Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyakorlati filozófia Filozófia 2010-2011-es tanév II. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyakorlati filozófia Filozófia 2010-2011-es tanév II. előadás."— Előadás másolata:

1 A gyakorlati filozófia Filozófia es tanév II. előadás

2 A gyakorlati filozófia tárgyterülete Elméleti ész  gyakorlati ész Elméleti ész: Milyen vélekedéseket fogadjunk el igaznak? Gyakorlati ész: Mit tegyünk? (Mi lehet egy cselekvés végrehajtásának jó indoka?). Elméleti észhasználat  spekulatív filozófia. Gyakorlati észhasználat  gyakorlati filozófia. A gyakorlati filozófia a ‘mit tegyek?’ kérdés körül forog. A gyakorlati filozófia nem a gyakorlati ész megnyilvánulása. Az elméleti észhasználat területéhez tartozik - de a gyakorlati észhasználat a tárgya. A gyakorlati filozófia azt kutatja, hogy az elméleti ész mivel járulhat hozzá ahhoz, hogy az emberek jó választ adjanak a ‘mit tegyek?’ kérdésre. A gyakorlati filozófiát az hívja életre, hogy az emberek beszélnek a cselekvésről - a gyakorlati diskurzusokból bontakozik ki.

3 A gyakorlati filozófia szemléleti alapjai A gyakorlati filozófia elméleti reflexiókat nyújt a cselekvésről: egyfajta cselekvéselmélet. Nem minden cselekvéselmélet tartozik a gyakorlati filozófiához: vannak leíró cselekvéselméletek is. (Egy elmélet rákérdezhet, a cselekvés ontológiájára, fizikájára, pszichológiájára, szociológiájára is.) A cselekvés leíró elméletei csak a cselekvés megértését tűzik célul. A gyakorlati filozófia nem leíró, hanem normatív cselekvéselmélet. Hozzá akar járulni ahhoz, hogy a cselekvő a ‘mit tegyek?’ kérdésre megfelelő választ tudjon adni. ‘Gyakorlati igazolás’ A cselekvésről való beszéd egyik legfontosabb tárgya, hogy a cselekvés hogyan igazolható magunk és mások előtt – ez a gyakorlati igazolás problémája. A gyakorlati filozófia a gyakorlati igazolás problémája körül forog.

4 A gyakorlati filozófia szemléleti alapjai A gyakorlati filozófia szempontjából nem irrelevánsak az elméleti ész egyéb megnyilvánulási formái. Gyakorlati filozófia és spekulatív filozófia. A gyakorlati filozófia jellegzetes kérdései (‘mit tegyek?’) és a spekulatív filozófia jellegzetes kérdései (‘mi az?’) nem függetlenek egymástól. Nem mellékes a ‘mit tegyek?’ kérdés szempontjából, amit a körülöttünk levő dolgok mibenlétéről tudunk. Az elsődlegesség kérdése: Az antik filozófiában a gyakorlati filozófiai kérdések állnak az érdeklődés homlokterében, de megválaszolásuk előfeltételezi egy sor „mi az?” típusú kérdés megválaszolását. Az újkori filozófusok viszont a biztos tudás lehetőségét igyekeznek megalapozni, méghozzá úgy, hogy a filozófiai konstrukciójuk semmilyen gyakorlati kérdésre adott választ ne előfeltételezzen.

5 A gyakorlati filozófia szemléleti alapjai Gyakorlati filozófia és tudomány. Miért relevánsak a a tudomány által nyújtott (például szociológiai vagy történeti) tények a gyakorlati filozófia szempontjából? A cselekvés előfeltételezi az emberi világot, amelyen több cselekvő és gondolkodó ember osztozik. A gyakorlati problémák kezeléséhez ismerni kell az emberi világot. Ez pedig relevánssá teszi mindazt, amit a tudomány mond az emberi világról. A szociológia megjelenése a 19. században: a gyakorlati filozófia előfeltételez egy empirikus társadalomtudományt, ami feltárja és rendezi a társadalmi tényeket. Ezáltal számolható fel a társadalmi tényeket illető naivitás, és lehetővé válik a gyakorlati ész helyes működése.

6 Gyakorlati indokok A gyakorlati igazolás struktúrája A gyakorlati igazolás valamilyen cselekvésre vonatkozik, amit valamilyen gyakorlatilag releváns minősítéssel illetünk (‘jó’, ‘rossz’, ‘helyes’, ‘helytelen’, ‘tilos’, stb.), a minősítést pedig gyakorlati indokokkal támasztjuk alá. ‘X cselekvés m minősítést érdemel, mert i indok emellett szól.’ „Amit tettem, helyes volt, mert ez volt az adott helyzetben az erkölcsi kötelességem.” „Amit tettem, nem kifogásolható, mert megszereztem a szükséges engedélyeket.” A gyakorlati igazolás lehet utólagos okoskodás a cselekvésről, de lehet az előzetes mérlegelési folyamat (gyakorlati deliberáció) része is. A két igazolási helyzet szempontjai kölcsönösen átjárhatóak.

7 Gyakorlati indokok A gyakorlati filozófia elméleti feladatait az határozza meg, hogy az emberek a cselekvési lehetőségeket gyakorlati indokok fényében mérlegelik. A gyakorlati filozófiai vizsgálódás súlypontja arra esik, ami a gyakorlati állításokban a ‘mert’ után következik: a gyakorlati indokokra. A gyakorlati filozófia arra kérdez rá, hogy hogyan tárhatóak fel a gyakorlati indokok fogalmi jellegzetességei, forrásai - ami a gyakorlati indokokat képessé teszi a gyakorlati igazolásra. Az itt alkalmazott megközelítés követi a gyakorlati indokok elméletének terminológiáját. o A régebbi gyakorlati filozófiák inkább olyan fogalmakat állítottak a középpontja, mint az ‘elv’, a ‘maxima’ vagy a ‘norma’. Ezek a fogalmak mind átírhatóak a gyakorlati indokok nyelvére.

8 Gyakorlati indokok Mi teszi a gyakorlati igazolást sikeressé? A gyakorlati igazolás arra irányul, hogy ésszerűként mutassa fel a cselekvést az adott körülmények között, az érintett cselekvőkre vonatkozóan. Az igazolás alanya és címzettje csak értelmes cselekvő lehet. Az igazolás címzettje a ‘releváns másik’, aki joggal tart igény arra, hogy igazolják előtte a cselekvést. A releváns mások kritikája vagy akár egyet nem értése jelent kihívást a cselekvő számára. A releváns másik lehet egy személy, vagy személyek egy csoportja, de akár az egész emberiség is. A gyakorlati igazolás akkor sikeres, ha a ‘releváns mások’ oldaláról elfogadással találkozik, illetve (legalább elvben) találkozhat.

9 Gyakorlati indokok A sikeres gyakorlati igazoláshoz igazolásra képes gyakorlati indokok kellenek. Az, hogy mikor, milyen gyakorlati indokok alkalmasak a cselekvés igazolására, nem válaszolható meg általános érvénnyel. Az indokok lehetnek önkényesek és racionálisak. o Azok az indokok, amelyek képesek a releváns mások előtt igazolni a cselekvést, racionálisak. o Az igazolásra alkalmatlan indokok önkényesek. A gyakorlati filozófia egyik alapvető elméleti problémája, hogy lehet-e úgy gyakorlati indokokat szolgáltatni, hogy azok ne legyenek önkényesek. Ez a gyakorlati (más néven normatív) racionalitás kérdése.

10 Gyakorlati indokok Gyakorlati indokok és a cselekvés intelligibilitása A cselekvés mindig valamilyen szándék irányítása alatt zajlik. (A cselekvés intencionális aktus.)‏ Azt, hogy a megnyilvánulás mögött meghúzódik-e valamiféle intenció, úgy tudjuk tisztázni, hogy rákérdezünk, el tudjuk-e képzelni, hogy az adott megnyilvánulást valakinek az indokvezérelt szándékai váltották ki. Ha erre nem vagyunk képesek, nem lehetünk biztosak abban, hogy egyáltalán cselekvésről van szó. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor a megnyilvánulás cselekvésként érthetetlenné (‘olvashatatlanná’) válik számunkra. A gyakorlati indokok összefüggésben állnak a cselekvés érthetőségének problémájával is.

11 Indokok és motívumok A gyakorlati indokok a tudatos belátások közegében mozognak. A gyakorlati indokok szerepét meghatározza a cselekvés hátterében meghúzódó pszichológiai mechanizmus. o Nem lehetnek sikeresek a gyakorlati filozófia olyan változatai, amelyek nem hozhatóak összhangba ezzel a pszichológiai mechanizmussal. Vannak bizonyos empirikusan rögzíthető tényezők (vágyak, érzelmek, indulatok, stb.), amelyek a cselekvést a szó pszichológiai értelmében vezérlik  motívumok. Az ember akkor hajt végre egy bizonyos cselekvést, ha annak megfelelően van motiválva. Milyen viszonyban állnak az indokok a motívumokkal? o Egyesek szerint a cselekvést valójában olyan ösztönzések vezérlik, amelyeket az ember nem képes tudatos ellenőrzés alá vonni. Az ész irányító szerepe a cselekvésben csakis illúzió lehet. Talán nincs is gyakorlati ész.

12 Indokok és motívumok Valószínű, hogy az indokok önmagukban nem képesek bárkit is cselekvésre indítani. De mindennapos tapasztalat, hogy az emberek indokok szolgáltatása révén gyakorolnak befolyást egymás cselekvéseire. o Gyakran elég egy cselekvés befolyásolásához, mint figyelmeztetünk egy kötelességre. Úgy tűnik, az emberek jellemző módon ‘indok-érzékeny’ motivációkkal rendelkeznek. o Az embereknek nem mindegy, hogy tetteik kiválthatják-e a releváns mások racionális érvekkel elnyerhető egyetértését. Ettől igaz lehet, hogy az emberek alkalmanként mégsem ‘indok- érzékenyen’ vannak motiválva. o Vannak emberek, akik pillanatnyilag vagy tartósan érzéketlenek a cselekvésükre vonatkozó indokok iránt. o Előfordul tudatos irracionalitás is: az ember szándékosan olyat tesz, amiről ő is tudja, hogy nem lenne képes igazolni. o Ez azt mutatja, hogy a gyakorlati ész nem mindig tölti be funkcióját.

13 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ Milyen rendbe illeszkednek a gyakorlati filozófia problémái, milyen a gyakorlati filozófia struktúrája? Két rendező szempont: o a gyakorlati filozófia területei, o a gyakorlati filozófiai vizsgálódások érvelési szintjei. A gyakorlati filozófia területei A gyakorlati filozófia, tartalmi szempontok alapján, tárgyterületekre osztható. o A ‘mit tegyek?’ kérdés ugyanis bizonyos cselekvési területeken olyan specifikus jelleget ölt, hogy az önálló gyakorlati filozófiai diszciplínákat hívott életre. Három kitüntetett terület: o erkölcsfilozófia o politikai filozófia o jogfilozófia

14 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ Erkölcsfilozófia Az erkölcsfilozófia mindig is egyfajta vezető szerepet játszott a gyakorlati filozófiában. o Lehet, hogy a gyakorlati ésszerűség problematikáját csak az erkölcsfilozófia keretei között lehet megfelelően tisztázni. A cselekvések nem minden vonatkozása erkölcsi, de minden cselekvés erkölcsi megítélés alá vonható. Az erkölcs területét szinte lehetetlen pontosan körülhatárolni. Az erkölcs felbontható két területre: Törekvés erkölcse o Mit kezdjen az ember az életével, milyen célokat tűzzön ki maga elé? o Az ‘erkölcsi kiválóság’ fogalma körül forog. Kötelesség erkölcse o Mit tehet meg az ember a többi emberrel, miközben cselekszik? o Az ‘erkölcsi kötelesség’ fogalma körül forog.

15 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ Politikai filozófia A politikai filozófia a politikai közösséggel, a politikai intézményekkel kapcsolatos filozófiai problémákkal foglalkozik. A politikai intézmények tevékenységének van egy sor olyan vonatkozása, amely erkölcsi igazolási (legitimációs) kérdéseket vet fel. o A politikai intézmények kötelezettségeket állapítanak meg, és döntéseiket kényszer útján is készek érvényesíteni – legitim autoritás. o A politikai elveket, gyakran foglalják össze a ‘politikai erkölcs’ fogalmával. Jogfilozófia A jogfilozófia a jogi gyakorlatban felvetődő cselekvési problémák filozófiai reflexiója. Különleges szerepet játszik benne a jogi érvelés problematikája. A jogfilozófia igen szorosan kapcsolódik a politikai filozófiához.

16 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ A gyakorlati filozófiai vizsgálódás érvelési szintjei Konceptuális elemzés Gyakorlati elvek Intézményelmélet 1. A konceptuális elemzés szintje: Ezen a szinten tisztázzuk a cselekvési problémákat megragadó fogalmakat. (Konceptuális = fogalmi)‏ A konceptuális elemzés feltárja, illetve kidolgozza azt a fogalmi készletet, amelynek segítségével értelmesen meg tudjuk beszélni a gyakorlati problémákat. A sikeres konceptuális vizsgálódások folytán pontosabbá és rögzítettebbé válnak a gyakorlati kategóriák határai.

17 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ A gyakorlati filozófiai vizsgálódás érvelési szintjei 2. Gyakorlati elvek A gyakorlati filozófiai vizsgálódások második szintjén azonosítjuk, azokat az átfogóbb célokat, alapvető ‘jókat’, amelyekre visszavezethetőek a rendszerint hivatkozott gyakorlati indokok  gyakorlati elveket keresünk. o Például ‘Őrizd a szabadságot!’ ‘Mozdítsd elő az egyenlőséget!’, ‘Tiszteld a hagyományokat!’ ‘Tekintsd az életet feltétlen értéknek!’ ‘Soha ne sértsd meg mások emberi méltóságát!’ A gyakorlati elvek átfogó cselekvési útmutatások, amelyek gyakorlati indokok tömkelegében jelennek meg, ám amelyek közvetlenül sohasem alkalmazhatóak.

18 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ A gyakorlati filozófiai vizsgálódás érvelési szintjei 3. Intézményelmélet Az intézményelméleti vizsgálódások szólnak arról, hogy melyek azok a cselekvésmódok, illetve cselekvési mechanizmusok, amelyek előmozdítják a gyakorlati elvek érvényesülését. o Azok a cselekvési formák (például szabályok, együttműködési formák) kerülnek megjelölésre, amelyek szoros kapcsolatban állnak az elfogadott gyakorlati elvekkel. Az intézményelmélet már egészen közel kerül a konkrét és egyedi gyakorlati döntés meghozatalához. A gyakorlati filozófia vizsgálódások szintjei a gyakorlati filozófia részterületein is kirajzolódnak. Az erkölcs konceptuális kérdései - metaetika. Erkölcsi elvek és erkölcsös cselekvésmódok: tartalmi erkölcsfilozófia.

19 A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’ A gyakorlati filozófia nem hoz cselekvési döntéseket. Miért van ez így? A gyakorlati filozófia per definitionem képtelen a cselekvésvezetésre. o Amikor elméleti reflexiónak vetjük alá a cselekvési problémákat, akkor az általánosítható összefüggéseikre összpontosítunk. Tudatosan figyelmen kívül hagyjuk a cselekvési szituáció egyedi körülményeit. Miben rejlik a gyakorlati filozófia művelésének értelme? A gyakorlati filozófia segít rendezni a gyakorlati tapasztalatokat. o Tudásunkat és a tapasztalatainkat jobban tudjuk érvényesíteni a cselekvésre vonatkozó döntésekben, ha azokat rendezett keretbe illesztjük. A gyakorlati filozófia segít világosan és áttekinthetően kommunikálni a cselekvési problémákról. o A gyakorlati filozófiától remélhető eredmény az, hogy javíthatjuk a gyakorlati deliberáció és a gyakorlati diskurzusok minőségét.


Letölteni ppt "A gyakorlati filozófia Filozófia 2010-2011-es tanév II. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések