Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Amit tudni kell   Tanácsos a szövegeket az előadásra elolvasni.   A diák fent vannak a honlapon - www.uni-miskolc.hu/~filtort. Az ugyanott szereplő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Amit tudni kell   Tanácsos a szövegeket az előadásra elolvasni.   A diák fent vannak a honlapon - www.uni-miskolc.hu/~filtort. Az ugyanott szereplő."— Előadás másolata:

1 Amit tudni kell   Tanácsos a szövegeket az előadásra elolvasni.   A diák fent vannak a honlapon - Az ugyanott szereplő újkori filozófiatörténet előadásvázlatok nem erre a kurzusra készültek, de nem haszontalan őket nézegetni.www.uni-miskolc.hu/~filtort   A vizsgán az újkor részből 4 kérdésből 2-re kell válaszolniuk. A kérdések fent vannak a honlapon. Kötelező irodalom:   Bacon: Novum Organum I., I-LXX. bekezdés   Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról   Hobbes: Leviatán, fej., fej., 15. [csak a IV. term. törvényig], fej. Ajánlott irodalom:   Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai kalauz, 8-9. fej.   Russell: A nyugati filozófia története, III. rész, fejezet

2 Középkori felfogás: az összes fontos kérdésre megvan a válasz az írott hagyományban (Szentírás, egyházatyák, Arisztotelész, kommentárok) A 17. század elejére vége a korábbi bizonyosságnak 1. Az eredeti görög szövegek felbukkanása Humanizmus Szkeptikus irodalom 2. Reformáció 3. Tudományos felfedezések 4. Útibeszámolók A bizonyosság szertefoszlása

3 Az arisztotelészi tudományfilozófia dióhéjban tudomány (scientia) vs. vélekedés (opinio) a tudomány bizonyos és szükségszerű általánostény általános tény magyarázóelv (lényeg = forma) magyarázó elv (lényeg = forma) megokolttény megokolt tény induktív általánosítás intuíció szillogisztikusdedukció egyedi megfigyelés lényeg: amitől a dolog az adott fajba tartozik ami a faj tulajdonságait magyarázza kísérletezni fölösleges a matematika csak a csillagászatban használható

4 Francis Bacon: életrajz és program ( ) jogász és politikus 1617: főpecsétőr 1618: lordkancellár 1620: hivatalvesztés és száműzés a közéletből The Advancement of Learning (1605) Novum Organum (1620) Új Atlantisz (1626) „A tudás hatalom” – de a jelenlegi tudás nem az. A feladat megmutatni: mi a baj a jelenlegi (skolasztikus) tudományossággal milyen általános veszélyek fenyegetik a megismerést mi a helyes módszer

5 A skolasztikus tudományosság kritikája Az alapvető baj: nem elég empirikus. 1. téves és rendszertelen megfigyelések 2. homályos és kétértelmű fogalmak Mi a „nedves”? (a) önmagában meghatározatlan, nem szilárd (b) könnyen osztódik, kitér más dolgok elől (c) könnyen ömlik, mozgékony (d) más testekhez tapad Arisztotelésznél a levegő nedves, és a láng száraz. Milyen értelemben Nedves-e a por és a higany? A hiba oka a rossz elvonatkoztatás – a nedves: olyan, mint a víz és más folyadékok. De miben olyan? 3. helytelen indukció: kizárólag felsorolásos indukció (induktív általánosítás) 4. a bizonyítás helytelen rendje: pár megfigyelésből rögtön az általános elvhez, majd ezekhez igazítja a középső axiómákat

6 A ködképek (idolumok) Olyan tényezők, amelyek általánosan hajlandók félrevinni a gondolkodást 1. a törzsködképei – az emberre általánosan jellemző hibák elsietett általánosítás a pozitív esetek jelentőségének eltúlzása vágyteljesítő gondolkodás (wishful thinking) 2. a barlang ködképei – neveltetés és szokások hatása 3. a piac ködképei – a nyelvhasználatból fakadó hibák „Azt hiszik ugyanis az emberek, hogy az ész parancsol a szavaknak. Ámde az is megesik, hogy a szavak az értelem ellen fordítják hatalmukat, ami szofizmákkal tölti meg és meddővé teszi a filozófiát és a tudományt. A szóalkotás viszont a többség értelmi képességéhez igazodik és az átlagos értelemnek leginkább szembetűnő vonalak mentén érinti a valóságot. Ha pedig élesebb értelemmel vagy alaposabb megfigyeléssel át akarnád helyezni ezeket a vonalakat, hogy jobban megfeleljenek a természetnek, a szavak tüstént felzúdulnának” (LIX.) 4. a színház ködképei – előző filozófiák hatása

7 A helyes módszer 1. Kísérleti vizsgálódás 2. Fokozatos felemelkedés az első elvekhez Mitől fehér valami? megfigyelés: a hó fehér, a hullám taraja fehér. hipotézis: a fehér valamilyen átlátszó dolog keveredése a levegővel kísérleti ellenőrzés: üveg és kristály apró darabokra törése hipotézis: talán nem kell átlátszónak lennie ellenőrzés: sör habja, zafír és borostán darabokra törése Gyakori vád: elméletellenes – tények gyűjtögetése + induktív általánosítás ami igaz: nem bízik az akkori elméletekben nem ismeri a következtetést a legjobb magyarázatra, mint az elméletalkotás legfontosabb módszerét

8 : La Flèche-i jezsuita kollégium, : Poitiers, jogi diploma : Breda (Hollandia), hadmérnöki és matematikai tanulmányok : utazások Európában : Hollandia : Stockholm (Krisztina királynő) Szabályok az értelem vezetésére (1628, megj. 1704) Le Monde (1633, megj. 1662, 1664) Értekezés a módszerről (1637) Elmélkedések az első filozófiáról (1641) A filozófia alapelvei (1644) René Descartes ( )

9 Az Elmélkedések céljai  Isten létezésének bizonyítása  test és lélek elkülönítettségének bizonyítása  saját fizikájának metafizikai megalapozása  minden ezekkel kapcsolatos kétely végleges eloszlatása Mechanizmus (korpuszkuláris filozófia, atomizmus): a világ parányi részecskékből áll, amelyeknek kizárólag olyan mechanikai tulajdonságaik vannak, mint méret, alak, tömeg. A testek közti összes különbség (szín, szag, stb.) a testeket alkotó részecskék mechanikai tulajdonságaira, illetve a közöttük lévő viszonyokra (elrendezés, mozgás) vezethető vissza.

10 1. Ne fogadj el semmit, amiben kételkedni lehet. (I. elmélkedés) …azoktól a nézetektől, amelyek nem teljesen bizonyosak és kétségbevonhatatlanok, éppannyira meg kell vonnom a helyeslést, mint azoktól, amelyek nyilvánvalóan hamisak, ezért valamennyinek az elutasításához elegendő lesz, ha mindegyiknél találok valamely okot a kételkedésre. (25 [Budapest: Atlantisz, 1994.]) 2. Mutasd meg, hogy van valami, amiben nem lehet kételkedni. (II. elmélkedés) Én létezem. (Cogito) 3. Bizonyítsd be ennek alapján, hogy sok más dologban szintén nem lehet kételkedni. Isten létezik. Isten nem csap be, ezért más dolgokat is tudok. (III. elmélkedés) Az anyagi testek is léteznek. (VI. elmélkedés) Descartes antiszkeptikus stratégiája

11 …mindaz, amit egészen mostanáig teljességgel igaznak fogadtam el, vagy az érzékektől, vagy az érzékek közvetítésével jutott el hozzám. Ezeket azonban olykor csaláson kaptam, márpedig a körültekintő okosság azt követeli, hogy sohase bízzunk meg teljesen azokban, akik akár csak egyszer is rászedtek bennünket korábban. (26) Az érzékekből vagy tanúbizonyságból származó hitek olykor tévesek. [Ami olykor téves, abban lehet kételkedni.] Az é/t hitekben lehet kételkedni. Amiben kételkedni lehet, az nem szabad elfogadni. - a stratégia alapja Az é/t hiteket nem szabad elfogadni. Ellenvetés: „talán van sok más ismeretünk, melyekhez semmi kétség nem férhet, még ha ugyanezen érzékekből merítettük is őket… a tűzhely mellett ülök, téli ruha van rajtam” Válasz: az őrültek meg azt hiszik, hogy bársonyt viselnek, hogy agyagfejük van, stb. „… magam is éppennyire esztelennek látszanék, ha mindebből bármit is felhasználnék példaként saját magamra vonatkozóan.” (27) A tévedésen alapuló érv

12 (1) Nem tudom, most nem álmodom-e. (2) Ha nem tudom, most nem álmodom-e, azt sem tudom, hogy most éppen a tűznél ülök-e. Nem tudom, hogy most éppen a tűznél ülök-e. Az érv nem érinti a matematikát. (Bek1) A sziréneket szatírokat stb. ábrázoló festményben csak a részek elrendezése a festő találmánya. A „legegyszerűbb és legáltalánosabb” dolgokat – a színeket – nem a festő találja ki. Ugyanígy: az álom az összetételekkel kapcsolatban csap be. A „legegyszerűbb és legáltalánosabb” (27) dolgokkal kapcsolatban nem. (Bek2) E legegyszerűbb és legáltalánosabb dolgok: „a testi természet általában, valamint a hozzá tartozó kiterjedés” (28), alak, mennyiség, nagyság, szám, hely, fennállás ideje. (Bek3) Az összetett dolgok tudományai (pl. fizika, asztronómia, orvostudomány) kétesek. A matematika azonban, „mely a legegyszerűbb és legáltalalánosabb dolgokkal foglalkozik, s ügyet sem vet arra, hogy léteznek- e ezek a valóságban vagy sem” kétségbevonhatatlan. „Hiszen akár ébren vagyok, akár alszom, kettő meg három az öt” (28). Az álom-argumentum

13 Isten mindenható. Lehetséges, hogy olyannak alkotott, hogy mindennel kapcsolatban tévedek (még a matematikával kapcsolatban is). Lehetséges, hogy mindennel kapcsolatban tévedek. Ellenvetések: 1. Isten jó, tehát nem tesz ilyet. (1. következtetés érvénytelen) 2. Isten nem létezik. (1. premissza hamis) Válasz 1.-re: ha Isten jóságának ellentmond, hogy olyannak alkotott, hogy tévedek, akkor egyáltalán nem tévedhetnék. (Ld. IV. elmélkedés) Válasz 2.-re: ha nem egy mindeható és jóságos Isten teremtménye vagyok, akkor annál több okom van azt hinni, hogy hajlok a tévedésre. Csaló Isten

14 A démon-argumentum és összefoglalás Fölteszem tehát, hogy nem Isten, aki a legjobb, aki az igazság forrása, hanem valamely gonosz szellem, amely igen nagy hatalommal rendelkezik, s ravasz is egyben, minden igyekezetével azon van, hogy megtévesszen engem.” (30) „Fölteszem tehát, hogy nem Isten, aki a legjobb, aki az igazság forrása, hanem valamely gonosz szellem, amely igen nagy hatalommal rendelkezik, s ravasz is egyben, minden igyekezetével azon van, hogy megtévesszen engem.” (30) A feladat: valami olyasmit találni, amivel kapcsolatban még ez a gonosz démon sem tud becsapni A feladat: valami olyasmit találni, amivel kapcsolatban még ez a gonosz démon sem tud becsapni. Érzékek és tanúbizonság ellen: tévedésen alapuló érv álom-argumentum Matematikai tudás ellen: csaló Isten gonosz démon

15 Gondolkodom, tehát vagyok (II. elmélkedés) Nem győztem-e magam-e magam ezáltal [ti. a korábbi szkeptikus érvek által] már arról is, hogy én magam sem létezem? Semmiképp! Bizonyos, hogy én voltam, ha egyszer meggyőztem magam valamiről. Igen ám, de ha van valamiféle rendkívül agyarfúrt csaló, aki állandóan megtéveszt engem, méghozzá szándékosan? Nos hát akkor aligha kétséges, hogy én is vagyok, ha egyszer megtéveszt engem.” (34) „Nem győztem-e magam-e magam ezáltal [ti. a korábbi szkeptikus érvek által] már arról is, hogy én magam sem létezem? Semmiképp! Bizonyos, hogy én voltam, ha egyszer meggyőztem magam valamiről. Igen ám, de ha van valamiféle rendkívül agyarfúrt csaló, aki állandóan megtéveszt engem, méghozzá szándékosan? Nos hát akkor aligha kétséges, hogy én is vagyok, ha egyszer megtéveszt engem.” (34) De mi vagyok én, minek a létezését bizonyítottam? Abban, amit gondolok, tévedhetek – pl. abban, hogy René Descartes-nak hívnak, hogy van kezem és lábam. Amiben nem tévedhetek, pusztán az, hogy gondolkodom. Az én, amelynek létezését bizonyítottam, valami, ami gondolkodik. Descartes azt is gondolja, hogy én gondolkodó dolog (res cogitans) vagyok, és semmi más. Az én szellemi szubsztancia, melynek lényege a gondolkodás, és amely különbözik a testtől. Ezt azonban itt, a II. elmélkedésben, még nem fogalmazza meg, és nem támasztja alá.

16 Az elmét bizonyosabban ismerem meg a testnél A nyilvánvaló érv: a testek létezésében kételkedhetem, elmém létezésben nem. A viasz érv (1) Tudom, hogy ez ugyanaz a viasz. (2) Ezt nem érzékeim útján tudom, mert a viasz érzéki tulajdonságai – beleértve geometriai tulajdonságait is – megváltoznak, ha közelebb viszem a tűzhöz. (3) Tehát e tudás elmém ítélőerejéből származik. (4) Ha tudom, hogy ez ugyanez a viasz, azt is tudom, hogy van elmém. (5) Tehát annak tudása, hogy ez ugyanaz a viasz, meggyőz arról, hogy gondolkodó lény vagyok. „Tévútra vezet a megszokott beszédmód. Azt mondjuk ugyanis, hogy a viaszt látjuk, ha jelen van, nem pedig azt, hogy a szín és az alak alapján úgy ítélünk, hogy jelen van. … Vagyis azt, amiről úgy vélem, a szememmel látom, mégiscsak egyedül az elmémben lévő ítélőképesség alapján ismerem” (41) Háttér: test és lélek megkülönböztetése

17 Az igazság szabálya (III. elmélkedés) „Bizonyos vagyok abban, hogy gondolkodó dolog vagyok. S vajon ezáltal már azt is tudom, mi szükséges ahhoz, hogy valamely dologban bizonyos legyek? Ebben az első ismeretben nyilvánvalóan nincs semmi más, mint annak, amit állítok, világos és elkülönített megragadása. Ez azonban bizonyára nem volna elégséges ahhoz, hogy dolog igazságát illetően bizonyossá tegyen engem, ha valaha is megtörténhetnék, hogy valami, amit ilyen világosan és elkülönítetten megragadok, hamis legyen. Ennélfogva már látom is, hogy általános szabályként fölállíthatom azt a tételt, mely szerint igaz mindaz, amit egészen világosan és elkülönítettem megragadok” (45-6) Valóban fölállíthatja?

18 Belátás és idea Én elgondolom a háromszöget. aktustartalom belátás (=észlelés, megragadás) = 1. aktus 2. aktus és tartalom idea = 1. tartalom 2. aktus és tartalom

19 Világos és elkülönített ideák Világos: „olyképp van jelen és olyképp nyilvánvaló a figyelmes elmének, mint amikor azt mondjuk, világosan látjuk a tárgyakat, melyek jelenvalóként elég erőteljesen hatnak, és a szemünk állása is megfelelő a nézésükhöz” (A filozófia alapelveiI, §45) Világos: „olyképp van jelen és olyképp nyilvánvaló a figyelmes elmének, mint amikor azt mondjuk, világosan látjuk a tárgyakat, melyek jelenvalóként elég erőteljesen hatnak, és a szemünk állása is megfelelő a nézésükhöz” (A filozófia alapelvei I, §45) Elkülönített: „mely annyira körülhatárolt, és az összes többitől különálló, hogy csakis azt foglalja magában, ami nyilvánvalóan jelenik meg annak az embernek, aki kellő módon szemügyre veszi őt” (A filozófia alapelvei I, §46) Fantomfájás – a fájdalom ideája világos, de nem elkülönített, ti. összekeveredik a végtag ideájával.

20 Kitérő: a testekre vonatkozó ideák „Ami a testi dolgok ideáit illeti … közülük csak igen keveset észlelek világosan és elkülönítetten. Ilyen a nagyság, vagyis a hosszúság, a szélesség és a mélység értelemben vett kiterjedés, az alak, amely ama kiterjedés lehatárolása révén áll elő, a helyzet, amely a különböző alakzatokat egymásra vonatkoztatva jellemzi, valamint a mozgás, vagyis a helyzet megváltozása; ezekhez még hozzátehetjük a szubsztanciát, a tartamot és a számot. A fennmaradókat azonban, mint a fényt és a színeket, a hangokat, a szagokat, az ízeket, a meleget és a hideget, s a többi érzéki minőséget csak igen zavarosan és homályosan gondolom” (54) Háttér: mechanizmus

21 Az ideák fajtái „egyesek velünk születettek [innáta], mások külső eredetűek, ismét mások saját tevékenységem eredményei [fiktív]” „Ösztönös hajlandóságból vezettetve” (49) azt gondolnánk, hogy a külső eredetű ideák tanúsítják a nekik megfelelő dolgok létezését. De ezt nem fogadhatjuk el. (1) Talán valamilyen rejtett képességem állítja elő őket. (2) Ha kívülről kapom is őket, akkor sincs rá garancia, hogy hasonlítanak okaikra.

22 Az első istenérv I. Nagyon tömören Rendelkezem Isten, egy végtelenül tökéletes lény ideájával. Egy ilyen idea csak egy olyan lénytől származhat, aki ugyanolyan tökéletes. Isten létezik. Formális létezés: valódi létezés Objektív létezés: idea tartalmaként létezés. Realitás = tökéletesség (valójában nem, de vegyük annak) Formálisan létező és pusztán objektíven létező dolgok összehasonlíthatók realitás tekintetében. Formális realitás = tényleges tökéletesség Objektív realitás = valamely idea tárgyának tökéletessége.

23 Az első istenérv II. Van ideám Istenről, akinek ideája több objektív realitással rendelkezik, mint bármely véges dolog ideája. Egy idea okának legalább akkora formális realitással kell rendelkeznie, mint amekkora az idea objektív realitása. Istenről való ideám okának legalább akkora formális realitással kell rendelkeznie, mint amekkora az ideájának objektív realitása. Isten ideája nem származhat semmilyen véges dologtól. Isten ideája csak Istentől származhat. Isten létezik. Ellenvetések 1. A végtelen ideája megalkotható a véges ideája alapján. 2. Honnan veszi Descartes az oksági elvet?

24 Isten teremtett Ez rögtön következik abból, hogy Isten ideája velünk születik. Olyasvalaki hozott létre, aki rögtön belém helyezte ezt az ideát. Ez pedig, az iménti érv szerint, nem lehet más, mint Isten. A szüleim nem helyezhették belém – végesek. Több részleges ok összjátéka sem – ti. Isten ideája egyszerű. Magam sem teremthettem magam – ti. ha megadhatnék magamnak egy ekkora tökéletességgel rendelkező ideáit, minden tökéletességet megadtam volna magamnak. Örökké fogva sem létezhetek – s létezésben való megtartáshoz ugyanolyan erő szükséges, mint a létrehozáshoz, márpedig olyan erőm nincs, amivel fenntarthatnám magam..

25 Isteni garancia „... nyilvánvaló, hogy Isten nem lehet csaló, hiszen a természetes világosság által belátható, hogy minden csalárdság és megtévesztés valamiféle hiányosságot feltételez.” (65) Ennélfogva: amit világosan és elkülönítetten belátok, igaz. Megvan a recept tudásunk újraépítésére.

26 A karteziánus körforgás Antoine Arnauld ellenvetése: „…hogyan kerülhető el a körforgás, amikor azt mondja: csak azért nyilvánvaló számunkra, hogy mindaz, amit világosan és elkülönítetten megragadunk, igaz, mert Isten létezik. Ámde Isten létezése csakis azáltal nyilvánvaló számunkra, hogy azt világosan és elkülönítetten megragadjuk. Ebből pedig az következik, hogy mielőtt nyilvánvalóvá válik számunkra isten létezése, már nyilvánvalónak kell lennie, hogy igaz mindaz, amit világosan és elkülönítetten megragadunk.” (160)

27 A tévedés (IV. elmélkedés) Teodicea: Isten, aki mindentudó, mindenható, és végtelenül jó, hogyan tűrheti el a rosszat? Ágoston válasza: a világ jobb, ha vannak benne szabad akarattal rendelkező lények. A világban lévő rossz nem Isten műve, hanem ezeké a lényeké. Descartes ismeretelméleti teodiceája: ha Isten nem csaló, és rendelkezésünkre bocsátotta igazság és hamisság megkülönböztetésének mércéjét, akkor hogyan lehetséges mégis tévedés? Descartes válasza: az értelem működésében nincs hiba. Az ítélet alkotása azonban akarati aktus. Akaratunk szabad, és nincsenek korlátai. Ezért képesek vagyunk akkor is ítéletet alkotni, amikor nem rendelkezünk világos és elkülönített belátással. Aggály: biztos, hogy az ítélet akarati aktus? Akaratomon múlik, hogy elhiszek valamit?

28 Az anyagi dolgok lényegéről (V. elmélkedés) lényeg # létezés: ténylegesen nem létező dolgoknak is lehet lényege Descartes (expliciten ki nem mondott) tézise: az anyagi dolgok lényege a kiterjedés 5 méter hosszú  van hosszúsága  van kiterjedése az 5 méteres hosszúság és a hosszúság a kiterjedés moduszai (módozatai) A testi dolgok azon tulajdonságai, melyeket világosan és elkülönítetten megragadok (hosszúság, szélesség, mélység, szám, helyzet, mozgás, tartam), mind a kiterjedés aspektusai. [Igaz = amit világosan és elkülönítetten belátok.] [Azok a tulajdonságok, melyekkel a testi dolgok valóban rendelkeznek, mind a kiterjedés aspektusai.] vákuum? tömeg?

29 Kitérő: a szubsztancia szűk értelemben: ami önmagában képes létezni – Isten tág értelemben: a tulajdonságokat hordozó alany – Isten, lelkek, anyag (test) mint olyan Az egyes anyagi testek, mint amilyen az asztal, nem szubsztanciák. Az asztalnak vannak ugyan tulajdonságai (szögletes, nehéz), de az asztal maga is egy összetett tulajdonság (modusz), melyet valami hordoz. A végső hordozó az anyag, melynek lényege a kiterjedés. Ahogy az anyag lényege a kiterjedés, a léleké a gondolkodás.

30 A kiterjedés ideái innáták I. „…miközben ezeket első alkalommal feltárom, úgy tűnik nekem, mintha nem is valami újat sajátítanák el, hanem inkább csak visszaemlékeznék olyan dolgokra, amelyeket már korábban is tudtam, vagy első alkalommal figyelnék oda bizonyos ismeretekre, amelyek valamiképp már korábban is bennem voltak, csak éppen elmém tekintetét korábban nem fordítottam feléjük.” (80) Nem fiktívek, mert: „…noha bizonyos értelemben önkényesen gondolom el őket, mégsem az én koholmányaim, hanem éppenséggel megvan a maguk igazi és változatlan természete. Amikor például elképzelek egy háromszöget, még ha efféle alakzat az én gondolkodásomon kívül talán sehol a világon nem léteznék, és nem is létezett volna soha, e háromszög akkor is, kétségkívül rendelkezik bizonyos meghatározott természettel, vagyis lényeggel, vagyis formával, ami változhatatlan és örök, amit nem én találtam ki, s ami nem függ az én elmémtől. Ez pedig már abból is nyilvánvaló, hogy lehetséges különféle tulajdonságokat bizonyítani e háromszögről, mint például, hogy három szögének összege egyenlő, két derékszögével, hogy legnagyobb szöge a legnagyobb oldallal szemközt helyezkedik el, s más efféléket, amiket – akár akarom, akár nem – most világosan felismerek, még ha korábban, amikor elképzeltem egy háromszöget, egyáltalán nem gondolkodtam is róluk. E tulajdonságokat ennélfogva nem is én találtam ki.” (80-81)

31 A kiterjedés ideái innáták II. Nem kívülről kapottak, mert: „Az sem változtatna semmit a dolgon, ha netán azt mondanám, hogy a háromszögnek azt az ideáját érzékszerveim közvetítésével kaptam, mivel ugyanis időközben láttam néhány háromszögletű testet. Ez sem változtatna semmit, hiszen ki tudok találni számtalan más alakzatot, amelyek minden gyanú felett állnak a tekintetben, hogy valaha is az érzékszervek közvetítésével kaphattam volna őket, amelyekről azonban mégis – hasonlóan a háromszöghöz – képes vagyok különböző tulajdonságokat bizonyítani.” (81) Ha nem fiktív, és nem kívülről kapott, akkor innáta. A testekre vonatkozó tudásunk – a matematika és a matematikai fizika – velünk született ideáinkkal kapcsolatos világos és elkülönített belátásainkból származik. A matematika és a matematikai fizika független a tapasztalattól, a priori. Ezért nevezik Descartes-ot racionalistának.

32 Az ontológiai istenérv Ha V & E belátom, hogy a dolog ideájához hozzátartozik valamilyen tulajdonság, akkor a dolog valóban rendelkezik azzal a tulajdonsággal. V & E belátom, hogy Isten ideájához hozzátartozik a létezés. Isten létezik. 1. ellenvetés: a lényegből nem következtethetünk a létezésre. Válasz: ebben az esetben igen. A tökéletes lény lényegéhez hozzátartozik a tökéletesség, hiszen ennek híján nem lenne tökéletes. Kant ellenvetése: a létezés nem tulajdonság. 2. ellenvetés: attól, hogy Istent nem tudom másként elgondolni, még nem kell léteznie. Amit én gondolok, nem teszi szükségszerűvé, hogy a dolog úgy is legyen. Válasz: nem az teszi Isten létezését szükségszerűvé, hogy én nem tudom másként elgondolni. Ellenkezőleg: Isten létezésének szükségszerűsége az, ami miatt nem tudom másként elgondolni, csak létezőként. Gaunilo ellenvetése (Anzelm ellen): ugyanilyen alapon léteznie kell a tökéletesebb szigetnek is.

33 Saját testem létezik (VI. elmélkedés) Van képzelőerőm. Nemcsak V & E értelmi belátásokra vagyok képes, hanem vannak zavaros érzéki jellegű ideáim is. (Nem mindenről! Az ezerszöget értelmileg meg tudom ragadni, de elképzelni nem tudom.) A képzelőerő nem lényegi tulajdonságom. Lényeg: ami nélkül a dolog nem létezhet. Gondolkodás nélkül nem létezhetek, hiszen az én, amelynek létezését a cogitóval beláttam, gondolkodó dolog. (Maga a cogito gondolati aktus. A cogitóhoz nem kellenek képzetek.) V & Eel tudom gondolni, hogy nem rendelkezem képzetekkel. Amit V & Eel tudok gondolni, az lehetséges. Ha pedig létezhetek képzelőerő nélkül, akkor a képzelőerő nem lényegi tulajdonságom. Lényeg: ami nélkül a dolog nem létezhet. Gondolkodás nélkül nem létezhetek, hiszen az én, amelynek létezését a cogitóval beláttam, gondolkodó dolog. (Maga a cogito gondolati aktus. A cogitóhoz nem kellenek képzetek.) V & E el tudom gondolni, hogy nem rendelkezem képzetekkel. Amit V & E el tudok gondolni, az lehetséges. Ha pedig létezhetek képzelőerő nélkül, akkor a képzelőerő nem lényegi tulajdonságom. Rajtam kívül kell lennie valaminek, ami megmagyarázza, miért rendelkezem képzetekkel. Ha lenne testem, az megmagyarázná ezt. Ergo: van testem. Ez csupán valószínűségi érv, nem V & Ebelátás. Ez csupán valószínűségi érv, nem V & E belátás.

34 Test és lélek reális különbsége Amit eddig tudunk: A test lényege a kiterjedés, a léleké a gondolkodás. Az értelem, amely V & E belátásokat nyújt az elméhez tartozik, míg a zavaros ideákat nyújtó képzelőerő valószínűleg rá van utalva a testre. A tézis Test és lélek reálisan különbözik = test és lélek különböző szubsztanciák. Vagyis: a testi tulajdonságok (súly, hajszín, betegség, Miskolcon levés, hangok produkálása) másvalamihez tartoznak, mint a mentális tulajdonságok (éles elméjűség, makacsság, Descartes-ra gondolás, enni akarás). Vagyis: a testeknek nincsenek mentális, a lelkeknek nincsenek testi tulajdonságai.

35 Érvek a dualizmus mellett A test osztható. Az elme oszthatatlan. A test nem azonos az elmével. Valóban egyszerű az elme? Nem különböző képességek nyalábja? Amit V & E elgondolok, Isten megalkothatta olyannak, amilyennek elgondolom. Saját magam V & E el tudom gondolni test nélkül. Isten megalkothat test nélkül. Ha valami létezhet valami más nélkül, akkor nem azonos vele. Én különbözöm a testemtől. Modern változatok: Saul Kripke, David Chalmers Vajon lehetséges-e, amit V & E el tudok gondolni?

36 Érv az anyagi dolgok létezése mellett Képes vagyok bizonyos ideákat [a „kívülről kapott” érzéki ideákat] passzívan befogadni. E képesség nem bennem, mint gondolkodó szubsztanciában van – mert nem feltételez értelmi belátást. Az ideák eredetére vonatkozó oksági elv szerint, ezek okainak legalább akkora formális realitással kell rendelkezniük, mint amekkora az ideák objektív realitása. Ezért, ezeket az ideákat vagy (1) Isten helyezi belém közvetlenül, vagy (2) kiterjedt dolgok keltik bennem. (1) lehetetlen: ha Isten maga helyezné belém őket, akkor becsapna. [Nem Isten volna, hanem gonosz démon.] Marad (2): testek okozzák őket. Tehát: léteznek testek.

37 Test és lélek kapcsolata „…nem pusztán olyképpen vagyok jelen a testemben, mint hajós a hajójában, hanem egészen szorosan összekapcsolódtam, sőt már-már össze is keveredtem vele, olyannyira, hogy valamiféle egységet alkotunk.” (99) Descartes magyarázata az összekapcsolódásról: oksági kölcsönhatás a tobozmirigyben. Gond: ha test és lélek teljesen különbözik, ha nincsenek közös tulajdonságaik, hogyan lehetséges oksági kölcsönhatás? – Descartes követőinek nagy problémája (okkazionalisták, Spinoza, Leibniz)

38 Az érzéki ideák szerepe Az érzéki ideák nem világosak és elkülönítettek, ezért nem nyújtanak tudást. Mégis természetes hajlamom van arra, hogy ezekből következtetéseket vonjak le. Akkor Isten tévedésre való hajlamot plántált belém? „Ezen kívül a természet még arra is tanít, hogy a saját testemen kívül léteznek még különböző más testek is, amelyek közül néhányra törekednem kell, míg másokat jobb elkerülnöm. S bizonyos is, hogy abból, hogy nagyon eltérő színeket, hangokat, illatokat, ízeket valamint meleget, keménységet és más efféléket érzékelek, helyesen következtetek arra, hogy vannak a testekben bizonyos különbségek, melyekből kiindulva eljut hozzám ez a sok különböző érzéki észlelet, s amazok megfelelnek ezeknek, még ha esetleg nem is hasonlítanak hozzájuk. Abból pedig, hogy ezen észleletek közül egyesek kedvezően, mások kedvezőtlenül érintenek, teljességgel bizonyos, hogy testemet, vagy inkább teljes énemet, amennyiben testből és elméből tevődöm össze, a körülöttem lévő testek különböző módon, hol kedvezően, hol kedvezőtlenül befolyásolhatják. ” (99-100) Az érzéki ideák nem tudást nyújtanak, hanem a test-lélek összetétel fennmaradásához szükséges („morálisan bizonyos”) ismereteket. A valódi („metafizikailag bizonyos”) tudás az értelem világos és elkülönített belátásaiból származik. Isten kétféle képességet adott nekem, két különböző célra

39 Válasz a szkeptikus érvekre A csaló Istent és a gonosz démont az istenérvek kilövik. Tévedésen (érzékcsalódásokon) alapuló érv fantomfájás: tobozmirigy __A__ __B__ __C__ __D__ láb az érzékcsalódás: a gép meghibásodása Álom-argumentum Az álom megkülönböztethető az ébrenléttől. Azok az ideák, melyekkel álmomban találkozom, nem „illeszthetők törésmentesen” az éber állapotban jelentkező ideákkal.

40 Thomas Hobbes ( ) Az angol polgárháború kérdései: Meddig terjed a király hatalma? Meddig terjednek a király jogosítványai az egyházakkal szemben? 1640 Franciaországba menekül 1649 I. Károly lefejezése 1651Leviatán megjelenése 1652 visszatér Angliába 1660Stuart restauráció: II. Károly 1666törvényjavaslat, mely lehetővé tenné Hobbes bíróság elé állítását

41 A szerződéselmélet A szerződéselmélet a politikai filozófia két legfontosabb kérdését kívánja megválaszolni: 1. Mi a legitim politikai hatalom forrása? 2. Mire terjed ki a legitim politikai hatalom? Válasz 1-re: a politikai hatalom szerződésből származik, s azért tartozunk engedelmeskedni neki, mert a szerződést be kell tartani. 2. megválaszolásához azt kell megfontolnunk, hogy a természeti állapotban – amikor nem létezik politikai hatalom – miféle szerződésben mennénk bele.

42 Jó, hatalom, megbecsülés Jó: amire (a dolog megfontolása után) vágyunk. „Az emberi hatalom általánosságban véve azokat az eszközöket jelenti, amelyek valakinek egy adott pillanatban valamely jövőbeli, jónak tetsző dolog megszerzésére rendelkezésére állnak.” (135) „Az embernek – csakúgy, mint minden másnak – értékét az árával mérjük. Vagyis értéket az határozza meg, hogy hatalma használatáért mennyit fizetnénk…” (136) „Embertársaink értékelésének külső megnyilvánulását a mindennapi életben megbecsülésnek vagy lebecsülésnek nevezzük” (137) „Megbecsülésre méltó minden vagyon, cselekedet, vagy tulajdonság, amely a hatalom bizonyítéka és jele.” (139) „A megbecsülés szempontjából annak nincs semmi jelentősége, hogy egy cselekedet (feltéve, hogy nagy és nehéz, következésképpen a nagy hatalom jele) igazságos vagy igazságtalan…” (141)

43 Egoizmus és erkölcs Pszichológiai egoizmus? Pszichológiai egoizmus: az emberi cselekedeteket kizárólag önös érdekek motiválják. Hobbes nem megy ilyen messze. Van-e erkölcs? A „jó” (=amire vágyunk) nem erkölcsi kategória. De Hobbes nem tagadja, hogy létezik erkölcs, csak stratégiai okokból hagyja figyelmen kívül. Úgy gondolja, hogy a természeti állapotot az emberi motivációk alapján érthetjük meg, nem pedig az erkölcsi szabályok alapján. (És a természeti állapot megértése alapján érthetjük meg, hogy miért hozzuk létre a politikai hatalmat, s az mire terjed ki.)

44 Az első előfeltevés: boldogság és hatalomvágy „… az életben a boldogság nem az elégedett lelki nyugalmat jelenti. Mert olyan finis ultimus (végső cél) vagy summum bonum (legnagyobb jó), amit a régi erkölcsfilozófusok könyveikben emlegetnek, nem létezik. …A boldogság a vágy állandó előrehaladása az egyik tárgytól a másikig, ahol azonban az előbbi elérése csupán a másik eléréséhez vezető út. Ennek pedig az az oka, hogy az emberi tárgyak vágya nem az egyszeri és pillanatnyi élvezet, hanem a jövőbeli vágyakhoz vezető út biztosítása. … Ezért az emberiség általános törekvésének elsősorban az újabb és újabb hatalom iránti örökös és szüntelen vágyat tartom, amelynek csak a halál vet véget. És ennek oka nem mindig abban rejlik, hogy a ember az elért élvezetnél nagyobb élvezetet remél, vagy hogy a szerényebb hatalommal nem éri be, hanem abban, hogy a jóléthez szükséges pillanatnyi hatalmát és eszközeit továbbiak megszerzése nélkül nem tudja biztosítani.” ( )

45 A második előfeltevés: egyenlőség Az emberek képességeiket tekintve nagyjából egyenlőek. Testileg: a leggyengébb ember is megölheti a legerősebbet Szellemileg: tegyük félre a tudományos gondolkodásra való képességet; a hétköznapi okosság a tapasztalatból származik, s mindenki ugyanannyira hozzáférhet. „A képességeknek ebből az egyenlőségéből ered a céljaink elérésére irányuló remény egyenlősége” (167)

46 A természeti állapot: háború Ugyanazokra a dolgokra vágyunk – ha másért nem is, hatalomvágyunk miatt. Ezekre a dolgokra ugyanolyan jogot formálunk. Egymás ellenségei leszünk. A viszály három oka: versengés, bizalmatlanság, dicsvágy. Versengés: harc a szűkös forrásokért. Dicsvágy: a hatalomvágy motiválja.

47 A legfőbb ok: a bizalmatlanság „... ha valaki egy alkalmas darab földet beültet, bevet, beépít, vagy éppen birtokában tart, s egy támadónak csak egyetlen ember erejétől kell félnie, akkor valószínűnek látszik, hogy az emberek egyesült erővel elűzik őt földjéről, és megfosztják nemcsak munkájának gyümölcsétől, hanem életétől vagy szabadságától is. A támadót azonban ugyanez a veszély fenyegeti mások részéről. És ennek a kölcsönös bizalmatlanságnak a következménye, hogy mindenki számára önnön biztonságának legésszerűbb záloga a megelőzés, vagyis az a a törekvés, hogy erővel vagy csellel mindenkit leigázzon, akit csak tud, míg aztán már nem lát maga körül olyan hatalmat, amely fenyegethetné. És ezáltal nem is lépi túl azt a határt, amelyet az önfenntartás megkövetel, és ezért ez általában megengedett dolog.” (167)

48 A fogoly dilemmája Ha te beszélsz, a társad nem, téged elengedünk, a társad 10 évet kap. Ha a társad beszél, te nem, te kapsz 10 évet, és a társad elengedjük. Ha mindketten beszéltek, mindketten 5 évet kaptok. Ha egyikőtök sem beszél, mindketten 1 évet kaptok. 1: kooperál1: nem kooperál 2: kooperál 1,1 0,10 2: nem kooperál 10,0 5,5

49 A természeti állapot A hadiállapot nem jelenti, hogy állandóan harci cselekmények zajlanak. Elég hozzá, hogy ismeretesek a háborús szándékok, s ezért akármikor számítani lehet tényleges összetűzésekre. „Ilyen körülmények közt nincs helye szorgalomnak, mert a gyümölcse bizonytalan, ezért nincs se földművelés, se tengeren túlról behozott áru, se kényelmes épület, nincsenek nagy erőt igénylő tárgyak ide-oda szállításához szükséges eszközök, semmiféle ismeretszerzés a Föld ábrázatára vonatkozóan, se időszámítás, se művészetek, se irodalom, se társadalmi érintkezés, s ami a legrosszabb: örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és rövid.” (168-9) Valóban ez lenne közhatalom nélkül a helyzet? fegyveresen utazunk, zárjuk az ajtókat, a szekrényeket a kormányzat nélkül érő vademberek Amerikában a királyok és szuverén hatalmasságok állandóan háborúznak

50 Természetjog és a természeti törvények „A természetjog … mindenki számára azt a szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját akarata szerint lényének, vagyis életének megoltalmazására használhatja, s következésképpen mindent megtehet, amit a cél érdekében saját megítélése és értelme szerint szükségesnek tart” (171) „A természeti törvény, lex naturalis, az értelem által felismert olyan előírás vagy szabály, amely megtiltja nekünk, hogy olyasmit tegyünk, ami életünket kiolthatja, vagy ami a megoltalmazására szolgáló eszközöktől megfoszt minket, továbbá, hogy elmulasszunk valamit, amivel véleményünk szerint életünket legbiztonságosabban megoltalmazhatnánk.” (171) általános szabály racionálisan felismerhető előírja azt a viselkedést, mely legjobban szolgálja fennmaradásunkat

51 Az első három természeti törvény I „mindenki békére törekedjék, ameddig csak annak elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé reménye, a háború minden eszközét és előnyét igénybe veheti és felhasználhatja” (172) A természeti állapotban jogos a megelőző csapás: „ilyen körülmények között mindenkinek mindenre joga van, még mások testére is” (172) II „mindenki önkéntesen mondjon le minden jogáról feltéve, hogy a többiek is így tesznek, ha ezt a béke és az önvédelem érdekében szükségesnek tartja, s másokkal szemben elégedjen meg annyi szabadsággal, mint amennyit ő másoknak saját magával szemben megenged” (172) Szerződés: jogok kölcsönös átruházása Megállapodás: olyan szerződés, ahol az egyik vagy mindkét fél később teljesít. III „a megkötött megállapodásokat teljesíteni kell” (183)

52 Miért kell közhatalom? Miért nem állapodunk meg egyszerűen egymással? Miért kell létrehoznunk a politikai hatalmat? „Az olyan megállapodás, ahol a a felek egyike sem teljesít azonnal, s amely ily módon a kölcsönös bizalmon alapul, a puszta természetes állapotban (vagyis a mindenkinek mindenki elleni háborúskodásában) bármely indokolt gyanú felmerülése esetén hatálytalanná válik. … aki elsőnek teljesít, csak ellenségének dobja oda magát prédául – ellentétben azzal az elidegeníthetetlen jogával, hogy életét és létszükségleteit megvédhesse” (177) Politikai hatalomra azért van szükség, mert ennek van joga és ereje, hogy szükség esetén kikényszerítse a megállapodások betartását.

53 Az állam, mint az igazságosság forrása Hatályos megállapodás nélkül nincs jogátruházás, ezért mindenkinek mindenre joga van. Kényszerítő erő nélkül nincs hatályos megállapodás – „a megállapodások kard nélkül puszta szavak” (205) Állam/ politikai hatalom/ kormányzat nélkül nincs kényszerítő erő. Ez igaz minden III-hoz hasonló természeti törvényre. „… a természeti törvények, vagyis az igazságosság, méltányosság, szerénység, megbocsátás, egyszóval az a törvény, hogy ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem kívánsz, önmagukban –azaz ha megtartásukra semmilyen hatalomtól való félelem nem kényszeríti az embereket – ellenkeznek természetes érzelmeinkkel, melyek részrehajlásra, büszkeségre, bosszúra és más hasonlókra késztetnek minket.” (205)

54 Az állam létrehozása Az államot létrehozó szerződés: mindenki szerződik mindenkivel lemond minden jogáról egy személy vagy egy gyülekezet javára azt megbízottjának tekinti, és mindent amit az a közbéke és a biztonság érdekében cselekszik, a saját cselekedetének ismer el. Az így létrejövő nem természetes személy az állam. A személy megtestesítője az uralkodó (a szuverén), a többiek az alattvalók.

55 Az uralkodó jogállása Az államot létrehozó megállapodás visszavonhatatlan. Mert csak a permanens lemondás biztosíthatja a békét. Mert a szerződés visszavonásával megfosztanánk az uralkodót tulajdonától. Mert Istennel kötött szerződésre hivatkozni hazugság. 2. Az uralkodó nem követhet el szerződésszegést. Mert nem szerződő fél. Tudniillik: Az alattvalók összességével nem szerződhet, mert azok csak nem alkotnak egyetlen személyt. Külön-külön nem szerződhet velük, mert ha az alattvaló azt állítaná, hogy az uralkodó szerződést szegett, nem lenne olyan hatalom, amely ezt a vitát eldöntené, s így visszahullanánk a természetes állapotba.

56 Az uralkodó jogállása Az uralkodó cselekedeteit annak is el kell ismernie sajátjának, aki nem szavazott rá. Mert ha részt vett az uralkodót beiktató szavazáson, elfogadta, hogy tartania fogja magát a többség döntéséhez. Mert ha nem csatlakozik, megmarad a természeti állapotban, és bárki büntetlenül megölheti. 4. Az uralkodó nem követhet el jogtalanságot alattvalóival szemben. Mert az uralkodó cselekedeteit mindenkinek a sajátjának kell elismernie. Így aki az uralkodót jogtalansággal vádolja, magát vádolja. 5. Az uralkodót sem kivégezni, sem megbüntetni nem lehet. Mert az uralkodó tettei a mi tetteink. Ezért a saját tetteinkért egy másik személyt büntetnék.

57 A felségjogok A véleménynyilvánítás korlátozása A tulajdon szabályozása Igazságszolgáltatás Békekötés és hadüzenet Tanácsadók és hivatalnokok kiválasztása Alattvalók jutalmazása és büntetése E jogok megoszthatatlanok és elválaszthatatlanok. „Ha Anglia legnagyobb részében nem terjedt volna el előzetesen az a nézet, hogy e jogokat megosztották a király, a nemesség és az alsóház között, a nép sose lett volna megosztott, és sose hullt volna ebbe a polgárháborúba.” (217)

58 Az önkényuralom veszélye „Itt azonban valaki azzal az ellenvetéssel hozakodhatna elő, hogy eszerint az alattvalók helyzete igen nyomorúságos, hiszen ki vannak szolgáltatva az ily korlátlan hatalommal rendelkező személy vagy személyek gerjedelmeinek és más féktelen szenvedélyeinek. …e vádaskodók nem gondolnak arra, hogy az emberi körülményekben mindig akad egy s más kellemetlenség, s hogy a legrosszabb, ami bármely kormányformában a népet általában érheti, alig nyom valamit a latban, ha azzal a nyomorúsággal hasonlítjuk össze, amely a polgárháborúnak vagy az oly uratlan emberek féktelenségének velejárója, akik felett nem áll se törvény, se kényszerítő erő, amely a fosztogatástól és bosszútól visszatartaná őket.” (218)

59 Az alattvalók szabadsága (21. fejezet) Mindent megtehetnek, amit az uralkodó törvényekben nem szabályoz. Az uralkodó legitim hatalmának határait a szerződés célja szabja meg. Mivel a szerződést az emberek önmaguk védelmére kötik, minden olyan rendelkezés, amely ellentmond az önvédelemnek, semmis. Más szóval: mindenki megőrzi az önvédelem jogát. 1. Ezért nem kötelezhetők arra, hogy: megöljék vagy megsebesítsék magukat lemondjanak az élelemről, gyógyszerről, stb. önmaguk ellen valljanak, ha nincs garantálva, hogy bocsánatot nyernek hadba vonuljanak, ha tudnak maguk helyett mást küldeni 2. „Az alattvalóknak az uralkodóval szembeni kötelezettsége csak addig áll fenn, és nem tovább, ameddig az uralkodó a maga hatalmával alattvalóit megvédeni képes.” (249)

60 Hogyan kell(ene) az uralkodónak kormányozni? Jogállamiság Nyilvánosan kihirdetett törvények kellenek. Visszamenőleges hatályú törvény nem lehet. A törvényeknek összhangban kell lenniük a természeti törvényekkel (méltányosság, szerénység). Törvény előtti egyenlőség. Csak az legyen törvények útján szabályozva, aminek szabályozása okvetlenül szükséges. De attól, hogy az uralkodó nem kormányoz, hatalma még legitim.


Letölteni ppt "Amit tudni kell   Tanácsos a szövegeket az előadásra elolvasni.   A diák fent vannak a honlapon - www.uni-miskolc.hu/~filtort. Az ugyanott szereplő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések