Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A differenciált fejlesztés pszichológiája A kognitív fejlődés-fejlesztés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A differenciált fejlesztés pszichológiája A kognitív fejlődés-fejlesztés."— Előadás másolata:

1 A differenciált fejlesztés pszichológiája A kognitív fejlődés-fejlesztés

2 Fejlődéselméletek Piaget: univerzális konstruktivizmus Vigotszkij: szociális konstruktivizmus Anderson: Minimális Kognitív Felépítés

3 Piaget - Az univerzális konstruktivizmus biológiai gyökerek univerzális konstruktivista szemlélet organizáció és adaptáció, mint alapvető humán folyamatok az intellektuális folyamatok is egyensúlyteremtésre törekednek a fejlődés a gyermek egyéni erőfeszítésének eredménye, „kis tudós”

4 Az alkalmazkodás részfolyamatai „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz

5 Ekvilibráció: asszimiláció és akkomodáció huza-vona

6 Az életkori szakaszok

7 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) 7-12 év: konkrét műveletek szakasza év: formális műveletek szakasza

8 Szenzomotoros szakasz reflexsémák gyakorlása (0-1 hó) elsődleges cirkuláris reakciók (1-4 hó) másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó) másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó) harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó)

9 Preoperacionális szakasz még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára szimbólumok használata : kép és szó egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás

10 Egocentrizmus a „három hegy” problémában

11 Konkrét műveletek szakasza a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése reverzibilitás, kiegyenlíthetőség

12 A mennyiség megmaradása számosság6-7 évhosszúság7-8 év tömeg7-8 évterület8-9 év

13 A térfogat megmaradásának problémája

14 A formális gondolkodás szakasza „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek

15 Az értelmi fejlődés szakaszainak életkori eloszlása

16 Vigotszkij – Szociális konstruktivizmus az egyén kognitív konstrukciója a gyermek és a felnőtt interaktív kontextusában formálódik a tanuló ismeretei és képességei éppen ennek a kooperációs együttműködésnek a nyomán alakul ki, amely egy “szakértőt” és egy “újoncot” feltételez. A tapasztaltabb személy biztosít egy olyan környezetet (munkakörnyezet), melynek alapján a tanuló műveleteket végez a jobb megértés céljából.

17 Vigotszkij – Szociális konstruktivizmus a kognitív fejlődés egy állandó mozgásban lévő kettős, belső és külső fejlődés, a szociálistól az egyéni fele és nem fordítva minden felsőrendű pszichikus funkció kétszer jelenik meg a gyermek fejlődésében: először egy kollektív helyzetben egy felnőtt irányítása alatt (mint interpszichikus funkció) és csak másodsorban, mint individuális tevékenység, mint a gyermek egyéni gondolkodásának sajátja (mint intrapszichikus funkció).  A legjobb példa ilyen tekintetben a nyelv. Ez először mint kommunikációs eszköz jelenik meg a gyermek és a felnőtt (környezet) interakciójában, hogy később belső nyelvvé alakuljon.

18 Vigotszkij – Szociális konstruktivizmus a szociális interakcióban megmutatkozó tanulási potenciál Vigotszkij elméletének leglényegesebb koncepciója: legközelebbi fejlődési zóna a legközelebbi fejlődési zóna képviseli a gyermek aktuális fejlődési szintje és a potenciális fejlődési szint közötti távolságot. Röviden “amit a gyermek ma képes elvégezni a felnőttek segítségével, arra holnap egyedül is képes lesz.” segít nekünk megismerni a gyermek elkövetkező lépéseit, fejlődésének dinamikáját, figyelembe véve nemcsak az addig elért képességeket, hanem a folyamatban lévőket is. Vigotszkij számára a tanulás megelőzi a fejlődést, míg a legközelebbi fejlődési zóna biztosítja a köztük lévő kapcsolatot.

19 Bölcsebbek, mint látszik? Legközelebbi Fejlődési Zóna Potenciális fejlődési szint LFZ (kompetensebb társ segítségével) Aktuális fejlődési szint

20 Mihez kezdhetünk az LFZ-vel? a pedagógusnak nem kell megvárni, hogy a tanuló teljesen önállón fejlessze ki mentális képességeit, még ha ez ugyanakkor egy lényeges tapasztalat. A tanár lényeges közege a fejlődésnek, abban az esetben, ha mediál a gyermek és tárgyak között, a beavatkozás a legközelebbi fejlődési zóna és a gyermek fejlettségi szintjének figyelembevételével kell történjen. kiemeli a legközelebbi fejlődési zóna tudatosításának fontosságát a tanító által, másképpen azon fejlődési lehetőségek előrelátását, amelyre képes a tanuló Piagettel ellentétben, Vigotszkij nem véli, hogy a gyermeknek “alkalmasnak” kell lennie mielőtt bármit újat megtanul. A felnőtteknek biztosítaniuk kell a gyermekek számára olyan tevékenységeket, amelyek a gyermek adott fejlettségi szintjén felülmutatnak

21 Az intellektuális fejlődés moduláris elmélete – M. Anderson Az elme modularitásáról, J. Fodor  ugyanaz a gép ritkán old meg több problémát, ez igaz az agyi neuronhálókra is (pl. szagkiválasztás és párkiválasztás egyszerre)  az elme nagyszámú funkcionálisan specializálódott sejtegyüttesből áll  egy specializálódott sejtegyüttes egy probléma megoldására szánt miniszámítógép: modul  a miniszámítógépek működése funkcionálisan integrált

22 A modulok ismérvei (Pinker, 1999) komplex szerkezetük egy bizonyos probléma megoldására szolgál megbízhatóan kifejlődnek minden normális egyedben mindenfajta tudatos erőfeszítés nélkül kialakulnak működnek, anélkül, hogy mögöttes logikájukat ismernénk elkülönülnek az intelligens viselkedés általánosabb képességeitől ösztönösek, de nem helyezhetőek szembe a tanulással, a helyes kérdésfelvetés: „mely ösztönök eredményezik a tanulást?” (Cosmides és Tooby)

23 Minimális Kognitív Felépítés gondolata – M. Anderson  Alapvető feldolgozó mechanizmus  RI, MI, KP vizsgálatok  Megismerés a modul segítségével  Háromdimenziós téri látás  Fonológiai megértés  Szintaktikai elemzés  Tudatelméletek

24 A tudás megszerzésének útjai:  SF > AFM > Tudás  Modul > Tudás Mi okozza az egyéni különbségeket? A speciális feldolgozók (SF1 és SF2): téri-vizuális és verbális megismerési mód

25 A tudás megszerzésének lehetséges útjai

26 Az ügyvédi iroda hasonlat AFM = titkárnő SF1 és SF2 = az ügyvédi iroda tagjai Modulok = az alkalmazott specialisták

27 Mi magyarázza a fejlődést? Fejlett speciális feldolgozó kidolgozottabb tudásstruktúrát eredményez, algoritmust használ A közvetlenül erre a célra létrejött modulok érése, ez a kognitív fejlődés elsődleges forrása A tudás elaborációja, a tapasztalat

28 A képességek mintázatai Bölcs idióták, szavantok: emlékezőtehetségek, naptári számolók, fejszámolók Tanulási zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia Az autizmus

29 ToM fejlesztés. Mit kell megtanulnia a kisgyermeknek? a külvilág szocializáció  más elmék  nyelv

30 Mi az a mentális állapot? Akar valamit Szeretne valamit Vágyik valamire Gondol valamire Hisz valamit Fél valamitől stb.

31 Jaj, de jópofa! Aranyos. TETSZIK nekem A Mami szerint jópofa, aranyos. TETSZIK neki. Jaj, de jópofa! Aranyos. Tetszik nekem.

32

33 Kisgyerekeknél incselkedő viselkedés: tudnia kell, hogy egy bizonyos viselkedéssel valamilyen vágyat, szándékot, vélekedést vagy téves vélekedést fog előidézni viszonyulás kisebb gyerekekhez a szándék és lehetőség megértése utánzásos (mintha) feladatokban

34 Hogyan vizsgálhatnánk a mentalizációt? Nagyon sokféleképpen, íme néhány ötlet: társas helyzetek leírása hasonlat és metaforák közötti különbség megértése érzelemtulajdonítás

35 A Sally és Anne teszt

36 Hasonlat feladatok A.) Feleletválasztós teszt Rozi apukája birkózó, egyedül elbír egy szekrényt is. Erős mint a ……………. a.) lúd b.) bivaly c.) kávé d.) pörkölt

37 Hasonlat feladatok B.) Történetvégződéses feladat Tibit az apukája elvitte az uszodába, hogy megtanuljon úszni. Először Tibi félt a hideg vízben, de amikor labdával játszottak, megbarátkozott vele, és aztán minden nap egy kicsit tovább voltak a medencében. Nemsokára Tibi megtanult úszni, és úgy úszott, mint a hal! Kérdések: Hogy tudott úszni Tibi? Miért volt olyan, mint a hal?

38 Metafora feladatok A.) Feleletválasztós teszt Nagyi mindig túlságosan aggódik. Ha Miki nem húz kesztyűt szánkózás előtt, egész nap sír. Bolhából ………………. csinál. a.) szöcskét b.) elefántot c.) katicát d.) kakast

39 Metafora feladatok B.) Történetvégződéses feladat Jutka nagyon csendes, félénk kislány volt. Nagyon félt ismeretlen gyerekekkel találkozni, és mivel nem mert velük beszélgetni sem, nem is voltak barátai. Tavaszi szünetben a szüleivel elmentek síelni. Egy szép tó mellett laktak, ahol sok kisgyerek korcsolyázott. Az anyukája egy nap azt mondta neki: „Jutka, játssz egy kicsit a gyerekekkel, menj ki hozzájuk a tóra!” Jutka ki is ment, és láss csodát, nagyon jót játszottak, és hamar sikerült is barátokat szereznie! Jutka szülei nagyon örültek, hogy megtört a jég. Kérdések: Miért voltak Jutka szülei boldogok? Mit csinált Jutka, amikor megtört a jég?

40 Mentalizáció: más mentális állapotainak megértése A mentalizációs képességünknek két alapvető összetevője: (1) Hiedelmek (köztük hamis hiedelmek) tulajdonítása másoknak. Annak megértése, hogy a másik személy reprezentálja a világot, s ez eltérhet attól, hogy milyen a világ, illetve mi magunk hogy gondolkodunk róla. (2) A mintha-játék és a fikció világa. Képzelt világok és kettős igazságkritérium. (1) és (2) összefügg: a mintha-játék fejlődése is a reprezentáció fogalmának megértését feltételezi

41 Hiedelmek tulajdonítása. Milyen következtetéseket értenek meg? Következtetés szándékra Következtetés vélekedésre Következtetés vágyra

42

43 A vágyakon alapuló érzelmek feismerésének tanítása

44

45

46 A vágy és hiedelem alapján kialakuló érzelmek tanítása

47

48

49

50

51 Az autizmus az egész személyiséget átható, pervazív fejlődési zavar, az agy (idegrendszer) működésének súlyos, egész életen át tartó rendellenessége – görög szó, jelentése önmagára irányultság A zavar kialakulásáért - nem felelősek a szülők - nem nevelési probléma - nem érzelmi sérülés Az autizmussal élő gyermekek nem egyszerűen lassabban, hanem teljesen másképpen fejlődnek. A gyermek nem felelős különös viselkedéséért. Az autizmus

52 1.A kommunikációban mind a szóbeli mind a nem szóbeli területen (pl. gesztusok,arckifejezések használata és megértése) 2.A társas kapcsolatokban (kapcsolatteremtés másokkal, együttműködés, beleérző képesség) 3. A rugalmas viselkedésszervezésben, gondolkodásban (alkalmazkodás, kreativitás) A tünetek általában már három éves kor előtt jelentkeznek. A korszerű szemlélet az autizmust „spektrumzavarként” írja le, ami egy olyan tartomány, ahol a fenti három területet érintő fejlődési zavar a súlyos esetektől az egészen enyhe, jól beszélő, kimagasló képességű egyénekig terjed. A tünetek, a megjelenési formák igen változatosak, az érintett gyermekek sok szempontból különböznek egymástól. Az autizmus három fejlődési területen okoz minőségi károsodást

53 Autista gyermekek rajzoló tevékenységének sajátosságai  mindig egy nézőpontból rajzol  a papírt igen közel tartja az arcához, teljesen belemerül az alkotásba  rajzolás közben az öröm és elégedettség hangjait hallatja (gurgulázva nevet, vidáman rikkantva értelmetlen szótagokat hangoztat - éles ellentétben szokásos letargikus, szenvtelen viselkedésével)  szívesen készít vázlatokat egy témához, s ehhez igen sok papírt használ  gyakran "elrontja" a megfigyelő által késznek vélt és szépnek tartott alkotásait: belerajzol vagy rárajzol egy újabb képet  szívesen rajzol a képeskönyvek margójára, de az illusztrációk tetejére is

54  az állandó megerősítés igen fontos a számára, rajzait bemutatja, odaadja  az ábrázolásokat nyelvi deficitje miatt csak a legritkább esetben nevezi meg  kedvenc eszköze a finom vonalak húzására alkalmas rost-toll, vastagabb nyomhagyó eszközzel dolgozni vagy festeni szinte sohasem hajlandó.  szinte valamennyi rajza emlékezetből (képeskönyvek, ábrák alapján) készül, egyetlen fantázia-rajza sincs és az eléje tett modell után csak néha rajzol Autista gyermekek rajzoló tevékenységének sajátosságai

55 Egészséges és autista gyermekek rajzainak összehasonlítása Egészséges gyermekAutista gyermek 1) Tehetségére büszke1) Nincs tudatában képességeinek (de észleli, hogy rajzaival örömet okoz ) 2) Gyakran és sokat rajzol 3) Szívesen kísérletezik3) Sohasem kísérletezik 4) A vizuális nyelv törvényeit felismeri, 6-8 éves kortól tudatosan alkalmazza (pl. „álperspektíva”) 4) A vizuális nyelv törvényeit ösztönösen alkalmazza 3 éves korától (felnőttekre jellemző, magabiztos perspektíva) 5) Érzelemgazdag művek, emberi kapcsolatok ábrázolása 5) Fényképszerű, "hideg", szenvtelen leképezések, emberi kapcsolatok szinte sosem 6) Képalkotó repertoárja gazdag6) Kedvenc motívumát ismétli 7) Nyelvi fejlődése igen gyakran elmarad vizuális képességei mögött 7) Nyelvi képességei mentális korához illőek, sok évvel elmaradnak rajztudásától

56 Nadia esete Lorna SELFE: Nadia - A Case of Extraordinary Drawing Ability of a Child. London, New York: Academic Press, 1977 Lorna SELFE: Normal and Anomalous Representational Drawing Ability in Children. London, New York: Academic Press, 1983

57 Nadia esete MENTÁLIS KÉPESSÉGEI: nem beszél, gyengén érti a beszélt nyelvet nem tud utánozni, ismételni csak egy szótagot képes igen gyenge a finommotoros koordinációja (nem tud gombolni, cipőt fűzni)

58 Nadia esete VIZUÁLIS KÉPESSÉGEI: 3 éves korától perspektívában, helyes arányokkal rajzol nem másol, ritkán használ modellt - emlékezetből alkot „fotórealista” (printer-hasonlat)

59 Ló és lovasa NADIA rajza 3 és fél éves korában

60 Ló és lovasa NADIA rajza 5 és fél éves korában

61 Könyvillusztráció NADIA rajza emlékezetből

62 Ló és lovasa NADIA rajza 6 és fél éves korában

63 Ló és lovasa NADIA rajza 12 éves korában

64 Ló és emberfigura NADIA rajza 8 – 9 éves korában

65 Tündérkirálynők NADIA rajza éves korában

66 Gyerekek az iskolában NADIA rajza 25 éves korában

67 Birka NADIA rajza 24 éves korában

68 NADIA rajza 25 éves korában Ló és lovasa


Letölteni ppt "A differenciált fejlesztés pszichológiája A kognitív fejlődés-fejlesztés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések