Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HIPERAKTÍV- FIGYELEMZAVAROS GYEREKEK HOGYAN LEHET EGYÜTTMŰKÖDŐVÉ TENNI ŐKET? Készítette:Boda Kamilla pszichológus Pesterzsébet XX. Nevelési Tanácsadó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HIPERAKTÍV- FIGYELEMZAVAROS GYEREKEK HOGYAN LEHET EGYÜTTMŰKÖDŐVÉ TENNI ŐKET? Készítette:Boda Kamilla pszichológus Pesterzsébet XX. Nevelési Tanácsadó."— Előadás másolata:

1 HIPERAKTÍV- FIGYELEMZAVAROS GYEREKEK HOGYAN LEHET EGYÜTTMŰKÖDŐVÉ TENNI ŐKET? Készítette:Boda Kamilla pszichológus Pesterzsébet XX. Nevelési Tanácsadó

2

3 A hiperaktivitás tünetei (legalább fél éven át 6 fennáll)  Ülés közben babrál, fészkelődik  Elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon.  Rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (a hiperaktív serdülők és felnőttek képesek helyben maradni, de ekkor nagyfokú belső nyugtalanságot élhetnek át)  Nehézségei vannak az önálló, nyugodt tevékenységben vagy az abban való részvételben  "Izeg-mozog" vagy úgy cselekszik, mint akit felhúztak  Túlzottan sokat beszél

4 A figyelemzavar tünetei (legalább fél éven át 6 fennáll)  Nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben  Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül  Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá  Nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat  Nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megszervezésében  Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek  Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat  Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét  A napi tevékenységben feledékeny

5 A szertelenség (impulzivitás) tünetei (legalább fél éven át fennáll)  Mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ  Nehézséget okoz neki a várakozás  Félbeszakít másokat (pl. beszélgetést vagy játékot)

6 Előfordulás, nemenkénti megoszlás Átlag populáció: 2-8% EU ( 5-20% USA)  Nemek közötti megoszlás –Fiú:lány = 6:1 (orvoshoz fordulók) –Fiú:lány = 3:1 (egyéb vizsgálatok)

7 Milyen erősségeik vannak? ha jó a kapcsolatuk a felnőttel ill. a környezetükkel akkor nagyon segítőkészek ha jó a kapcsolatuk a felnőttel ill. a környezetükkel akkor nagyon segítőkészek ötletesek, gyakran kreatívak, ötletesek, gyakran kreatívak, szívesen teljesítenek megbízatásokat, különösen ha az mozgással jár (jönni, menni, pakolni) szívesen teljesítenek megbízatásokat, különösen ha az mozgással jár (jönni, menni, pakolni) jószívűek, barátságosak jószívűek, barátságosak sokan közülük intelligensebbek az átlagosnál, és ebből adódóan kíváncsiak (pl Edison és Churchill is hiperaktív gyerekek voltak) sokan közülük intelligensebbek az átlagosnál, és ebből adódóan kíváncsiak (pl Edison és Churchill is hiperaktív gyerekek voltak) nagyon fogékonyan reagálnak a pozitív szociális megnyilvánulásokra, elfogadásra nagyon fogékonyan reagálnak a pozitív szociális megnyilvánulásokra, elfogadásra

8 Milyen helyzetben teljesítenek jól? amikor a partner határozott és elfogadó (vannak szülők és tanárok akik könnyebben boldogulnak ezekkel a gyerekekkel) amikor a partner határozott és elfogadó (vannak szülők és tanárok akik könnyebben boldogulnak ezekkel a gyerekekkel) kevés és számukra érthető szabály van kevés és számukra érthető szabály van új és érdekes környezetben ill. információk esetén új és érdekes környezetben ill. információk esetén egyszerű dolgokat kérünk, egyértelmű utasításokkal egyszerű dolgokat kérünk, egyértelmű utasításokkal rutinná vált tevékenységekben rutinná vált tevékenységekben amikor gyakori és azonnali megerősítést kapnak amikor gyakori és azonnali megerősítést kapnak kevés kritika és sok biztatás (büntetésre szinte immunisakká válnak) kevés kritika és sok biztatás (büntetésre szinte immunisakká válnak) kétszemélyes helyzetben kétszemélyes helyzetben Ezeket a helyzeteket kell időről-időre megteremteni otthon és az iskolában

9 Milyen következményei lehetnek az elfogadás hiányának, állandó büntetésnek? állandó kudarcérzés („nem felelek meg, rossz vagyok, hülye vagyok”) állandó kudarcérzés („nem felelek meg, rossz vagyok, hülye vagyok”) negatív énkép - ami generálja a továbbiakban a nem megfelelő viselkedést, negatív kör alakul ki!! negatív énkép - ami generálja a továbbiakban a nem megfelelő viselkedést, negatív kör alakul ki!! bűnbak szerepbe kerülhet! - ami súlyosan személyiségromboló bűnbak szerepbe kerülhet! - ami súlyosan személyiségromboló elkeseredés, düh, agresszió (befelé fordítva: szomatikus tünetek, depresszió, kifelé: dac verekedés) elkeseredés, düh, agresszió (befelé fordítva: szomatikus tünetek, depresszió, kifelé: dac verekedés) motivációja nullára csökken, ambíciótlanná válik motivációja nullára csökken, ambíciótlanná válik

10 Milyen tényezők nehezítik a segítő, elfogadó hozzáállást?  az a tévhit,hogy „tudna, ha akarna” (hullámzó a teljesítményük, viselkedésük, vannak „jó” napjaik)  az a tévhit, hogy a tanár vagy a szülő rossz nevelési módszere a hibás a rossz viselkedésért (általában emiatt meg is szakad a kapcsolat a tanárok és a szülők között)  az a tévhit, hogy az elfogadás kivételezést jelent vagy azt hogy mindent ráhagynak a gyerekre  a felnőtt állandó tehetetlenséget, frusztrációt él át a gyerekkel kapcsolatban ( ha hagyományos módszerekkel és elvárásokkal próbálkozik)

11 Mivel téveszthető össze a hiperaktivitás tünetcsoportja?  agresszív magatartászavar( harcosság, fenyegetőzés, durva bánásmód, rombolás, lopás, hazudozás, iskolakerülés, indulatkitörések)  oppozíciós magatartászavar (dacos de nem rombol)  elsősorban környezeti okokra vezethetők vissza (pl. szegényes kommunikáció, érzelmi elhanyagolás, kaotikus családok, bántalmazó, antiszociális szülők, stb)  ebből adódóan a kezelésük is eltérő a hiperaktivitásétól

12 Hogyan lehet segíteni a hiperaktív gyereknek ?  fogadjuk el olyannak, amilyen  dolgozzunk ki egy ésszerű, belátható szabályrendszert  alakítsuk át a környezetet, alakítsunk ki egy életrendet  dolgozzunk ki egy jutalmazó és büntetô rendszert

13 Mit jelent a gyakorlatban az elfogadás?  Tudatosítsuk, hogy nem rosszaságból, gonoszságból teszi amit tesz  Értékeljük a jó tulajdonságait : eredetiségét, humorát, különlegességét, jószívűségét stb.  Az elfogadás valódi, belsô elfogadást jelent nem fásultságot vagy beletörôdést: a tüneteket valóságosnak tekintjük, tudomásul vesszük és ennek megfelelôen viselkedünk  Tisztában vagyunk vele, hogy a gyereknek speciális segítségre van szüksége

14 Milyen az ésszerű szabályrendszer?  Kevés és egyszerű szabályból áll  Kevés:ami védi a gyereket, megkönnyíti az életét, és ami feltétlenül szükséges a család, a többi gyerek nyugalmához is (pl. fontos szabály, hogy nem szabad az ablakba felmászni, kirohanni az ajtón engedély nélkül, vagy lefekvés elôtt el kell rakni a játékokat, kevésbé fontos, hogy használat után le kell csukni a WC fedelét, egyszerre csak egy könyvet szabad levenni a polcról stb.  Rövid, könnyen érthetô, és könnyen teljesíthetô  A szabályok a gyerek életkorához igazodnak  Nagyon fontos a következetesség!!

15 Alakítsuk át az egész lakást?  Ha lehetséges, a becsesebb, törékeny tárgyakat néhány évig olyan helyen kell tartani, ahol a gyerek nem, vagy csak meghatározott feltételekkel éri el  Egy kis átszervezés után csökkenhet a lehetséges kár és a fontos szabályok száma. Lehet olcsó huzatot tenni a kanapéra, esetleg olcsóbb tapétát venni, amiért nem olyan nagy kár, ha összefirkálja stb.  Ha módunkban áll, adjunk külön szobát a gyereknek ahová elvonulhat, ahol megnyugodhat.  Legyen egyszerű, ne zsúfoljuk tele, és könnyű legyen rendben tartani. Mérsékeljük a zavaró ingereket, amikor a gyereknek koncentráltan kell dolgoznia. (pl. TV ne legyen benne!)

16 Hogyan értessük meg vele a szabályokat?  Gyôzôdjünk meg arról, hogy a gyerek figyel, várjuk meg, amíg ránk néz  Röviden, egyszerűen mondjuk el, amit akarunk, egyszerre csak egy dolgot mondjunk  Használjunk egyértelmű kijelentô vagy felszólító mondatokat, ne gúnyolódjunk, ne ironizáljunk  Ne rögtönözzünk, tudjuk elôre és mondjuk is meg neki, hogy a teljesítésnek mi lesz a jutalma  Gyôzôdjünk meg arról, hogy a gyerek megértette amit mondtunk  Ha szükséges magyarázzuk el, vagy mutassuk be, amit várunk tôle

17 Kell-e büntetni a gyereket?  Azonnal lépjünk közbe minden olyan esetben, amikor társát vagy önmagát veszélyezteti. Pl. megpróbál valamit meggyújtani a lakásban stb. A büntetéssel is jelezni kell, hogy ezek a dolgok megengedhetetlenek  FONTOS! A büntetés célja nem a bosszú, vagy az, hogy ezzel a szülô levezesse saját indulatait, hanem az, hogy visszajelzést adjunk a gyereknek a viselkedésérôl. Ha a gyerek megérti, hogy a nem- kívánatos viselkedés kellemetlen következményekkel jár, akkor csökkentjük a nem kívánt viselkedés gyakoriságát. A hiperaktív gyerek nehezen érti meg az ok-okozati összefüggéseket ezért a következmény mindig logikusan kapcsolódjon a kifogásolt viselkedéshez (pl. tönkretesz valamit- hozza helyre és ne a TV-től tiltsuk)  A hiperaktív gyerekek gyakran „telítődnek”, közömbössé válnak a büntetéssel szemben, mivel túl gyakran van benne részük

18 Hogyan segíthetünk az iskolában?  a nevelő munka alapja : a gyerek elfogadása – azaz nem szándékos rosszalkodásként fogjuk fel a gyerek viselkedését  az elfogadást ki is kell mutatni: segítséget kell adni a gyereknek pl munkaszervezésben, önfegyelemben  a gyerek sajátosságaihoz kell igazítani a módszereinket  a tanárok között ill.szülőkkel együttműködést kell kialakítani, megbeszélni, összehangolni az elvárásokat, nevelési módszereket  konzultációt lehet kérni a gyerekkel foglalkozó szakemberektől (pszichológus, fejlesztőpedagógus)

19 Személyes kapcsolat kialakítása  négyszemközti beszélgetésért nagyon hálásak  kellemes légkörről kell gondoskodni CÉL:  a gyermek személyiségének megismerése  érdeklődés, motiváció, hobbi feltérképezése  milyen plusz sikerélménye van eddig a tanulásban  miként tud a legjobban tanulni

20 Szerepkonfliktus elkerülése az osztályban  meg kell magyarázni az osztálytársaknak, hogy a hiperaktív miért viselkedik másképpen  nem szabad értékítéletet mondani vagy megbélyegző kifejezéseket használni  „neki nehezére esik…”, „több energiabefektetéssel jár, hogy…”  segíteni kell a társakkal való kapcsolatteremtést  szabályrendszer  egyértelmű útmutatás az osztályközösségben való viselkedésről  „a társaidat is hagyd szóhoz jutni, várd meg, amíg sorra kerülsz!”

21 Engedmények  a hiperaktív gyermeknek nehezére esik órákon keresztül egy helyben ülni. segíthet:  forgószék  kicsengetés előtt vagy óra közben külön feladatok: –radírral letísztítja az asztalt –táblatörlés –rendrakás tolltartóban, táskában, padban –füzetek, eszközök kiosztása, összeszedése –táblaképek levétele a tábláról –segíthet kísérleteknél, projektor, térkép,szemléltetés használatában –szellőztetést végzi –elmegy krétáért, labdáért –mozgásos frissítőgyakorlatok óra közben

22 IRODALOM  Dr. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyerek (ton-ton könyvek Fimota Bt. 1997)  Gordon, Thomas: A tanári hatékonyság fejlesztése (Gondolat 1989)  Kagan: Kooperatív tanulás (Ökonet kiadó 2004)  Horváth-Szabó: Agresszió és agressziókezelés ( SzCsM 2001 jegyzet)


Letölteni ppt "HIPERAKTÍV- FIGYELEMZAVAROS GYEREKEK HOGYAN LEHET EGYÜTTMŰKÖDŐVÉ TENNI ŐKET? Készítette:Boda Kamilla pszichológus Pesterzsébet XX. Nevelési Tanácsadó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések