Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete Budapesti Gazdasági Főiskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete Budapesti Gazdasági Főiskola."— Előadás másolata:

1 Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete Budapesti Gazdasági Főiskola

2 Vállalkozás ill. vállalat Vállalkozás (mint fogalom): Legtágabb értelemben: Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység, amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”. Szűkebb értelemben: 1. Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével ( üzleti vállalkozás ). (≠ Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.) 2. Vállalkozás ~ Vállalat, de míg a vállalkozásnál a tevékenységen, a célok elérésére való törekvésen van a hangsúly, addig a vállalatnál a szervezeti egység jellegen.

3 Miért jön létre üzleti vállalkozás? I. A vállalatalapítás lehetséges motivációi: - Az üzleti vállalkozás alapvető célja: -

4 Miért jön létre üzleti vállalkozás? II. A vállalatalapítás lehetséges motivációi: nyereségszerzés kereslet-kielégítés foglalkoztatás szociális szempontok Az üzleti vállalkozás alapvető célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett

5 Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön (háztartás, vállalat) belüli munkával, s nem is közösségi intézmények (állami, önkormányzati, alapítványi, stb.) útján kívánnak kielégíteni. A fogyasztói igény mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon.

6 A vállalat küldetése A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit: Mi a vállalat működési köre (milyen fogyasztók milyen igényeit milyen eljárással kívánja kielégíteni)? Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga számára? Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?

7 A vállalati működés érintettjei I. Belső érintettek: Külső érintettek:

8 A vállalati működés érintettjei II. A vállalat működésének érintettjei azok, akik a vállalkozással lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban állnak. Két csoportjuk: belső ill. külső érintettek (A vállalat működésének érintettje minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben.)

9 A vállalati működés érintettjei III. Belső érintettek: tulajdonosok vezetők (menedzserek) alkalmazottak Külső érintettek: fogyasztók; versenytársak; szállítók; kormányzat; állami intézmények; pénzügyi intézmények; helyi közösségek; érdekcsoportok: a munkavállalók érdekképviseleti szervei, a munkáltatók érdekképviseleti szervei, környezetvédő csoportok, stb.

10 A vállalatok szervezeti jogi formái I. Állami vállalatEgyéni vállalkozásTársas vállalkozás Gazdasági társaság Szövetkezet Jogi személyiség nélküli Jogi személyiségű Közkereseti társaság Betéti társaság Közös vállalat Kft. Részvénytársaság Egyesülés Kooperációs társaság

11 A vállalatok szervezeti jogi formái II. Újabb jogforrások: évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) (Korábban: évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról) évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról évi X. törvény a szövetkezetekről

12 A vállalatok szervezeti-jogi formái III. Állami vállalat: Állami tulajdonban lévő vállalat. Jogi személyiséggel rendelkezik Tevékenységi területe általában: – kiemelt szolgáltatást nyújt – speciális bank – valamilyen nemzeti vagyont/kincset kezel ill. képvisel

13 Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozó: Az a magánszemély, aki - belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és - vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, - továbbá az a magánszemély akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti.

14 Egyéni vállalkozás Alapvető jellemzője: egyetlen személy tulajdonában áll. A tulajdonos: Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét; személyesen közreműködik a tevékenység folytatásában; a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel; csak egy egyéni vállalkozása lehet és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót.

15 Szövetkezet A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. /2006. évi X. törvény/

16 Egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és a gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. /2006. évi IV. törvény XI. fejezete – de az egyesülés nem gazdasági társaság!!!!!!/

17 Gazdasági társaság Két vagy több tulajdonos által alapított vállalkozás, amelyben a tagok megosztják egymás között a vezetés felelősségét, valamint a vállalat eredményét is. Olyan jogi személyek illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek elsődlegesen és kifejezetten üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre. A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

18 Közkereseti társaság (Kkt.) A társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Elemei: A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. A tagoknak személyes közreműködéssel kell részt venniük a társaság tevékenységében. A társaság valamennyi tagja köteles vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A társaságnak nincs a tagoktól elkülönült szervezete.

19 Betéti társaság (Bt.) Olyan gazdasági társaság, amelyben a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (a beltag) felelőssége korlátlan, legalább egy másik tag (a kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Megkülönböztetése a közkereseti társaságtól: A kültag személyes közreműködésre nem kötelezett. A kültag tisztán csak vagyoni betétje mértékéig felel.

20 Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul; a tag kötelezettsége (a társasággal szemben) törzsbetétjének szolgáltatására (és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra) terjed ki – főszabály szerint a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel; minimum 500 ezer Ft-os törzstőkével alapítható meg.

21 Részvénytársaság (Rt.) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. A tag (részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki; a részvénytársaság kötelezettségeiért – fő szabály szerint – nem felel. Az alaptőke legkisebb összege: Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében: 20 millió Ft. Zártkörűen működő részvénytársaság esetében: 5 millió Ft.

22 Részvénytársaság (Rt.) II. Részvény: A részvénytársaság-béli tagsági jogról forgalomképes értékpapírt állítanak ki – ez a részvény. A tagsági jogokat önmagában testesíti meg. A részvény átruházásával a tagsági viszony is könnyen átruházható.

23 Előnyök és hátrányok I. Egyéni vállalkozás Előnyök: - Alapítás és megszüntetés egyszerűsége - Egyszemélyű nyereség - Adókedvezmények - Függetlenség Hátrányok: - Szerényebb nyereség - Sokoldalú követelmények - Korlátlan felelősség - Magas kockázat - Nehézkes hitelhez jutás

24 Előnyök és hátrányok II. Gazdasági társaságok (nem Rt.) Előnyök: - Alapításuk viszonylag egyszerű. - A társaság tagjai tulajdonlási lehetőséghez jutnak nagyobb tőke nélkül is. - A gazdasági társaság jelentősebb külső tőke- és hitelforrásokhoz is hozzájuthat. Hátrányok: - Egyes formáinál nem eléggé egyértelmű a menedzseri felelősség megoszlása. - Az egyszerű társaságoknál esetleges személyes konfliktusok fékezhetik a működést. - A nyereség megosztása konfliktusforrás lehet.

25 Előnyök és hátrányok III. Részvénytársaság Előnyök: - Lehetőséget nyújt széleskörű tőkebevonásra. - A tulajdonosok felelőssége korlátozott. - A menedzsmenttől elkülönül a tulajdonlás. - A társaság élettartama elvileg korlátlan. Hátrányok: - Alapítása és megszüntetése bonyolult és költséges. - Nyilvános adatszolgáltatásra kötelezett.

26 A vállalkozási forma megválasztása I. Milyen szempontokat mérlegelünk, amikor vállalkozásalapításra adjuk a fejünket? -

27 A vállalkozási forma megválasztása II. Milyen szempontokat mérlegelünk, amikor vállalkozásalapításra adjuk a fejünket? - A szervezeti-jogi formák előnyei és hátrányai - Személy- vagy tőkeegyesítő, vagy a kettő kombinációja - Felelősség és kockázat - Személyes közreműködés kérdése - A számviteli és adózási rend egyszerűsége/bonyolultsága (pl. átalányadózás, eva) - Vagyoni követelmény - Méret (megérett-e a vállalkozás a forma megváltoztatására?) - Kedvezmények, támogatások (pl. kis- és középvállalkozás- fejlesztési programok) - Tőkeszükséglet

28 Működő gazdasági vállalkozások I. ( ; forrás: KSH) Közkereseti társaság: 7,23 ezer Betéti társaság:174,54 ezer Korlátolt felelősségű társaság:150,19 ezer Részvénytársaság: 3,93 ezer Szövetkezet : 5,72 ezer Társas vállalakozások összesen:371,78 ezer Egyéni vállalkozás:468,80 ezer Vállalkozások összesen:840,58 ezer

29 Regisztrált vállalkozások ( ; forrás: KSH) Regisztrált társas vállalkozások száma (2004. Szeptember 30.: ) szeptember 30.: Ebből - Kft:220 ezer (+14,5 ezer) - Bt.220 ezer (+2,3 ezer) ________________________________________________________________ Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező regisztrált egyéni vállalkozó: 472 ezer (-12 ezer)

30 Regisztrált vállalkozások ( ) Forrás: KSH adatok nyomán

31 Vállalkozások méretkategóriái Nemzetközi statisztikákban (EU) alkalmazott méretkategóriák: - mikrovállalat: 0-9 alkalmazott - kisvállalat:10-49 alkalmazott - középvállalat: alkalmazott - Nagyvállalat:250 és annál több alkalmazott

32 Uniós vállalkozások méretkategóriánként Szám szerinti megoszlás: Mikro-: 89,1%, Kis-: 9,1%, Közép-: 1,5%, Nagy-: 0,3% Foglalkoztatottak összesített száma szerinti megoszlás: Mikro-: 27,8%, Kis-: 21,9%, Közép-: 17,1%, Nagy-: 33,1% Részarányuk a GDP előállításában: Mikro-: 20,8%, Kis-: 19,9%, Közép-: 19,0%, Nagy-: 40,3%

33 Az átlagos vállalkozás alkalmazotti létszáma - Egyesült Államok:19 - Japán:10 - Európai Unió: 6

34 A szervezet környezete I. I.+II. = A szervezet közvetlen környezete (akciókörnyezete) A szervezet I. Belső környezet II. Külső (közvetlen) környezet III. Makrokörnyezet

35 A szervezet környezete II. Belső környezet: Alkalmazottak (vezetők és beosztottak) Tulajdonosok, igazgatóság Külső (közvetlen) környezet: Fogyasztók, szállítók, versenytársak, a kormányzat, érdekcsoportok, a média, érdekképviseletek, pénzügyi szervezetek. Makrokörnyezet: Politikai-jogi környezet Technológiai környezet Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet, globalizáció

36 A piac A piac a vállalat működésének fő közege. Mint eladó: fogyasztói igényeket elégít ki, versenytársakkal találkozik. Mint vevő: az erőforrások piacán szerzi be a működéséhez szükséges tényezőket; – természeti erőforrások – munkaerő (munkaerőpiac) – tőkejavak (pénz- és tőkepiac) – információk (információs piac) az árupiacon szerez be anyagokat és alkatrészeket.

37 A vállalkozások makrokörnyezete I. Politikai-jogi környezet Technológiai környezet Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet Természeti környezet

38 A vállalkozások makrokörnyezete II. Politikai-jogi környezet A politikai rendszer milyen általános helyzetet teremt az üzleti tevékenység számára (pl. magántulajdon védelme, állami beavatkozások) A politika jelenlétének dinamikája a gazdaságban A politikai erőviszonyok alakulása A politika stabilitása és kiszámíthatósága A jogi rendszer kiépítettsége: mennyire szabályozott a működés, mennyire átláthatóak a szabályok?

39 A vállalkozások makrokörnyezete III. Technológiai környezet (kutatás és fejlesztés) A társadalom technikai, technológiai fejlettsége A kutatásra fordított GDP hányada A kutatás színvonala (A termékekben és szolgáltatásokban megjelenő szellemi tőke egyre fontosabb tényezővé válik)

40 A vállalkozások makrokörnyezete IV. Szociális-kulturális környezet Demográfiai jellemzők Életmód Szociális értékek Az egészségügyi ellátás helyzete A közösségek, mozgalmak, érdekvédelmi szervezetek szerepe

41 A vállalkozások makrokörnyezete V. Gazdasági környezet Globalizáció (nemzetköziesedés): Az üzleti lehetőségek áthelyeződése a nemzeti ill. regionális (pl. EU) keretekből a világméretű dimenziókba. Makrogazdasági folyamatok Növekvő ill. csökkenő mértékű gazdasági fejlődés, a gazdaság hanyatlása

42 A vállalkozások makrokörnyezete VI. Természeti környezet A természet a szükségletek kielégítésének szolgálatába állítható – a természeti erőforrások kihasználása – A természeti erőforrások korlátozottak – A természeti környezetet károsodás éri Előtérbe kerül a természeti környezet megőrzése ill. regeneráló használata

43 . Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete Budapesti Gazdasági Főiskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések