Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A barokk meghatározása olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal korszak és korstílus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A barokk meghatározása olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal korszak és korstílus."— Előadás másolata:

1

2 A barokk meghatározása olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb jellemzője kb a 19. századig nem számított külön irányzatnak, először Heinrich Wölfflin veszi annak késői ága a copf, illetve a rokokó stílus

3 Wölfflin megállapításai ReneszánszBarokk „zárt” alkotások„nyitott” alkotások alakzatok egymás mellé rendelése és szimmetria alá-fölé rendelés egy nézőponttöbb nézőpont (nézőpontváltás) felületi alkotásokmélység-magasság statikusságmozgalmasság

4 A barokk társadalmi alapja A feudalizmus újraerősödése - REFEUDALIZÁCIÓ A polgárság nem tud uralkodó osztállyá válni, átmeneti visszaesés Feudális termelési viszonyok restaurációja Abszolutisztikus királyságok létrejötte A katolikus egyház megerősödése - REKATOLIZÁCIÓ Reneszánsz – reformáció, hitviták Ellenreformáció Tridenti zsinat Jezsuita rend Loyola Ignác Tudomány fejlődésével a világ kitárul mozdulatlanság, viszonyok állandósága Ellentmondások csillogó külsőségekkel való elfedése

5 Az ellenreformáció A barokk eszmei háttere A katolikus egyház célja a reformációban elvesztett hívek visszaszerzése A hitben való megerősítés Eszközök: lenyűgözés, gyönyörködtetés, misztikus révület, túlzás, monumentalitás A jezsuita rend tagjai (Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter) fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el a római katolikus egyház hatalmának és befolyásának növelése Misszionáriusok – Latin-Amerika erős katolicizmusa nekik köszönhető.

6 Stílusjegyek mozgalmasság, dinamizmus monumentalitás heroizmus patetizmus az illúzió valóságként való beállítása titokzatosság misztika komplexitás, bonyolultság erős kontrasztok látványosság bonyolult, túldíszített formák

7 Korszakolás Kezdetek (késő-reneszánsszal, manierizmussal keverve Heroikus vállalkozások, hősiesség kultusza, jezsuita művészet, hősi eposzok virágzása Misztika, a lélek mélyére menekülés + hedonizmus (élvezetek kultusza) Rokokó

8 Barokk építészet legfőbb alkotásai a templomok: elkápráztatás, a római katolikus egyház hatalmának és nagyságának érzékeltetése Jellemzői: csigavonal (Il Gesu) mozgalmasság illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret (pl. templomok homlokzatának volutája, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület; mennyezetre festett kupolabelső; kastélyok tükörtermei)

9 Lépcsők a melki apátságban

10 Szent Péter tér, Vatikán

11

12

13

14 Oszlopsor (kolonád)

15

16

17

18 ReneszánszBarokk az önmagukban egységes építészeti motívumok egymás mellé illesztése alá- és fölérendelés az emberhez mérte az épületeketa méretek mindenek feletti fokozása tér áttekinthető, felépítésének elvei világosak és következetesek pillanatok alatt felfoghatók a tér szerkesztésének módszerei egyetlen ponton állva átláthatjuk a teret tér talányos, a térbe lépve csupán egyes részletei tárulnak fel, más motívumai csak sejthetőek szívesen él az illúzió (érzéki csalódás) módszereivel csak a térben mozogva tárul fel a tér statikusdinamikus jól elválaszthatóan jelenik meg egymás mellett az alapfal és az arra helyezett kép összemossa a határokat az épített architektúra, a festett építészet, a szobrászat és épületplasztika között. Valóság és képzelet, e világ és túlvilág határai egymásba mosódnak

19 Würzburg – Érseki palota, lépcsőház

20 Würzburg – Érseki palota, keresztmetszet

21 Würzburg – Érseki palota, alaprajz

22 Würzburg – Érseki palota, középrizalit

23 Szobrászat ReneszánszBarokk racionalizmuspatetikus kiegyensúlyozottságszélsőséges harmóniadiszharmónia emberléptékűségföldöntúli léptékű emberi érzelmek mozgalmasság (fény-árnyék hatások)

24 Giovanni Lorenzo Bernini Maffeo Barberini bíboros (később VIII. Urbán néven lett pápa) a mecénása Bernini az újjáépülő Vatikánban kapott munkát Leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter bazilika kolonádja Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa – ez egy szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.

25 Bernini: Szent Teréz extázisa

26 Michelangelo és Bernini Dávidja

27

28 Festészet Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni. Főúri (királyi) megrendelők, illetve a megújuló katolikus egyház. Témái: bibliai és mitológiai jelenetek gazdagon díszített főúri portrék csendéletek (újdonság a festészetben) táj- és zsánerképek. Jellemzői: lendületes vonalvezetés a fény és az árnyék festői ellentétének kiaknázása, gazdag, élénk színek mozgás ábrázolása, dinamizmus kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása perspektíva-játékok

29 Rubens: Phaeton bukása

30 Zene Zenei barokkot 1608-tól (Monteverdi, az első opera szerzőjének születése) 1750-ig (J.S. Bach halála) Reneszánszban a hangszeres zene csak kíséret, barokkban középpontban áll. Jellemzői: Hangszerelés (melyik szólamot melyik hangszer játssza) – kialakul a zenekar Folyamatos basszus Teraszos / lépcsőzetes dinamika (nem fokozatos halkítás vagy hangosítás, hanem pillanatok alatt) Szekvencia (egy rövid zenei motívum többször is ismétlődik egy hanggal feljebb vagy lejjebb) Görög drámák hangszerekkel kísért részei mintájára érzelemcentrikus, érthető szövegű dalok – opera létrejötte, recitativo, bel canto, oratórium, kantáta Hangszeres zene: versenymű (concerto) – szólóhangszer felelget (koncertál), versenyez a zenekarral. A barokk a vonós hangszerekre írt művek virágkora. Ekkorra fejlődtek ki a vonós hangszerek. A fafúvós zene is jelen van kisebb mértékben (oboa, blockflőte, fagott, trombita).

31

32

33 Viseletek A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott. A század közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A hímzett és csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat két-két fekete masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került. A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg. Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik, fodrok sokaságával (több száz méter) tarkították A század utolsó negyedében alakultak ki a férfi öltözet napjainkig jellemző alapdarabjai: a kabát, a mellény és a nadrág. A „Napkirály" által igen kedvelt új sziluettű kabátot, szűkre szabták és nyitva viselték. Deréktól - rakott oldalhajtások - trapéz formában futott szét a térd magasságáig. Az azonos szabású mellény a felsőkabát aljáig ért. A kabát majdnem teljesen eltakarta a leszűkült térdnadrágot (culotte). Az öltözet bársonyból, csíkos és moaré selyemből vagy brokátból készült. A felületeket sűrű paszománysorral, fémgombbal, csipkével és hímzéssel díszítették.

34

35 Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17. század közepétől. A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé merevvé vált. A „csónaknyakú" keményített, szorosan fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített betétrész tartotta össze. A ruha ujja legföljebb könyékig ért és tölcséresen kibővülő végeit többszörös csipkefodor díszítette. Az uszályos felsőruha elöl nyitott széleit felhajtották és kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a hatást később egy, a szoknya alá tett kispárnával fokozták. A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag szatén volt.

36

37

38 Barokk Magyarországon 17. század elejétől az 1770-es évekig 1640-ig: a barokk kezdetei 1690-ig: a Habsburg-uralom kiterjedése az egész országra; a rendek és a Habsburgok hatalmi vetélkedése 1740-ig: az arisztokrácia elfordul a nemzeti kultúrától, a nemesség elparlagiasodik. Jezsuiták virágkora; nagy önvizsgálatok, lélekelemzések, befelé fordulás ideje 1770-ig rokokó

39 M ű fajok Regény: nincs Emlékirat: virágzó, főleg Erdélyben Líra: megtorpant, sablonokkal dolgozik Epika: a magyar barokk legérettebb formája

40 Összefoglalás 1. Mozgás A templomok homlokzata a reneszánsz nyugalom és derű után az erő és a szenvedély benyomását kelti A kép, szobor pedig heves, olykor féktelen lendületet fejez ki 2. Súlyos tömegek 3. Nyugvó vonal ismeretlen, hullámzó, csavarodó vonalak 4. Céltudatos művészet Rábeszélés sugallás az olvasóval, nézővel olyasmit akar elhitetni, ami a józan ész számára hihetetlen: látomásokat, mártírok gyönyörűséggel vállalt szenvedését stb.

41 5. Hihetetlen tartalom „realista” stílus 6. Mesterségbeli tudás Kompozíció (Wölfflin írta le) szilárd, monumentális Pátosz Hősiesség kultusza Magamutogatás, szép formák, erotika – gyakran allegorikus – (még szentképeken is) 7. Színpadiasság 8. Megragadni a csodálatost, különöst, változót, eliramlót ezért az anyag törvényszerűségein is túllép: röpülő szobor, a falfestmény egyes részletei belépnek a valóságos térbe, festett fa márványt utánoz 9. Mindent eláraszt a díszítés, de ez nem a szerkezeti elemek kiemelése, hanem inkább elleplezése céljából BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ


Letölteni ppt "A barokk meghatározása olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal korszak és korstílus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések