A zene Ókori kultúrák.

Az előadások a következő témára: "  A zene Ókori kultúrák."— Előadás másolata:

1 A zene Ókori kultúrák

2 "A Kelet nem lehet lépcsője Európa kultúrájának.
"A Kelet nem lehet lépcsője Európa kultúrájának. Egyenrangú, külön birodalom az a zenében is..." (Szabolcsi Bence: A zene története) térkép Egyiptom Egy. óbirodalom középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

3 Régészek által felfedezett hangszerek
Régészek által felfedezett hangszerek (Egyiptom, Palesztina, Fönicia, Szíria, Babilónia, Kisázsia, Görögország, Itália) hárfa, líra, kettős oboa, keretdob, aulosz (kettős fuvola) Gazdag hangszerválaszték Hivatásos zenészek (államilag szervezett zenei élet) A népzene is létezett térkép Egyiptom Egy. óbirodalom középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

4 térkép Egyiptom Egy. óbirodalom középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz
térkép Egyiptom Egy. óbirodalom középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

5

6 Egyiptom Óbirodalom ie. 2850-2160 Középbirodalom ie. 2140-1780
Óbirodalom ie Középbirodalom ie Újbirodalom ie Késői korszak (Nagy Sándorig) ie Egyiptom Egy. óbirodalom középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

7 Óbirodalom - zenész szakma - udvari és kultikus zene szétválása
Óbirodalom - zenész szakma - udvari és kultikus zene szétválása - kétcsövű, klarinétszerű hangszer = bourdon technika, heterofónia - íjhárfák, egyenes fuvola, csörgő, edénydobok, trombita - antifonális előadásmód - kheironomoszok irányítják a zenét (cheironomia) - zene, tánc kultikus funkcióval Egyiptom Egy. óbirodalom középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

8 Középbirodalom - hangszerek vizsgálatából következik:
Középbirodalom - hangszerek vizsgálatából következik:  pentaton és heptaton skálákat használnak újabb hangszerek: - fogólyukas kürt - bőrszíj feszítésű hengerdob - lyra (hárfa) - szisztrum (csörgődob, Hathor istennő kedves hangszere, ezért gyakran végződik Hathor fejben) táncosnők gyakran táncolnak hangjára középbir. Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

9 Ízisz fő attribútuma a nevének hieroglifáiban szereplő lépcső, amely közvetítő szerepére utal, és a  szisztrum nevű hangszer. "...A szisztrum felül kerekded formájú, és az ívén négy pálcika van, amelyek rázkódnak. A világ teremtett és újra elpusztuló részét ugyanis a Hold szférája veszi körül, és ebben a négy alkotóelem, a tűz, a föld, a víz és a levegő révén minden mozog és változik. A rázódó részek alatt pedig az egyik oldalon Ízisz, a másikon Nephthüsz látható. Ezekkel a képmásokkal a teremtésre és a halálra utalnak, mert valójában az elemek átalakulásai és mozgásai." (Plutarkhosz) A szisztrumot a rendhez, a harmóniához kapcsolták. Először az istenek születésekor hangzott fel, vagyis a rend megjelenésekor a Káoszban, és ez a tulajdonsága teszi alkalmassá a szisztrumot Széth-Tüphón elűzésére is. Ha a harmónia felbomlik és így sérül a rend, a szisztrum elhallgat.   Ízisz – szisztrum Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

10 Lépten-nyomon találkozunk az egyiptomi szimbolikus gondolkodás egyik meghatározó elemével, a kettősségek egymásba alakulásával és harcukkal. Egyiptomot az ellentétek földjének is nevezhetjük, ami földrajzilag, történelmileg és szimbolikusan egyaránt igaz: sivatag-termőföld, Felső-Egyiptom - Alsó-Egyiptom, fehér korona-vörös korona, Ízisz-Nephthüsz, Ozirisz-Széth. Ebben az állandóan mozgásban lévő világban az ellentétek kiegészítik egymást és egyben feloldódnak egy harmadik, mindkettőjüket egyesítő princípiumban. Így az ellentétek szükségesek az élet fennmaradásához, egymás nélkül nem létezhetnek, egymás kiegészítői, ahogy a fény és a sötétség, a Hold világos és sötét oldala, a nedvesség és a szárazság, s végül az élet és a halál. Az egyik legismertebb isteni kettősség Íziszé és Oziriszé. Ez az istenpár mitikusan az egyiptomi civilizáció megteremtője: törvényeket hoztak, földművelésre, mesterségekre tanították a népet. Az ő történetüket évezredeken át, generációról generációra adták tovább. Ozirisz kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

11 kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak
kép Íziszről Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

12 Ízisz A görög-római korban "ezernevűnek" hívták. Megnevezései közül néhány: Az ég királynője; Az istenek anyja; Ő, aki minden; A zöld termény úrnője; A ragyogó az égen; A tenger csillaga; A mágia nagy úrnője; A mágia, a termékenység, a természet, az anyaság és a túlvilág istennője; Az Életház úrnője; Ő, aki ismeri a szív helyes használatát; Az ég fényhozója; A hatalom szavainak úrnője és A tenger felett ragyogó hold. "...íme itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad, aki a menny ragyogó magasságait, a tenger gyógyító szellőit, az alvilág könnyes némaságát parancsaimmal igazgatom, akinek egyetlen istenségét sokféle alakban, százféle szertartással, ezernyi névvel imádja a földkerekség." (Apuleius: Az Aranyszamár) Ízisz Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

13 Ozirisz ozirisz

14 Ozirisz Ő az eredet, a szellem, az isteni erő, amely meg akar nyilvánulni az anyagban. Mint látható, irányultsága függőleges, és árnyéka, amely az alapra vetül, mindössze egyetlen pont. Mivel tisztán szellemi lény, az ideák világának lakója, hat az anyagra, de kívül marad rajta. Mozgatja az anyagot, bár ő maga nem mozog. Ő az Ok, a mozdulatlan mozgató. Ezt példázza a fehér anyagba öltözött, mumifikált alakja, amely már nem képes lépni a fizikai világban. "...ami rendezett, jó és hasznos, azt mint Ízisz munkáját és mint Ozirisz képét, az ő mását és értelmét tiszteljük..." (Plutarkhosz) Ozirisz az apa, a megtermékenyítő, azaz az indító impulzust megadó férfierő. A természetben például ő a Nílus, aki áradásával évről évre termékennyé teszi a földet, felváltva a szárazság pusztító erejét, Széthet.

15 Hórusz   Ő az átfogó, a fiú. Kettős lény: geometriai szempontból a két irány, filozófiai szempontból pedig a szellem és az anyag keveréke. Kettős természetéből adódóan képes összekapcsolni a két világot. Ozirisszal ellentétben cselekedni képes a megnyilvánult világban, ahol a szellemet, a rendet képviseli. Hórusz az anyagban megnyilvánuló akarat. Ő védelmezi a földön a törvényt és az igazságot, és örökké tart a Szétthel vívott harca, itt a pusztulás és a törvénytelenség erőit testesíti meg. Nem meglepő, hogy éppen ez az isten a fáraó legfőbb védelmezője, akinek államfőként az volt a feladata, hogy megvédje az országot, gondoskodjon a nép jólétéről, oktatásáról, egészségéről.

16 Újbirodalom - a sírfeliratok hivatásos zenészek létéről árulkodnak.
Újbirodalom - a sírfeliratok hivatásos zenészek létéről árulkodnak. - a skála hangközei folyamatosan csökkennek. (A hangszerek vizsgálatából tudjuk.) - líra, lant, szöghárfa, kettős oboa, keretdob, trombita, fémcsengettyű, cintányér - szerelmi költemények, naphimnusz - népies zene, katonazene - feltételezhető, hogy van kottaírásuk, de ez nem bizonyítható Újbirod. Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

17 Késői korszak - jelentős a szomszéd népek hatása (közlekedés, vándorlás) - 9-húros lyra, dobok fejlődése, kasztanyetták, pánsíp, tuba, doromb, hidraulosz (viziorgona), harántfuvola  - ethosz-tan: ritkábban, a választékos nyelvben használt szó, mely az ógörög nyelvből származik. Eredeti jelentése "szokásos hely, tartózkodási hely". Mai jelentése: erkölcs, erkölcsösség, erkölcsös magatartás. Magatartásminta, viselkedési mód a zenének fontos szerepe van a tanításban (a görög gondolkodók, Platon, Herodotosz hatása) Késői korszak Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

18 Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra)
Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) - responzoriális (szóló-kórus) és antifonális (kórus-kórus) előadásmód - a zenét csak a papság és a hozzájuk tartozó zenészek művelik - nincs világi muzsika - ékírásos feljegyzésekből tudjuk, hogy az oktávot 7 részre osztották Babilónia, Asszíria, Kis-Ázsia, Szíria (sumér kultúra) Palesztína ua. összef.

19 Palesztina Ie isz ig Pátriárkák és bírák kora ie -asszonyok művelik a zenét - sófár (fúvóka nélküli kosszarv), kinnor (lant), tof (keretdob) Királyok kora ie Saul-586 Babiloni fogság - David, hangszerek (Biblia)- hivatásos zenészekből álló testület - templomi zene fejlődése Próféták kora (száműzetés utáni időszak) ie. 538-isz.70-ig - hangszeres zene visszaszorul - zsinagógai énekbeszéd (kantilláció: a recitálás egyik formája, prózai szöveg emelt, énekszerű hangon való olvasása. Az ősegyház liturgiájában így olvasták föl a szövegeket, elsősorban a Szentírást.   ua. folyt. összef.

20 folyt. Pszalmódia: a zsoltárvers szerkezetét követi
folyt. Pszalmódia: a zsoltárvers szerkezetét követi Lekció: a pszalmódiából fejlődik ki, bibliai prózai szövegekre is alkalmazzák Himnódia: a szövegmintához strófikusan alkalmazkodik A 6. szd-tól jelen van a zsinagógai gyakorlatban. Valószínűleg hatással van a kora keresztény zenére (gregorián) összef.

21 Összefoglalva Történelem (ie.) Zenetörténet
ie Sumér kultúra Mezopotámiában 2000 Óbabiloni birodalom virágzása Egyiptom: régi birodalom Középső birodalom ie Hanyatlás Zenetörténet hárfa, lant, fuvola, dob,  Óbabiloni ékírásos hangjelzés A zene kivátságos szerepet kap. Hárfa, fuvola, pentatónia. Papság, templomi énekesek. A világi zene és tánc nyugodt, méltóságos. összef.

22 Kínai hangrendszer, a zene állami felügyelet alatt van.
Kínai hangrendszer, a zene állami felügyelet alatt van. Ázsiai hatású, szenvedélyes, érzéki zene. Lant, trombita, dob, csörgő. Hivatásos zenészek. Rigvédák: áldozati énekek. Raga: dallamtípusok, hatással a szellemekre. Zsidó zene egyiptomi és mezopotámiai hatás alatt Orpheus, Amphion ie.2200 Kína első történelmi császára, Jü 2000 A kőkorszak vége Európában Egyiptomi új birodalom  1800 Indiai védakultúra, Brahmanizmus. Mahabharata 1310 Mózes kivezeti népét Egyiptomból 1240 Babilon asszír uralom alatt

23 ie.1184 Trója pusztulása 1104 Dór vándorlás, Spárta
1055 Saul király 1025 Dávid és Salamon uralma. Fénykor. ie.953 Júda és Izrael Himnuszok Delphiben és Delosban Templomi zene virágzása. Szóló-kórus váltakozása. Zsoltárok.