Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Készítette: Schönhardt Lilla és Steinbach Máté  Általános jellemzői  Építészet  Zene  Irodalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Készítette: Schönhardt Lilla és Steinbach Máté  Általános jellemzői  Építészet  Zene  Irodalom."— Előadás másolata:

1  Készítette: Schönhardt Lilla és Steinbach Máté  Általános jellemzői  Építészet  Zene  Irodalom

2  A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb tól kb ig tartott.  A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus.  A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.  A barokk szó nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal.  A barokk jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után.

3  mozgalmasság, dinamizmus  monumentalizmus  heroizmus  dekorativitás  titokzatosság  misztika  erős kontrasztok  látványosság  bonyolult, túldíszített formák

4  A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok:  monumentális építmények rendkívüli díszítettség, aranyozások, márványdíszek  A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt.  Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, mind a homlokzatok, mind az épületbelsők kialakításánál.  A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret.  A világi épületek (paloták) esetében gyakran találkozhatunk mennyezetre festett kupolabelsővel.

5

6

7

8  Bernini: Szent Terézia extázisa

9  Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt.  A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte.  A korabeli festők a legjelentősebb megbízásokat főúri (nem egyszer királyi) megrendelőktől és a megújuló katolikus egyháztól kapták. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit.  A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek, táj- és zsánerképek.

10

11  A barokk festészet elsősorban Itáliában, Spanyolországban, a Németalföldön és Flandriában ért el nagy jelentőséget, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója. Jellemzői  gazdag, élénk színvilág  fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása  mozgásban való ábrázolás, dinamizmus  kidolgozott részletek  érzelmek eltúlzott ábrázolása (fontosak az arckifejezések)  pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai  alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása

12  A zenei barokkot kb tól, az első opera megszületésétől 1750-ig, Johann Sebastian Bach haláláig számoljuk.  A barokkban már kialakult a hangszereket a középpontba állító zene. Megjelent a hangszerelés: a zeneszerző pontosan leírta, hogy melyik szólamot melyik hangszer játssza.  Így alakult ki a zenekar, ahol egy szólamot többen játszanak.

13  A barokk zene meghatározó része a folyamatos vagy más néven generálbasszus, szakszóval Basso Continuo.  A continuo szólamban mély hangfekvésű hangszerek – mint a csembaló, az orgona, a lant vagy a fagott – foglaltak helyet.  Barokkra ezen kívül jellemző a teraszos vagy lépcsőzetes dinamika; vagyis nem fokozatos halkítás/hangosítás történik, hanem mindez pillanatok alatt megtörténik.

14  Johann Sebastian Bach BWV 1001-es számot viselő hegedű- szólószonátájának kézirata

15  A katolikus megújulás jegyében született.  A regény továbbra is virágzó műfaj maradt: egyfelől a követhetetlenül bonyolult cselekményű, fantasztikus közegben játszódó lovagregények (például az Amadis- regény), másfelől a talpraesett, alvilági csavargók történeteit feldolgozó pikareszkek voltak kelendőek.  Ezek a történetek még mindig egymástól független, általában variálható elhelyezkedésű epizódokból állnak, ám a főszereplő személye már összefogja az egyes kalandokat.

16  A lovagregények és pikareszkek hátránya az volt, hogy egy idő után nem lehetett tovább fokozni az izgalmakat, az alkotók nem tudtak az előző művektől sokban eltérni, így unalmassá, népszerűtlenné válhattak. Ennek tanúbizonysága a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása, a lovagregény-paródia Don Quijote, Miguel de Cervantes műve.

17

18  Az irányzat uralkodó műfaja az eposz. Tasso Megszabadított Jeruzsálem című, keresztes hadjáratok idején játszódó műve monumentális alkotás, az egész kereszténység hőskölteménye.  Lope de Vega vagy Calderón patetikus, mozgalmas műveiben mindig a katolikus lovagi erények és a becsület győz.  A barokk dráma is jelentős volt, elsősorban a „katolikus királyok" (például a fanatikus hívő II. Fülöp) Spanyolországában, ahol a barokk építészet és szobrászat is hatalmas jelentőségre tett szert.  A barokk költészet nem képviselt nagy jelentőséget. Nyelvezete patetikus, fennkölt, hasonlóan a versekben foglalt érzelmekhez. Legfőbb képviselője a spanyol Góngora.

19  Vége 


Letölteni ppt " Készítette: Schönhardt Lilla és Steinbach Máté  Általános jellemzői  Építészet  Zene  Irodalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések