Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK."— Előadás másolata:

1 EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK

2

3

4

5 Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Orvosi modell –Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell –Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. A radikális társadalmi változások modellje –Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. Az öntevékenységi modell –Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

6 Az egészségnevelés fontosabb témái

7 A megelőzés lehetőségei Primer prevenció –Egészségmegőrzés –Genetikai tanácsadás –Terhes gondozás –Védőoltások –Veszélyeztető magatartás elkerülése –Környezet-egészségügyi szabályok betartása Szekunder prevenció –szűrővizsgálatok Tercier prevenció –Speciális terápiás tevékenységek

8

9 A család és a nevelési intézmények A család és a nevelési intézmények feladata, olyan nemzedékek felnevelése, melyek tudatosan őrzik, védik és fejlesztik egészségüket. Születéstől az iskolába kerülésig a család látja el a nevelési feladatokat. A család funkciói: –Gazdasági, termelési –Fogyasztási –Reprodukciós –A gyermek szocializálása/nevelése –Szellemi, vallási, közéleti –Gondozó-ellátó

10 A családi életciklusok Újonnan házasodottak Kisgyermekes család Iskolás gyermekes Serdülő gyermekes Felnőtt gyermekes Üres fészek Inaktív idős szülők családja

11 Az életkörülmények A család társadalmi helyzetét az életkörülmények és az életmód együttesen határozzák meg. –Fogyasztás Élelmiszerek Ruhaneműk Szolgáltatások Gyereknevelés Vendégségek, születésnapok –Kultúra –Érdekérvényesítés –Lakás –Lakókörnyezet –Anyagi színvonal –Munkamegosztás

12 A hátrányos helyzet Valamilyen humán funkció zavar Nem magán ügy, a társadalommal való kommunikációban jelenik meg Kalokagathia a görög ideál, a test és a szellem harmóniája Spárta, Taigetosz A nő és az ördög testi érintkezése A reneszánsz idejétől elkezdődik az intézményesítés 19.sz-tól gyógyító nevelő tevékenység, mint társadalmi feladat 1875 Hülyék Intézete 20.sz emberjogi mozgalmak, fogyatékosok társadalmi integrációja

13 Mo-on élő hátrányos helyzetűek Munkanélküliek Szakképzetlen/nem piacképes végzettségű Alacsony keresetű Gyermeküket egyedül nevelő Fiatal pályakezdő m.nélküli Cigányság Nagycsaládok Idős emberek, egyszemélyes háztartásban Falusi háztartások Fogyatékkal élők Hajléktalanok

14 Az intézmények szerepe az egészségnevelésben Az egészségértékek kialakítása –Magatartások, életvezetési szokások –Aktív és passzív pihenési szokások –Nemi szerepek –Köznevelés A pszichoszociális fejlődés szakaszai –Adaptáció (0-6 hónap) –Első szocializáció 6-18 hónap) –Autonóm individualizáció (18-36 hónap) –Identifikáció 3-7 év) –Tudatosság (7-12 év) –Második szocializáció (12-17 év) –Heteronóm individualizáció (17-25 év)

15 Az egészségnevelés célja Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést Elfogadtatni önmagukat Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) Segíteni a kapcsolatok kialakításában Nemi szerepeket kialakítani Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra Előkészíteni egy életpályára Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

16 Az egészségnevelés kialakításának folyamata belső tényezőkkülső tényezők önismeret gyakorlatpénz, hozzáférés az önbizalomeszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

17 Az egészségnevelést érintő külső hatások

18 Az egészségnevelési normák Általánosak (egyetemes), de magukba kell, hogy foglalják a csoportos (szociokultúrális) és az egyedi (személyiség) elvárásokat is. E normákat különböző helyekről, különböző intenzitással kapjuk Hatások az egészségnevelésre –Ált. normák (egészségpolitika, média) –Helyi normák (család, szomszéd, település) –Kortárs, baráti társaság –Fontos ember, iskola)

19 Az egészségmagatartás kialakítása

20 Az egészség-magatartást befolyásoló belső tényezők

21 Az egyén és a környezet hatása az életmódra

22 Minőségbiztosítás az egészségnevelés oktatásában Kritérium –a minőség egyedi szinten való megvalósulása –a társadalmi intézményrendszerek kiismerése, használata Standard minőség –minimális követelmények (iskolától oktatótól, szoc. közegtől független) és tudás Indikátorok –jelzi a kritérium megvalósulását egyedi szinten (felmérés,teszt, ismétlés, beszámolás) Protokoll –az események és tevékenységek rendezettsége a standard alapján –megköveteli a nyíltságot, őszinteséget, toleráns, empatikus viselkedést

23 Az egészségnevelés minőségének dimenziói

24 A minőségbiztosítás lépései Minőség ellenőrzés –A folyamat és az elért eredmény összevetése a kitűzött standardokkal, megfelel-e az eredeti célnak? Minőségbiztosítás –Az eredmény minőségének javítása, folyamatosan korrigálva a feltételrendszert, a várt eredményt. –Értékelés (evaluálás) Ismeret, tudás, attitűd, magatartás (hogyan változott?) Megfelelő oktatásnál más standardok jelentkeznek

25 Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere Oktatói vezetés és vezetőség –együttműködés –partnerség Preventív szemlélet –a felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását Az egyén igényeinek felmérése –szükségletek –különbségek figyelembevétele Munkatársak bevonása –kinek-kinek profilja szerint

26 Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere Rendszeres képzés –kötelező a minőség megtartásához Elismerés és ösztönzés –hiányában nem létezik sikeres oktatás Kommunikáció és teammunka –vélemények cseréje –tanítási tapasztalatok átadása Anyagi és humán erőforrás biztosítása –az intézmény feladata

27 Az egészségnevelés értékelésének módszerei

28 Az egészségnevelés oktatásának témái Az ember önmagával kapcsolatos felelősségének kialakítása Az emberek közti kapcsolatok fejlesztése A szabadidő, a munka a társadalom intézményrendszereiben való eligazodás, a környezettel szembeni felelős magatartás

29 Az attitűd Hajlam<> Beállítódás<>Személyek Érzés <>Tárgyak Hiedelem<>Fogalmak Ismeretek<>

30 Az attitűd Három komponense: –Megismerés, a tárgyról, személyről való tudás, hiedelem. –Affektív komponens, a tárggyal, személlyel kapcsolatos érzések és érzelmek. –Viselkedési rész, a tárggyal, személlyel kapcsolatos viselkedési szándék vagy terv.

31 Az attitűd A legnehezebb az attitűd megváltoztatása: –Nem csak az ismeret és tudás mennyiségével és minőségével kell megküzdeni, hanem érzelmi tényezőkkel is. –Nagy szerepet kap ennek segítésében a hitelesség, a személyes példamutatás, a személyiség erőssége (tanár, híres ember, sportoló, média szem.).

32 A döntés A cselekvési alternatívák valamelyike melletti elköteleződést jelent. A jó döntés kritériumai: –Megfelelő információ –Jó döntési képesség –Megfelelő döntési mechanizmus A döntési képességet befolyásolják: –érzelmek –informáltság –attitűd –szokások –hagyományok

33 A döntési készség elősegítése – az önértékelés fejlesztése A döntés gyakorlása (hova, mikor menjünk?, mit csináljunk?) A döntéshozatal mechanizmusának megbeszélése (hogyan, miért úgy döntöttünk?) A döntések és következményeik mindig hatással vannak a döntéshozóra és a környezetére A probléma elnapolása ua. mint a helytelen döntés Néha a helytelen döntést is hagyjuk érvényesülni Nincs tökéletes döntés (ízlés, elképzelés, cél különbségek) A döntések felső határának megszabása (törvények, erkölcsi szabályok) A döntésképesség kialakítása egyenes arányban van a pozitív önértékeléssel Az egészségnevelés célja, hogy az egyén a jó döntések következtében az egészséges életmódot válassza.

34 A döntéshozatal fejlesztése

35 Nevelés módszertan a gyakorlatban Mit tudnak már a témáról? –irányított kérdezés –önálló válaszadás Mi a véleményük a témáról? –Érdekli őket? –Érintve érzik magukat? –Fontos ez a tudás a jövőjükhöz? Milyen új ismeret, tudás kell a témához kapcsolódóan? –Mi fontos nekik?

36 Nevelés módszertan a gyakorlatban Mit kérdezzünk az új ismeretről, tudásról? –Meg tudják-e tanulni és megértik a jelentőségét? –Tisztázni hozzáállásukat/érzésüket Érdekli-e őket, fontosnak érzik-e maguk és a közösség számára? Konfliktust okoz-e jelenlegi felfogásukban?Miért? –Az ismeretek felhasználása Határozzon ő (maga vagy mások problémáinak megoldása), szerepjáték Tisztázza, hogyan fogadják el, vagy hoz változást jelenlegi magatartásukban? Ha az oktatott formában nem, akkor milyen formában lenne megfelelő az ismerethez jutás? Az eddigi ismereteken kívül mire lenne szükség a gyakorlatban?

37 Az oktatás módszerei A tudás –Adatszerű ismeret és információ, –maga a tanulás, –használható ismeretek tárháza Az érzelem –(befolyásolja) az életet a fejlődést a szükségletek kielégítését –Hatást gyakorol A szervezet működésére A lelki élet folyamataira A környezetre A cselekvés –Az aktivitások sorát jelenti benne az egyéni, a szociális, egészségügyi és egyéb problémák megoldása

38 A tanulás hatása az attitűd és a viselkedés változására Az etikai megfontolások, normák, életvezetési szokások, társadalmi elvárások aspektusából: –Mások egyéniségének tiszteletben tartása –Készség kialakítása a saját cselekedetek következményei iránti felelősség vállalásáért –Bizonyos témakörök pozitív értékelése (pozitív viszonyulás) –Készség a másokkal kialakított kommunikációhoz –Odafigyelés – bátorság – figyelmesség –Beleérző, nem értékelő megértés, tolerancia

39 Oktatási koncepció Elmélet és gyakorlat –Célok, módszerek (pl. prevenció) Integráció –Más egészségnev. Int. kapcs. felv. Felkészülés –Célok,eszközök definiálása Csoportmunka –Elvek és gyakorlatok tanulmányozása –Differenciálás, stratégiák kialakítása Szemléltető eszközök azok forrásai –Módszerek –Eszközök

40 Oktatási koncepció Kommunikációs készség –Figyelési készség, verbális, nonverbális Tanácsadás –A vélemények elfogadtatása Naprakész információk –Források folyamatos keresése –Állandó informálódás Szakmai továbbképzés –Periodikus megjelenése,ismétlődése Tanítási módszerek

41 Előadás –Formális tanítási módszer, nem túl korszerű (hallgatóság bevonása, interakció) A téma megtárgyalása –A megtárgyalásnak határozott témája van –Vezetheti oktató,tanuló Fejtörés, egyéni ötletek –Az elképzelések szabad áramlása egy adott témában –További ötletekre, megfogalmazásokra ösztönöz Szerepjátszás –Eljátsszák egy másik személy érzéseit, tetteit –A szerep rögtönzésre épül –Pl. a toleráns magatartás kialakítás egy kiváló módszere Kiértékelés –A gyakorlatok igen lényeges része

42 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai Az intellektuális ismeretek: –a feladat ismertetése –a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat –hibajavítás –az értékelés interpretálása –a baleset védelem –a felhasználási módok ismertetése –a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

43 Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése –Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) –Komplex metodika (Báthory, 1992 ) –Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

44 Az oktatási stratégiák felosztása Célközpontú –Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt Szabályozáselméleti –Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál Tanári dominanciájú –Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve Tanulói dominanciájú –Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

45 Direkt (deduktív) tanítás A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly –Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. –A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. A tanári tevékenység főbb lépései A feladat ismertetése Előzetes tapasztalatok felidézése Gyakoroltatás Ellenőrzés, értékelés

46 Indirekt (induktív) tanítás A hangsúly a nevelési célokra kerül: –önállóságra nevelés –probléma megoldó készség –kreativitás –önkifejezésre késztetés –együttműködésre tanítás –motiválás., aktivizálás A tanári tevékenység főbb lépései: –a feladat kijelölése –gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) –a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása –ellenőrzés, értékelés

47 A tanulási stratégiák A strukturált tanulás –A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. A tanulói tevékenység főbb elemei: –A feladat megértése –Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával –Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával –Gyakorlás azonos és változó körülmények között –Az eredmények külső és belső értékelése

48 A tanulási stratégiák Nyitott vagy nyílt tanulás –A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!) –A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok: Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat Céljukat tekintve –A kiindulási ponttól nyitott Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai –A célhoz vezető úton nyitott Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik A tanulói tevékenység főbb elemei: –A feladat értelmezése –Próbálkozások, a helyes megoldás keresés –Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása –Külső értékelés utáni belső átélés

49

50

51 Foglalkoztatási formák Az oktatási stratégiát nem csak a módszerek és eljárások, hanem a szervezési módok és formák is képezik. A foglalkoztatás szervezeti formái: együttes és egyéni. (Báthory, 1985) Interakciós formák a frontális, az egyéni, a páros és a csoportos munkaformákat (Rieder, Fischer, 1986) Az oktatás szervezési módjai ill. munkaformái az egyéni munka, a párban folyó tanulás, és a csoportmunka. (Nádasi, 1998)

52 A fő munkaformák Kialakításának egyedüli szempontja: azonos, vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók: –Az osztályfoglalkoztatások (mindenki azonos feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni –A csapat-foglalkoztatások ( minden csapat más feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni

53

54 A mozgástanítás és tanulás pedagógiai kérdései Motiválás –Szerepe az oktatási folyamat megindításakor Differenciálás –Áthathatják a folyamat egészét Ellenőrzés és értékelés –Kifejthetik hatásukat az elsajátítási folyamat kimenetelénél

55 Motiváció A motiváció: egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító interaktív tevékenység. A tanulási tevékenységre mozgósító különböző pedagógiai elvárások összessége, melyekkel a tanítási-tanulási folyamatban felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a tanulóban. A motoros tanulás folyamata erős emóciók kíséretében zajlik. Gyermek és ifjú korban az affektív tényezők dominálnak, felnőtt korban előtérbe kerülnek a kognitívak.

56 Érzelmi szintek Befogadás: az affektivitás első szakasza. Reagálás: egy fokkal magasabb affektivitást jelez. Értékelés: előnyben részesítés. A motiválás eszközei a mozgástanítás és tanulás folyamatában: –Igényes magyarázat (tartalom, forma) –Szemléltetés (példamutató) –Önálló feladatok adása

57 Differenciálás Az egyének megismételhetetlen egyediségek, olyan sajátos biológiai, pszichikus és szocializációs struktúrákkal, amelyek csak rá jellemzők. (Lappints, 1997) A különbségtevés az egyének egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. (Pedagógiai Lexikon, 1997) A tanulást dinamizáló legfontosabb tényező. (Báthory, 1997)

58 A differenciálás szintjei Makroszintű differenciálás: a társadalmi össztudás elosztása a képzési fokok rendszere segítségével (mindegyik képzési fok meghatározott tudásprofilt és tudásmennyiséget hordoz. Mikroszintű differenciálás: a képzési fokokon belüli a képzésben résztvevők közötti tudáselosztással egyenlő ( a résztvevő választhatja meg a tudástípust és a tudásmennyiséget irányultság és szellemi kapacitás alapján. Didaktikai differenciálás: a pedagógiai célok különböző utakon, módokon és eszközök segítségével történő megvalósítása a különböző individumok esetében.

59 A differenciálás elvi és gyakorlati kérdése ELVI: Minden – a folyamatban résztvevő – eljusson a tőlük elvárható maximális teljesítményig, de az egységesen elsajátított alapvető kultúrális javak bázisán. GYAKORLATI: D. a célokban Követelmények – értékelés D. az anyagban Módszerek és eljárások alkalmazása D. érdekében Munkaformák megválasztása Gyakorlási idő biztosítása Motiválás, aktivizálás Rekreátori szerepvállalás, viselkedés

60 Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai folyamatban betöltött releváns helye és szerepe tény! Adatgyűjtés –Az értékelés alapját a mért adatok képezik –A különböző mérőeszközök és eljárások adekvát teljesítménymérést tesznek lehetővé Teszt –Az ellenőrzést a sporttudomány által meghatározott kritériumok alapján összeállított teljesítménypróbák és tesztek segítik Tanulás-cél-orientációs tesztek Norma-orienmtációs tesztek

61 Kiértékelés Lényeg: mindenki el tudja mondani a véleményét Lehetővé teszi: –az elképzelések, –az érzelmek, –a tartalom felülvizsgálatát. Képessé teszi az egyént : –hogy elhatározásokat tegyen. Egy sor gyakorlati eredményhez vezet: –Mérlegeli a választási lehetőségeket –Megvizsgálja a következményeket Felfedi, ami tetszett Nyilvánosságra hozza a bizonytalanságokat, tévhitet, érzelmet –Eloszlatja a negatív érzéseket –Fontolóra veszi a megfelelő cselekvést

62 Kiértékelés Érzelemre ható –Mennyire fontos ez neked? –Örömet okoz? Gondolatokat ébresztő –Gyakran gondolsz rá? –Szerinted más is így gondolkodik? Választási lehetőségeket figyelembevevő –Szabadon (önként) választottad? –Gondolkoztál más lehetőségen? –Mi a következménye a te elképzeléseidnek, hiedelmeidnek? Cselekvést elősegítő –Teszel valamit érte? –Elmondod másoknak? –Ha újra teszed, mit csinálsz másként? Segítséget nyújtó –Azt mondod, hogy…. –Hogyan segíthetek a megoldásban, elképzelésed megvalósulásában?

63 Aktivizálás Választásra kényszerítés –többféle lehetőség bemutatása Közös megállapítás –megkezdett mondatok kiegészítése Esettanulmány –egy valódi és egy elképzelt helyzet bemutatása –elemzése, különböző szempontok szerinti megvitatása Interjú- vagy riportkészítés –a téma megismerése –vélemény alkotás a témáról –kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban Kiértékelés – az elhangzott különböző közlésekről véleményt mondanak

64 A rekeráció kompetencia szempontú megközelítése A kompetenciák általános értelemben valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak. Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.

65 A kompetenciák összetevői Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik. Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják. Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier). Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok. Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

66 A kompetencia fogalmának előfordulási területei Informatika/műszaki terület Humánpolitika Menedzsment/gazdaságirányítás Pedagógia/pszichológia A leegyszerűsített lényeg azonosnak tekinthető: –Kompetencia = attitűd + tudás + képességek integrálása az alkalmazásban A készségek (a cselekvés eszközjellegű, tanult komponensei) a képességekben „működnek”.

67 A motoros kompetencia Magukba foglalják a motoros képességeket és készségeket, melyek az adott szituációnak megfelelően mobilizálódnak. Egy viszonylagos „szerkezet”, ami a környezeti hatások összességéből és az egyén rendelkezésére álló erőforrásokból adódik. A rendszer dinamikus és multistabil, azaz bizonyos határok között alkalmazkodik a körülményekhez a működőképesség fenntartása érdekében.

68 A motoros kompetencia A motoros teljesítményeknél a sportmozgásoknál a kompetencia mindig edzettség valamint szituáció függő. Versenyszituáció; az ellenfelek kompetenciája erősen befolyásoló. A „csúcson” a motoros képesség különbségek már alig mérhetők, mégis van győztes. A kompetencia szint különbözőségei a motiváltságra, az akarati/koncentrációs tényezőkre, a küzdőképességre vezethető vissza.

69 A pedagógiai cél-és feladatrendszer a kialakítandó kompetenciák függvényében A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni. A cél egy elérendő állapot. A feladat valamilyen akciót igénylő folyamat. A „rekreációs edzéstan” céljait optimális fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapi magas színtű, optimális (de harmonikus) cselekvő és teljesítőképesség igénye szabja meg.

70 A rekreátor fő feladatai A szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása, kiemelt szerepben a mozgás. Az élettani alkalmazkodóképesség színvonalának emelése. A fizikai és a szellemi teherbíró képesség fejlesztése. Testi képességek fejlesztése. Mozgásműveltség kialakítása, fejlesztése. A testi fejlődési rendellenességek, elváltozások korrekciója. Mozgás és játék igény, sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. Szemléletmód és életmód alakítása, a mozgás iránti attitűd kialakítása

71 Kommunikáció

72 Kommunikáció, nyílt kérdések Mit gondolsz…. Mire gondolsz…. Miről akarsz beszélni…. Te hogyan csinálnád, gondolnád…. Hogyan tudnád…. Mi a javaslatod…. Mire alapozod a véleményed…. Miről beszéljek…. Mondj te is egy lehetőséget…. Hogy látod ezt…. Hogy oldanád meg….

73 Kommunikáció, nyílt kérdések Milyen megoldást javasolnál…. Mit tennél másképp…. Hogy esne ez neked…. Jobban éreznéd-e magad, ha…. Mi történt…. Mitől félsz…. Mit tudsz…. Mit vársz tőlem…. Miben segíthetek…. Mit érzel…. Miben segítene neked, ha….

74 Egészségnevelés – gyakorlati módszerek Szótár A-Z-ig (cél: közös nyelv kialakítása) 4 csoportot alkotunk Véletlenszerű betű sorsolás A sorsolt betűvel rokon értelmű szavak gyűjtése egy adott témában (pl. szexszel, szerelemmel) Nyertes, aki a legtöbb szinonimát találta Értékelés: –Hogy érezték magukat az írás közben –Fiúk, lányok különbsége (pl. erkölcsi mérce) –Kétértelmű szavak –„Beszélj és megmondom ki vagy” –„A stílus maga az ember”

75 Egészségnevelés – gyakorlati módszerek Nyelvi gyakorlat (cél: természetessé tenni az egységesen elfogadható nyelvhasználatot a csoport részére) 4 sarokpont, egy-egy írólap Kifejezések: könyök, hímvessző, hüvely, mell Szinonimák keresése az adott kifejezésekre (irodalmi, romantikus, szleng stb.) Értékelés –Ki használja a különböző szavakat? –Milyen érzés volt ezeket a szavakat a foglalkozáson használni? –Kellemesek vagy méltatlanok,”zavaróak”? –Miért van kevesebb kifejezés a „semleges” szóra? –E szavak használata mit jelez?

76 Önismeret Fontos az önismeret fejlesztése, amely a változtatásnak, az integrálódásnak és a személyiség védelmének alapja lehet

77 Az önismereti kerék kategóriái Érzet: –Érzékszerveinkkel felfogott ingerek által nyert információ (szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás) Értelmezés: –Az érzékszervek által közvetített információknak jelentést adunk, értelmezzük (azért fázom,mert nincs befűtve) Érzés: –Érzetek válasza (úgy érzem néz valaki a sötétben) Szándék: –Az akarati szféra kifejezője (sétálni szeretnék menni) Cselekvés: –Aktivitásban, szavakban vagy szavak nélküli viselkedést jelent (félelmében odabújik valakihez, síró társát megsimogatja)

78 Önismereti ablak Johari-ablak modellezi az egyén és a mások közötti ismereti összefüggéseket. A négy mező közti határ folyamatosan változik: barátságok, szerelmek alakulásánál intenzívebb A rugalmas változás függ: –Az egyén személyiségétől –Az előzményektől –A kapcsolat jellegétől

79 Önismereti ablak A nyílt terület saját magunk és mások számára is észlelhető –megjelenésünk, beszédünk, stílusunk A vak terület, amelyet tudatosan mi nem észlelünk, de mások látják rajtunk –gesztusaink, pirulásaink Rejtett terület: amelyet mi élünk át anélkül, hogy mások tudnának róla –gondolatok, érzések Ismeretlen terület: sem én, sem mások nincsenek tudatában. –elfojtott képek, emlékek, vágyak területe A területek nagyságát, kiterjedését, rugalmasságát fejleszteni, tudatosítani lehet!

80 Feladatok Hirdetés –Cél: önismeret, pozitív visszacsatolás Módszer: szavas hirdetés összeállítása önmagunkról (pozitív tulajdonságok) –Értékelés: mindenki tud magáról sok jó tul. összeszedni Tükröm-tükröm –Cél: pozitív énkép kialakítása Módszer: tükör egy dobozbelsőn, egyesével mindenki elmondja mi szépet találnak az arcukban –Értékelés: mondják el mi a legszebb az arcukon,miért találják szépnek

81 Te is tudod milyen vagyok –Cél: megbeszélni ki mit tart magáról a legjellemzőbbnek Módszer: egy szóval a rá legjellemzőbbet írja egy cédulára, mindenki keres magának egy azonos tul. párt, majd 2-2 pár is keres azonosat, 4 fő egy csoport, adjon magának közös nevet, elmondják miért választották ezt a nevet –Értékelés: »Egyet értenek a legjellemzőbb tulajdonsággal a többiek is? »Találó-e a közös csoportnév? »Egyetért-e mindenki az elnevezésekkel, a legjellemzőbb tulajdonságok valóban fedik-e egymást?

82 Megmondom milyen vagy –Cél: elmondani társaikról a fontos jellemzőket vagy különbségeket a csoporton belül Módszer: párokban mindenki írja le a másikról a legjellemzőbb tulajdonságát, aztán beszéljék meg milyennek látják saját magukat és a másikat –Értékelés: »Mennyire egyezik a saját vélemény és a rólad alkotott? »Úgy látnak-e ahogyan te szeretnéd?

83 Fogadd el magad Cél: megérteni, hogy nemcsak rossz vagy csak jó tul. vannak, hanem ezek keveredéséből tevődünk össze. –Módszer: párosával, mindenki kitölt egy ívet, felolvassa kiválasztott párjának (csendben végig hallgatva), majd csere. Azért vagyok jó ember, mert… Jó fia/lánya vagyok szüleimnek, mert… Jó barát vagyok, mert… Nekem tetszik az én… Amiben ügyes vagyok az… Amiért az emberek engem szeretnek, az… Amit magamban szeretek,az… A legrosszabb tulajdonságom, hogy… Nem szeretem magamban azt, hogy-múltkor is… Szeretném,hogy senkise tudná, hogy ügyetlen vagyok a… –Értékelés: »Hogy érezték magukat,amikor jót írtak saját magukról? »Milyen volt az önismeretet a partnerrel megosztani? »Milyen volt hallgatónak lenni? »Van más hozzáfűzni való, amit szeretnének elmondani? »Milyenek a többiek?

84 Ilyen vagyok Cél: tisztában legyenek azzal, hogy vannak jó és rossz tul. –Módszer: adja meg a választ a feltett kérdésekre, majd közösen értelmezzék a válaszokat Mit szeretek önmagamban? Amire büszke vagyok önmagamban. Amit nem szeretek önmagamban. Amit szeretnék megváltoztatni önmagamon. –Értékelés: ha jól ismerjük a jó és a rossz tul.: »Beletörődünk a rossz tul. és elviseljük »Rajtunk áll, hogy változtassunk rajta akaraterővel

85 Mondd milyen vagyok? Cél: reális önkép kialakítása saját és mások véleménye alapján –Módszer: körbe jár egy lap, melyre az egyén neve fel van írva, mindenki ír egy tul. (sértés nem lehet!) Értékelés: –Milyen volt szembesülni mások véleményével? –Mit tudsz elfogadni? –Mi bánt? –Min kívánsz változtatni?

86 Irodalom Kopp M. – Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartás tudomány Corvinus Kiadó Forrai J. (2002): A magánélet és az egészség kultúrája I. Dialóg Campus Budapest-Pécs Bíróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia Dialóg Campus Pécs

87 Kutatási modell evolúció, civilizáció változás? magatartás környezet egészségdeterminánsok egészségmagatartás, természeti, genetikai, társadalmi, gazdasági környezet preventívkockázatiképzés egészségóvó egészségkárosító formális szokások, szokások,nonformális pl.: fizikai aktivitás, pl.: hypoaktivitásinformális fizikai egészségmentális egészségszociális egészség keringési (központi, perifériás) jövőkép, reménytársas kapcsolatok légzési (felső légúti, tüdő)magabiztosságidentitás emésztési (nyelőcső, gyomor, bél)önértékelésegoizmus, altruizmus adatinformációtudásdöntés cselekvés egészségtudatosság

88 Irodalomjegyzék Ádány R. (2003): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. MedicinaKönyvkiadó, Budapest, Bíróné N. E. (2004): Sportpedagógia Dialóg CampPécs Bognár J., Gangl J., Konczos Cs., Fügedi B., Geosits B.K., Agócs A. (2010): HOW AREQUALITY OF LIFE AND PREFERRED VALUES VIEWED BY HUNGARIAN ADULTS ? OfficialJournal of the Area of Physical Education and Sport. Faculty of Education. Universityof Alicante. Spain ISSN / DOI: /jhse An International Electronic Journal Volume 5 Number 1 January 2010 J OURNAL OF H UMAN S PORT & E XERCISE V OL V N O I Chief Medical Officer (2004): At least five a week. Evidence on the impact of physicalactivity and its relationship to health. Conner M, Norman P. (eds.) (1996): Predicting Health Behaviour. Open University Press, Buckingham, UK Gariballa SE. Nutritional factors in stroke. British Journal of Nutrition Jul;84 (1) :5-17 Gochman, DS (ed) (1997): Handbook of Health Behavior Research. Plenum Press New York Ketola E Sipila R Makela M. Effectiveness of individual lifestyle interventions in reducing cardiovascular disease and risk factors. Annals of Medicine May;32(4):

89 Konczos Cs. (2006): Egészségtudatosság főiskolai hallgatók körében NYME-ATFK ApáczaiNapok Tanulmánykötet o., szerk. Varga Józsefné dr Konczos Cs., Székely Zs., Szakály Zs., Barthalos I. (2006): Study about the students’ attitude in consequence of their health-awarenessThe International Christmas Postgraduate School "Qualitative and QuantitativeResearch in Sport Science” Szombathely BDTF Konczos Cs. (2006): Tudatos tervezés vagy sodródás az EU iskolai nevelési koncepciója? (A testnevelés megítélése és helye az EU-s országokban) Apáczai Napok Tudományos Nemzetközi Konferencia okt Konczos Cs. (2006): Meg kell tanulnunk egészségtudatosan élni! VI. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest október Konczos Cs., Ihász F., Szakály Zs., Huszár A. (2006): Az egészségtudatos életvitel is megtanulható? Magyar Sporttudományi Szemle 2006/ o. Konczos Cs., Szakály Zs. (2007): Az ifjúság fizikai aktivitásának jellemzői, az életstílusbefolyásolása, a fizikai aktivitás tudatos alkalmazása Magyar Sporttudományi Szemle2007/ o. MASMI (2007): Egészségtudatosság - egészségpercepciók 10/04/22.http://www.wellnesstippek.hu/egeszsegtudatossag.htm

90 Mészáros, J., Simon, T. (1994): Egészségnevelés Nemzeti Tankönyvkiadó Nádori L., Bátonyi V (2003): Európai Unió és a sport. Dialóg Campus Pécs-Budapest Naidoo J., Wills J. (2000): Health Promotion: Foundations for PracticeNaidooHealth Promotion: Foundations for Practice Olef (2000): Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről Olvasztóné B.Zs., Huszár A., Konczos Cs.,(2007): Az egészségkultúrális magatartás és értelmezése Kalokagathia o. Polgár T., Fügedi B., Konczos Cs., Kovács T. L., Bognár J. (2010): Vas megyei fiataloksportolási értéktartalmainak vizsgálata. Kalokagathia (megjelenés alatt). Wannamethee SG Shaper AG Alberti KG. Physical Activity metabolic factors and theincidence of coronary heart disease and type 2 diabetes. Archives of InternalMedicine Jul 24; 160(14): World Health Organisation: The World Health Report


Letölteni ppt "EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések