Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2007. Április 24. Területi programozás és monitoring 8. Program szintű értékelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2007. Április 24. Területi programozás és monitoring 8. Program szintű értékelés."— Előadás másolata:

1 Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak Április 24. Területi programozás és monitoring 8. Program szintű értékelés a gyakorlatban

2 Strukturális Alapok általános 1083/2006 EK rendelet 47. cikk: Értékelés: Értékelés célja, hogy az adott tagállamokat és régiókat érintő egyedi strukturális problémák tekintetében javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az OP stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és az SKV-ra gyakorolt hatásokat. Ex ante, mid-term és ex post értékelések Bizottsági iránymutatással

3 47. cikk (3): „Az értékeléseket a (megvalósítástól) működésükben független belső vagy külső szakértők vagy szervezetek végzik.” cikk: Operatív programok tartalma: helyzetértékelés, SWOT és stratégia, prioritások indoklása (ex ante értékeléssel), számszerűsített célokkal, pénzügyi terv, monitoring és értékelési rendszer. 48. Cikk (2) „A tagállamok valamennyi, a konvergencia célkitűzés alá tartozó operatív program vonatkozásában külön előzetes értékelést végeznek…A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés esetében a tagállamok vagy egy valamennyi operatív programra kiterjedő, előzetes értékelést végeznek, vagy az egyes alapok, vagy egyes prioritások vagy az egyes operatív programok vonatkozásában végzik el az értékelést.

4 48. cikk (2) Az előzetes értékelés célja: „Az előzetes értékelés célja a költségvetési források operatív programok szerinti felosztásának optimalizálása és a programozás minőségének javítása. Az értékelés azonosítja és felbecsüli az egyenlőtlenségeket, a hiányokat és a fejlődési lehetőségeket, az elérni kívánt célokat, a várható eredményeket, a számszerűsített célkitűzéseket, szükség esetén a régió számára javasolt stratégia koherenciáját, a közösségi hozzáadott-értéket, a közösségi prioritások figyelembe vételének fokát, a korábbi programozásból levont tanulságokat, valamint a végrehajtási, monitoring, értékelési és pénzügyi eljárások minőségét.

5 49. cikk (3) Az utólagos értékelés : A Bizottság a tagállammal és az irányító hatóságokkal szoros együttműködésben valamennyi célkitűzésről utólagos értékelést készít. Az utólagos értékelés minden egyes célkitűzés valamennyi programjára kiterjed, valamint megvizsgálja a források felhasználásának mértékét, az alap programozásának eredményességét és hatékonyságát és a társadalmi-gazdasági hatást. Az értékelést valamennyi célkitűzés tekintetében el kell végezni azzal a céllal, hogy abból következtetéseket lehessen levonni a gazdasági és társadalmi kohézióra irányuló politika számára. Az értékelés meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az operatív programok végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához, valamint meghatározza a bevált gyakorlatot. Az utólagos értékeléseket 2015 december 31-ig kell befejezni!

6 A programdokumentum tartalma : - helyzetelemzés (és SWOT is) - stratégia - pénzügyi terv - megvalósítással kapcsolatos intézkedések - nyilvánossággal kapcsolatos intézkedések

7 MEGBÍZÓ Kedvezményezettek / érintettek stb. Értékelői team szakértők kutatók Irányító csoport / Steering commitee megbízó képviselője döntéshozó képviselője értékelői team képviselője érintett célcsoport képviselője program megvalósítók képviselője stb.

8 A program logikájának és tartalmának elemzése Igények indokoltsága Választott stratégia megfelelősége Célok és inputok összhangja Megvalósítási intézkedések Eredmények és hatások összevetése Program mutatóinak minősége és működése 1. Értékelés tárgya: Intézményi szint (projekt, program, NSRK) Időtáv Ágazat/szektor Földrajzi lehatárolás Pénzügyi kérdések (program v. egyéb is!) Értékelés szervezése

9 1.Szereposztás: MB, irányító csoport, értékelő team 2.Értékelési kérdések meghatározása (leíró, oksági és normatív) 3.Bírálati kritériumok meghatározása 4.Értékelés megrendelése: – szabályozási keret - hatókör - felhasználásának célja és módja - értékelési kérdések - ismeretek és adatok leírása - módszerek és megközelítés (bottom-up és top-down) - értékelés menete - menetrendje – jelentéstétel - költségvetése - képzettségi igény - javaslattétel szerkezete 5. Ajánlattevők közötti választás Értékelés szervezése 2.

10 Közbenső és zárójelentések szerkezete: Értékelt program vázlatos bemutatása Módszer leírása, korlátai stb. Értékelési információk bemutatása Érvek és értékelés menete Következtetések Ajánlások és javaslatok Értékelés szervezése 3.

11 Minőségbiztosítás (értékelési folyamat): Monitoring minősége Tematika (cél, összeg, idő) Értékelő csoport kiválasztása Pontos szerződés Irányító csoport és értékelők kapcsolata Információáramlás Jelentés felhasználhatósága Értékelés szervezése 4.

12 Minőségbiztosítás (zárójelentés): Megbízó követelményeinek való megfelelés Értékelés megalapozottsága, helytállósága Módszer megfelelősége Adatok megbízhatósága Elemzés helyessége (explicit okság és technikák) Eredmények hitelessége Következtetések elfogulatlansága Jelentés közérthetősége Értékelés szervezése 5.

13 Az előzetes értékelés módszertana Alapja: a programdokumentum egyes fejezeteinek helytállósága (konzisztencia) az egyes fejezetek közötti koherencia Közösségi politikákkal való összhang Követelmények: 1. CÉLOK RELEVANCIÁJA - helyzetelemzés 2. A STRATÉGIA HATÉKONYSÁGA 3. A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJÁNAK VIZSGÁLATA

14 Az előzetes értékelés módszertana A stratégia hatékonysága - belső koherencia - az egyes célok között - külső koherencia - más tervek között - makroökonómiai hatások - a partnerség elvének betartása 3. A megvalósítás módjának vizsgálata: - a folyamatirányítás és az eljárások célszerűsége - a Közösségi követelmények tiszteletben tartása - pénzügyi folyamatok vizsgálata - a monitoring rendszer vizsgálata - az eljárások ellenőrzésének rendszere

15 Az előzetes értékelés módszertani problémái: - intézkedések hatókörének (célcsoport) becslése - a beavatkozás nagyságrendi problémái - hazai körülmények és folyamatok ismerete - közvetlen és közvetett hatások becslése - szinergiák létrejötte és számításba vétele

16 Ex ante értékelés esettanulmány 1. ROP – Helyzetértékelés A tényezők a következők: Demográfia Gazdaság Foglalkoztatottság Oktatás Megközelíthetőség Helyi közigazgatás Mutatók alapján igazolható-e a fejlesztési beavatkozások jogosultsága

17 SWOT - A következő értékelési kritériumokat használták: - Nem, vagy alig hat a ROP 0 Nem világos + Meglehetősen hat rá a ROP ++ Eléggé hat rá a ROP Ex ante értékelés esettanulmány 2. REGIONÁLIS FEJLESZTÉS Erősségek HatásosságGyengeségek Hatásosság · Sikeres integráció az EU nyugati és középső régióiba · Budapest az egyik legdinamikusabb fővárosa Közép- Európának · Dinamikusan fejlődő városok minden régióban · A közlekedés hátországa mentén gyorsan fejlődő övezetek *-***-** · Jelentős egyenlőtlenség a főváros és az ország többi része között, valamint a keleti/déli és a nyugati részek között · Budapesten kívül nincs olyan regionális központ, amelyet európai közepes méretű városnak lehet tekinteni · Társadalmi problémák (Roma) a keleti és déli régiók nagyobb városaiban összpontosulnak *  * * LehetőségekHatásosságVeszélyekHatásosság · Gazdasági stratégiai helyzet a keleti és déli régiókban és városokban a külső határok mentén * · Növekvő regionális egyenlőtlenségek a kiegyensúlyozatlan külföldi működő tőke, a gyenge potenciál és a képzett emberek migrációja miatt 0

18 Stratégia logikája (relevancia) és konzisztenciája: Elemzés SWOT Stratégia/célok Prioritások Intézkedések Ex ante értékelés esettanulmány 3. NFT/KTK Fő cél Felzárkózás jövedelmekben az EU átlagához ROP Specifikus célok  Versenyképesebb gazdaság  Emberi erőforrások jobb hasznosítása  Javuló környezet & kiegyensúlyozott regionális fejlődés  Fő cél Kiegyensúlyozott regionális fejlődés - csökkentve a különbségeket az EU-hoz képest - csökkentve a különbségeket Magyarországon belül PRIORITÁSOK 1., 2., 3… Specifikus célok  A természeti és kulturális örökség kiaknázása a turizmus számára  Attraktív városi környezet teremtése és a városi területek gazdasági potenciáljának fejlesztéses  Önmagát megújítani képes helyi társadalmak teremtése  Fő célok Specifikus célok

19 NFT (belső) konzisztencia: Ex ante értékelés esettanulmány 4. NFT Fő célok ROP Prioritások A termelő szektor versenyképességének javítása (1) A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése (2) A környezet javítása (3) Kiegyensúlyozott regionális fejlődés biztosítása (4) A turisztikai potenciál fejlesztése ** *** A regionális infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése * * ** * * * A régiók emberi erőforrásainak fejlesztése * * * * * * *

20 a) Célok mennyiségi meghatározása: A ROP monitoringja és értékelése számára a mutatókat két szinten kell alkalmazni: Átfogó célok a hatásokat kívánják megragadni (pl.: munkanélküliség csökk. stb.) Specifikus célok konkrét eredményeket regisztrálnak (pl.: foglalkoztathatóság jav.) Ex ante értékelés esettanulmány 5. A mutatók minőségének értékelése KritériumDefiníció (összesített) HozzáférhetőségA javasolt adatok hozzáférhetőek? RelevanciaIlleszkednek a mutatók a program céljaihoz, a prioritásokhoz és az intézkedésekhez? ÉrzékenységMikor válnak a hatások láthatóvá és mérhetőek-e? MegbízhatóságA mérések azonos módszerek alapján történnek? ÉrtékelhetőségLéteznek-e hivatkozási adatok és a mutatók világosan vannak-e meghatározva?

21 Várható hatások értékelése: Ex ante értékelés esettanulmány 6. Specifikus célok ROP Célok NFT Területi egyenlőtlenségek csökkentése régiókon belül Regionális természeti és kulturális értékekkel rendelkező körzetek fenntartható fejlődése Kiegyensúlyozott városi hálózat helyi forrásokra alapozva Helyi szereplők alkalmazkodó képességének és együttműködésének erősítése Globális cél A jövedelemkülönbség csökkentése az EU-hoz viszonyítva 00++ Specifikus célok Versenyképesség növelése+0 / +++ Emberi erőforrások alkalmazása++++ Kiegyensúlyozott regionális fejlesztés 0- / 0++ Horizontális célok Esélyegyenlőség0+++ Fenntartható fejlődés00 / ++0

22 policy mix igazolása: Ex ante értékelés esettanulmány 7. Össz állami ráfordítás ban millió euro-ban Össz állami ráfordítás százaléka Turisztikai potenciál fejlesztése 111,323,4% Infrastruktúra és települési környezet 267,556,2% A társadalom megújulásának képességének növelése 68,514,4% Szakmai segítségnyújtás 28,86,0% Összesen:476,0100%

23 Megvalósítási és monitoring rendszer értékelésének szempontjai: Menedzsment – irányítás (szervezeti hierarchia) Monitoring eljárásrend, résztvevők és kötelezettségek Pénzügyi irányítás és ellenőrzés Horizontális célok megvalósíthatósága: Foglalkoztatás Nemek közötti esélyegyenlőség kezelése Környezetvédelem Stratégiai környezeti értékelés – fenntarthatóság érvényesülése Ex ante értékelés esettanulmány 8.

24 Prioritások/intézkedésekFoglalkoztatásEsélyegyenlőségKörnyezetvédelem 1.prioritás Turizmus 1.Vonzerők 2.Szállások prioritás Kommunális környezetvédelem 2.1. Regionális hálózat 2.2. Rehabilitáció 2.3. Általános iskolák / + 3.prioritás Emberi erőforrásfejlesztés 3.1.Kapacitásfejlesztés 3.2.Helyi foglalkoztatás 3.3.Felsőoktatás 3.4.Régióspecifikus képzés / +

25 Az on-going értékelés rugalmasabb és igényvezérelt megközelítés. Lényege: több értékelést jelentő folyamat Céljai: folyamatosan követi a megvalósítás menetét, az OP céljainak elérését, a külső környezet megértése, az elért outputok és eredmények elemzése, a várható hosszú távú hatások figyelése Monitoring: output, eredmény, abszorpció és megvalósítás minőség Értékelés: EU prioritások, társ.-gazd. Hatások tagállami igények al. Periodikus és rendszeres tevékenység  értékelési terv (arányosság!) Közbenső értékelés – on-going értékelés

26 On-going értékelés tervezése A stratégiai szemlélet: Policy-orientált megközelítés Relevancia és konzisztencia a hazai prioritásokkal Tagállami és regionális prioritások teljesülése Sajátos témák: KKV, innováció, IT stb. Horizontális prioritások (egyenlő esélyek, környezetvédelem stb.) Legjobb gyakorlat bemutatása Teljesítmény-szemlélet: Célok relevanciája és elérhetősége különböző módokon Fizikai és pénzügyi előrehaladás Megvalósítási rendszer értékelése, adszorpciós kapacitás ért. Alapját a monitoring adja!

27 Vállalkozásfejlesztés a GVOP példáján

28 Vállalkozás térbenisége gfgf Települési (fizikai) tér települési humán és fizikai infrastruktúra közszolgáltatások települési pénzügyi és jogi feltételek területrendezési szabályok települési természeti és épített környezet Gazdasági tér és szereplői Adminisztratív és pénzügyi szabályok Logisztika és IT infrastruktúra Tőkepiaci szolgáltatások Vállalatközi együttműködések VÁLLALAT 2. Vállalati tanácsadók PIAC Piaci információ szolgáltató Innováció-transzfer szervezetek Beszállítók K+F+I hely Vállalat 1. saját tere Termék Technológia Telephelyi infrastr. Munkaerő Vállalatirányítás Kutatás-fejlesztés Marketing Anyag és/vagy tőke és/vagy információáramlás Szolgáltató központ

29 Vállalkozásfejlesztés lehetőségei 1.Közvetlen vállalkozásfejlesztés – vállalati tér fejlesztés 2.Közvetett vállalkozásfejlesztés – vállalkozói környezet Gyakorlatban egyidejűleg történik, aminek összetétele: POLICY MIX (explicit-implicit célok és hatások) Függ többek között: Értékválasztás (KKV vagy nagyvállalat) Információ-ellátottság (helyzetismeret, jövőkép) Szervezeti és személyi érdekek (döntéshozói érdek)

30 Vállalkozásfejlesztés szereplői Állami intézmények, államok közössége (EU) Önkormányzatok és társulásaik - településfejlesztés Köztes intézmények (kamara, MVA, ITDH, RFT stb.) Területfejlesztés eszköz és intézményrendszere VÁRHATÓ HATÁSOK általában: (logikai hatásláncok!) Jövedelmezőség – egyedi versenyképesség javulás Multiplikátor-hatás (kereslet) – foglalkoztatás, adók stb. Strukturális-hatás (térség gazdaságszerkezete) Piaci orientáció változása (export) Változó térhasználat

31 Vállalkozásfejlesztés – vállalkozás belső terének alakítása Területfejlesztés – a vállalkozás fizikai és gazdasági terének alakítása Célja a területi társadalmi-gazdasági-környezeti és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentése Eszközei: vállalkozások természeti, társadalmi és infrastrukturális hátterének javítása – települési fizikai tér és a gazdasági tér egyes elemeinek fejlesztése (Tartalmi elhatárolás!) Területrendezés – térhasználati keretszabályozás Területfejlesztés és vállalkozásfejlesztés

32 Országos területrendezési terv – évi XXVI. Törvény - keretszabályozás Tartalmazza: - az ország szerkezeti tervét - az országos térségi övezeteket és - a fentiekre vonatkozó szabályokat további szabályozás alá eső térkategóriák: - országos ökológiai hálózat övezetéről, - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekről - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének

33 Térségi térfelhasználási kategóriák: - országos ökológiai hálózat, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és erdőterület, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, - ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, - együtt tervezendő térségek. Szabályok megállapítása az infrastruktúra elemekre vonatkozóan decemberében kezdődött a módosítási eljárás!

34

35

36 Települési/térségi önkormányzatok vállalkozásfejlesztési szerepe

37 Érdekeltségi viszonyok Önkormányzat előnyei: Társadalmi-gazdasági stabilitás Extra támogatás (civilszféra) Anyagi támogatás (politika) Vállalkozás előnyei: Termelési tényezők (munkaerő, nyersanyag vagy egyéb előny) Piacpotenciál Termelési stabilitás (jövedelmezőség)

38 Letelepülő vállalkozások jogos elvárásai Gyors és rugalmas döntéshozatal Kedvező szabályozási környezet Segítség a problémák megoldásában Önkormányzati következmények: Tartós jelenlét (pl. foglalkoztatás) Megbízható adózás Helyi közbeszerzési érdekeltség

39 Vállalkozás szempontjából a térség/település 1. Objektív (külső és kevésbé változtatható tényezők) Természeti, társadalmi és épített környezet erőforrás Térség nagytérségi pozíciója (elérhetőség) Nagytérségi termelői infrastruktúra (gáz, áram stb.) Helyi piacpotenciál - vásárlóerő Helyi gazdaság aktuális állapota Munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzői Helyi szakmakultúra/mentalitás stb. Térség imázsa

40 Vállalkozás szempontjából a térség/település 2. Szubjektív (belső és rövidtávon változtatható tényező) Munkaerő képzettségi színvonala Települési műszaki infrastruktúra (közmű, közlekedés) Humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás, szoc.) Helyi közigazgatás – adminisztratív eljárások Területhasználat módja és lehetőségei Településkép

41 Vállalkozásfejlesztés szereplőinek feladatai 1. Állami tulajdonú pénzügyi szervezet: MFB Rt. – hitelprogramok 2. Köztes non-profit intézmények – MVA, HVK, stb. Vállalkozási tanácsadás és üzleti információ nyújtása, speciális képzési, fejlesztési programok szervezése Finanszírozás nyújtása (mikrohitel, faktoring stb.) telephely/iroda biztosítása inkubátorházban, (export)piacra juttatásának segítése térségi gazdaságfejlesztés elősegítése 3. Önkormányzat szerepvállalása (direkt vállalkozásalapítás, közvetlen anyagi juttatás és indirekt vállalkozásfejlesztés) SZOROS KAPCSOLAT A TELEPHELY-ELMÉLETEKKEL!

42 Általános beruházási célok 1. Kereskedelem 2. Licensz, know-how 3. Minőségfejlesztés 4. Technológiai-műszaki háttér 5. Állami és önkormányzati PPP beruházások a közszolgáltatások ellátásában 6. Szolgáltatási, technológiai és termelő infrastruktúra 7. Ipari parkok és logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése 8. Regionális vállalatközpontok 9. Vállalkozói övezetben végrehajtott beruházás 10. Városrehabilitáció 11. Turisztikai és gyógyturisztikai fejlesztések 12. Sportberuházások MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram

43 MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Környezetvédelmi célok: - környezetvédelmi célú beruházások (szennyezett területek kármentesítése, rehabilitációja és újrahasznosítása, levegőtisztaság- védelem, vízminőség-védelem, zajvédelem, egyéb) finanszírozása, - hulladékgazdálkodási beruházások (hulladékhasznosítási beruházások, veszélyes hulladékkezelő beruházások, nem veszélyes hulladék kezelő beruházások, biohulladék-kezelők létesítése, hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló beruházások, egyéb) finanszírozása - megújuló energiaforrások beruházásai (fogyasztó oldali energiafelhasználás csökkentése, energiatermelői oldalon fosszilis energiahordozó kiváltás megújuló energiaforrások hasznosítása által, egyéb) finanszírozására.

44 MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Innovációs célok: - kutatás-fejlesztés és technológiai eredmények elterjesztése (országos kutatási-fejlesztési programok), - kutatás-fejlesztés-innováció infrastrukturális feltételei, - kutatás-fejlesztést-innovációt erősítő szolgáltatások, hálózatépítés, - kutató-fejlesztő munkahelyek finanszírozása, - környezetvédelmi technológia-referenciák létesítése,

45 MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Beszállítói hálózatok kialakítását szolgáló beruházások finanszírozása. Nemzetköziesedést elősegítő beruházási célok A külföldön lévő telephelyen (a célországban) végrehajtott beruházások finanszírozása, valamint olyan beruházás finanszírozása, amelynek eredményeképpen létrejött tárgyi eszközt a hiteligénylő legalább 51%-os tulajdonában lévő, célországban található vállalkozás számára bérbe ad. Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok - filmgyártáshoz és a -terjesztéshez kapcsolódó beruházások, - kortárs művészet működési feltételeihez kapcsolódó beruházások. Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél - egészségügyi ellátást szolgáló fejlesztések, - egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingatlan vásárlása, korszerűsítése, - nagyvállalatok, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok beruházásai

46 Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési beruházási célok 1. Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok 1.1 Ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások 1.2 Szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházások 1.3 Csapadékvíz-elvezetést szolgáló beruházások 1.4 Települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos beruházások 1.5 Árvíz és belvíz elleni védekezéshez kapcsolódó beruházások 2. Általános beruházási célok 2.1 Közutak építése 2.2 Megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos beruházások 2.3 Közvilágítási és önkormányzati intézmények belső világítási hálózatának fejlesztése, korszerűsítése 2.4 Önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítása 2.5 Egyéb rendezési tervekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások 2.6 Egyéb, az Ötv. által a helyi önkormányzatok számára előírt kötelező és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges infrastrukturális beruházások 3. Közoktatási célú beruházások (Beruházás a XXI. századi iskolába) 3.1 Közoktatási intézmények műszaki felújítása és rekonstrukciója 3.2 Fűtés és világítási rendszer korszerűsítése 3.3 Tornaterem, tornaszoba, játékszoba, tanuszoda, az ezekhez kapcsolódó vizesblokk építése, felújítása 3.4 A mozgássérültek akadálymentes közlekedésének megoldásához szükséges beruházások 4. Kulturális infrastruktúra kialakítása (Közkincs program) 4.1 Települési önkormányzatok közművelődési feladatellátása intézményi hátterének létrehozása, közművelődési intézmények, közművelődési közösségi színterek bővítése és felújítása, könyvtári épület létrehozása, felújítása 4.2 Könyvtárbusz vásárlása, mozgókönyvtári szolgáltatással kapcsolatos beruházások 4.3 Ifjúsági klubok létrehozása, meglévő klubhelyiségek berendezése, felszerelése, zenekari próbatermek kialakítása 5. „Panel Plusz” Hitelprogram 5.1 Lakóközösségi hitel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 28. § és 35. § (1) bekezdése alapján meghirdetett pályázathoz 5.2 Önkormányzati hitel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 28. § és 35. § (1) bekezdése alapján meghirdetett pályázathoz 5.3 Lakóközösségi önálló hitel 6. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 6.1 Az egészségügyi alapellátás tárgyi eszközeinek fejlesztése A kistérségi egészségházak kialakítása, önkormányzati háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi rendelők tárgyi eszközeinek felújítása, korszerűsítése Az alapellátási központi/összevont ügyeletek létrehozása és tárgyi eszközeinek fejlesztése 6.2 Önkormányzati járóbeteg szakrendelők és szakrendelő-intézetek, szűrőállomások, gondozók felújítása, korszerűsítése 6.3 Sürgősségi ellátást szolgáló tárgyi eszközök korszerűsítése, fejlesztése Mentőállomások építése Sürgősségi osztályok felszerelése, tárgyi eszközök bővítése, korszerűsítése Kórházi légimentő leszállóhelyek kialakítása 6.4 Gyógyintézetek infrastrukturális fejlesztése, valamint átalakítása Krónikus ellátást, ápolást, rehabilitációt biztosító kórházi részlegekké, gyógyintézetekké, Ápoló-gondozó, rehabilitációs célú tartós bentlakásos vagy átmeneti gondozást nyújtó szociális intézményekké. 7. Informatikai közműfejlesztési hitelcél 7.1 Önkormányzati információs és infokommunikációs rendszerek 7.2 e-önkormányzati tevékenységhez, e-ügyintézéshez kapcsolódó tárgyi eszközök és rendszerek kialakításához kapcsolódó beruházások finanszírozás 7.3 Egyéb, az e-önkormányzati tevékenységet támogató beruházások finanszírozása

47 Alanyai: betelepülő vagy helyben létrejövő vállalkozások Végzi: térségi/települési önkormányzat saját szervezete vagy általa alapított profitorientált vagy non-profit szervezet Célja: vonzóvá tenni a települést/térséget a befektetők szempontjából Tényezői: hard és soft tényezők Részei: Önkormányzatok indirekt vállalkozásfejlesztése 1. I. Helyi vállalkozói „környezet” fejlesztése II. Helyi társadalmi-gazdasági, fizikai környezet fejlesztése

48 I. Helyi vállalkozói „környezet” fejlesztése Pénzügyi ösztönzők (helyi adók, vállalkozási övezet) Fizikai körülmények (telephely, iroda stb.) - közművesített telek - barnamezős telephelyek - iparterület/inkubátorház/ipari park Tanácsadási szolgáltatás - letelepedési-befektetési (üzleti angyal) - vállalkozási-szervezetfejlesztési - üzletfejlesztési - honlap, védjegy, szabvány, minőségbiztosítás stb. - üzleti találkozók, fórumok, szakmai továbbképzések - vállalkozások közötti együttműködések (klaszter) - innováció- és technológia transzfer Önkormányzatok indirekt vállalkozásfejlesztése 2.

49

50

51 II. Helyi társadalmi-gazdasági, fizikai környezet fejlesztése Vonzó települési környezet (természeti, városképi, épített örökségi) Települési marketing/PR akciók Hatékony közigazgatás – adatbázisok, kataszterek Települési infrastruktúra (szennyvíz, xDSL, áram stb.) Szakképzési rendszer átalakítása (tananyagok, motivációk stb.) Humán infrastruktúra (eü, szoc. oktatás, szakképzés stb.) Ésszerű területhasználat ösztönzése – településrendezés övezetei Piac-élénkítés (vásárok, kiállítások, események stb.) Településközi együttműködésekben való részvétel Területi tematikus együttműködések (foglalkoztatási paktum) Önkormányzatok indirekt vállalkozásfejlesztése 3.

52 1.Tervezés (térségfejlesztési koncepció, stratégia és cselekvési terv) Részei: - helyzetértékelés - jövőkép és stratégia-alkotás (prioritások és eszközök) - megvalósítás tervezése (finanszírozás, résztvevők, idő) 2. Megvalósítás: - partnerségek építése - szervezetfejlesztés (befektetési, vállalkozásfejlesztési) - források keresése - területrendezés - településfejlesztés - külső kapcsolatépítés, lobbitevékenység - térség arculatának megjelenítése – tudatosítás - lakosság felkészítése 3. Helyhez kötés - formális és informális együttműködések kialakítása Komplex vállalkozásfejlesztés menete

53 A programozási időszak során a tagállamok az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végeznek, különösen abban esetben, ha a monitoring a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltéréseket fed fel, vagy amennyiben javaslat érkezik az operatív programoknak a felülvizsgálatára. (49 cikk (2) szerint a Bizottság is végezhet(!), amennyiben a programok monitoringja a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltérést fed fel. 48. cikk (2) A közbenső értékelés :

54 Programszerű vállalkozásfejlesztés GVOP Céljai és tartalma: 1.Tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának fejlesztése 2. Technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése 3. Gazdaság duális jellegének oldása a KKV-fejlesztéssel Pénzügyi kerete: 606 m EURÓ kb. 135 mrd Ft Megvalósítása alapvetően pályázati rendszereken keresztül – célba juttatás közreműködő szervezeteken keresztül

55 GVOP tartalma Beruházás-ösztönzés: 1.1 Technológiai korszerűsítés 1.2 Regionális vállalati központok létesítése 1.3 Beszállítói integrátorok fejlesztése 1.4 ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése 1.5 Logisztikai kp. Fejlesztése 1.6 Beruházás-ösztönzési tanácsadás 2. KKV-fejlesztés2.1 Műszaki-technológiai háttér 2.2 Menedzsment rendszerek és technikák támogatása 2.3 alapszintű tanácsadás 2.4 Emeltszintű tanácsadás 2.5 KKV együttműködések szervezése 2.6 együttműködő vállalkozások közös beruházása 3. K+F3.1 Alkalmazott K+F 3.2 közfinanszírozású kutatóhelyek fejlesztése 3.3 Felsőoktatás és vállalatok közös hálózatai 3.4 induló mikrovállalkozások spin-off fejlesztése 3.5 vállalati kutatóhelyek létrehozása 3.6 vállalati innováció támogatása

56 4. Információs társadalom fejlesztése 4.1 integrált üzleti rendszerek tám. 4.2 e-business és internetes megoldások 4.3 KKV-k üzleti tartalmai 4.4 egyéb üzleti célú tartalmak előállítása 4.5 önkormányzati e-ügyintézés 4.6 önkormányzati adatvagyon kihasználása 4.7 Szélessávú hálózat elmaradott régiókban 4.8 Szélessávú hálózat önkormányzatoknak GVOP tartalma 2.

57 GVOP megvalósításának eddigi eredményei Október: közbenső értékelés a program relevanciájáról és a célba juttatás eredményeiről (78%-os állapot) Módszertan: dokumentum, adat elemzések, összehasonlítás Értékelési kérdések: 1.Relevancia-vizsgálat (dekompozíciós vizsgálat) 2.Megvalósítás menete (időbeni adatsorok) Vizsgálati szempontok: Regionális megoszlás Támogatási méret/intenzitás Vállalat típus szerinti vizsgálat Tevékenység (TEÁOR) szerinti vizsgálat

58 GVOP közbenső értékelés 1. Általános megállapítások: Abszorbció vs. hosszútávú célok Stratégiai megközelítés hiánya (modern vízió vs. Praktikum) Elődprogramok és divatos témák Kritikus tömeg elérése #GVOP célBeruházás ösztönzés KKV fejlesztésK+FIT 1.Tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése Technológia intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése Gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalkozások fejlesztésével Cél és eszközök összhangja

59 Dekompozíciós vizsgálat a célba juttatásra! GVOP közbenső értékelés 2.

60 Regionális megoszlás GVOP közbenső értékelés 3.

61 Iparági megoszlás GVOP közbenső értékelés 4.

62 GVOP közbenső értékelés 5. Szervezet szerinti megoszlás

63 Tanulságok: Nem volt területi preferencia-rendszer a támogatások esetében Nemcsak termelő, de kutatói és önkormányzati szféra igényei is! Nincsenek jól definiált célcsoportok (fókusz!) csak általánosságban Közpénzek a megtérülő beruházással inkább a tőke-ellátottságot javították Strukturális hatás nem jött létre húzóágazat esetében a kritikus tömeg hiányában, de spontán koncentráció egyetemek és autóipar esetében További problémák: Tágra szabott cégformák, méret és települések szerinti szegmentáció Minimális iparági, tartalmi és tulajdonos szerinti szegmentáció Csak jogosultsági szűkítések pl. kizáró okok Projektméret, minimális támogatási összeg meghatározása nem volt eredményes Támogatás intenzitás – regionális támogatási térkép GVOP közbenső értékelés 6.

64 Szinergia az Európai Unióban Programozási ciklushoz kötődően: * program tervezés – szinergia rendszere és genezis * projekt generálás, szelekció – kapcsolódások * monitoring – megvalósító mechanizmusok A szinergia az egyes intézkedések vagy projektek között, azok egymásra hatásából létrejövő többszöröző hatások. Alapfeltétel, hogy a projektek eredményei többcélúak, rendeltetésük többirányú legyen!

65 Alapfogalmak és típusok Együttes erő. Az erők külön-külön működésének eredményéhez képest mennyiségi vagy minőségi többlet jön létre. TÍPUSAI: - antiszinergia vagy negatív szinergia - aktív és passzív szinergia - külső és belső szinergia - lokális szinergia - közvetett és közvetlen szinergia - egy vagy többdimenziós szinergia - funkcionális szinergia - kölcsönös szinergia

66 Szinergia lehetőségek A következő projektek között: - közös input vagy output - melléktermék hasznosítás - zéró-hatás (katalizátor jellegű input) - komplementer-jellegű tényezők - akadály-elhárítás (felszabadító hatás) - dominó hatás Kiváltó mechanizmusok: - költségcsökkentő hatás (több projekt együttese) - demonstrációs hatás (példák vonzereje) - igazodó hatás (jobb koordináció) - kapacitás hatás (kritikus tömeg) - termelékenység hatás (gazdaságossá tesz) - Impulzus hatás (újabb projekt indukciója)

67 Szinergia hatások elérése - Közös finanszírozással - partnerség elősegítésével - további projektek kialakítása azonos témában - támogatási formák konvergenciája - működtetők közötti információ-áramlás elősegítése KOMPLEX MECHANIZMUS, mert rendszeren belül jön létre és középtávon fejti ki hatását! Szinergia hatások összetevői: - célok egymástól való függősége (interdepencia) - intézkedések és célok közötti kiegészítőlegesség - intézkedések közötti koordináció

68 Szinergiahatások logikai összefüggései Finanszírozó testületek Közös döntéshozatal A program céljai Intézkedések Elszigetelt hatások összege Integráció (A program céljai összefüggenek ) Összhang (célok és intézkedések összhangja) Belső koordináció Belső szinergiahatások Integráció (Más politikai prioritásoktól is függ) Külső koordináció Külső szinergiahatások Társadalmi-gazdasági fejlődés Belső koherencia Külső koherencia

69 Szinergiahatások vizsgálata 1.Hatásmátrix megalkotása 2.Szinergia hatások átfogó elemzése 3.Főbb hatások tapasztalati igazolása, ha lehetséges Matematikai modellekkel: pl. QUBIST, MICMAC CSAK valószínűsítik a szinergiahatásokat, mert projektek szintjén jönnek létre! KORLÁTOK: - térben, időben nincsen korlát - kevés a múltbeli tapasztalat - más beavatkozások hatásai befolyással bírnak - hatóterület problémája

70 Szinergia a programok megvalósításában 1.Projektek kiválasztása - időbeliség: minél több kapcsolódó projekt egy időben - térbeniség: a hatókörzetben kapcsolódó vagy egymásra épülők - kritikus kapcsolatok: tovagyűrűző hatások minden eleme legyen - kommunikáció: megvalósítók között, előnyök kihasználása FELTÉTEL: valóságos kapcsolatok létrejötte térben és időben! CÉL: kölcsönhatás létrejötte térbeni és időbeni ütemezéssel. Térbeniség: eltérő méretű hatásterületek és befolyási intenzitás Időbeniség: megvalósulás és a kialakulás időszaka után

71 2. Projekt menedzsment szerepe - tágabb értelemben vett szereplők: érintettek, résztvevők stb. - projektgazdák közötti kommunikáció a tervezésben - projektek megvalósítását végző szervezetek információi - regionális és más döntési szinteken szinergia előnye FELTÉTEL: szereplők közötti kommunikáció létrejötte CÉL: projektek adatbázisainak létrehozása és aktualizálása Szinergia a programok megvalósításában

72 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2007. Április 24. Területi programozás és monitoring 8. Program szintű értékelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések