Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. A társadalmi struktúra és rétegződés. Mi a struktúra?  A struktúra valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását jelenti.  Kifejezi azt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. A társadalmi struktúra és rétegződés. Mi a struktúra?  A struktúra valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását jelenti.  Kifejezi azt."— Előadás másolata:

1 4. A társadalmi struktúra és rétegződés

2 Mi a struktúra?  A struktúra valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását jelenti.  Kifejezi azt is, hogy a részek egymással és az egésszel összefüggésben vannak.  Az emberi társadalmak nem egyszerűen egyének formátlan halmazai, a társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki.  Ez alapján a személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. Ezeket a gyerekekre is átörökítik.  Ezek a pozíciók NEM EGYENLŐEK

3 Az egyenlőtlenség, amit nem kedvelünk…  A társadalmat:  a mindenkinek hasznos együttműködés  ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi. A kisebb vagy nagyobb emberi társadalmak (a törzsektől a nemzeti társadalmakig) távolról sem ideálisak, sok szenvedés, elnyomás, kizsákmányolás forrásai: Egyes pozíciókkal nagy hatalom és kedvező anyagi körülmények Más pozíciókban semmi hatalom és nagy szegénység

4 A társadalmi szerkezet szociológiája A társadalmak legalapvetőbb o természetét o szerkezetét o az egyenlőtlenségeket és o azok igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja. Különböző megközelítések, eltérő fogalmak: társadalmi osztály, réteg státuszcsoport (Kolosi Tamás, 1984) Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A társadalmi szerkezeten belül státusok vannak, a státusok betöltői szerepek szerint viselkednek. a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő, az őket betöltők számára ezek a meghatározott viszonyok alkotják a társadalom szerkezetét.

5 A társadalmi szerkezet nézőpontjai A társadalmi szerkezet néhány kategóriában foglalja össze a különböző pozíciókat. Ezek a kategóriák különböznek egymástól: történetileg pl. munkás-paraszt-értelmiségi, vagy vezető vagyoni állapot (tőketulajdon) szerinti kategóriák a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke (bér, önálló jövedelem, tőkejövedelem) szerint A kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.

6 A társadalmi réteg és társadalmi rétegződés A társadalmi réteg : - foglalkozás - iskolai végzettség - lakóhely - jövedelem nagysága alapján definiált társadalmi kategóriák (értelmiségi, szakmunkás) A társadalmi rétegződés : különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése (munkahely, lakóhely, iskolai végzettség) hierarchikus sorrend az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban A rétegződés erősen empirikus fogalom, sok dimenzióban vizsgáljuk

7 A társadalmi osztály Az osztályok a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák Marxi értelemben:  termelőeszközöket nem birtokló munkások  csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok vagy önálló kisiparosok, kereskedők  tőkések, nagybirtokosok annyi anyagi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak

8 A státuscsoport és munkajellegcsoport Státuscsoport: Kolosi Tamás 1981-82 es vizsgálatának kategóriája, olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általában használt 7 dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak Munkajellegcsoport Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat Elit -A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport. Hatalmi elit, a politikai és a gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoport. NEM a hétköznapi értelemben használjuk, tehát nem a „legkiválóbbak” Módszerek Survey módszer: a szociológiai adatfelvétel legtöbbet használt módszere. A vizsgálni kívánt népességből (populációból) mintát választunk, a mintába került megfigyelési lehetőségekről standardizált kérdőívet töltünk ki, a kérdésekre adott válaszokat kódoljuk, a kódolt adatokat táblázatok alapján vagy matematikai-statisztikai módszerekkel elemezzük,

9 Fontosabb rétegződés vizsgálatok A társadalmi szerkezet és rétegződésvizsgálat ( Survey típusú adatfelvétel) Az első 1963 évi KSH rétegződés felvétel; 1988-ig ötévenként KSH felvétel a családi vagy háztartási jövedelmekről. 1981-1982 KSH és Társadalomtudományi Intézet sokdimenziós rétegződés felvételt készített(Kolosi Tamás és munkatársai) 1992 óta BKE Szociológia tanszék és Tárki Magyar Háztartás Panel

10 Három speciális módszer 1.Önbesorolásos módszer: a megkérdezettek nyilatkoznak, hogy milyen osztályba, rétegbe sorolják magukat 2.Presztízsvizsgálat: foglalkozások sorrendje „presztízs”, megbecsülés, jövedelem, befolyás, hatalom, társadalmi hasznosság Blau és Duncan (1967) társadalmi-gazdasági státus 3.Kolosi Tamás-Róbert Péter: foglalkozási pozíciók, lakóhely, stb. - társadalmi státus hierarchia a státus csoportok között  Elit (3%) – nagy és közepes vállalkozók, felsővezetők és értelmiségiek  Felső-középosztály (8%)  Középosztály (31%)  Munkásosztály (38%)  Depriváltak ( megfosztottak)(20%) 4.Kolosi Tamás-Róbert Péter – rendszerváltáskor fennálló életkor alapján  elveszett nemzedék (1988-ban nem voltak aktívak a munkaerőpiacon)  kilépő nemzedék  aktív nemzedék  belépő nemzedék

11 A rendszerváltás, mint átrendező fordulópont 1990 óta az átalakuló társadalmak értelmezése a legkomolyabb tudományos kihívás: az állami tulajdonon alapuló, redisztributiv társadalmat a piac és a többpárti demokrácia intézményein alapuló társadalom váltotta fel. A társadalmi státusok rendszere átalakult:  egyes státusok eltűntek (pártkáderek)  mások megjelentek (munkanélküli, nagyvállalkozó)

12 Az egyenlőtlenségi rendszer átalakulása A piacgazdaság térnyerése a folyamat elején jelentős foglalkoztatottság visszaeséssel járt együtt. 1.csökkenő foglalkoztatottság – növekvő munkanélküliség 2.jelentős ágazati átalakulás a foglalkoztatottság szerkezetében (nőtt a pénzügyi és humán szolgáltatásokban, drasztikusan esett a nehéziparban és a mezőgazdaságban) 3.a gazdaságban a korábban jellemző nagyvállalati szerkezet helyett több kisebb szereplő + a külföldi tőkebeáramlás révén a multinacionális vállalatok 4.jelentősen nőtt az inaktívak között a nyugdíjasok száma 5.növekedett a tudás és technológia intenzív iparágak részaránya

13 1987-2003 közötti tendenciák Tendenciák:  az azonos életkori kohorszokon belül jelentősen nőttek az egyes iskolai képzettségi szintekkel elérhető jövedelemkülönbségek  azonos iskolázottsági szinten belül: különbség az életkori kohorszokban  az alacsonyabb iskolai végzettségnél: a fiatalok helyzete romlott  alacsonyabb-idősebb / felsőfokúnál kisebb a különbség

14 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "4. A társadalmi struktúra és rétegződés. Mi a struktúra?  A struktúra valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását jelenti.  Kifejezi azt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések