A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA

Az előadások a következő témára: "A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA"— Előadás másolata:

1 A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA
A BAROKK A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA

2 Reneszánsz: HARMÓNIA – BELSŐ EGYENSÚLY
Előzmény: Reneszánsz A hitélet új, ésszerűbb – misztikumtól, elragadtatásoktól mentes – polgári formáit hozta létre. Elvetette a katolicizmus költséges, pompás, lenyűgöző és felemelő szertartásait, és az egyszerű, meghitt, bensőséges vallásosságot állította a helyébe. „lehúzta” a hitet a földre Reneszánsz: HARMÓNIA – BELSŐ EGYENSÚLY

3 Előzmény: Reformáció

4 Előzmény: manierizmus

5 Ellenreformáció – rekatolizáció:
Az egyház rendjének, tekintélyének helyreállítása Az egyén „középkori” hitének újraéledése

6 A JEZSUITÁK 1540 – ALAPÍTÓ: Loyolai Szent Ignác Jézus Társaság

7 JEZSUITÁK: Katonás fegyelem Magas képzés
Pápai hatalmat szolgálja (ma is – legerősebben) Politikai és kulturális befolyás Elsősorban a vezető réteg megnyerése a cél

8 A „barokk” hívő számára a hit: A földtől az ég felé fordul
szenvedély különleges, misztikus élmény önkívülettel határos, eksztatikus állapot A földtől az ég felé fordul

9 A BAROKK MŰVÉSZET

10 Elnevezése a 18. századból (klasszicizmus) ered:
„Barocco” : Szabálytalan alakú kagyló, gyöngy Nyakatekert okoskodás Elnevezése a 18. századból (klasszicizmus) ered: Szabálytalan, szeszélyes, túldíszített Képtelen, idétlen

11 Főbb stílusjegyei: mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus heroizmus patetizmus conceto – meglepetés – , az illúzió valóságként való beállítása

12

13 Bernini: Szent Teréz extázisa

14

15 FESTÉSZET Megbízást főuraktól, királyoktól, a katolikus egyháztól kaptak Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit.

16 A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

17 Jellemzői: gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása mozgásban való ábrázolás, dinamizmus kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása

18 Rubens: Prometheus Rubens: Phaeton

19 RUBENS Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása

20 RUBENS Monumentalizmus

21 Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet
Rubens

22 Pieter – Lastman: Odüsszeusz és Nauszikaá

23 Pátosz, ünnepélyesség Van Dyck

24 Rubens Velasquez

25 A barokk festészet elsősorban Itáliában (Caravaggio)
Spanyolországban (Velázquez, El Greco) a Németalföldön és Flandriában (Vermeer, Rubens, Rembrandt) volt jelentős, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója.

26 Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc

27

28

29 A fő cél az erő kifejezése
ÉPÍTÉSZET: Általános jellemzői: az egyenes vonalak megtörése mozgalmasság nyugtalanság különleges, szeszélyes díszítőelemek a méretek fokozása illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel megnövelték a teret A fő cél az erő kifejezése

30 A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt, amely elsőként a Vignola által tervezett Il Gesu templomban (Róma) vált uralkodóvá. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre

31 Nyugtalan vonalak, formák
Rembrandt

32 Az építészetben megjelentek a hatalmas kapuzatok, áradó lépcsők, a művészien megtervezett parkok

33

34

35 A barokk reprezentáns uralkodója:
XIV. LAJOS

36 Saint-Simon herceg emlékiratai
A francia udvar rendje színpadias volt, s a mindennapi életet is részletekbe menően szabályozta. Gyakorlatilag mindenki szerepet játszott Mivel itt óramű pontossággal zajlottak az események, ezért Saint-Simon „rugóra járó etikett”-ként jellemezte az udvari életet. A szigorú rendtartás alól a király sem mentesülhetett

37 VERSAILLES

38 „Szellemiség” a barokkban
Janzenisták: PORT-ROYAL kolostor Kegyelemtan Blaise Pascal – matematikus, fizikus, filozófus

39 Kartezianizmus René Descartes Világosság, érthetőség Szubjektum fontossága Descartes-i kételkedés: mindenben kételkedni, de megtalálni a biztos pontot: „COGITO ERGO SUM” GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYOK → biztos pont: TUDOK MAGAMRÓL

40 Akadémizmus: A francia Akadémia megalapítása: 1634 – Richelieu bíboros (XIV. Lajos minisztere) Irodalom, művészetek, nyelv tudományos vizsgálata

41 A barokk irodalom: Kedveli a merész, szokatlan gondolattársításokat, az újszerű, hatásos szóképeket és alakzatokat, a bonyolult körmondatokat Kedvelt eszköze az ellentét és a paradoxon

42 Barokk körmondat „Második dolog, mely nyilván következik, ha az pápista vallás bálványozás, emez: tudniillik, hogy az Istennek amaz igen szép fogadási meghamisíttatnak, melyekben azt fogadá, hogy az Krisztustúl fondáltatott anyaszentegyház ellen az pokol ereje diadalmat soha nem vehet, hanem mint az igazságnak erős kőoszlopa, győzhetetlen megmarad, és mint egy nagy hegyen építtetett város, el nem rejtezik, hanem amint Izsaiás mondja, őbenne szüntelen megmarad az igazságnak prédikálása, mivelhogy amint Szent Pál írja, mind világ végezetig doktorok és pásztorok lésznek az Krisztus jegyesében, az anyaszentegyházban, kik tanítsák az juhokat, legeltessék az nyájat, melyet Isten őreájok bízott.” (Pázmány Péter: Öt szép levél)

43 EPIKA (látvány, mozgalmasság, vallásos tematika, herizmus)
Jellemző irodalmi műfajok: EPIKA (látvány, mozgalmasság, vallásos tematika, herizmus) Eposz Hitvita Önéletrajz Levél

44 Megszabadított Jeruzsálem
Torquato Tasso Megírta a „keresztény nemzet” eposzát: Megszabadított Jeruzsálem Téma: keresztes háború Az ellenreformáció eposza Koszorús költő

45 John Milton A protestantizmus eposza: Elveszett Paradicsom
Téma: bűnbeesés, kiűzetés Jó – Gonosz küzdelme Jellemző stílusjegyek: Disszahrmónia Ellentétekből eredő feszültség

46

47 Blake illusztrációi az Elveszett Paradicsomhoz

48 A magyar barokk Pázmány Péter Protestáns családban született
Később rekatolizált – jezsuita Szónoklatok, prédikációk (szöv. gyűjt. 241.o.) 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított (Tk old.)

49 II. Rákóczi Ferenc vallomásai (szgy. 257)
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (szgy. 253) Zrínyi Miklós