Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új számviteli jogszabályokhoz kapcsolódó további feladatok, helyzetértékelés Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új számviteli jogszabályokhoz kapcsolódó további feladatok, helyzetértékelés Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli."— Előadás másolata:

1 Az új számviteli jogszabályokhoz kapcsolódó további feladatok, helyzetértékelés Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli Osztály Nemzetgazdasági Minisztérium

2 AZ ÁHSZ MEGALKOTÁSAKOR KITŰZÖTT CÉLOK az egységesség által lehetővé tenni: a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolását, a vagyonváltozás és a vagyonértékelés azonos módon történő elszámolását, a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatóságát, egységes kimutatások elkészítését az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyon ra, egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása, felkészülés 2011/85/EU irányelv bevezetésére, a központi adatszolgáltatások számviteli alátámasztottságának növelése, a gazdálkodási folyamatok számvitel általi lekövetése, folyamatszemlélet.

3 A CÉLOK ELÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül azonban : egységes számlakeret, egységes rovatrend, a követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a folyamatosan vezetett költségvetési számvitellel, a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltség mérése a pénzügyi számvitellel, a részletező nyilvántartások szerepének növelése, egységes gyakorlat kialakulását segítő eszközök (eltérési lehetőségek minimálisak, kötelező kontírozási rendelet).

4 EGYSÉGESSÉG az egységes rovatrend tekintetében: előnyei már most megmutatkoznak, számos helytelen gyakorlat világra került, elsősorban a közgazdasági osztályozást eddig nem alkalmazó szervezeteknél, bevezetése lehetővé tette a 2011/85/EU irányelv szerinti közzétételek elindítását, sajátos elszámolások sokszor nem rendeltetésszerű használata, a vagyonváltozás és a vagyonértékelés tekintetében : szintén több eltérő gyakorlatot napvilágra hozott, a rendező mérleg elkészítése során több régi hiba előkerült, alkalmazók részéről a számviteli fogalmak időnként helytelen értelmezése,

5 EGYSÉGESSÉG egységes gyakorlat kialakulását segítő eszközök : jelentős következtetések jelenleg még nem vonhatók le, de a szabályozási irány helyessége nem kérdőjeleződött meg, a 38-as NGM rendelet ismertsége még nem megfelelő, de folyamatos javulást mutat, további szabályozási irányok: egységes rovatrend tekintetében a számvitel által elérhető feladatok teljesültek, lényegi változtatási igény nincs, vagyon számvitele terén közép távú cél: további egységesítési szabályok, elsősorban a számviteli politikák (értékelés, besorolás) terén, 38-as rendelet kiegészítése további gazdasági eseményekkel az alkalmazók igényei alapján.

6 EREDMÉNYESSÉG, ÖNKÖLTSÉG MÉRÉSE jelentős következtetések jelenleg még nem vonhatók le, az eredményszemlélet elsajátítása hosszabb folyamat, sokszor még a régi módszertan alapján tekintenek a könyvelésre, félreértések, COFOG vs. szakfeladat fogalmának keveredése sok esetben, további szabályozási irányok közép távon : az egyes tevékenységek (szakfeladatok, költséghelyek) kialakításának vizsgálata, önköltségszámítási szabályok, általános költségek felosztási módszertanának központi összehangolása,

7 KÖZPONTI ADATSZOLGÁLTATÁSOK ALÁTÁMASZTOTTSÁGA egyelőre felemás eredmények, számos korábbi nem ellenőrzött hiba napvilágra került, az adatok koherenciája kis mértékben javult, adatszolgáltatási fegyelem sajnos tovább romlott, elsősorban központi körben, okai részben az új elszámolásokra történő áttérésre, - ide értve az új adatszolgáltatások gyakori KGR módosítását is - vezethetők vissza, további szabályozási irányok rövid távon: KGR adatszolgáltatások „minőségbiztosítása”, új adatszolgáltatás előtt a szabályok tesztelése, adatszolgáltatási határidők megtartását biztosító eszközök központi körben, az egyes adatszolgáltatások közötti összefüggések vizsgálata, összevetés más adatforrásokkal,

8 GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK, FOLYAMATSZEMLÉLET folyamatos költségvetési számviteli könyvelés még nem evidencia sokszor, a kötelezettségvállalások, követelések és a hozzájuk kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésének hiánya még mindig jellemző, a részletező nyilvántartások szerepének, fogalmának gyakori tévesztése (hiányuk vélelme, miközben rendelkezésre áll az adat, főkönyvvel való egybemosás), további szabályozási irányok rövid távon: elsősorban a finanszírozási tételek esetén előirányzati, kötelezettségvállalási szabályok átgondolása, egyezőségek javítása, más korrekciók, adatszolgáltatásokban az érdemi kötelezettségvállalási adatok számonkérése a „betanulási” időszakot követően.

9 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Az új számviteli jogszabályokhoz kapcsolódó további feladatok, helyzetértékelés Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli."

Hasonló előadás


Google Hirdetések