Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyógyszerkutatás-fejlesztés Prof. Dr. Borvendég János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyógyszerkutatás-fejlesztés Prof. Dr. Borvendég János."— Előadás másolata:

1 Gyógyszerkutatás-fejlesztés Prof. Dr. Borvendég János

2 A gyógyszerkutatás-fejlesztés alakulása:  élettani vizsgálatok (egyetemi int.)gyógyszertári/galénusi farmakológiai vizsgálatok laboratóriumok (egyetemi int.)festékgyárak Gyógyszeripar - Növényi kivonatok - Növényi kivonatok - Szervkivonatok - Szervkivonatok - Szintetikus gyógyszerek - Szintetikus gyógyszerek

3 Magyarországi gyógyszergyárak: Richter Gedeon (Kőbányai Gyógyszerárúgyár) Chinoin (Sanofi) Wander/EGYT//EGIS (Servier) Alkaloida/ICN Biogal (Teva)

4  biokémiai kutatás  rekombináns  szubcelluláris farmakológia technológia  bioinformatika  speciális reagenseket  genom kutatás kiteket előállító ipar „discovery industry” biotechnológiai ipar

5 Vezető biotechnológiai gyógyszergyárak:  Amgen  Biogen  Genentech  Genzyme  medImmun  Immunex

6 A ma gyógyszerkutatásának legfontosabb célbetegségei:  Malignus betegségek  Degeneratív betegségek  Krónikus gyulladással járó betegségek  Cardiovasculáris betegségek  CNS (központi idegrendszer) betegségei  Fertőző betegségek

7 Kívánalmak az új gyógyszerekkel szemben:  klinikai hatékonyság (specifikus, szelektív)  elfogadható toxicitás  mutagén: , teratogén:   idiosyncrasiás reakció:   kémiai stabilitás  oldhatóság  megfelelő íz  hozzáférhetőség  elfogadható ár  szabadalomképesség

8 A gyógyszerkutatás lehetséges „taktikája”:  Megfelelő (új) gyógyszer-target keresése, kijelölése  A target jellemzése: - a receptor struktúrája (polimorfizmus) - szerepe a szignál továbbításban, - biológiai funkciója (fiziológiás és patológiás körülmények között) - a kiváltott biológiai hatás regulációja  Ismert (ha van), vagy módosított molekulák és természetes anyagok, peptidek, nukleinsavak, más organikus molekulák receptor kötésének, illetve a bekövetkező biológiai hatásának szűrővizsgálata  Biotechnológiai eljárások alkalmazása új peptidek, proteinek előállítására.

9 Új technológiák hatása a gyógyszerkutatásra: Mikrobiológia:  Penicillin felfedezése (A. Fleming)  Penicillin izolálása (E. Chain, H. Flory)  40-es évek : nagyüzemű gyártása -*-  Mikrobiológiai laboratóriumok létesítése a nagy gyógyszergyárakban Számos új antibiotikum felfedezése: streptomycin, kanamycin, gentamycin, neomycin tetraciklin, erythromycin, további  -lactám antibiotikumok, stb.  Nem antibakteriális hatású termékek: statinok (HMGA-Co reduktáz gátlók) cyclosporin A

10 Véletlen? Szerencse? Éles klinikus szem? Véletlen? Szerencse? Éles klinikus szem? Ipari festékek Ipari festékek sulfanilamid (sulfonamid aktív metabolitja) sulfanilamid (sulfonamid aktív metabolitja) Prontosil Prontosil antibiotikum húgyhajtó/vérnyomáscsökkentő sulfathiazole acetazolamid sulfapiridin hydrochlorotiazid stb. furosemid antidiabeticum antidiabeticum tolbutamid tolbutamid glibenclamid glibenclamid glibornurid, stb glibornurid, stb

11 Molekuláris biológia hatása a gyógyszergyártásra :  terápiásan értékes fehérjék klónozása gene-expressziós technika (rekombináns proteinek)  monoclonális ellenanyagok - állatban termelt - chimer - humanizált -*- biológiai gyógyszerek: az új gyógyszerek: 26,4 % az új gyógyszerek 50 %

12 Gyógyszerek molekuláris targetje:  celluláris receptor45 %  enzimek28 %  hormonok/faktorok11 %  ion csatornák 5 %  DNS 2 %  nukleáris receptorok 2 %  ismeretlen 7 %

13 „Target”: betegséggel kapcsolatos: Pl:  leptin / leptin receptor – elhízás  LDL receptor – atherosclerosis  complement receptror – gyulladás  IL-4 – allergiás betegségek  TNF  - gyulladásos betegségek Validálás: (szintek)  dózisfüggő változás  phenotipikus változás  betegség tüneteinek változása „Gond”: polymorfizmus/allelek jelenléte

14 „Target” identifikálás:  genom kutatás  DNA sequenálás  „cell-based assay”  „automatizált high-throughput screening” (HTS)

15 Receptor mint „target” (specifikus szignált generál) Receptorhoz kötődő ligand: - stimulál (antagonista) - gátol (agonista) - gátol (agonista)  muszkarin receptor(M 1, M 2, M 3..) atropin/cholinerg  adrenerg receptor ( ,  1,  2 ) blokkolók/stimulánsok  dopaminerg receptor (D 1, D 2, D 3, D 4 ) - ” - / - „ - (antipsychotikumok)  serotonin receptor (antidepresszánsok)  benzodiazepin receptor (nyugtatók)  H1 receptor (antiallergiás szerek)  H2 receptor (gyomorsav szekréciót gátlók)  monoclonális antitestek (tumor gátlók)

16 A genom/genetikai kutatás jelentősége:  gyógyszerek támadáspontjának kiválasztása „gen”- szinten  a humán genom sequenálás; solubilis, biológiailag aktív fehérjék izolálása, recombináns proteinek előállítása  betegséget hordozó allelek identifikálása (magas vérnyomás, diabetes mellitus, osteoporosis, rák)  személyre szabott terápia biztosítása

17 A gyógyszerfejlesztés kronológiája évek: 0-1 célbetegség / th. teória /pénz 1-2 vizsgáló módszerek, molekuláris biológia  a vezető molekula kiválasztása 3-5 farm./tox./kinetika / szabadalom 4-9 I./II./III. fázisú klinika 8-11 hatósági értékelés forgalmazás (IV. fázisú klinika) szabadalom lejár / generikus készítmény

18 A klinikai farmakológia célja:  a legmegfelelőbb gyógyszer alkalmazása,  a kezelésre legalkalmasabb betegekben,  optimális dózisban,  elfogadható áron.

19 Project team:  a betegség patogenezise, patológiája  van-e hatásos terápia?  betegpopuláció nagysága (fizetőképes kereslet)  a gyógyszeres terápia fejlesztésének lehetőségei

20 A gyógyszerkutatás-fejlesztés legfontosabb fázisai: Preklinika  farmakológia  ártalmatlansági vizsgálatok  állatkísérletes kinetikai és metabolizmus vizsgálatok

21 A gyógyszerkutatás-fejlesztés legfontosabb fázisai: Farmakológiai vizsgálat:  fő hatás: - in vitro - in vivo - dózis-hatás összefüggés - hatástartam - hatásmechanizmus  egyéb farmakológiai hatások

22 A gyógyszerkutatás-fejlesztés legfontosabb fázisai: (folyt.) Ártalmatlansági/gyógyszerbiztonsági vizsgálat:  Toxikológia: - akut (egyszeri dózis) - szubakut (ismételt dózis) - krónikus  Mutagenitás  Cancerogenitás  Szaporodás-biológiai vizsgálatok (fertilitás, teratológia, magzatkárosító hatás)  egyéb

23 A gyógyszerkutatás-fejlesztés legfontosabb fázisai: (folyt.) Klinikai vizsgálat I. fázis vizsgálat:  tolerancia  kinetika  farmakodinámia II. fázis (exploratív vizsgálat)  farmakológiai hatás igazolása (indikáció)  dózis-hatás vizsgálat  terápiás dózistartomány megállapítása  mellékhatások megfigyelése

24 Klinikai vizsgálatok (folyt.) III. fázis (confirmatív vizsgálat):  nagyobb számú betegek bevonása  különleges betegcsoporton történő vizsgálatok  interakciós vizsgálatok Törzskönyvezés/gyógyszerré minősítés IV. fázis (post-marketing vizsgálat)  mellékhatások,  gyógyszerinterakció további megfigyelése  az indikáció pontosítása

25 Gyógyszertörzskönyvezés lehetséges útjai az Európai Unióban: 1. centrális 2. kölcsönös elismerésen alapuló (MRP) 3. decentralizált eljárás (DC) 4. nemzeti eljárás

26 Biológus, Farmagológus, Gyógyszerész, Klinikus, Gyógyszerkémikus, Regulátor „Fiaim csak szeressétek egymást” Szt. János …. után B. János Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Gyógyszerkutatás-fejlesztés Prof. Dr. Borvendég János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések