Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében Dr. Kling István vízügyekért felelős helyettes Államtitkár „Vízminőséget veszélyeztető tevékenységek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében Dr. Kling István vízügyekért felelős helyettes Államtitkár „Vízminőséget veszélyeztető tevékenységek."— Előadás másolata:

1

2 Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében Dr. Kling István vízügyekért felelős helyettes Államtitkár „Vízminőséget veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása” Budapest, február 01.

3 3 Sárga szín: a víz elérhetősége évi szinten kevesebb mint 1000 m3/fő A VILÁG EGY FŐRE JUTÓ VÍZKÉSZLETE

4 4 Táp- és szervesanyag szennyezés Veszélyes anyag szennyezés Hidro- morfológiai változások Árvizek, aszályok A víz okozta és a vizet érintő jelentős problémák

5 5 A Világban mindenütt felismerték, hogy a víz stratégiai jelentőségű erőforrás Szerepe társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból felértékelődött. A vízkészletek védelme és integrált szemléletű hasznosítása a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú tényezője lett. Magyarország számára a vízkészletek védelmében a nemzetközi együttműködés kiemelt stratégiai kérdés.

6 6 Magyarország felszíni vizeink %-a külföldi eredetű 7 szomszédos ország, alvízi, felvízi helyzet

7 7 Elnökségi prioritások beazonosítása Az EU elnökségi időszakra való felkészülés kezdete óta Magyarország számára kiemelt témakörként került beazonosításra a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás. A közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte a vízpolitika kiemelt prioritását.

8 8 Elnökségi prioritások beazonosítása Európa vízkészleteinek minőségére és mennyiségére az éghajlatváltozás, mint korunk egyik legmarkánsabb környezeti- társadalmi jelensége a jövőben várhatóan egyre jelentősebb befolyással lesz. Európában is a víz stratégiai szerepe a gazdaság minden területén és mindennapjainkban vitathatatlan.

9 9 … és bősége jellemzi, amely egyformán okozhat károkat. A víz mennyiségi viszonyait az egyenlőtlen eloszlás miatt, időnként annak hiánya…

10 10 Az EU vízpolitikájának célkitűzései Az EU vízpolitikájának célkitűzéseit és végrehajtási keretét elsősorban az ún. Víz Keretirányelv adja meg. E szerint a 2009 végig elkészített vízgyűjtő- gazdálkodási tervek alapján a tagállamoknak 2012-ben kell megkezdeniük azon intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek a vizek ún. jó állapotának eléréséhez, melynek határideje 2015 vége.

11 11 Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive „WFD” - Víz Keretirányelv „VKI”) A víz keretirányelv a vízzel kapcsolatos európai jog összefoglaló „törvénye”.

12 12 Veszélyes anyagok kibocsátása Ivóvíz irányelv Fürdővíz szabvány Természet-védelem (NATURA 2000) EU Víz Keretirányelv december 22. Települési szennyvíz- elhelyezés Mezőgazd. nitrátszennyezés elleni védelem Felszín alatti vizek védelme Árvíz irányelv Integrálja az EU országok elmúlt 25 éves tapasztalatát

13 13 felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig

14 14 Alapintézkedések:  Nitrát akcióprogram  Szennyvíz program - Önkormányzatok  Ivóvízminőség-javító program - Önkormányzatok  Szennyezés-csökkentési programok  IPPC irányelv  Natura 2000 Kiegészítő intézkedések:  Ivóvízbázis védelmi program – Önkormányzatok  Dombvidéki tározós program  Meder rehabilitációs program  Belvíz-elvezetés – Önkormányzatok  …….. A vizek állapotát érintő intézkedési programok

15 15 Társadalmi részvétel (14. cikk) Környezeti célok (4. cikk) Monitoring programok (8. cikk) Hiányfelmérés Intézkedési programok (11. cikk) VGT kidolgozása (13. cikk, VII mell.) Állapotfelmérés, előzetes értékelés (5. és 6. cikk) VGT megújítása JVK felül- vizsgálat Jelentés a megvalósításról (15. cikk) Kiértékelés Előkészítés Intézkedési program megvalósítás A VKI végrehajtásának menete

16 16 A vízpolitika jövőjének alakítása az EU Bizottságban Igazodva a Víz Keretirányelv fenti végrehajtási menetrendjéhez, az Európai Bizottság várhatóan 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó dokumentumát („Blue-print for the EU’s Waters”). A „Blue-print” előkészítése során érdekünk az EU politikába ágyazott magyar szempontok megjelenítése.

17 17 A vízpolitika jövőjének alakítása az EU Bizottságban- „Blue-print” Az EU Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága ig tehát egy átfogó jellegű felmérést folytat az EU vízpolitikája területén, különös tekintettel a következő három területre: a VKI-hez kapcsolódóan a tagországok által készített vízgyűjtő-gazdálkodási tervek áttekintő értékelése, az aszály és vízhiány kezelésére vonatkozó tagállami stratégiák, intézkedések áttekintése, a vízkészletek sérülékenységének vizsgálata a klímaváltozással és más emberi tevékenység okozta terhelések hatásával összefüggésben.

18 18 Vízpolitika - A magyar EU elnökségi időszak prioritási területei A magyar vízpolitika szándéka: a magyar szempontból (is) fontos vízgazdálkodási szempontok becsatornázása az EU politikákba, amely tanácsi következtetések (Council Conclusions) formájában hozzájárulhat a Bizottság „Blue-print” áttekintési folyamatának komplexebbé tételéhez. A jelenleg futó, elsősorban az éghajlatváltozás témaköréhez kapcsolódó témák mentén új szempontként kívánjuk megjeleníteni a következőket:

19 19 Vízpolitika - A magyar EU elnökségi időszak prioritási területei 1.Az éghajlatváltozás és vízpolitika 2.Ökológiai vízigények, ökológiai szolgáltatások 3.Nemzetközi együttműködés

20 20 1. Éghajlatváltozás és vízpolitika A szélsőséges (extrém) vízügyi jelenségek integrált szempontú kezelése (aszály, árvíz, belvíz, csapadékeloszlás egyenetlenségei). A Tanács felkérné a Bizottságot, hogy a „Blue- print” keretei között tárja fel azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik ezen jelenségek egységes vízügyi és más szektorokban történő (területfejlesztés, közlekedés, mezőgazdaság, stb.) integrált kezelését;

21 21 1. Éghajlatváltozás és vízpolitika Tekintettel arra, hogy a növekvő szélsőséges események egyre nagyobb károkat okoznak, még az optimális kockázat-kezelési módszerek alkalmazása esetén is, javasoljuk az EU Szolidaritási Alap hatékonyságának áttekintését és mérlegelni ennek során egy kárenyhítési alap létrehozásának lehetőségét.

22 22 Javasoljuk a Bizottságnak, hogy a vizekkel való integrált gazdálkodás szellemében a „Blue- print” keretei között tegye hangsúlyosabbá a vizek által nyújtott ökológiai szolgáltatások megjelenítését, beleértve ezek nemzetközi, határon átnyúló aspektusait is. 2. A víz és az ökoszisztéma szolgáltatások

23 23 Fel kívánjuk hívni a figyelmet a tagállamok közötti és a nem tagállamokkal való kooperáció fontosságára, elsősorban a pozitív példák, ezen belül a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságon (ICPRD) és az ENSZ EGB-n (stb.) belüli sikeres tevékenységére; 3. Nemzetközi és EU-n belüli együttműködés

24 24 Fel kívánjuk hívni a Bizottságot, hogy tekintse át a víz keretirányelv szerinti nemzetközi együttműködési tapasztalatait, különös tekintettel a két és többoldalú vízügyi egyeztetési mechanizmusok megerősítésének szempontjára. 3. Nemzetközi és EU-n belüli együttműködés

25 25 Ugyancsak kellő figyelmet kívánunk fordítani elnöki hatáskörünk keretein belül az EU vízügyi külkapcsolataira egyúttal hangsúlyt helyezve a vízügyi lehetőségek feltárására is Magyarország nemzetközi fejlesztési támogatási tevékenységében. 3. Nemzetközi és EU-n belüli együttműködés

26 26. A kihívás évei: május 1.- EU csatlakozás január 1.- EU elnökség A magyar EU elnökség fő célkitűzése tehát: A fenti témákban a magyar törekvés orientációs vita lefolytatása a „Blue-printhez” való tanácsi hozzájárulás főbb irányairól a március i informális környezetvédelmi tanácsülésen, melyet tudományos-szakmai rendezvényekkel kívánunk megalapozni. A miniszteri vita eredményeinek tükrében a következtetések elfogadására a júniusi környezetvédelmi tanácsülésen kerülne sor.

27 27 A magyar EU elnökség törekvése Fentieken túlmenően az elnökségi időszak további prioritása a vízgazdálkodási szempontok integrálásának elősegítése más közösségi politikákba, különösen az Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája megújításába, az új pénzügyi támogatási időszakra vonatkozó Közös Mezőgazdasági Politika és a Kohéziós Politika kialakításába.

28 28 Tervezett programok a magyar EU-elnökség alatt IdőpontEsemény február 8-10.ENSZ-EGB vizes workshop március 14.Környezetvédelmi Tanács ülése (Brüsszel) március 22.Víz Világnapja rendezvények március „Európa vizeink jövője” tudományos konferencia (MTA) március Környezetvédelmi Tanács Informális ülése (Gödöllő) március 30-április1.EU VKI workshop és munkacsoport ülések (klíma, árvíz, aszály) május EU Víz és Tengerigazgatói ülés június 17.Környezetvédelmi Tanács ülése (Brüsszel)

29 29 Duna Régió Stratégia A magyar elnökséghez szorosan kapcsolódó kiemelt jelentőségű esemény, hogy 2011 első félévben fogja az Európai Tanács elfogadni a Duna Régió Stratégiát, melynek egyik fő pillére a természeti környezet védelme és ezen belül is a vízvédelem. Elnökségünk vízügyi tematikája szorosan illeszkedik az EU Duna Régió Stratégia kapcsán kialakított magyar állásponthoz és törekvésekhez is, amely további lehetőséget ad a vízpolitika témakörének fókuszba állítására.

30 30 Duna Régió Stratégia Hazánk elkötelezett az EU Duna Régió Stratégia magyar elnökségi félév alatti véglegesítése mellett, és mint tagállam fontos szerepet kíván játszani annak végrehajtási folyamatában, kiemelt figyelmet fordít a vízpolitikával kapcsolatos prioritási területek nemzetközi szintű koordinációjára.

31 31 A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A DUNA RÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Nemzetpolitika érvényesítése

32 32 Duna Régió Stratégia Magyarország az általa fontosnak ítélt témákban, mint tagállam jelezte koordinációs szándékát mind az illetékes EU Bizottság, mind a Stratégiában területileg érintett országok fele. Az ezzel kapcsolatos feladatok szerves részét fogják képezni az elnökségi időszak vízpolitikai napirendjének, egyúttal további lehetőséget fognak teremteni a hazai szakmapolitikai érdekek kétoldalú és többoldalú nemzetközi szintű képviseletének, érvényesítésének.

33 33 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme Intézkedések Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése 5. Környezeti kockázatok kezelése Intézkedések A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése

34 34 A Bizottság részéről elfogadott közös tagállami koordináció a környezetvédelem területén: a vízminőség helyreállítása és fenntartása (HU-SK), a környezeti kockázatok kezelése (HU-RO). Az Európai Unió egyik kiemelt célja az egyes országok gazdasági versenyhátrányának felszámolása, ehhez Magyarország számára a Duna Stratégia adja az egyik lehetőséget.

35 35 DRS és a Tisza vízgyűjtő Magyarország számára rendkívül fontos a Tisza vízgyűjtőjén az összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodási terv megvalósítása. Ugyanis Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tisza-völgyben lép fel. Kiemelt cél a Duna Stratégián belül Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése. Az ICPDR Tisza Group-ot korábban a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság hozta létre és lehetővé teszi az összehangolt vízkárelhárítást és vízkészlet gazdálkodást. (2011-ben Ukrajna adja az elnökséget és magyar kérésre Kárpátalján lesz a tavaszi Tisza Group ülés.)

36 36 Vízkárelhárítás a Tisza- völgyben

37 37

38 38

39 39 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében Dr. Kling István vízügyekért felelős helyettes Államtitkár „Vízminőséget veszélyeztető tevékenységek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések