Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kant A tér és idő filozófiája. Néhány alapfogalom •Érzékelőképesség- receptivitás- ez a képesség nyújt nekünk szemléleteket •Szemlélet- csak akkor keletkezik,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kant A tér és idő filozófiája. Néhány alapfogalom •Érzékelőképesség- receptivitás- ez a képesség nyújt nekünk szemléleteket •Szemlélet- csak akkor keletkezik,"— Előadás másolata:

1 Kant A tér és idő filozófiája

2

3 Néhány alapfogalom •Érzékelőképesség- receptivitás- ez a képesség nyújt nekünk szemléleteket •Szemlélet- csak akkor keletkezik, ha egy tárgy adva van számunkra •Végső soron minden gondolkodásunknak közvetlenül vagy közvetve (ld.sematizmus) a szemléletre kell vonatkoznia •A szemlélet olyan képzet, ami minden gondolkodás(fogalmak alá rendelés) előtt adva lehet

4 a jelenség •Anyaga: az érzet – a posteriori •Formája: ami által a jelenségben meghatározott sokféleséget meghatározott viszonyokban elrendezve szemlélhetjük- a priori (vagyis tiszta, tehát tapasztalástól független)

5 Az érzékelés tiszta formája: A tiszta szemlélet

6 Ezek pedig: •A tér •Az idő

7 Miért is? •Minden jelenség lehetőségének eredendő feltételei •A priori •Szintetikus •Szükségszerűséggel elgondolt

8 A térről  A külső érzék az amivel képzetet alkothatunk a tárgyakról, mint amelyek rajtunk kívül vannak  Ha térnek a képzete a posteriori volna, akkor nem volna minden róla alkotott ítélet szükségszerű  Pedig az : ez a geometria tudománya  Ami a priori szintetikus ítéletekből áll

9 Ez a lényege a kopernikuszi fordulatnak :  A tér( a receptivitás állandó formája) szükségszerű feltétele mindama viszonyoknak, amelyekben a tárgyakat mint rajtunk kívüllévőt szemléljük

10 Izgi (kis kitérő)  „Képtelenek vagyunk megítélni, hogy más gondolkodó lények szemlélete ugyanazon feltételekhez kötődik-e, mint amelyek a mi szemléletünknek határt szabnak”

11 A fogalom metafizikai taglalása, vagyis érvek 1. A tér képzetének már adva kell lennie, hogy bizonyos érzeteket valami rajtam kívül levőre vonatkoztassak 2. Nem tudjuk elképzelni, hogy a tér nincs 3. Nem lehet dolgok közötti viszony (mint Leibniz hitte) mert a részek nem előzhetik meg a teret, hanem csak a tér által elgondolhatók 4. Egyetlen fogalmat sem gondolhatunk el úgy mintha önmagán belül (értsd a szó legszorosabb értelmében) tartalmazna végtelen sok képzetet, hanem csak maga alá rendeli őket- a teret viszont pont így gondoljuk el →a tér nem fogalom

12 Tehát A tér empirikus értelemben reális, de transzcendentális értelemben ideális A tér nem valamilyen magában való dolog tulajdonsága, nem is a dolgok egymás közti viszonya Mindez azért mert a priori Ha eltekintünk a szubjektív feltételektől, akkor nem más mint egy nagy SEMMI

13 Az időről 1. Nem empirikus fogalom, mert csak ennél fogva érzékelhetjük egyáltalán az egyidejűséget és egymásra következést-(azért ez egy erős érv, gondoljunk csak bele, hogyan is lehetne magát az időt indukcióval elvonatkoztatni? ) 2. Semmilyen jelenség vonatkozásában nem küszöbölhető ki, de ő maga elvonatkoztatható minden jelenségtől 3. Az időnek csupán egy kiterjedése van, és csupán egy idő van 4. Az idő éppúgy nem diszkurzív (hagyományos) fogalom mint a tér

14 5. Az idő végtelen- bármely meghatározott időnagyság csupán egyazon alapul szolgáló idő határolása útján lehetséges

15 Tehát:  Az idő szintén nem objektív meghatározása a dolgoknak  Az idő semmi egyéb, mint a belső érzéknek, önmagunk szemléletének a formája  Az idő szintén a jelenségek a priori formai feltétele  Ha elvonatkoztatunk a szubjektív feltételtől az időből sem marad semmi  Empirikus értelemben reális transzcendentális értelemben ideális

16 Kikkel vitatkozunk?

17 Azokkal akik azt hiszik a tér és idő abszolút realitással bír  Ha szubsztancia : akkor feltételeznek két végtelen semmit, amik csupán azért léteznek, hogy minden mást magukba fogadjanak  Ha akcidens: akkor dolgok közötti viszonyokról van szó, ami merőben empirikus- nem képesek a matematikai ismeret lehetőségét megalapozni

18 Akkor most mi is VAN?  Attól függ:  Jelenségként: ami adott  Magánvalóként : ki tudja…  Mindenesetre szemléletünk formája csak az előbbire vonatkozhat  Ezért aztán a jelenségek formai feltételeiből semmiféle következtetést nem vonhatunk le, a magánvaló dolog tulajdonságairól  Vagy ha megpróbáljuk: dialektikai látszatba csöppenünk

19 Néhány dolog amit a belső érzékről feltétlenül tudni kell Nem ölt semmiféle alakot, ezért igyekszünk analógiák segítségével kiküszöbölni ezt a fogyatékosságot Igen ám, de szokták mondani, hogy az idő múlását jelenségek nélkül is felfoghatjuk A válasz az, hogy a belső érzéket az elménk saját tevékenysége, a képzeteink létrehozása afficiálja Ez az öntudat Annak a képzetnek hogy „gondolkodom” ugyanis minden képzetemhez hozzá kell járulnia Ez az empirikus én még fontos szerephez fog jutni (A tiszta éz paralogizmusa)

20 Ami nincs benne a tiszta szemléletben  Mindaz ami empirikus, a posteriori  Csak néhány példa: létezés, mozgás, lehetőség v. szükségszerűség  Bár ezek ugye logikai kategóriák, tehát a prioriak, csakhogy szintézisük az ítéletben mindenképpen csakis jelenségekre alkalmazható  Ez az egyik legfontosabb kanti cél!!!  Mármint, hogy bebizonyítsa, hogy a kategóriák csak a lehetséges tapasztalat feltételeiként értelmezhetők, és csakis arra alkalmazhatók, önmagukban nem

21 A legfontosabb mondat •Az érzékelés tárgyainak az érzékelés elménkben benne lakozó formai feltételeihez kell igazodnia, ám ezenfelül még azoknak a feltételeknek is meg kell felelniük, melyekre a gondolkodás szintetikus egységéhez van szüksége az értelemnek.

22 További problémák a belső érzékkel  Hogyan lehetek objektum önmagam számára?  Nem csak úgy egyszerűen, akár a semmi közepén is  Minden belső észleletünk időtartamát valamint időbeli helyét mindig abból kell kölcsönöznünk, ami a külső dolgokban változónak mutatkozik

23 Alaptételek, sémák, vagyis, hogy hogyan is tudjuk felfogni a teret és időt Miként kell a jelenségekre alkalmazni a fogalmakat

24 A tiszta értelmi fogalmak sematizmusáról  A tiszta értelmi fogalmak tiszták!!!  Vagyis semmi empirikus nincs bennük  Na de akkor hogyan lehet őket a jelenségekre alkalmazni?  A transzcendentális sémán keresztül  A fogalom sémája a képzelőerő azon általános eljárásának a képzete, amely a fogalom számára megalkotja a hozzá tartozó képmást

25 Mi köze ennek az időhöz?  Kant minden tiszta értelmi fogalom sémáját az időbeliséghez kapcsolja (Heidegger ezt nagyon értékeli)  Például:  1.) mennyiség: tiszta képe: a tér és az idő sémája: a Szám

26  2.) Realitás : az idő betöltöttsége  3.)Negáció: az idő betöltetlensége  4.) Szubsztancia: A reálisnak az időbeli állandósága  5.) Okság :a Reális, amennyiben bármely tetszőleges előfordulása esetén követi valami más  Stb.  A sémák nem egyebek mint szabályokon alapuló a priori időmeghatározások

27 A látszat •A világ térben és időben határolt (pl. Arisztotelész) •A világ térben és időben végtelen (pl. Bruno) •Kinek van igaza? •Senkinek •Vagy legalábbis ezt nem lehet a fogalmakból kiokoskodni


Letölteni ppt "Kant A tér és idő filozófiája. Néhány alapfogalom •Érzékelőképesség- receptivitás- ez a képesség nyújt nekünk szemléleteket •Szemlélet- csak akkor keletkezik,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések