Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ 2009. február.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ 2009. február."— Előadás másolata:

1 MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.

2 Vázlat A helyzet statisztikai megközelítésben Releváns nemzetközi megközelítések Társadalmi relevancia, sztenderdizűció, minőség Képzési szerkezet és tanterv Tanulási eredmény alapú megközelítés Az OKKR funkciója Pályakövetés

3 Forrás: OKM Oktatási Évkönyv 2007/2008

4

5 Forrás: OKM statisztika – Tucsni Anna szerkesztése

6

7

8

9 Diplomát szerzettek száma között Forrás: OM statisztika 2006

10

11 Dr. Veres Pál11

12 Államilag támogatott keretszámok a felsőoktatásban Forrás: Kormányrendeletek az államilag finanszírozott hallgatói létszámról

13

14 Államilag finanszírozott keretszámok a felsőfokú szakképzésben Forrás: OFIK

15 Dr. Veres Pál15 Forrás: OM statisztika

16 Dr. Veres Pál16 Forrás: OM statisztika

17

18

19

20 6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) Osztatlan képzés 4 + szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) 6 + szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés A többciklusú képzési rendszer Munkaerőpiac Más OKJ-s képzés Szakirányú továbbképzés + kompetencia

21 Kihívások – tanuló szervezet - válasz Kihívás –Tömegesedés –Globalizáció –LLL –Forráshiány Tanuló szervezet - válasz –Kényszer a reakcióra –Szervezet, funkciók átalakítása

22 A Bologna-folyamat – többciklusú rendszer 1. és 2. ciklus szakképzettséget nyújt –Kompetencia-követelmények –Generalista? Specialista? 1. ciklus felkészít a mesterképzésre –Továbblépési utak Tervezés Validáció Mobilitás elősegítése –Tantervek hazai és nemzetközi egyeztetése Tantervkészítés kapcsolata a minőségbiztosítással Európai szintű tantervek, kurzusok, modulok, taneszközök (módszerek)

23 EHEA – EU – OECD - UNESCO: tanulás/tanulási eredmény centrikus megközelítés Tanítási és tanulási módszertan –Projekt/feladat alapú megközelítés szerepe nő Kompetencia portfólió - feladatcéllal Kontakt óra és önálló munka aránya –Önálló munka aránya nő Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak aránya –Vizsgaidőszak aránya csökken

24 Tanár irányít, szervez, motivál –Elérhetőség –Feladat meghatározás önálló munkához –Feladat értékelés –Kompetencia mérés/értékelés –Orientáció Tanári (tanszéki) együttműködés –Projekt, feladat több tantárgyat feltételez Gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat szerepe nő –Felhasználók (szervezet, szakemberek) részvétele EHEA – EU – OECD - UNESCO: tanulás/tanulási eredmény centrikus megközelítés

25 A gazdaság(társadalom) és a felsőoktatás kapcsolata Folyamatos kétoldalú kommunikáció szükséges –Gazdaság Igény közvetítése, Információk átadása Közreműködés a gyakorlati képzésben és szakmai gyakorlatban Közreműködés a mérésben, értékelésben Speciális munkaköri képzések –Felsőoktatás Lehetőségek közvetítése Kimeneti célok meghatározása Módszerek meghatározása Tanulási folyamat vezérlése Mérés – értékelés Közreműködés a speciális munkaköri képzésben Képzési és foglalkoztatási validáció

26 Sztenderdizáció és minőség A tantervi minőség értelmezése –Promise – ígéret: kimeneti sztenderdek Adott szak kimeneti (kompetencia) követelményei –További konkretizációt, „intézményre szabást” igényel Minőség = tényleges kompetenciák megfelelése sztenderdnek –Folyamat alárendelése a kimeneti követelményeknek –Mérés-értékelés folyamatossága –Mérés-értékelés nyilvánossága –Mérés-értékelés hitelessége

27 Alap- és mesterszakok kapcsolódása a) Az alapképzésben választott szakiránynak megfelelő mesterszakok Alapszak/ Szakirányok/ FSZ Mester/alap szak Hatékony Szűk merítési bázis

28 Alap- és mesterszakok kapcsolódása b) Tanulmányok folytatása egy képzési ágon ill. képzési területen belül Alapszak/FSZ Mester/alap szak Kritérium tárgykörök előírása Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis

29 Alap- és mesterszakok kapcsolódása c) Tanulmányok folytatása eltérő képzési területen Alapszakok Mesterszakok képzési terület (pl. műszaki) képzési terület (pl. gazd. tud.) Kritérium tárgykörök előírása Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Pl. MBA

30 A legfontosabb kihívások A tantervfejlesztés hagyományos – akadémikus logikája –Tanszéki dominancia – tanszéki erőviszonyok A javasolt logika: kari dominancia –KKK-k által determinált tartalom és folyamatszabályozás Program (tanterv) fejlesztés –Tantervfejlesztés – funkció, szakma –Felhasználói szféra részvétele –Kari „megrendelői” szerep az oktatási egységek felé a megvalósításra Tananyag Projekt, feladat Módszer –Felhasználói szféra részvétele Tanulásvezérlés – önálló munka dominanciája Kompetencia-alapú mérés-értékelés –Folyamatos mérés

31 Tanulási eredmény alapú szabályozás Többszintű KKK (képzési és kimeneti követelmények) Szintkövetelmények - OKKR (FSZ, Bsc, Msc, PhD) Képzési terület sajátos követelményei Képzési ág sajátos követelményei Szak sajátos követelményei Szakirány sajátos követelményei Sajátos tanegységi (modul) követelmények

32 Tanulási eredmény alapú szabályozás EHEA - EKKR – OKKR –Dublini descriptorok –EKKR szintkövetelmények Kimeneti kompetenciák három típusa – tanítási-tanulási –mérési módszerek –Ismeretek elméleti alapok, adatok, tények –Elméleti képzés »Előadás, szeminárium, önálló tanulás, –Ismeretek alkalmazási készsége Feladat, probléma azonosítási és megoldási készsége –Gyakorlati képzés »Projekt feladatok – önálló munka, tanári irányítás, értékelés –Szakmai gyakorlat szerepe: tesztelés – begyakorlás „éles” helyzetben –Személyes kompetenciák Öröklött és tanulható –Munkabírás, pontosság, koncentráló készség, empátia, szorgalom, absztrakciós készség »Folyamatos visszajelzés fontossága

33 Learning outcome (tanulási eredmény) alapú szabályozás Tanterv és képzési program alkotás új –Szabályrendszere –Szervezeti rendszere Kimeneti követelmény – jogszabály Tananyagegység – kari tantervi bizottság Tanítási-tanulási-mérési módszer – kari tantervi bizottság Megrendelés tanszékek (oktatási egységek) felé Konkrét tantárgyak (modulok) – konkrét módszerek

34 Tanulási eredmény alapú szabályozás Tantárgyi klaszterek fejlődése – funkcionális integráció Képzési cél Tantárgy5 Tantárgy2Tantárgy3Tantárgy1 Tantárgy6Tantárgy4 KompetenciákSzakmai feladat

35 OKKR és funkciói Az OKKR típusai: az integráltság foka –Alrendszeri keretek –Teljes integráltság Az OKKR hozzáadott értéke –Alrendszerek tanulási kimenetének egységes értelmezése –Validáció –LLL - mobilitás Szintek és kreditek (K8, K5) –Kredit és kompetencia új viszonya

36 Pályakövetés Felsőoktatás - DPR – követés a felsőoktatási intézmények által –Educatio – egységes rendszer FSZ is része Kapcsolódás az AVIR-hez Kapcsolódás az ALUMNI rendszerhez Intézményi sajátosságok kezelése Szakképzési pályakövetési rendszer –FSZ tanuló és hallgató is –Szakképző intézmények Adatszolgáltatás a kötelezettről Kötelezettek tájékoztatása –NSZFI Egységes követési rendszer, adatgyűjtés, feldolgozás, tájékoztatás –Szakképzettséget, kompetenciát szerzett személyek Adatot szolgáltatnak Szankció: kizárás képzési támogatásból

37 Összefoglalás Tantervfejlesztés a sikeres reform feltétele Minőségi tanterv = sikeres együttműködés Vertikális és horizontális integráció A tanszékek szolgáltatási funkciója Hatékony tanterv = funkcionális irányítás és finanszírozás Mérés-értékelés kulcsszerepben Gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat

38 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ 2009. február."

Hasonló előadás


Google Hirdetések