Jogalkotási javaslatok előkészítése 2. Javaslatok véleményezése 3. Az érdekek és vélemények egyeztetése  DÖNTÉS 3. Együttdöntés a Tanáccsal

39 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL” A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után  a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás. A közösség a kizárólagos hatáskörébe nem tartozó területeken csak akkor jár el, ha a célok közösségi szinten jobban elérhetők. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológia működése

40 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Bizottság döntés-előkészítő szerepe • Kezdeményezi a közösségi jogalkotást (kizárólagos kezdeményezési jog) • Előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, és azt a Parlament és a Tanács elé terjeszti • A Bizottság képviselője a tanácsi és parlamenti tárgyalásokon jelen van így: - a módosító javaslatokat megismeri, - javaslatát a Tanács csak egyhangúan módosíthatja, - ha a bizottság a módosításokkal nem ért egyet, joga van a javaslatát visszavonni.

41 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU döntéshozatali mechanizmusa Munkacsoportok COREPER TANÁCS Miniszterek Tanácsa Európai Tanács Nemzeti Parlamentek Európai Parlament Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága állásfoglalás kezdeményezés vélemény közös döntés kezdeményezés vélemény BIZOTTSÁG TAGÁLLAMOK kormányai Munkacsoportok COREPER TANÁCS döntés

42 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt Szerepet kap a költségvetés elfogadásában A közvetlen választás erős legitimációt biztosít az EP-nek Az Egységes Európai Okmány bevezette az : - együttműködési - hozzájárulási döntéshozatali eljárást Maastrichti Szerződés: - a hozzájárulási jogkört újabb területekre kiterjesztette - bevezette az együttdöntési eljárást (15 terület) Amszterdami Szerződés: további 23 területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást Nizzai Szerződés: további 5 területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást. A nemzeti Parlamentekhez hasonló önálló jogalkotási kompetenciával az EP a mai napig nem bír, döntéseit mindig a Tanáccsal közösen hozza.

43 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS a legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS jelentősége mára csökkent HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS vétójogot jelent az EP számára EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS az EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS Jogalkotási eljárások Döntéshozatali eljárások

44 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A témakör összefoglalása TÉMÁK A döntéshozatali eljárás menete Az egyes intézmények szerepe a döntéshozatali eljárásban A jogalkotási és döntéshozatali eljárások típusai FOGALMAK „Tanácskozpontú modell” szubszidiaritás vétójog komitológia

45 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Határozza meg a szubszidiaritás elvének lényegét! Mutassa be az EU döntéshozatali mechanizmusát! Sorolja fel a közösségi jogalkotási és döntéshozatali eljárásokat és jelölje meg az egyes jogalkotási eljárásoknál az Európai Parlament szerepét!

46 45 2. A Közösségi jog 2.1. A közösségi jog jellemzői 2.2. A közösségi anyagi jog

47 46 2. A közösségi jog Célkitűzések A vizsgázó ismerje: • a közösségi jog szerepét, jellemzőit, • viszonyát a nemzeti és nemzetközi joghoz, • a közösségi jog forrásait, • a Közösség gazdasági célkitűzéseit és a négy szabadság fogalmát.

48 A közösségi jog jellemzői A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETKÖZI JOG VISZONYA Közösségi jog: jogalanyai: tagállamok, természetes és jogi személyek jogforrásai: Szerződések és saját jogi aktusok Nemzetközi jog: jogalanyai: államok jogforrásai: nemzetközi szerződések A KÖZÖSSÉGI JOG VISZONYA A TAGÁLLAMOK BELSŐ JOGRENDJÉHEZ • A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben • Előfoglalás elve: ahol a közösségi jog kimerítően szabályoz, ott nincs helye nemzeti jogalkotásnak • A közösségi jog közvetlen alkalmazása és közvetlen hatálya JOGHARMONIZÁCIÓ jelentősége Nemzeti jog: jogalanyai: természetes és jogi személyek jogforrásai: jogszabályok

49 A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK MÁSODLAGOS (KODIFIKÁCIÓS) JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK EGYÉB JOGFORRÁSOK ACQUIS COMMUNAUTAIRE

50 A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek  minden aláíró államnak ratifikálnia kell. Alapítószerződések és módosításaik: • ESZAK Párizsi Szerződés (1951. április 18.  július 25.) • EGK, Euratom Római Szerződés (1957. március 25.  január 1.) • Egyesülési Szerződés (1965. április 8.  július 1.) • Egységes Európai Okmány (1986. február 18.  január 1.) • Maastrichti Szerződések (1992. február 7.  november 1.) • Amszterdami Szerződés (1997. október 2.  május 1.) • Nizzai Szerződés (2001. február 26.  február 1.) Alapító szerződéseket kiegészítő költségvetési szerződések Csatlakozási szerződések

51 A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: Rendelet (regulation) Ajánlások (recommendation) Irányelv (directive) Vélemények (opinion) Határozat (decision)

52 A közösségi jog jellemzői Az Európai Bíróság szerepe és jelentősége a közösségi jog érvényesülése szempontjából A Bíróság szerepe a közösségi jog egységes értelmezésének biztosítása. A Bíróság joggyakorlata és eseti döntései révén a Közösség fejlődését alapvetően maghatározó alapelveket fektetett le: • a közösségi jog közvetlen hatályának és elsőbbségének elve • az emberi jogok védelme • a négy alapszabadságból folyó tagállami kötelezettségek  egyenértékűség elve, kölcsönös elismerés elve A Bíróság ítéletei nem fellebbezhetők meg. Végrehajtás  önkéntes jogkövetés  elmaradása esetén büntető bírság kiszabása

53 A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság Az európai integráció alapvető célja az egységes piac, azaz • az áruk, • a szolgáltatások, • a tőke és • a személyek szabad áramlásának biztosítása.. A Szerződés és a másodlagos közösségi jogforrások elsődlegesen az egységes piac hatékony működésének szabályait írják elő.

54 A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság 1. AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA • 1. lépés: vámunió • 2. lépés : a „nemzeti elbánás követelményének” megteremtése • 3. lépés: a mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása - Dassonville ügy - Cassis de Dijon ügy:  egyenértékűség elve, kölcsönös elismerés elve

55 A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása • meghirdetett állásokra való jelentkezés • a tagállam területén való szabad mozgás • tagállamban tartózkodás, hogy ott munkát vállaljanak • munkaviszony megszűnését követően a tagállamban való maradáshoz való jog A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása • a tartózkodás joga • a nyugdíjasok • a diákok

56 A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság 3. A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD NYÚJTÁSA szolgáltatás  díjazás fejében nyújtott tevékenység (határokon átnyúló jellegűek) • diszkrimináció tilalma • képesítések kölcsönös elismerése 4. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA egységes piac, EMU  a létező korlátozások teljes körű felszámolása ( )

57 56 2. A közösségi jog A témakör összefoglalása TÉMÁK A nemzeti, a nemzetközi és a közösségi jog viszonya A közösségi jog jellemzői A közösségi jogforrások fajtái, csoportosításuk A jogharmonizáció jelentősége A négy alapszabadság FOGALMAK elsődleges, másodlagos jogforrás jogharmonizáció előfoglalás elve acquis communautaire négy alapszabadság

58 57 2. A közösségi jog A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Jellemezze a nemzeti, a nemzetközi és a közösségi jog sajátosságait! Csoportosítsa és jellemezze a közösségi jog forrásait! Fejtse ki a közösségi jog közvetlen hatályának és az előfoglalás elvének jelentését! Ismertesse az európai integráció fő célját, a négy alapszabadságot, fejtse ki az első kettő tartalmát!

59 58 3. Az EU politikái 3.1. Az első pillér közös és közösségi politikái 3.2. A második pillér kül- és biztonságpolitikája 3.3. A harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése

60 Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS POLITIKÁK: (kizárólagos közösségi hatáskörök) Közös kereskedelempolitika Közös mezőgazdasági politika Közös közlekedési politika Közös monetáris politika Közösségi versenypolitika KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK: (megosztott hatáskörök) Foglalkoztatás és szociálpolitika Regionális politika Környezetvédelem Fogyasztóvédelem TAGÁLLAMI HATÁSKÖR: Iparpolitika Energiapolitika Kutatás-fejlesztés Oktatás Kultúra

61 Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA • Közös vámtételek alkalmazása 3. országgal szemben • Egységes vámszabályok • Külső importrendszer alkalmazása • Vám és kereskedelmi szerződések megkötése KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA • Közút • Vasút • Kombinált szállítás • Belvízi hajózás • Légi közlekedés Lényege: közös szabályok a nemzetközi és átmenő forgalomra Közlekedési vállalatok más tagállamokban történő üzletnyitása és működése

62 61 Célok: • termelékenység növelése • mg-i lakosság életszínvonal javítása • piacok stabilitása • az ellátás folyamatos biztosítása • elfogadható ár biztosítása Alapelvek: •Egységes piac elve •Közösségi preferencia elve •Pénzügyi szolidaritás elve 3.1. Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA A szabályozás eszközei: •Import drágítás, export támogatás •Intézményes (küszöb) árak •Intervenció (felvásárlás) •Magántárolás támogatása, termelési feldolgozási támogatás •Közvetlen termelői kifizetések •Termeléskorlátozó intézkedések

63 Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA Maastrichti Szerződés  Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) Az EMU megvalósításának szakaszai : 1. szakasz: tőkeáramlás szabaddá tétele, kp-i bankok függetlensége, tagállami gazdaságpolitikák harmonizálása  január 1-ig 2. szakasz: január 1-től az EMI létrehozása melynek feladata: az egységes monetáris politika eszközeinek és rendszerének kidolgozása, felkészülés a közös pénz bevezetésére, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kiépítése Maastrichti konvergencia kritériumok: árstabilitás, kamatok konvergenciája, árfolyamok stabilitása, stabil kormányzati pénzügyi pozíciók 3. szakasz: január. 1.  euro bevezetése 12 tagállam részvételével január 1. euro készpénz formában való bevezetése

64 Az első pillér közös és közösségi politikái A versenypolitika és a közösségi versenyjog A versenyjog célkitűzése: • a szabad és tisztességes verseny biztosítása • megtiltani, hogy megegyezésekkel csökkentsék a fennálló versenyt • megakadályozni a saját nemzeti vállalatok támogatását A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok: •a versenykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma •a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma •a vállalti koncentrációk ellenőrzése Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok

65 Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK Foglalkoztatás és szociálpolitika Regionális politika Környezetvédelem Fogyasztóvédelem TAGÁLLAMI HATÁSKÖR: Iparpolitika Energiapolitika Kutatás-fejlesztés Oktatás Kultúra

66 A második pillér kül- és biztonságpolitikája Célja: a nemzetközi biztonság megerősítése és a nemzetközi együttműködés ösztönzése Maastrichti Szerződések  kormányközi alapú együttműködés -jogforrások: közös állásfoglalás, közös akció - döntéshozó: Tanács  egyhangú döntés Amszterdami Szerződés - új jogforrás: közös stratégiák - konstruktív tartózkodás - kül- és biztonságpolitikai képviselő Helsinki csúcs - gyorsreagálású katonai erő - új intézmények: Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs

67 Bel- és igazságügyek és a harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése Maastrichti Szerződés  kormányközi alapú együttműködés Amszterdami Szerződés • a bel- és igazságügyi kérdések nagy részét átemelte az 1. pillérbe  a 3. pillér már csak a rendőrségi és bűnügyi együttműködés a schengeni egyezmény és a schengeni acquis beemelése az európai unió 1. pillérébe • a schengeni egyezmény és a schengeni acquis beemelése az európai unió 1. pillérébe • a bűnözés elleni küzdelem jut hangsúlyos szerephez: a szervezett bűnözés, a terrorizmus, ember- és fegyverkereskedelem, korrupció elleni küzdelem. • Europol erősítése • Jogforrások: közös álláspontok, kerethatározatok, határozatok, egyezmények

68 67 3. Az EU politikái A témakör összefoglalása TÉMÁK: A közös és közösségi politikák szerepe és azok lényege A 2-3. pilléres együttműködések FOGALMAK: közös politika közösségi politika monetáris unió konvergencia kritérium

69 68 3. Az EU politikái A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Sorolja fel az EU első pillérének közösségi politikáit! Hármat közülük röviden ismertessen! Mutassa be az EU közös monetáris politikájának lényegét! Sorolja fel a maastrichti konvergencia kritériumokat! Sorolja fel az EU első pillérének közös politikáit! Mi a szerepe a közös politikáknak? Kettőt közülük röviden ismertessen!

70 69 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere 4.1. Az EU költségvetése 4.2. Az EU támogatási rendszere

71 70 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: • az EU költségvetésének alapelveit • a költségvetés forrásait és főbb kiadásait • a költségvetés jóváhagyási rendjét • az EU támogatási rendszerének céljait, formáit.

72 Az EU költségvetése CÉLJA: a közös és közösségi politikák finanszírozása ALAPELVEK • Teljesség elve • Globális fedezet elve • Éves jelleg elve • Egyensúly elve KÖVETELMÉNYEK • Átláthatóság követelménye • Ellenőrzés követelménye • A forrásokkal való optimális gazdálkodás követelménye

73 Az EU költségvetése A költségvetés szerkezete BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK Agrárlefölözések (1995 után megszűnt) Vámok ÁFA alapú befizetések GNP alapú hozzájárulás A bevételek alakulása: a saját források folyamatos csökkenése, a GNP alapú hozzájárulás emelkedése KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK Mezőgazdaság támogatásai Strukturális műveletek finanszírozása Belső politikák Külső országokkal való kapcsolatok Igazgatás Egyéb kiadások (tartalék) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített kiadások

74 73 Európai Bizottság Költségvetési javaslatot készít Tanács Tanács (min.többség) Költségvetési tervezetet fogad el ParlamentParlament 1. olvasat jóváhagyja Van költségvetés! • a kötelező kiadá- sokra módosításo- kat, • a nem kötelezőkre változtatásokat szavaz meg. • a kötelező kiadásokra végleges döntést hoz • a nem kötelező változtatásáról is dönt (változtathat %-osan) 2. olvasat jóváhagyja Van költségvetés! • a Tanács változtatása elfogadható, • egészben elutasítja Van költségvetés!

75 Az EU támogatási rendszere A TÁMOGATÁSOK CÉLJA: „1. célkitűzés”: az elmaradott régiók fejlődésének elősegítése „2. célkitűzés”: szerkezetváltási nehézséggel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása „3. célkitűzés”: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítésének támogatása Strukturális Alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs szekciója Halászati Orientációs Alap A támogatás igénylése előtti három évben az adott területen az egy főre jutó jövedelem nem éri el a GDP EU-átlag 75%-át. Jogosultsági kritériumok: A támogatás igénylése előtti három évben az adott területen az egy főre jutó jövedelem nem éri el a GDP EU-átlag 75%-át.

76 Az EU támogatási rendszere Kohéziós Alap Az országok jogosultságának feltételei: 1.Az 1 főre eső GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közösségi átlag 90%-a 2.A támogatott országoknak részletes tervet kell készíteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjéről Csatlakozási Alapok •PHARE •Sapard •ISPA a strukturális alapokból és a kohéziós alapból kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4 %-át. A támogatások felső határa: a strukturális alapokból és a kohéziós alapból kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4 %-át.

77 76 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere A témakör összefoglalása TÉMÁK: Az EU költségvetésének célja, alapelvei, követelményei A költségvetés bevételei és kiadásai A költségvetés jóváhagyásának rendje Az EU támogatási rendszere FOGALMAK: GDP GNP Kohéziós alap Strukturális alap

78 77 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Sorolja fel az EU költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatait! Mutassa be a költségvetés jóváhagyásának folyamatát! Mutassa be a támogatáspolitika lényegét és célját!

79 78 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya 5.1. Az EU bővítési folyamata 5.3. Az uniós közigazgatás közös elemei

80 79 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: • Az EU keleti bővítésének folyamatát • Az EU „ saját ” közigazgatási struktúráját és működését

81 Az EU bővítési folyamata A keleti irányú bővítés PHARE program (G7)  piacgazdaság kiépítése december 16. Társulási szerződés  Európai Megállapodások (Ideiglenes M.) Koppenhágai kritériumok: • Politikai kritériumok • Gazdasági kritériumok • Jogi, intézményi és adminisztratív kritériumok Előcsatlakozási stratégia, strukturált párbeszéd Magyarország csatlakozási kérelmet nyújt be AGENDA 2000  országvélemények március 31. Csatlakozási tárgyalások megkezdése február 15. Csatlakozási tárgyalások megkezdése további 6 állammal

82 Az EU bővítési folyamata A keleti irányú bővítés december 13. Koppenhága, a csatlakozási tárgyalások lezárása április 16. Athén, a csatlakozási szerződések aláírása május 1. Az új tagállamok belépése az EU-ba

83 Magyarország és az EU kapcsolatának alakulása A csatlakozási tárgyalásokon Mo. által kért és kapott átmeneti mentességek: (nem teljes körűen) A tőke szabad áramlása: a termőföld tulajdonszerzés 7 évig korlátozható a külföldiek számára Versenypolitika: meg kell szüntetni a kis- és közép vállalkozások pü-i támogatását, a nagybefektetők adókedvezményeit dec. 31-ig fokozatosan meg kell szüntetni Mezőgazdaság: 2013-ig fokozatosan kell bevezetni a közvetlen mezőgazdasági támogatások EU-s rendszerét, 44 vágóhíd haladékot kapott az üzemek EU normák szerinti felszerelése alól (de a termékeit csak itthon értékesítheti). Adózás: az éttermi és távfűtési szolgáltatások ÁFÁ-ja 12,5%-on marad dec. 31-ig Környezetvédelem: mentesség a csomagolóanyag-hulladék összegyűjtése és újrafeldolgozása és a városi szennyvíztisztításra vonatkozó előírások alól Az EU tagállamok által kért mentességek: Személyek szabad áramlása: a munkaerő szabad áramlása 5+2 évig korlátozható

84 Magyarország és az EU kapcsolatának alakulása április 12. Népszavazás az uniós csatlakozásról április 16. Athén, A csatlakozási szerződés aláírása április május 1. Mo. aktív megfigyelői státusza: felkészülés a teljes jogú tagságra május 1. belépés az EU-ba

85 Az uniós közigazgatás közös elemei Az Unió közigazgatási „szintjei” Az Unió szerveinél, A régiók szintjén, A tagállamok, • központi • területi és • helyi közigazgatási szintjén

86 Az uniós közigazgatás közös elemei Az Unió közigazgatási „szintjei” AZ UNIÓ KÖZIGAZGATÁSI FUNKCIÓI: • a döntés-előkészítés során a nemzeti álláspontok felmérése  kompromisszum keresés • megjelölje a szükséges szabályozás közösségi jogi alapjait • biztosítsa a közösségi jog egységes végrehajtását • ellenőrizze a közösségi jog alkalmazását • érvényesítse az Unió közös és közösségi politikáinak célkitűzéseit

87 Az uniós közigazgatás közös elemei Az Unió közigazgatási „szintjei” A TAGÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS FUNKCIÓI: • a közösségi jogalkotáshoz szükséges nemzeti álláspontok elkészítése • a közösségi jog (irányelvek) vérehajtásához szükséges hazai jogalkotás, jogalkalmazás • koordináció az Unió szerveivel a közösségi vívmányok érvényesítésében • a közösségi jog hatékony hatékony alkalmazása és érvényesítése a nemzeti jogrendszerben • beszámolási, ellenőrzési feladatok

88 Az uniós közigazgatás közös elemei A tagállamok szerepe a közösségi jog érvényre juttatásában A tagállamok feladata: • a közösségi jog érvényesítése (jogalkalmazás) • a közösségi jognak a nemzeti jogba átültetéséhez szükséges jogalkotás PANASZOS (hazai jogorvoslatot kimerítette) BIZOTTSÁG (Főtitkárság) BÍRÓSÁG Eljárás mulasztás esetén: NEMZETI BÍRÓSÁG kárigény

89 88 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya A témakör összefoglalása TÉMÁK Az EU keleti irányú bővítése A magyar közigazgatásra háruló feladatok a csatlakozásig Az uniós közigazgatás szintjei, alapelvei A Bizottság és a tagállamok szerepe a közösségi jog érvényesítésében FOGALMAK koppenhágai kritériumok országjelentés átmeneti mentesség dereguláció

90 89 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Mutassa be az EU keleti bővítésének folyamatát! Ismertesse a koppenhágai kritériumok lényegét! Melyek az uniós közigazgatás szintjei? Ismertesse az egyes közigazgatási szintek feladatait!


Letölteni ppt "1 Az Európai Unió szervezete és jogrendszere 2 A tananyag felépítése 1. Az Európai Unió felépítése és működése 2. A közösségi jog 3. Az EU politikái."

Hasonló előadás


Google Hirdetések