Dr. Szörényi Gábor Dr. Szörényi Gábor

Az előadások a következő témára: "Dr. Szörényi Gábor Dr. Szörényi Gábor"— Előadás másolata:

1 Dr. Szörényi Gábor Dr. Szörényi Gábor
A piacnyitás eddigi tapasztalatai, a vezetékes energiarendszerek várható jövőképe A piacnyitás eddigi tapasztalatai, a vezetékes energiarendszerek várható jövőképe Dr. Szörényi Gábor Dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály MAGYAR ENERGIA HIVATAL főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály MAGYAR ENERGIA HIVATAL

2 I. A villamosenergia és földgáz piacnyitás eddigi tapasztalatai
A hatékony energetikai verseny feltételei és ezek meglétének, illetve részleges hiányának elemzése a magyar piacokon. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen? A nem hatékony versenyt érő jogos kritikák. Hatékony verseny és/vagy ellátás-biztonság? Lehetőségek a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának, a fogyasztók és ezen keresztül az egész gazdaság versenyképességének növelésére. II. A vezetékes energiarendszerek várható jövőképe Becsült változó környezet, változó körülmények (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki, …) A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire

3 I/1. A hatékony energetikai verseny feltételei és ezek meglétének, illetve részleges hiányának elemzése a magyar piacokon 1.1 1.1 A hálózatokhoz (villamos, földgáz), a tárolókhoz és a rendszerszintű szolgáltatásokhoz (menetrendtől való eltérés kiegyenlítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások) és az információkhoz hozzáférés szabályozott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon (hálózati szűkületek elkerülése, kezelése) Kellő számú szereplő a piacon mind kínálati, mind fogyasztói (vásárlói) oldalon Szolgáltató/kereskedő váltásra kész fogyasztók – a szabad választás lehetőségének tényleges biztosítása (vagy jogszabályi kötelezése), az ösztönzöttség megléte A hatékony versenyt, a piaci szereplők működését segítő piaci struktúra, működési modell megléte vagy részleges hiánya A piac(ok) kritikus mérete, illetve ezek biztosításának lehetősége 1.2 1.3 1.2 1.4 1.3 1.5 1.4 1.5

4 I/1.1. A hálózatokhoz (villamos, földgáz), a tárolókhoz és a rendszerszintű szolgáltatásokhoz (menetrendtől való eltérés kiegyenlítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások) és az információkhoz hozzáférés szabályozott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon (hálózati szűkületek elkerülése, kezelése) - 1 Villamosenergia-rendszer A villamos hálózatokhoz, rendszerszintű szolgáltatásokhoz, információkhoz hozzáférés szabályai (Ü.Sz., Ker. Sz.) viszonylagos átláthatók, kiforrottak → ebben kiemelkedő szerepe van a kereskedelmi tevékenységektől, érdekektől tulajdonosi szinten is elválasztott rendszerirányítónak, aki nagyon jó partnerünk. A hálózati díjak szerkezete, szintje (nemzetközi összevetésben is) megfelelő → az ellátás folyamatosságának fejlesztésére ösztönöz (regionálisan eltérő hálózati díjak dilemmája) Új (közcélú) határkeresztező vezetékek fejlesztését, azok előkészítését komfort levelekkel támogatjuk és azok előkészítés alatt állnak A hálózati tevékenységek jogi, vezetési (management) szétválasztásának előírása még jogszabály módosítást igényel (ezt követheti: a részletszabályok kidolgozása, a megvalósítás, az ellenőrzés) → (a felkészülés segítésére regulátori irányelv-tervezetet adtunk ki) Kis, új termelő egységek (gázmotorok, megújulók) hálózatra kapcsolási feltételénél még egységes, megkülönböztetés-mentes szabályok kidolgozása szükséges

5 I/1.1. A hálózatokhoz (villamos, földgáz), a tárolókhoz és a rendszerszintű szolgáltatásokhoz (menetrendtől való eltérés kiegyenlítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások) és az információkhoz hozzáférés szabályozott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon (hálózati szűkületek elkerülése, kezelése) - 2 Az elmúlt 1,5 évben a működési szabályok folyamatos finomítása történt– az érintettekkel folytatott egyeztetés után (Szabályzati Bizottság) A fizikai határkeresztező kapacitások összességükben nem szűkek, de egy-egy határmetszéken torlódások jelentkeztek; a kapacitás allokációs eljárások piaci alapúak (aukció) ott, ahol a szomszéd rendszerirányító is elfogadja azt (az osztrák oldalra is kiterjesztjük jövőre) → 2006 elejére összehangolt aukciót céloztunk a szomszédokkal rendszer-szabályozhatósági gondokat (viszonylag nagy, „merev” atomerőmű részarány; alap terhelésű /zsinór/ import a feljogosított nagyfogyasztók részéről; sok, új kötelező átvétel alá eső gázmotor folyamatos termelése) → szabályozási eszközökkel oldottuk meg (mélyvölgy időszak új árszabályozása, éjszakai export ösztönzése) nem hatóságilag előirt import-korláttal 2003 végén az aukción magas díjak alakultak ki → pontosítottuk a szabályozási környezetet: a kapacitásjogok másodlagos kereskedelmének lehetőségét bevezettük A szomszédos regulátorokkal további egyeztetéseket kell folytatnunk a szabad kapacitás (ATC) értékek átlátható, egységes meghatározási alapelvét illetően (EU rendelet alkalmazása)

6 I/1.1. A hálózatokhoz (villamos, földgáz), a tárolókhoz és a rendszerszintű szolgáltatásokhoz (menetrendtől való eltérés kiegyenlítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások) és az információkhoz hozzáférés szabályozott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon (hálózati szűkületek elkerülése, kezelése) - 3 Földgáz-rendszer A földgáz-rendszert (főként a keleti határkeresztező kapacitást) szűkület jellemzi, amit tovább nehezít a versenypiaci szereplők hátrányára meglévő kapacitás-allokálási jogszabály rendszer és a nehezen átlátható kapacitás-allokálási részletszabály-rendszer (iÜKSZ); törvénymódosítás előkészítés alatt a megkülönböztetés felszámolására új északi (közcélú) import vezeték mielőbbi létesítésének szorgalmazása (O.Gy. Gazdasági Bizottsága, MEH) tervezett új nemzetközi tranzitvezeték (NABUCCO) új gázforrásoktól → koordinált hatósági engedélyezése tárgyalási szakaszban Azon dolgozunk, hogy a versenypiaci szereplők hozzáférési lehetőségei a keleti importvezetékhez, a tárolókhoz átlátható, kiszámítható és megkülönböztetéstől mentes legyen → ennek hiánya miatt a valós piacra lépési (szolgáltató váltási) lehetőség és gyakorlat igen korlátozott (23 feljogosított fogyasztó; 5,2% fogyasztási részarány; 3 kereskedőn keresztül) Az időszakonként kihasználatlan tranzit vezeték-kapacitások felszabadítását szorgalmazzuk A megegyezéses (nTPA) hozzáférési szabályok felülvizsgálata szükséges az EU DG TREN szerint ott, ahol nincs verseny a tárolók között (Irányelv értelmezés → jogszabály pontosítás szükséges)

7 I/1.2 Kellő számú szereplő a piacon mind kínálati, mind fogyasztói (vásárlói) oldalon
Villamosenergia-piac Nagy számú, önálló termelői engedélyes (17), viszonylag sok elkülönült befektető kezében, de a versenyképes erőművi kapacitások jelentős hányada egy kézben van (MVM - közüzemi nagykereskedő): (törvényi kapacitás felajánlási kötelezettség + hosszútávú magánjogi szerződések) Nagy számú kereskedelmi engedélyes (20) akikből (7-9) viszonylag aktív mind belföldön, mind az import terén (érdekérvényesítésük erősödik) Potenciális feljogosított minden „nem háztartási” fogyasztó, de az aktivitásuk – a nagy fogyasztók kivételével - kicsi (kínálat hiányában) Földgáz-piac A hazai termelés és a domináns import források lekötése egy kézben A határkeresztező szűk keresztmetszetek és azok közüzemi preferenciája miatt nem tudott sok kereskedő piacra lépni Potenciális feljogosított minden „nem háztartási” fogyasztó, de az aktivitásuk – néhány nagyfogyasztó kivételével - nagyon kicsi (kínálat hiányában)

8 I/1.3 Szolgáltató/kereskedő váltásra kész fogyasztók – a szabad választás lehetőségének tényleges biztosítása, (vagy jogszabályi kötelezése), az ösztönzöttség megléte Az elvi lehetőség adott (nem-háztartási fogyasztók) A nagyfogyasztók felkészülést folytattak a piacra-lépés, szolgáltató/kereskedő váltás előkészítéseként A menetrend-adási, nominálási kötelezettség elfogadottá vált. A menetrendtől eltérés kockázatát szeretnék megosztani a fogyasztók a kereskedőkkel. (A földgáz piacon nem megfelelő még a fogyasztói ösztönzés a menetrend-tartásra.) Nincs elegendő kínálat, főként a földgáz piacon a feljogosított fogyasztók, kereskedők számára (a közüzem „visszatartja” a kapacitásokat, nem „dob piacra” elegendőt) ezért nem tudnak a feljogosított fogyasztók „elmenni” a közüzemből A közüzemi ellátás biztonságának jogszabályi preferálása, a kapacitás-allokálási szabályok kiforratlansága a földgázpiacon csökkenti a versenypiaci kockázat-vállalási hajlandóságot a feljogosított fogyasztók körében A főként évente változó végfogyasztói hatósági árak a közüzemben, együtt a jövőbeni árváltozások várakozásaival (hatósági ár-beavatkozás; európai piaci árváltozások; CO2 kibocsátási korlátok várható hatása) időben változó ösztönzést adnak a potenciális feljogosított fogyasztóknak a piacra lépés eldöntésére Jelentős kérdés: megfelel-e az EU Irányelveknek a nagy ipari fogyasztók ellátása (nem piaci alapú) hatósági áron? (jogharmonizáció és modellváltás) Mindezek mellett a villamosenergia verseny-piac erősödése imponáló: 24% energia új kereskedőn keresztül cserél gazdát. A földgáz piacon 6 hónap után ez az érték 5,2%

9 A villamos energia feljogosított fogyasztók piacra lépése

10 I/1.4. A hatékony versenyt, a piaci szereplők működését segítő piaci struktúra, működési modell megléte vagy részleges hiánya - 1 A kettős piaci, un. hibrid modell kialakításánál a fő szempontok az ellátásbiztonság és a végfogyasztói árak hatósági kontrollja voltak → háttérbe szorult a hatékony, többszereplős nagykereskedelmi piaci verseny, az új piacralépők segítése A potenciális feljogosított fogyasztók a közüzemben maradhatnak → az MVM és a MOL Földgázellátó (a közüzemi nagykereskedők) a versenypiacon is domináns szereplők az 50%-nál nagyobb piaci arányukkal Kérdéses a piaci áraktól eltérő nagykereskedelmi- és végfogyasztói hatósági árak és HTM-ek (PPA-k) állami támogatásának minősítettsége → meddig tartható fenn a közüzemi árszabályozás?, a hibrid modell? → új működési modell elkészítése (ellátás-biztonság, hatékony piaci verseny, politikai garanciák a háztartási fogyasztói áraknál, befektetői biztonság) A működési modell bizonytalanságai nem segítik az új erőművi befektetéseket → ellátásbiztonsági gondok jelentkezhetnek hosszabb távon (politikai beavatkozás veszélye) A piaci indikatív (jelzést adó) árak hiánya (tőzsdei-, illetve kiegyenlítő piaci árak) nehezíti a befektetői döntéseket → likvid kiegyenlítő piac + saját, vagy regionális tőzsde sokat segítene

11 I/1.4. A hatékony versenyt, a piaci szereplők működését segítő piaci struktúra, működési modell megléte vagy részleges hiánya - 2 Az új piaci szereplők (kereskedők, feljogosított fogyasztók) piacra lépési korlátait csökkentené a folyamatos kínálat, kapacitás-rendelkezésre állás számukra (MVM kapacitás aukció, határkeresztező aukció, gáz-felszabadítás) → nehézségek ezen a téren: az erőművek és az MVM nem kívánja rövidíteni a hosszútávú szerződéseik (PPA) időtartamát, a lekötött kapacitások mértékét, a szabályozáshoz szükséges tartalék-kapacitások felszabadítását → a lépcsőzetes piacnyitás elve sérül az MVM kapacitás aukciói előre nehezen kiszámíthatóak (mérték, megoszlás, időpont) a felszabadított virtuális kapacitások összetétele az MVM döntésén múlik (nem átlagos erőművi portfoliót reprezentál) az átállási költség kompenzációs rendszer módosításra szorul (DG Competition – State Aid vizsgálat) a MAVIR határkeresztező kapacitás aukciói piaci alapon szervezettek (de a meghirdetett kapacitás szűknek bizonyul az elegendő, versenyképes hazai kapacitás hiányában) a földgáz-piacon a közüzem a saját igénybecslése alapján „lekötheti” az összes kapacitást → nem „jut” elegendő és főként megfelelő struktúrájú (keleti import, tároló) kapacitás a szabad piacra → „gas release” program segítene (addig: kapacitás-lekötés ellenőrzés)

12 I/1.5 A piac(ok) kritikus mérete, illetve ezek biztosításának lehetősége
35-40 TWh/év, illetve mrd m3/év, ~100 m m3/nap csúcsigény ; viszonylag kis méretű nemzeti piacok A versenypiacok jelenlegi mérete (20-25%; ~5%) még kisebb! A szomszéd országok forrásai segítenének a kínálat biztosításában Regionális piacokon keresztül vezet az út az egységes európai energia piachoz (EC, CEER) Regulátori együttműködés → a szabályok összehangolása megkezdődött (először határkeresztező kapacitások allokálása terén): olasz, osztrák, cseh, szlovák, szlovén, magyar megbeszélések kezdődtek; 2005 januártól kétoldalú, koordinált aukciót szorgalmazunk, lehetőleg napi időtáv bevezetésével 2006 januártól közös platformon szervezett, integrált aukciós rendszer bevezetését céloztuk meg a hosszútávú cél az implicit aukció bevezetése (market spliting)

13 I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen
I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen? A nem hatékony versenyt érő jogos kritikák. Hatékony verseny és/vagy ellátás-biztonság? - 1 Mit várnak a fogyasztók a versenypiactól? több választási lehetőséget → csak többszereplős piac és kellő kínálat esetén reális elvárás jobb szolgáltatási minőséget → általában hálózati kérdés, ami maradt monopólium + jobb szolgáltatói/kereskedői kiszolgálás (általában teljesül) egyszerű szolgáltató/kereskedő váltás, alacsony piacra lépési korlátok → piac (és fogyasztó) barát szabályozási környezet kell és a kereskedelmi érdekektől jól elválasztott hálózati, rendszerirányítási tevékenység (a követelmények és a megvalósulás kialakulás előtt, alatt) csökkenő árakat és a fogyasztási szokásaikhoz illeszkedő struktúrájú árajánlatokat → csak hatékony nagykereskedelmi és kiskereskedelmi versenyben várható

14 I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen
I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen? A nem hatékony versenyt érő jogos kritikák. Hatékony verseny és/vagy ellátás-biztonság? - 2 A működési modell, a piaci struktúra, a meglévő (jogszabályokkal megerősített) piaci erőfölény (domináns pozíció) a mértékadó piacokon erősen korlátozhatja a hatékony verseny kialakulását és így a versenytől elvárt előnyök érvényesülését A hazai versenypiacok eddigi eredményeinek kritizálása előtt célszerű önvizsgálatot tartani; Kompetitív-e a piac? (könnyű piacra lépni?, van sok erős piaci szereplő?, nincs domináns szereplő?, a határköltség alapú piaci árak ki tudnak alakulni?, nincs torzítás a piac 75-80%-át (gáznál 95%-át) képviselő közüzem fogyasztók árainál?) Hatékony-e a piac? (egyformán tájékozott piaci szereplők?, belátható mértékű kockázatok?, kockázat vállalási kézség?, minimális tranzakciós költségek?, kiszámítható, stabil szabályrendszer?) A villamosenergia piacon a kapacitások 80%-a egy kézben van és ezen kapacitásokra felajánlási kötelezettség is előírt a törvényben, az MVM-nek a releváns piacon meghatározó szerepe van → a többszereplős hatékony, kiegyenlített piac – beavatkozások nélkül – nem tud kialakulni → ne várjunk hatékony nagykereskedelmi versenypiacokhoz hasonló eredményt A földgáz piacon a kapacitások és az energia ~98%-a egy kézben van és nincs előírt kapacitás és energia felszabadítási kötelezettség, hanem inkább közüzemi preferencia → ne várjunk jelentős fogyasztói kockázatvállalást, piacralépést

15 I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen
I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás – de milyen? A nem hatékony versenyt érő jogos kritikák. Hatékony verseny és/vagy ellátás-biztonság? - 3 A működési modell, piaci struktúra átalakításánál figyelemmel kell lenni a hibás modellek (pl. Kalifornia, Ontario) tanulságaira és a hatékony piacok (pl. Skandinávia, Egyesült Királyság) eredményeire és a saját adottságainkra Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi fontosabb; az ellátásbiztonság, vagy a hatékony verseny: félrevezető a kérdés, ugyanis hatékony kiegyensúlyozott piaci körülmények, indikatív piaci árak mellett létesülnek új erőművi kapacitások, biztosított az ellátás biztonsága nem hatékony, domináns szereplővel „rendelkező” piacon, mértékadó piaci árinformációk hiányában az erőművi befektetők kivárnak → kiegészítő (állami) ösztönzések, beavatkozások kellhetnek

16 I/3. Lehetőségek a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának, a fogyasztók és ezen keresztül az egész gazdaság versenyképességének növelésére - 1 Finomítások az egy szereplős nagykereskedelmi modellen vagy hatékony, többszereplős nagykereskedelmi piac kialakítása? → a kettős modell is nyújt lehetőségeket fejlesztésre, finomításra (főként a földgáz-piacon a közüzem preferenciájának eltörlésével) → határozott politikai akarat és eltökéltség kell a jelenlegi közüzemi nagykereskedelmi monopólium és piaci erőfölény helyett a hatékony nagy- és kiskereskedelmi piac kialakításához (befektetői biztonság megtartása melletti kapacitás felszabadítás) Az erőművi kapacitás-felszabadítás dilemmája → új erőfölény kialakulásának lehetősége új, más piaci szereplőknél Finomítási lehetőségek a jelenlegi kettős modell mellett: erőművi tartalék-kapacitások valós piaca → az MVM opciós szerződési jogain keresztül a MAVIR bevonása → kiegyenlítő piaci ár kiszámítható, megfelelő struktúrájú, átlagos erőművi portfolión alapuló hosszú- és rövid távú kapacitás aukciók

17 I/3. Lehetőségek a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának, a fogyasztók és ezen keresztül az egész gazdaság versenyképességének növelésére – 2 Transzparens, koordinált határkeresztező aukciók több időhorizonton (éves, havi, napi) (kapacitások másodlagos piaca) Rendszerszabályozási nehézségek további csökkentése → mélyvölgy átvételi ár, éjszakai export lehetőségek, szabályozhatóság ösztönzése A domináns szereplők piaci részarány csökkenéséhez kötött hatósági árfelszabadítás a nagykereskedelemben → piaci alapú árképzés bevezetése többszereplős, hatékonyabb piac esetén + közüzemi végfogyasztói ármeghatározás lazítása Erőművi befektetések segítése új ösztönzőkkel (ha nem elég a piaci ösztönző) További komfortok hálózatfejlesztésekhez → szűkületek csökkentése, felszámolása Földgáz kapacitások felszabadítása (közüzemi igények megkülönböztetésének törlése; gáz-felszabadítás /gas release) A feljogosított fogyasztók piacra lépését nehezítő adminisztratív akadályok csökkentése (mérő-költségek, felmondási idő)

18 II/1. Becsült változó környezet, változó körülmények (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki, …) Határozottabb környezetvédelmi érzékenység, követelmények CO2 kibocsátás–kereskedelem bevezetése Nemzeti termelőket, piaci szereplőket védő szabályok folyamatos erodálása az EU regionális piacai, majd egységes energiapiaca érdekében Az EU versenyhatósági fellépése a jelenlegi összeolvadások korlátozására Erősödő EU és nemzeti követelmények a hálózati (vezetékes) tevékenységek valós, hatékony elválasztására a kereskedelmi érdekektől (tulajdonosi szétválasztás ösztönzése) Új erőművek és hálózatok (vezetékek) létesítésének ösztönzése A fogyasztói oldal megerősödése, fokozottabb részvételük a szabályok alakításában A hálózatok folyamatos rendelkezésre állása iránti nagyobb igény Fokozódó ellátás-biztonsági igény A fogyasztók és a politikusok lassú „megbarátkozása” a piaci ármozgásokkal

19 II/2. A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire – 1
Villamosenergia-piac Nagykereskedelmi piaci árak emelkedése (CO2 kvóták, meglévő erőművi tartalék kapacitások felélése) Kiegyenlítő piac és regionális tőzsdei kereskedelem kialakulása közép távon Indikatív piaci árak ismeretében új erőművi befektetések Elosztott termelés súlyának növekedése (ezen belül megújulók is) Határozott hálózat-fejlesztések (szűkületek csökkentése) Határokat keresztező kereskedelem határozott erősödése Rendszerirányítók munkájának szorosabb összehangolása Regionális piacok kialakulása néhány éven belül Állami támogatások bármiféle lehetőségének csökkenése A hálózatok (vezetékek) befektetőinek várható elkülönülése a termeléstől, a kereskedelemtől A túlzott földgáz-függés esetleges negatív hatásainak jelentkezését követően egyéb energiahordozók előre törése

20 II/2. A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire – 2
A regionális kereskedelem terjedésével, a releváns piacok szélesedésével, a verseny hatékonyságának növekedésével vélhetően csökken a végfogyasztói árak politikai érzékenysége → a hatósági árak felszabadíthatók A közüzemi ellátást felváltja a kisfogyasztók védelmét szolgáló egyetemes szolgáltatás, végső menedékes intézménye Földgáz piac Új határkeresztező vezetékek és tárolók létesítése Több stratégiai befektető megjelenése a kereskedelemben (esetleg szállításban, tranzitban, tárolásban) Szabad kapacitások megjelenése a szabad piacon (a fizikai és a szerződéses szűkületek felszámolása) A közüzemben maradt ipari szereplők hatósági végfogyasztói árának piaci alapúra alakításával és a szabad kapacitások megjelenésével egyre több piaci előnyöket kihasználó és kockázatot vállaló fogyasztó

21 II/2. A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire – 3
A piaci szereplők által „kikényszerített” „gas-release” program Átlátható, kiszámítható hozzáférési szabályok (tranzit kapacitásokhoz is) Szabályozott hozzáférés (rTPA) a tárolóknál is Másodlagos piac kialakulása Kevéssé intenzív piaci működés (villamosenergia piachoz képest) Hőszolgáltatás A távhő 71 %-át földgázzal állítják elő és 70 %-át villamos energiával kapcsoltan termelik, aminek következménye a távhőszektor érzékenysége mind a földgáz, mind a villamos energia árának változásaira. Ebből adódó közvetlen hatások: a villamosenergia-piac liberalizációja és az új irányelvek (kogenerációs, „megújuló”) előírásai miatt át kell alakítani a kapcsoltan termelt villamos energia, valamint a megújuló energiahordozók felhasználásával termelt villamos energia kötelező átvételen alapuló támogatási rendszerét, a földgázpiac liberalizációja miatt a távhőtermelőknek szembesülniük kell a szabadpiaci földgázvásárlás lehetséges előnyeivel és kockázataival

22 II/2. A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire – 4
A megújuló energiaforrások, valamint a kapcsolt termelés lehetősége ugyanakkor versenyelőnyt is biztosíthat a távhő számára annak függvényében, hogy: milyen közvetett és közvetlen támogatást biztosít az energiapolitika ezen társadalmi szempontból fontos környezetvédelmi lehetőségek kiaknázására, a fogyasztók milyen mértékben hajlandóak a távhőellátás biztosította magasabb komfortot a magasabb árban is elismerni. Az éleződő piaci verseny következtében a távhőszolgáltató társaságok rákényszerülnek, hogy: az olcsóbb szolgáltatás érdekében növeljék hatékonyságukat, maximálisan kihasználják a megújuló energiaforrások felhasználásának és a kapcsolt termelésnek az előnyeit, beleértve a közvetlen és közvetett támogatások igénybe vételét, javítsák szolgáltatásaik színvonalát a magasabb fogyasztói elégedettség érdekében.

23 Köszönöm a figyelmet!