Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A barokk festészet. •A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A barokk festészet. •A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot."— Előadás másolata:

1 A barokk festészet

2 •A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét. •A művészet a legjelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az ellenreformációs egyháztól kapja. Mindenekelőtt azt várják tőle, hogy a képzeletet megragadó, látványos alkotásokkal fokozza a hatás gazdagságát. Ez eléggé meghatározza a témáját és a módszereit. •A művészet gyakran folyamodik a szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különféle eszközeihez. A kor racionális gondolkodásmódja azonban itt is érvényesül. A barokk illuzionizmus nem tagadja meg a valóságot; az érzékelés határait akarja kitágítani. Témái: •bibliai és mitológiai jelenetek - gyakoriak a telt, "rubensi" idomok •főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel •csendéletek - újdonság a festészetben •tájképek •zsánerképek (mindennapi élet jelenetei)

3 Jellemzői: •mozgásban való ábrázolás, dinamizmus •gazdag, élénk színvilág •fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása •perspektíva-játékok •kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) •érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) •pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai •alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak

4 A műalkotások feladata az itáliai barokk festészetben elsősorban a rábeszélés, a meggyőzés, a példamutatás volt. Az egyik festői irányzat tehát azt tűzte ki célul, hogy a hivők tanulatlan tömegei számára is közérthetően, világosan, közvetlen hangon, reális módon dolgozza fel a szent témákat, s a bibliai alakokat nem idealizálta, nem emelte ki hétköznapi környezetükből, hanem a valóságos jegyek hangsúlyozásával bizonyította létezésüket. Caravaggio valószerű, eszményítés nélküli, naturális ábrázolásmódja e felfogás legjellegzetesebb példája.

5

6 •Charles Le Brun, legjelentősebb alkotásai dekoratív fal-, és mennyezetfreskói, melyeken a francia festészet hagyományai keverednek az olasz barokk elemeivel től 14. Lajos első udvari festője. 14. Lajos apotheózisac. képe a Szépművészeti Múzeumban van. Claude Lorrain, a francia barokk festészet másik jeles alakja. A 17. században egy kritikus azt kifogásolta a holland tájképeken, hogy túlságosan ragaszkodnak a valósághoz, pedig a művészet igazi feladat nemcsak a tárgyak helyes megfestése, hanem a helyes, megfelelő tárgyak ábrázolása. Ez a felfogás rámutat a korszak szemléletében lévő kettősségre: megkívánja a természet másolását, utánzását, de a "rideg" valóság helyett a megszépített, idealizált valóságot igényli. Rigaud Hyacinthe francia festő, korának egyik legjelentékenyebb portréfestője. Dekoratív külsőségekkel és biztos jellemábrázolással festette a francia udvar és arisztokrácia tagjait, többek között a "Napkirályt" is.

7

8 Angliában a portrénak a 16. század óta folyamatos hagyományai voltak, bár a miniatűrfestők kivételével - akik között neves angol művészek is akadtak - a legjelentősebb képviselői külföldiek, köztük több rendkívüli egyéniség. William Hogarth (illusztráció - Korteshadjárat) volt az első, valóban angol művész, aki képeivel nemzeti festészetet teremtett. A festő számára a legfontosabb szatíráinak erkölcsi tanítása volt.

9

10 •Másik nagy angol festő, Thomas Gainsborough, aki szintén nagy portréfestő volt, de nem kizárólag az arcképfestésnek szentelte magát, művészi indulásakor ugyanis inkább tájképfestészettel foglalkozott. Az angol festőiskola és talán az egész 18. századi európai festészet egyik legjobb portréja, alkotása - Mary Howe grófnő portréja.

11 •Németalföld a 17. században történelmének, gazdaságának, kultúrájának aranykorát teremtette meg. A festőművészet legnagyobbjainak műveit lehetetlen festői témák szerint elkülönítve vizsgálni. Nem a művészet egy-egy ágára specializálódó mesteremberek ők, hanem egyetemes, a kor minden műfajának festői problémái iránt érzékeny tehetségek. A barokk művészet legnagyobb mesterei: Flandriában Rubens és van Dyck, Hollandiában Rembrandt és Vermeer.

12 •Pieter Pauwel Rubens képeit. Rubens a déli, katolikus, spanyol uralom alá tartozó tartományban működött. Az abszolutisztikus hatalom, az ellenreformációban győztes egyház meghatározta megbízásainak jellegét, mondanivalóját, a feldolgozandó témát. Utolérhetetlen mestere volt a színgazdagság, a fény- és árnyékhatások, valamint a formák találékony alkalmazásának. Szerette a nagyszabású mitológiai témákat, a szenvedélyes jeleneteket. •Anton van Dyck pályája kezdetén Rubens tanítványa volt. Később, I. Károly udvari festőjeként dolgozott Angliában. A flamand festő annyira azonosult az országgal és életének sajátosságaival, hogy szinte angolnak tekinthető. Arcképei hitelesek, nem szépíti a valóságot. Alakjait a beállítással, a mozdulat és a kéztartás választékos finomságával nemesíti előkelővé. Az ő művészete alapozta meg a következő évszázad jellegzetes angol portréfestészetét.

13 •Rembrandt van Rijn a festészet történetének egyik óriása. Nála teljesebben és egyszerűbb eszközökkel senki sem tudta megmutatni az emberi lélek mélységeit. Csodálatos önarcképei és első feleségéről, Saskiáról festett portréi mellett leghíresebb csoportos arcképe az amszterdami lövészegylet tagjait ábrázoló. Az Éjjeli őrjárat címet viseli ez a kép, de a "belelátott" éjszakai környezet eltűnt, amikor 1946-ban sikerült róla eltávolítani a megsárgult lakkréteget; ez a festmény Rembrandt egyik leghíresebb alkotása. Nem nagyon tetszhetett a lövészegylet tagjainak a kész mű, mivel nem mindenki szerepel rajta teljes alakban, ahogy pedig a hagyományos holland csoportkép szabályai megkívánták volna. A művész a muskétásokat a város mindennapi életének egy mozgalmas jelenetébe illesztette bele. A vásznat sajnos megcsonkították, amikor a királyi palotába került. A fény-árnyék ellentéteire épített festmény mozgalmassága, első látszatra bonyolult szerkezeti felépítése, mély színeinek bensőséges ragyogása szokatlanul hatott az egyenlő megvilágítású és a szereplőket egyenlő hangsúllyal bemutató csoportképek divatjának korában

14

15 Vermeer a fény festője, azt a fényt keresi ami a tárgyakat elkülöníti. Meg akarja világítani a tárgyak lényegét. Képei látszólag életképek, ám mindegyikben van valami filozofikus elem. Leggyakoribb képei: zenélő férfiak és nők, szolgálólányok munka közben, szerelmeslevelet olvasó vagy csipkeverő nők. Szinte minden jelenet ugyanabban a szobában játszódik. Műterem vagy A festő műtermében című kép, amelyet özvegye az 1676-ban készült leltárban Ars pictoria néven említ, egyes forrásokban A festészet allegóriája címen is szerepel.

16 •A krétai születésű görög festő velencei, majd római tanulmányok után Toledo városában alkotott. Egyéni, jellegzetes festésmódja miatt nem lehet maradéktalanul besorolni egyetlen festészeti stílushoz: egyesek manierista, mások barokk festőnek tekintik. Festményeit keskeny arcok, foltszerű ecsetkezelés és jellegzetes színvilág jellemzi. Stílusára a kifejező formálás, az emberi alakok sajátos megnyújtása jellemző. Fernando Nino de Guevara kardinális képmása - Greco portréfestészetének remekműve. Aranybrokát függöny előtt ül a bíborruhás toledói főinkvizítor. Fekete keretes szemüvege mögül nyugtalanítóan szegeződik tekintete a nézőre. Az egész alakos képmás igen ritka a festő alkotásai között.

17 Az arisztokrata családból származó Velázquez a spanyol barokk egyik legkiválóbb képviselője. Korai festményei vallásos, illetve hétköznapi témákat dolgoztak fel. Udvari festő volt, legtöbb képén a királyi család tagjait örökítette meg. Portréi soha nem hízelgőek, szinte személytelen tárgyilagossággal a színekben megjelenő látványt rögzítette. X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, melyet Velázquez festett (1650), így kiáltott föl: "Túlságosan is élethű!"

18 •A sevillai festő számos festményt készített az egyház számára. Magas technikai tudással alkotott, képeit a mozgalmas ecsetkezelés, a magabiztos, mégis lágy körvonalak jellemzik, munkái szentimentális, álmodozó szépséggel telítettek. A vallási témájú képei mellett a csavargókat és hétköznapi jeleneteket ábrázoló munkái a legnépszerűbbek. Részletező, édeskés hangulatú, vallásos tárgyú Madonnái és játszadozó utcagyerekei Raffaello és Correggio képeinek hangulatát idézik. Művészete könnyed, kellemes színeivel, bájos típusaival a megszépített valóságot ábrázolja.

19 A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. A festészet és szobrászat legjava alkotásai az építészet kíséretében lépnek fel. A világi festészet emlékei aránylag szerény számuk és színvonaluk miatt csak újabban kerültek mélyebb és gyakoribb feldolgozásra. De nemcsak történeti jelentőségük, hanem - szerencsés esetben - minőségük is felhívja a figyelmet. Kivételes hely illeti meg e téren Mányoki Ádámot, akit felfogásának konzervativizmusa miatt sokszor a megelőző század csúcsaként szerepel. A szerény sorból felemelkedett festő külföldön tanult majd udvari festőként sokat dolgozott Drezdában, Berlinben és Varsóban. Mint Rákóczi híve, elkísérte a fejedelmet külföldre és ott festette emelkedett ünnepélyességű, rendkívül vonzó előadású arcképét.

20


Letölteni ppt "A barokk festészet. •A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot."

Hasonló előadás


Google Hirdetések