Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szükséglet: A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely egyben ezen igény kielégítésére serkenti a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szükséglet: A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely egyben ezen igény kielégítésére serkenti a."— Előadás másolata:

1

2 Szükséglet: A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely egyben ezen igény kielégítésére serkenti a fogyasztót.

3 A szükségletkielégítés eszközei Javak Szolgáltatások

4 Javak Javaknak nevezzük azokat a dolgokat, amelyek hasznosak és alkalmasak emberi szükségletek kielégítésére

5 A javak fajtái Szabad javak mindazon dolgok, amelyek a természetben korlátlanul állnak rendelkezésre, és bárki tetszése szerint fogyaszthat belőlük annyit, amennyit saját hasznosságérzete szerint maximálisan igényel Gazdasági javaknak vagy termékeknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyeket emberi közreműködéssel hoztak létre.

6 Szolgáltatás Szolgáltatásnak nevezünk minden olyan mások számára végzett munkát, amely nem hoz létre új terméket

7 Áru Árunak nevezzük azokat a termékeket, melyeket nem saját szükségletre, hanem eladásra termeltek

8 A termékeket és szolgáltatásokat a termelési folyamatban állítják elő

9 A gazdasági folyamat A termelés legtágabb értelemben magában foglalja a termelés (szűkebb értelemben), az elosztás, a csere, és a fogyasztás folyamatait is.

10

11 A termelés szűkebb értelemben A termékek és szolgáltatások előállításának folyamatát szűkebb értelemben vett termelésnek nevezzük.

12

13 Elosztás A jövedelemelosztás azokat a folyamatokat tartalmazza, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők részesedését a fogyasztási javakból. Az allokáció olyan folyamatokat foglal magában, amelyek meghatározzák, hogy a rendelkezésre álló szűkös gazdasági erőforrásokat, kik, hogyan és milyen célokra használják fel.

14 Csere A csere azokat a folyamatokat foglalja magába, amelyek közvetítésével a termékek és szolgáltatások eljutnak a termelőktől a felhasználókhoz

15 Fogyasztás Fogyasztásnak nevezzük a szükségletek kielégítését.

16 Újratermelés A termelési körfolyamat szakadatlan ismétlődését újratermelésnek nevezzük. Bővített újratermelésről beszélünk, ha a termelés a korábbinál magasabb szinten ismétlődik meg. Egyszerű újratermelés esetén a termelés a korábbival azonos szinten ismétlődik meg. Szűkített újratermelés esetén a korábbinál alacsonyabb szinten ismétlődik meg a termelési folyamat.

17 A termékek és szolgáltatások előállítása során gazdasági erőforrásokat (termelési tényezőket) használunk fel.

18

19 Természeti erőforrások A természeti erőforrások a természetben szabadon rendelkezésre álló – az emberi tevékenység szempontjából hasznos és hasznosítható – anyagi jelenségek, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra

20 Munka A munkaerő felhasználását a termelési folyamatban munkának nevezzük

21 Munkaerő A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat

22 Tőketényezők A tőkejavak olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára.

23 Vállalkozó A vállalkozó, mint termelési tényező, abban különbözik a „közönséges” munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt egységbe szervezni, működtetni, irányítani. A vállalkozó a termelési folyamatot, a munka-, föld- és tőkefelhasználást szervező tényező.

24 Az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre.

25 Az erőforrások szűkössége A szűkösség a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amelynek a lényege, hogy a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére.

26 Az erőforrások szűkössége állandóan döntésekre és választásra, azaz gazdálkodásra kényszeríti az embereket.

27 Gazdálkodás A gazdálkodás lényege, hogy állandóan mérlegelnünk kell, szűkös erőforrásainkat milyen célok megvalósítására, mely szükségletek kielégítésére használjuk fel, és melyek azok, amelyek kielégítéséről lemondunk. Gazdasági döntéseinkben az a cél vezérel, hogy elérjük az erőforrások optimális felhasználását. Az erőforrások felhasználása akkor tekinthető optimálisnak, ha az adott termelési korlátok mellett a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését teszik lehetővé.

28 Közgazdaságtan A közgazdaságtan a döntések és választások tudománya a korlátozott lehetőségek világában, azokat a bonyolult folyamatokat vizsgálja, amelyek során a társadalom szűkös erőforrásait felhasználja a szükségletek kielégítésére, és a megtermelt javakat elosztja a társadalom tagjai között.

29

30 Alkalmazott gazdaságtan Az alkalmazott gazdaságtanok a gazdasági élet egyes részterületeit elemzik, feltárják az ott érvényesülő speciális összefüggéseket, és módszereket dolgoznak ki ezen gazdasági terület problémáinak megoldásához. Ilyen alkalmazott gazdaságtan, például a vállalatgazdaságtan, pénzügytan, marketing, üzletigazdaságtan, számvitel stb.

31 Elméleti gazdaságtan Az elméleti gazdaságtan a gazdaság működésének általános törvényeit és mozgatórugóit kutatja.

32 Mikroökonómia A mikroökonómia az egymástól elkülönült piaci szereplőket (fogyasztók, háztartások, vállalatok) illetve azok döntéseit, általánosítható viselkedési jellemzőit, döntési alternatíváit, gazdasági reakcióit vizsgálja.

33 Makroökonómia A makroökonómia összevont (aggregált) mutatók, jellemzők alkalmazásával elemzi a gazdaság teljesítményeit, állapotát, fejlődési tendenciáit (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés stb.).

34 Nemzetközi közgazdaságtan A nemzetközi közgazdaságtan a nemzetközi vállalatok, pénzügyek, cserefolyamatok, tőkemozgások közgazdasági sajátosságait elemzi.

35 A közgazdaságtan elemzési módszere – a modellalkotás A gazdasági élet rendkívül bonyolult folyamatokból áll. A közgazdászok kénytelenek megfigyeléseiket zavaró körülmények, ellenőrizhetetlen hatások közepette végezni, ezért nagyon nehéz a gazdasági jelenségek közötti ok-okozati összefüggéseket, törvényszerűséget feltárni. Modellek alkalmazásával teszik áttekinthetőbbé, egyszerűbbé a vizsgálni kívánt problémaköröket. A modellek a valóság leegyszerűsített, áttekinthető leírásai.

36 A modellek alkalmazásának előnyei a)A modellek megmutatják a gazdasági kapcsolatok legfontosabb és leglényegesebb elemeit valamint az ezek közötti összefüggéseket. b)A modellek segítségével „lejátszhatjuk” egy-egy gazdasági esemény következményeit, mielőtt az adott esemény ténylegesen megtörténne.

37 A modellek alkalmazásának előnyei (folytatás) c)A modellek segítségével olyan kapcsolatokat is feltárhatunk, amelyeket csak nehezen tudunk követni. A valóságban ugyanis egyszerre több gazdasági tényező is változik: az árak és a jövedelmek állandóan mozognak, nehezen tudjuk megmondani, hogy egy adott esemény, melyik tényező változásának a következménye. d)A modellek lehetővé teszik az un. ceteris paribus elemzési módszer alkalmazását. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a lehetséges következményeket.

38 A modellek alkalmazásának veszélyei, csapdái A modellek meghatározott feltételek között érvényesek. Ezeket a feltételeket modellben előre rögzítik. Ha a feltételek közül bármelyik megváltozik, akkor a modell következtetései már nem alkalmazhatók. A modellek csak a szabályszerű eseményekre képesek magyarázatot találni. A rendkívüli, a szokatlan jelenségek modellekkel nem elemezhetőek. A modellek nem örökérvényűek, a valóság folyton változik, ezért a modellekben leírt szabályok is változhatnak, módosulhatnak. Emiatt a modelljeinket folyamatosan és rendszeresen ellenőriznünk kell

39 Alternatív költség A szűkösség döntési helyzeteket idéz elő. A döntési helyzetekben választanunk kell. A választásainknak, döntéseinknek ára van: minden választás egyben valamiről való lemondást is jelent. Az alternatív költség: egy választott tevékenység teljes gazdasági költsége, amely egyenlő az e tevékenység miatt felaldozott legkedvezőbb alternatíva értékével.

40 A termelési lehetőségek határa A termelési lehetőségek határa-görbe: azon termékkombinációk halmaza, amelyeket egy gazdaság a rendelkezésre álló erőforrások teljes és hatékony felhasználásával képes előállítani.

41 A termelési lehetőségek határa Fogyasztási cikkek(X) Tőkejavak(Y)

42 A termelési lehetőségek határa Fogyasztási cikkek(X) Tőkejavak(Y) ∙ ∙ ∙ H K L

43 A termelési lehetőségek határa Fogyasztási cikkek(X) Tőkejavak(Y) ∙ ∙ A B

44 A közgazdaságtan három alapkérdése Mit termeljenek? Hogyan termeljenek? Kinek termeljenek

45 A közgazdaságtan három alapkérdése A „Mit termeljenek?” arra kérdez rá, hogy mely szükségleteket elégítsenek ki. A „Hogyan termeljünk?” kérdés arra vonatkozik, hogy milyen erőforrásokat használjanak fel, és az erőforrások milyen kombinációját alkalmazzák a termelésben. A „kinek termeljenek?” a javak illetve a jövedelmek elosztásáról szól: milyen elvek és milyen arányok szerint történjen a javak elosztása.

46 Gazdasági rendszer A gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összességét, a gazdasági körforgás megvalósulásának módját gazdasági rendszernek nevezzük.

47 A gazdasági rendszerek jellegét meghatározó tényezők: a)Kiknek a tulajdonában vannak a termelési eszközök? b)Kik és milyen formában hozzák meg a gazdálkodási döntéseket? Kik döntenek a közgazdaságtan három alapkérdésében? c)Milyen módon történik meg a termelés és a szükségletek összehangolása?

48 A gazdasági rendszerek típusai –Központosított tervgazdaság –Tiszta piacgazdaság –Modern vegyesgazdaság

49 A központosított tervgazdaság jellemzői: A termelési eszközök egy központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonában vannak. A gazdasági szereplők (vállalatok, háztartások) nem rendelkezhetnek szabadon a rendelkezésükre álló gazdasági erőforrásokkal Az állam méri fel a szükségleteket és rendelkezésre álló termelési tényezőket. Ennek alapján elkészíti a termelési tervet, amelyet a vállalatoknak kell megvalósítani.

50 A gazdálkodás alapkérdéseiben is – mit, hogyan, kinek –az állam dönt. A termelés irányítását az állam a vállalatok és a háztartások közvetlen utasításával végzi, a vállalatok és a háztartások csak a központi akarat végrehajtói. A gazdasági szereplők meghatározó gazdasági kapcsolatait az állam teremti meg. Az állam jelöli ki a vállalatok számára vevőket és az erőforrások szállítóit.

51 A tiszta piacgazdaság jellemzői: A termelési eszközök magántulajdonban vannak. A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról. A gazdasági szereplők egymástól elkülönülten, a maguk hasznára gazdálkodnak A termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással. A fogyasztók igényeit a kereslet testesíti meg, a termelés és a szükséglet arányairól az árak tájékoztatják a termelőket, a termelést tehát a piac hozza összhangba a szükségletekkel.

52 Az erőforrások elosztása a piaci folyamatokban, a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói közötti egyéni alkufolyamatok eredményeképpen valósul meg. A piaci szereplők önként, az önérdekeik érvényesítésére törekedve, a kölcsönös előnyök reményében létesítenek egymással piaci kapcsolatokat.

53 A modern vegyes gazdaság jellemzői: A modern vegyes gazdaság alapvetően piacgazdaság. A piaci folyamatokat állami koordináció egészíti ki. Az állami gazdasági szerepvállalás célja: a jólét, a szabadság, és a biztonság megteremtése és megőrzése. Az állami szabályzásra azért van szükség, mert a piac és a profitérdek nem biztosítja minden fontos nemzetgazdasági ág kiegyensúlyozott fejlődését.

54 Munkamegosztás A munkamegosztás a termelő tevékenységek elkülönülése a társadalom tagjai között oly módon, hogy az egyes termelők a gazdasági összfolyamat egy-egy részterületére specializálódnak és a tevékenységük eredményét kicserélik egymással.

55 A munkamegosztás oka: az erőforrások szűkössége. A munkamegosztás alapja: A termelők komparatív előnyökön alapuló szakosodása. Komparatív előny: Viszonylagos előny. A munkamegosztás célja: Az erőforrások hatékony elosztása és felhasználása.

56 A közgazdaságtan tárgya: az erőforrások elosztása Az elosztási rendszer:Azoknak a folyamatoknak és elveknek az összessége, amelyek meghatározzák a termelési tényezők és a fogyasztási javak elosztását a társadalom tagjai között. Az elosztási rendszerek típusai: —Hagyományokon alapuló elosztási rendszer —Központi hatalmon alapuló elosztási rendszer —Piaci mechanizmuson alapuló elosztási rendszer


Letölteni ppt "Szükséglet: A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely egyben ezen igény kielégítésére serkenti a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések