Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat."— Előadás másolata:

1 ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat

2

3 Változó világ – globalizációs trendek 1. ITK – információs és kommunikációs technikák Gyors ütemű technikai fejlődés ismeretek felezési ideje lerövidül LLL (Life Long Learning) iránti igény Változás kikényszerítése az okt.-i, tanulási technológiákban (alapozó jellegű alapképzés) 2. TT – tudásalapú társadalom felkészült szakemberek (önállóság, problémaérzékenység) iránti tömeges igény K+F (kutatás-fejlesztés) növekvő szerepe

4 Az EU versenyképessége Éles világverseny világ vezető régiói (TRIÁD) Nemzetek között Tudáspiaci szegmensek 1.A NAFTA (USA, Kanada, Mexikó) versenyelőnye Kezdetektől fogva előnyös helyzet (belső piac, közös pénz, nyelv, kultúra nagy K+F potenciál); csúcstechnológiák, magasan képzett, mobil munkaerő, modern kompetenciák, képességek birtokosai

5 Az EU versenyképessége II. 2.Az EU helyzete legfőbb akadály: alacsony munkaerő-mobilitási szint, összehasonlíthatatlan okt.i rendszerek – Lisszaboni Határozat cél: az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon Fejl. alapja: jogharmonizáció, belső határok eltörlése, közös pénzfelsőoktatási reform!

6 Felsőoktatási versenyképesség 1.Az EU helyzete Versenyhátrány a tudáspiaci versenyben Ok: - összehasonlíthatatlan diplomák - sokféle okt.-i struktúra visszafogja a mobilitást! Bologna-folyamat cél: Egységes Európai Felsőoktatási Térség

7 2.Magyar felsőoktatás helyzete a magyar okt.i rendszer modernizálása létérdek! Sanghai Egyetem rangsora (2005.): Szegedi Egyetem helyezettek között ELTE legjobb 400 között

8

9

10 A magyar felsőoktatás átalakulása tendenciák: –Rendszerváltozás után: Megnégyszereződött a felsőiskolai hallgatók száma –2000. Intézményi összevonások az állami intézményeknél Egyházi, magán (alapítványi) iskolák térnyerése 2005: állami: 31; egyházi: 26; magán: 12 –2003. Kreditrendszer bevezetése –2004. Első bachelor szakok indulása Átalakítás határideje 2010, de M.o.-n 2006-ban minden intézmény átáll (felsőoktatási törvény )

11 A felsőoktatás átalakulása – beiskolázási létszámok a rendszerváltást követően

12 A magyar felsőoktatás átalakulása II. Régi képzési rendszer Hagyományos porosz modell – duális szerkezet 1. Gyakorlatorientált főiskolai (3-4 év) 2. Elméletorientált egyetemi (5-6 év) Nem épülnek egymásra a képzések, nem előfeltétel az egyetemi szinthez a főisk. végzettség 214 főiskolai 199 egyetemi szintű szakképzettség

13 A magyar felsőoktatás átalakulása III. 2. Új, többciklusú képzés Angolszász modell 3, egymásra épülő képzési ciklus 1. Alapképzés 6-8 félév (BA, BSc) Bachelor of Arts 2. Mesterképzés 2-4 félév (MSc, MA) Master of Arts 3. Doktori képzés (PhD, DLA) Doctor of Philosophy) 2006: 102 alapszak, egyelőre 20 akkreditált mesterszak (200-ból, folyamatos –MAB)

14 A „Bologna-folyamat” utáni új felsőoktatás

15 Forrás: OM CSEFT anyag alapján dr. Veres Pál (2005. június, nemzetközi lifelong lerarning konferencia előadása)

16 Néhány forrás Barakonyi Károly: Rendszerváltás a felsőoktatásban Akadémiai Kiadó, Kozma Tamás: Kié az egyetem? ÚMK Polónyi István-Tímár János: Tudásgyár vagy papírgyár ÚMK A gazdálkodó egyetem szerk,: Hrubos Ildikó FKI-ÚMK Új, európai úton a diplomához OM, (www.om.hu)www.om.hu Diploma 2006 HVG különszám 2006/2. január


Letölteni ppt "ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések