Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Libertás III. forduló. A barokk mint művészettörténeti stílus Ezen stílus elnevözése az itáliai barocco szóbul származik, amely kagylódíszt, vagy nyakatekert.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Libertás III. forduló. A barokk mint művészettörténeti stílus Ezen stílus elnevözése az itáliai barocco szóbul származik, amely kagylódíszt, vagy nyakatekert."— Előadás másolata:

1 Libertás III. forduló

2 A barokk mint művészettörténeti stílus Ezen stílus elnevözése az itáliai barocco szóbul származik, amely kagylódíszt, vagy nyakatekert díszítést jelent. Az XVI. század végítűl az reneszánsz stílust felváltó irányzat. Európában a XVII. században terjedt el. Az barokk nemcsak egyházi, hanem főúri művészet is, csak nagyon sokára terjedett el széllessebb körben. Főbb jellegzetességei közé tartoznak a reneszánsz formák feloldása, valamint a díszítettség fokozódása. Ekkoron kezdék alkalmazni elűsször az ívös alaprajzú épületököt. A templomok túldíszítettek, kedvelék az aranyozássokat. A barokk a reformáció idején a katholikus egyház irányzata vala. Az irodalomban is kedvelék az nagyobb, terjengőssebb műfajokat: mint eposz vagy dráma. Magyarországon az Jézus Társasága honosítá meg, legnagyobb alakja Pázmány Péter lőn. A bagi római katolikus barokk templom belseje

3 A gödöllői Királyi Kastély díszterme A barokk építészet Az barokk építészet legjelentősebb alkotásai az ellenreformációs egyház templomai, a főurak kastélyai és a polgári lakóházak valának. Az épületek belsejében egyaránt megfigyelhetők dinamikus hatású terek, úgymint tükörtermek, a pompa, a pátosz, az ünnepélyesség fokozására pedig rengeteg aranoyzást alkalmaztak.A templomokban égbe nyílló freskók, látszatkupolák, oszlopok valának. A barokk építészet egész Európában elterjedt: Itáliában, Franciaországban, a Habsburg Monarchia országaiban, még Oroszországban is. A kastélyokat körülvevő parkokban ágyásokat, nyírt bokrokat, szobrokat és szökőkutakat létesítettek. A gödöllői Királyi Kastély parkja A bagi római katolikus barokk templom homlokzata A bagi római katolikus barokk templom szentélyének mennyezetfreskója

4 A barokk festészet Az barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, vagy valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Előszeretettel aknázza ki az fény és az árnyék festői ellentétét. Ezen művészeti irányzat képviselői főképpen főúri megrendelőktűl és az ellenreformációs egyháztúl kaptak vala megbízásokat. Mindenekelőtt azt várván tőllük, hogy az képzeletet megragadván látványos alkotásokkal fokozzák az hatás gazdagságát. Mindez eléggé meghatározta az alkotások témáját és módszereit. Gyakorta folyamodának az piktorok az szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különböző eszközeihez, bár a barokknak ezen sajátossága nem tagadja meg az valóságot, csak az érzékelés határait igyekezék kitágítani, ezzel is bizonyítván, hogy a kor racionális gondolkodásmódja itt is érvényesül. Legfőbb témái a bibliai és mitológikus jelenetek, a főúri portrék, mellyeken a gazdagságot érzékeltetvén gyakorta láthatunk gazdag ruhákat, ékszereket. A csendéletek, tájképek, zsánerképek a mindennapi élet jeleneteit mutatják meg. A németalföldi és itáliai festők tettek szert a legnagyobb hírnévre: Rembrandt, Rubens, van Dyck, Caravaggio. Rubens: Esti táj szekérrel

5 A barokk szobrászat Az barokk szobrok, akár oltárokrul, akár díszítőelemekrül lőn szó, szerves egységet képezének az épület részeivel. Ezen idő alkotásaira nem az mértéktartás, az kiegyensúlyozottság és az nyugalom jellemző, hanem azon lendület, az fennköltség és az méltóság. Fontos módszerbeli újításként meg köll említteni, hogy úgy az márványbul faragott, mint az bronzbul öntött szobrokat addig soha nem észrevött anyagszerűség jellemzi. Az bőr, az ruhák szövete, az csipkék, az hajfürtök anyaga közti különbség érzéköltetése komoly feladat elé állította a szobrászokat. A domborművek fontosabb alakjai gyakran az síkbul kiemelkedvén szoborként hatottak. Az barokk szobrokat a a művészek nem csupán egyetlen nézetbül mutatták be, hanem az szemlélő nyugodtan körüljárhatja őket, és bárhonnan szemügyre veheti. Összvefoglalva: szenvedélyes mozgás, mélyen árnyékolt ruharedők, a pillanat varázsának megragadása, ötletgazdagság és portrészobrászat. A bagi római katolikus barokk templom angyalszobra Nepomuki Szent János barokk szobra Bagon

6 A barokk Magyarországon Az es években egész Magyarország területérűl kiűzték a törököt. Az élet megindításához a visszafoglalt területeken elpusztult városokat, falvakat be kellett telepíteni. Az helybéli mesterek a megnövekedett feladatokat csak részben tudván ellátni, jócskán lőn munka a szomszédos területekrűl bevándorlott, különböző művészeti hagyományokat közvetítő művészek számára is. A török kiűzése utáni időszak fejlődését erőssen megakasztotta a Rákóczi- szabadságharc. Bár II. Rákóczi Ferenc megbízásából már ekkor új műalkotás születe. Amikor a fejedelem rátalált a selmecbányai pénzverőbe küldött Waron Dánielre, a Habsburg Birodalom egyik képezett, svéd származású érem- és pecsétkészítőre, szolgálatjába fogadá. Dániel pecséteket készítvén a hivataloknak, részt vett a szabadságharc néhány pénztípusának megtervezésében is. Nállunk az 1710-es évektől bontakozott ki elevenebb építő tevékenység. A barokk 1740 és 1780 között élte virágkorát Magyarországon. Ez volt az első hosszabb idő, mellyet nem szakított meg háború. A bagi római katolikus barokk templom bejárata melletti emléktábla

7 Barokk várak és kastélyok Magyarországon Az magyarországi barokk művészet sokáig együtt élt a késő reneszánsszal, majd az európai áramlatokkal jött bé és először az irodalomban maradott meg Pázmány Péter munkássága nyomán. Terjedésében a tendencia nyugatról keletre mutatható ki, az török kiűzése után az ország egészében elterjedt. A XVII. század építészetének szellemi hátterében az ellenreformáció állt. Az keresztény főpapság és az arisztokrácia igényeit kielégítő munkálatok az 1620-as években kezdődtek meg. A magyarországi barokk első emléke a Spazzo által tervezett nagyszombati volt jezsuita templom. Az első barokk kastélyt Esterházy Pál nádor emeltötte Kismartonban Carlone olasz építésszel, a kastélyépítészet azonban csak a török harcok után bontakozott ki. A barokk világi építészet fénykora a XVIII. század másodok fele lőn. Az egyházi építkezéseken főként délnémet hatás mutatható ki, míg a világi építészetben a francia hatás erősödött: a versailles-i kastélyt követi a fertődi Esterházy-kastély, melyen már a rokokó vonásai is megfigyelhetők. A késői barokk kastélyépítészet legszebb példája az gödöllői Grassalkovich-kastély. A kismartoni Esterházy-kastély

8 Barokk alkotások Európában A Szent Péter-bazilika Rómában (Maderna fejezte be) Caravaggió: Szent Péter keresztre feszítése Bernini: Dávid A versailles-i palota este A versailles-i palota tükörterme

9 Barokk alkotások Magyarországon A fertődi Esterházy-kastély Mányoki Ádám: Podmaniczky János és Judit képmása Nepomuki Szent János barokk szobra Bagon


Letölteni ppt "Libertás III. forduló. A barokk mint művészettörténeti stílus Ezen stílus elnevözése az itáliai barocco szóbul származik, amely kagylódíszt, vagy nyakatekert."

Hasonló előadás


Google Hirdetések