Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nevelésfilozófia 3. előadás Az antik tudásegyüttes krisztianizálódása Forrás Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nevelésfilozófia 3. előadás Az antik tudásegyüttes krisztianizálódása Forrás Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De."— Előadás másolata:

1 Nevelésfilozófia 3. előadás Az antik tudásegyüttes krisztianizálódása Forrás Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De ordine) Augustinus: A tudatlanok hitoktatásáról (De cathechizandis rudibus) Boethius: A zenéről (De musica) Cassiodorus: A szabad művészetekről és tudományokról (De artibus ac disciplinis liberalium litteratum) Isidorus: Az etimológiák vagy eredetek könyve 8 Etymologiarum sive Origunum libri XX)

2 Kérdések 1. Megválaszolja-e a kérdést Terulliánus: tetszik-e istennek a kocsihajtó? 2. Szent Ágoston szerint az emberi értelem a grammatika, dialektika és retorika után negyedikként melyik ars-t hozta létre? 3. Melyik szerző az, aki szerint Pythagoras nevezte először a bölcsesség tanulmányozását filozófiának? 4. Melyik énekfajtát illette Sevillai Isidor a „marhapásztori ének” megnevezéssel?

3 1.Nem. Költői a kérdés. 2.A musicát. 3.Boethius 4.A bukolikus éneket.

4 Keresztény orientációk A császárkorban változások következtek be - a demokratikus közösségi gondolkodás alakzatai eltűnnek (megszűnik a poliszközösségek, nemzetiségi társadalom, földközösség) - az egyén a magánélet világába vonul - a kereszténység megfelel a magánegyénben kialakuló új elvárásoknak - a társadalom alsó régetének tagjai számára ígér változást (boldogságot) - új szépségkoncepció alakul ki - dualisztikus valóság- és emberképű (evilág – túlvilág, testi –lelki ember, külső-belső ember) - az isteni, az eszmei, a túlvilági kerül a földi-testi elé

5 Keresztényi gondolkodás forrásvidéke: - 1/ a szent könyvek gyűjteménye - 2/ késő antik filozófia (mindenek előtt az újplatonizmus) A Biblia heterogén műegyüttes - van egy görög-hellenisztikus hatást mutató rétege (Prédikátor Könyve, Sirák fia Könyve, Bölcsesség Könyve) és van egy héber hatású (ebben eltérő a két világkép is, az előzőben a külső, a másodikban a belső megjelenés a fontos, pl. erre hivatkoznak majd utóbb a képrombolást szorgalmazóak) - az eltérő álláspontok egyeztetését az allegorikus értelmezés tette lehetővé kidolgozója: Origenész - a heterogenitást csökkenteni igyekszik Szent Jeromos fordítása (Vulgata) - a spirituéaizmus növekszik, a morális szépség értéke hangsúlyozódik

6 Origenész (185 – 202) A középkori keresztény organikus világkép kialakulását elősegítő életmű Biblia - négy olvasat lehetősége allegorikus módszer (görög hagyomány) A pricípiumokról című iratában a korai egyház teológiai tanításait rendszerezte Atya, Fiú és Szentlélek örökké valón hármas hiposztázisát vallja a világegyetem fizikai világrésze a bűnbeesés után, a bukott lények számára létesült, ahonnan a megváltás által lehet majd kikerülni, s visszajutni a szellemi világba. a lelket a test előtt létezőnek tudta. A szellem és az ember között álló, közvetítést vállaló középlények szerepének hangsúlyozása szintén ilyen eredetű.

7 Neoplatonizmus Plótinosz Proklosz a keresztényi vallásba beépítés elvégzői Elvek: - egy a létezés különböző fokai (=emanációk) kiáramlása ebből indul ki a Núsz (=ész) a Világlélek Érzéki világ Anyag Azaz: végső soron ez is hellenisztikus sajátosság (azaz morális elkötelezettségű)

8 Quintus Septimus Florens Tertullianus (160 k. – 220 után) Karthágóban született, pogány római családban Rómában ügyvédként dolgozott, de megtérése után visszamegy szülőföldjére Ebben az időben a kerezsténységben új elemek - az egyházi szervezet hierarchikussá válik (püspöki vezetés lesz) - a zsidókeresztényekhez képest többen lesznek a pogánykeresztények - az új keresztények a korábbiaknál jobban kötődnek a pogány eszmékhez - egyre rigidebb lesz a pogánysággal szemben a kereszténység pl. Montanisták (ezeréves birodalom ideje közeledik) Tertullianus is montanista lesz, ostrozza a kortárs filozófiát

9 A látványosságokról (De spectaculis) körül született A pogány látáványosságok (cirkusz, színjáték, művek, istentisztelet) ellen íródott Görög nyelvű A keresztények bűnös élvezeteit sorolja fel (enciklopédikus módon)

10 A pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században a keleti egyházatyák Aranyszájú Szent János Vazul Origenész szerint tanulmányozni kell azt a nyugati egyházatyák Jeromos Ambrosius Tertulliánus Lactantius Augustinus »szerinte elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

11 Aurelius Augustinus (354 – 430) Latin egyházatya, Hippo püspöke Retorika tanár A filozófia iránti érdeklődését egy Cicero-munka keltette fel Újpaltonikus fogalmakat használ (egység, egész, rend) - püthagorikus eredet (a szépség testi meghatározása, arányelmélet) A szép a részek megfelelése, amely a szín kellemességével párosul. - sztoikus eredet

12 Szent Ágoston (1470)

13 A rendről (De ordine) Az ars-okat az emberi értelem hozza létre (az isteni dolgok boldog szemlélésének eredményeként) mégpedig az érzékszervek segítségével

14 Anicius Manlius Boethius (480 k. – 524/525) Rómában született, Rómában és Athénban tanult Az ariánus keleti gót uralkodó Theodoric udvarában (Ravenna) hivatalnok Irodalmi tevékenysége a középkor sokat hivatkozott példája Platón és Arisztotelész tevékenységét igyekszik egységbe hozni Részei: - Arisztotelész munkáinak fordítása és kommentárjai (a 12. századig csak az ő fordítása az ismert) - önállóan írt logikai és teológiai munkákat Munkái: A Filozófia vigasztalása (De consolatione Philosophiae) neoplatonikus eszmevilág „édes beszédét” sokat másolják, sokan hivatkozzák (Bernardus Silvestris, Alanus de Insulis, a chartres-i iskola követői, Dante) Matematikai, geometriai, zenei tárgyú művek (a középkori műveltségtartalmat meghatározó művek ezek)

15 A zenéről (De musica) Geraszai Nikomakhosz, Eukleidész és Ptolemaiosz munkái alapján készült kompendium A zene kapcsolatát hangsúlyozza a világ természetével és az emberi természettel - alapvetően erkölcsfejlesztő ezért Pythagoras filozófiai elképzelésére hivatkozik Indokolja a makrokozmosz 4 ars-ának halmazait: geometria = mozdulatlan nagyságot vizsgálja asztronómia = mozgó nagyságot vizsgálja arithmetika = önmagában álló, elválasztott mennyiséget vizsgálja musica = valamihez viszonyított elválasztott mennyiséget vizsgálja

16 Flavius Magnus Cassiodorus (485 k k.) Theodoric gót király udvarának hivatalnoka, Boethius kortársa Római és a barbár édekek összehangolása a feladata Ariánus és a katolikus érdekek összhangzatát igyekszik megteremteni 540 körül konstantinápolyi emigrációba vonul, majd calabriai családi birtokán megalapítja (szerzetesként) a Vivarium-ot Szerzeteseitől megkívánja szellemi tevékenység (tudományok ápolása) kódexek másolása, források megőrzése, áttekintésének biztosítása Művei történeti, egyháztörténeti szövegek Az egyházi és a világi tudományok rendszere (Ennek 2. kötete szól a hét szabad művészetről) Szent Ágoston nyomán tartja a Biblia megismeréséhez szükségesnek az arsokat ez a kompendiuma a kora középkor tankönyvévé válik

17 Cassiodorus

18 A szabad művészetekről és a tudományokról (De artibus ac disciplinis liberarium litteratum) „Művészetnek (ars) azt nevezzük, ami szabályaival köt és figyelmeztet bennünket. Egyes vélemények szerint ez a szó a görögöktől származik, azaz a tanítás erényéről, amelyet az ékesen szóló férfiak minden jó dolog tudásának mondanak.” - A platóni és az arisztotelészi hagyományt egyként hivatkozza Megkülönböztet tisztán elméleti (asztrológia, matematika) és cselekvő tudományokat (pl. tánc) a matematika része (= a quadrivium része) számtan (arithmetica) zene mértan (geometria) csillagászat Azonosítja a makrokozmosz tudmányát a matematikával

19 A szöveg jellemzői: –- tekintélyelv hangsúlyozása –- történeti szemlélet (=filológiai aspektus) –- strukturáltság –- organikusság (belső összefüggések, számmisztika) - ars memorandi- eszközei

20 Isidorus Hispalensis (kb. 570 – 636) Sevilla érseke a vízigót királyságban Királyi megbízatásra végzi el munkatársai irányítása mellett az antik eredtű teológiai és profán tudásanyag összerendezését Műve: Originum sive Etymologiarium libri XX. (Etimológiák vagy Eredetek könyve) enciklopédikus hagyomány folytatója és fenntartója a leghivatkozottabb középkori mű első három könyvében összefoglalja a Hét szabad művészetet I. grammatika II. retorika és dialektika III. aritmetika, geometria, asztronómia, musica

21 Sevillai Isidor: Etymologia, 12. sz. kézirat

22 Módszere - etimológiai okfejtés (benne történeti megközelítés) - tekintélyelv fenntartása (pogány görög, római és keresztény) - rendezőelv: a keresztény örökség elsődlegességének bemutatása - ismeretek egybeszerkesztése (homogenizálás)

23 Évszakok-elemek-testnedvek, Sevillai Isidor, De Natura Rerum, 9. sz.

24 Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) A középkor világképe: Summa ISTEN SZERÁFOK KERUBOK TRÓNOK URALMAK ERÉNYEKSzellemvilág (9 szféra) HATALMAK FEJEDELEMSÉGEK ARKANGYALOK ANGYALOK PRIMUM MOBILE (Első mozgató) FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) SZATURNUSZ JUPITERCsillagvilág (9 szféra) MARS NAP VÉNUSZ MERKUR HOLD A 13.században ehhez a világképhez Aquinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. EMBER ÁLLATOK NÖVÉNYEK FÉMEKElemi világ (9 szféra) KÖVEK TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD ALVILÁG

25

26 irodalom Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De ordine) Augustinus: A tudatlanok hitoktatásáról (De cathechizandis rudibus) Boethius: A zenéről (De musica) Cassiodorus: A szabad művészetekről és tudományokról (De artibus ac disciplinis liberalium litteratum) Isidorus: Az etimológiák vagy eredetek könyve 8 Etymologiarum sive Origunum libri XX)


Letölteni ppt "Nevelésfilozófia 3. előadás Az antik tudásegyüttes krisztianizálódása Forrás Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De."

Hasonló előadás


Google Hirdetések