Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iskolák belső világa 2. 2008, Második félév Április 15 Gróf Lilla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iskolák belső világa 2. 2008, Második félév Április 15 Gróf Lilla."— Előadás másolata:

1 Az iskolák belső világa , Második félév Április 15 Gróf Lilla

2

3 AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN

4 Ottlik Géza: Iskola a határon „Ez a másodpercnyi habozás elég volt az álmosszeműnek. Bal kezével felütötte Medve állát, jobb kezével elkapta a karját, és villámgyorsan kicsavarta. Medve megperdült a tengelye körül, és térdre kényszerült, háttal Merényinek. Lenyelte a jajkiáltást, összeszorított foggal, pedig úgy érezte, hogy kiszakad a karja.”

5 Alapkérdések-értelmezések Mi zajlik ma az iskolákban?Mi zajlik ma az iskolákban? Mi az agresszió?Mi az agresszió? Miként jelenik meg az agresszió?Miként jelenik meg az agresszió? Miét úgy?Miét úgy? Ki mit lát, gondol, érez?Ki mit lát, gondol, érez? Kezdeményezések? Amatőr / alternatív elképzelések, megoldások/ fejlesztésekKezdeményezések? Amatőr / alternatív elképzelések, megoldások/ fejlesztések Vannak-e nevelő folyamatok ellene?Vannak-e nevelő folyamatok ellene? Ismeretszerzés különböző szintekenIsmeretszerzés különböző szinteken

6 Az iskola FUNKCIÓJA: Konfliktusok konstruktív, fejlesztő megoldása. Nevelés. Szociális tanítás. Fejlesztés, felkészítés a trs - ba való beilleszkedésre, együttélésre, önállóságra boldogulásra!

7 Az iskolák légköre: az egyének által észlelt belső sajátosságok, az iskolával kapcsolatos attitűdök, érzések, elégedettségek, elégedetlenségek. Egy- egy osztály előélete, aktuális körülményei alapvetően meghatározzák annak arculatát. Kialakuló konfliktusok iránya, természete alapvetően függ az osztályban kialakuló rokon- és ellenszenvi kapcsolatok rendszerétől, dinamikájától is.

8 CÉLOK Nagyobb figyelmet fordítani a jelentkező konfliktusokra, agresszióra Észlelni, pontosan körvonalazni a konfliktusos szituációt Értelmezni, racionalizálni a kirobbanásának valódi okát Megérteni a gyerekeket, érveiket,érzéseiket, együtt gondolkozni velük Problémák pontos megfogalmazása Végül: közösen (osztállyal) végigbeszélni, megoldást keresni a konfliktusra

9 Feldolgozott szakirodalom 1.M. Nádasi Mária(2006): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 6. kötet, Az iskolák belső világa 2.Harsányi István(1978): A tanulók megismerése Elméleti, gyakorlati útmutató osztályfőnökök részére, Tankönyvkiadó, Budapest, 3. 3.Hunyady Gyné – M. Nádasi M. – Serfőző M.(2006): „Fekete pedagógia” Értékelés az iskolában, Argumentum Kadó, Budapest 4.Pelle János (2008 ápr.), URL.: Erőszak az iskolában Erőszak

10 4. Urbán Róbert (2004):Érzelmek. In: N. Kollár Katalin – Szabó Éva: pszichológia pedagógusoknak. Osiris kiadó, Budapest 5. Csányi Vilmos(1999): Biológiai determináció és agresszió,Educatio, tél John Holt (1964): Iskolai kudarcok, Copyright, Gondolat k. (1991), 71. p. 7. Szekszárdi Ferencné (1987): Korszerű nevelés, Tankönyvkiadó, Budapest. 8.

11 Diszfunkcionális iskola Az iskola nem rendeltetése szerint működik A negatív tartalmú, antiszociális agresszió az iskola belső világának alakulása szempontjából meghatározó! Két fajtája: szituatív( konkrét helyzet szüli, mégis leggyakrabban fusztrációból származik, átmeneti, heves) és időben elhúzódó (ismétlődő, bullying: legalább egy tanuló ismétlődően, tartósan zaklat, piszkál, bántalmaz egy 3.személyt vagy tanulót.

12 Az agresszívek Ők különbözőek, mert: Nem tudják korlátok közé szorítani indulataikat, dühüket, sértődöttségüket, nincs önfegyelmük Az iskolai értékekkel szemben állnak a Kegyetlenkedéseikkel, az erőszakoskodásaikkal, a gátlástalan, minden szabályt, normát áthágó cselekedeteikkel

13 Mi ennek a kiváltója Természtes életműködésünk Szükségletekben való gátoltság>fusztráció Általában: fusztráltság>>agresszió, de nem feltétlenül, sőt létezik: 0fusztráltság>>agresszió Óvodás kortól kezdve~ Lányok: csúfolódnak, nyelvelnek! Fiúk: verekszenek Serdülőknél ~ csökken a verekedés - a fizikai erőszakot elkerülve, helyettesítve- a családban, iskolában, társas környezetben alkalmazható reakciómódokat választják! Gyakori az elaboráció, szublimáció.

14 Megjelenése, csoportosítása sokrétű: Átfedések jellemzik, a megnyilvánulások komplexek, egyéni jellegzetességekkel Különbözőek ( etológia szerint )~> rangsorral kapcsolatos, territoriális, birtoklással kapcs., fusztrációs, explorációs, szülői, nevelői, nominatív/morális, kívülállóval szembeni agressziót és antoagressziót.

15 Az agresszió értelmezése Erőszak. Élőlények szándékos bántalmazása, tárgyakban való szándékos kártevés. Fajtái: 1. Antiszociális erőszak ( negatív, lényege;testi, lelki fájdalom okozása, iskolában leggyakoribb ) 2. Proszociális erőszak ( pozitív, célja a negatív agresszió által érintettek védelme ) 3. Önvédelmi agresszió ( morálisan elfogadott, az életben mardáshoz fontos lehet)

16 Antiszociális erőszak Fajtái: 1. Szituatív> átmenetiség, hevesség! Helyzetet értékelve nem tud uralkodni magán, gyakran robbanáshoz vezethet pl. –radír elvétele - 1-1füzet tologatása - akár egy szemvillanás - ha „betelik a pohár” Okai:szükségleti fusztrációk, biológiai alapszükségletek, szoc. biztonság szüksége, explorációs szükséglet, megfelelőségérzés szükséglete

17 2. Bullying> időben elhúzódó, tanuók közt ismételt fizikai/ verbális összecsapások. Megjelenhet: - testi-lelki gyötrésben - szekálásban - szélsőségesen kirekesztésben Ok: megfontoltság, szándékos bántás, instrumentális agresszió Hátterében lehet: rég átélt dühök,verbális megalázás, tanári megszégyenítés, megalázó bánásmód, kegyetlen fenyítés, félelmek,család, tömegkommunikáció hatása> (ami lehet jó is)

18 Iskolai agresszió szereplői Azonos hatásokra nem mindenki lesz agresszor Az egyének bonyolult hatásmezőkön élnek Személyiség szűrőjén mindenkinek másként jönnek át a hatások Gyerekek, akik félreértik társaik viselkedését, állandóan harcra készek, kik gyerekorukban nem torolták + kellően az agresszív tetteiket Vagy kevés szeretetet és törődést kaptak!!,

19

20 További szereplők Pedagógusok> agresszív megoldásaik mögött: szükségletekben való frusztráltság, pedagógiai eszköztelenség, kiégés Áldozatok> 1.Passzívak: meghunyászkodó, szelíd, szoronogó, fizikailag gyengébb diákok 2. Provokatív áldozatok (tettesek): egyszerre szorongó s agresszív viselkedésű, ideges sokszor túlmozgásos, nyugtalan tanulók.

21 Eredetével, jelenlétével több tudományterület foglalkozik Etológia Orvostudomány Humánetológia Pszichológia Pszichiátria Történettudomány Szociológia Kriminológia Jogtudomány

22 További csoportok (pszichológia szerint) ~> 1.Érzelem vezérelt agresszió: Egy esemény, történés fusztrálja az egyént. Ez félelmet, dühöt vált ki, végül agresszióval reagál! Ennek 2 változata>passzív és aktív agresszió 2.Instrumentális agresszió: a cél valami/valaki megszerzése Megnyilvánulási módok: 1. cselekvésben: más fizikai bántalmazása 2. verbális: becsmérlés, fájdalom okozó, sértő szóbeli minősítés 3. szimbolikus: rítualizált forma;ökölrázás és más gesztusok 4. tárgyi: tárgyak dobálása, rongálása

23 Pedagógiai megközelítés Kérdések megválaszolása: -Miért, milyen módon van jelen az agresszió a pedagógiai folyamatokban? -Kiből lesz agresszor/áldozat? -Agresszió hatása az érintettekre, szemtanúkra? -Hogyan lehet megelőzni az erőszakot? Vagy kezelni?

24 Újfajta pedagógus szükséges? Újfajta szemléletű Nem tűri a szűklátókörűséget, Dogmává merevülő, véglegesnek beállított, megdönthetetlen igazságokat, bezárkózást, Tud nyitni a külvilág dolgaira, Megőrzi a folyamatos felülvizsgálat igényét, permanens megújulás képességét.

25 Csak így tud az iskola együtt élni a körülötte és falain belül kialakuló elkerülendő/ szükségszerűen bekövetkező konfliktusokkal Így az összeütközések a hatékony pedagógiai munka szerves részévé válhatnak!

26 Konfliktusok természetrajza I.Konfliktus lehetséges forrásai 1. Osztályközösség> különböző szociális összetétel,nemek különbözősége, rokon- és ellenszenvi kapcsolatok, csoportdinamikai folyamatok 2. Pedagógiai tevékenységben> favorizálás, visszanyúlás,megpecsételni valaki osztálybeli helyét, nem tudomást venni az okokról

27

28 3. Tanulók iskolán kívüli körülményeiben> otthon megélt sok keserűség, a társakkal való kapcsolat meghatározza a személyiséget, szülő nevelési stílusa ( hideg-korlátozó, hideg-megengedő, meleg-korlátozó, meleg-megengedő ) 4. Tanuló személyiségében> életkori sajátosságok, stabil/labilis lelkület, speciális tehetség, testi adottságok

29 Figyelembe kell vegyük a személyiség alakulását „Mindenkiben vegyesen van jó s rossz, mindenféle emberi tulajdonság csírája megvan, hol egyiket hol másikat mutatja. Néha önmagához sem hasonlít, mégis saját maga marad.” / Tolsztoj / Az egész differenciálódás és integrálódás. Ismerni kell a tényezőket. Különböző elemek kaotikus forgatagában rend kezd kialakulni a külső hatások s arra való reagálások következtében.

30 Iskolai agresszió következménye a diákra nézve 1.AKTUÁLIS Rövid távon félelemmel, pszichoszomatikus tünetekkel, iskolakerüléssel, önértékelési problémákkal reagálnak, kapcsolataik megromlanak(több szinten), 2.MESSZEHATÓ Nagy esélyekkel agresszív felnőtteké válnak, gyerekük, környezetük számára negatív példát adva, +marad a megbántottság, kishitűség érzése - évtizedekig

31

32 Beszéd és agresszió Agresszivitás beszédbeli megnyilvánulásai: Kulturáltabb esetben a mindennapi életben a finom irónia, szatíra, Sajnos, hétköznapjainkban a gúny is egyre gyakoribb. az egyén szempontjából veszélyes heccelődésre, ugratás. gyakran infantilis szóhasználat, mely új, torz színben tünteti fel a célba vett embert. Esetleg valamilyen résztulajdonságot emel ki!

33 trágár szavakról, valamint a káromkodásról fiatalok körében - hétköznapivá vált a trágár szó kimondásáról: "csaknem egyenértékű egy szexuális agresszióval, az ellenkező nemű egyén lemeztelenítésével". Elfojtott tartalmak elevenednek fel s intenzív erősséggel jelentkeznek a beszélőnél "…ezek a szavak, melyek valamikor az infantilis vágy legnagyobb becsű tárgyai voltak, káromlások, szitkok és átok formájában elevenednek meg újra.” nagy indulatok beszédbeli kifejeződésénél a szavak eredeti, vizuális és affektív tartalmai is megjelennek

34 Összefoglalva: a beszédművelés, a beszéd jobb megértése, ennek pszichoszociális, szociokulturális viszonylataiban való ismerete minden laikusnak hasznára válik, s a lelki egészségvédelem szolgálatába is állítható.

35 hétköznapok agressziójával Kisebb-nagyobb sérelmek villamoson, buszon, üzletben, sorban állásnál gyakoriak. Egyéntől, az ártó hatások számától, az ismétlődéstől, a helyzettől függ a reakció. Idegeskedés

36 Megelőzés: Amit tenni lehet... Megvizsgálni az agresszió keletkezésének okát!!! Megelőzés alapja: az egységesség, adaptív, differenciáltság szempontjaira tekintettel levő oktatás> Így elkerülhető: unalom eredménytelenség Az iskola minden gyermekért van >a pedagógus pozitív hatása, tevékenység rendszere mindenkire terjedjen ki! Elenőrizhetetlen szituációkat kerülni

37 Szabályzott, felügyelt iskolai munkrend, étrend, …Mely INTIMITÁSRA ad lehetőséget>így egymás bántalmazása nem maradhat rejtett Érezzék: fontosak, bárkihez fordulhatnak, nem érdemes agresszióhoz fordulni, félni. Megfelelő válasz agresszióra: nem szubmassziv, alárendelő, tiltás sem>ERRE ők: sírnak/könyörögnek/félrenéznek.>Megerősödik az agresszivitás Jó: időnyerés Ajánlott: ASSZERTÍV válasz, helyzet felderítése, nyilvános megbeszélés, h mindenki lásson. Utat mutatni, mit tehetnek, ha megtámadottak, ha támadók.

38 Összefoglalva Az agresszió velünk született ösztönkésztetés, az életképesség feltétele. A nevelés, önnevelés egyik feladata az agresszió adott kultúrának megfelelő kifejezési módjának megtanulása. Ebben a folyamatban a családon kívül minden szociális környezetnek, de az iskolának kiemelten fontos szerepe van.


Letölteni ppt "Az iskolák belső világa 2. 2008, Második félév Április 15 Gróf Lilla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések