Vízgazdálkodás- Duna stratégia

Az előadások a következő témára: "Vízgazdálkodás- Duna stratégia"— Előadás másolata:

1 Vízgazdálkodás- Duna stratégia
Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály

2 A Dunastratégia akciótervének felépítése
A.)Kapcsolatok a Duna régióban 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A Dunarégió megerősítése 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Nemzetpolitika érvényesítése

3 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
Intézkedések 1. Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása 2. Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése 5. Környezeti kockázatok kezelése Intézkedések 1.A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása 4. A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése 5. A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése

4 Duna stratégia Magyarország éljen a lehetőséggel! Az Európai Unió célja: Versenyhelyzet egyenlő esélyekkel Az Magyarország célja: A versenyhátrány megszüntetése A vízgazdálkodás újjászervezése

5 Helyzetértékelés Magyarország a külföldi vízgyűjtőknek kiszolgáltatott ország Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt biztonságpolitika Elfogyott biztonság

6 Magyarország árvízvédelmi helyzete európai viszonylatban
Helyzetértékelés Magyarország árvízvédelmi helyzete európai viszonylatban Biztonság 100 évre 1250 évre

7 Költségvetésbe befizet Költségvetésből kifizet
Helyzetértékelés A földrajzi helyzet hátrányai Felvízi országok Energetikai célú tározók Mezőgazdasági célú tározók Árvízvédelmi céllal kombinált tározók Magyarország alvízi ország Medersüllyedés Árterek feltöltődése Káros vízszintváltozások Költségvetésbe befizet Költségvetésből kifizet A kiszolgáltatottság aránytalan terhet ró Magyarországra

8 Újrakezdés és reform a vízgazdálkodásban
Helyzetértékelés Újrakezdés és reform a vízgazdálkodásban A fenntartás reformja  Megelőzni a kárt A védekezés reformja  Csökkenteni a kárt A fejlesztés reformja  Növelni a biztonságot A kutatás reformja  Hatékony rendszerek A Duna stratégia keretet adhat az újjászervezéshez!

9 Kitörési pontok Vízgyűjtő-gazdálkodás
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Hordalékváltozások átfogó kezelése a Duna vízgyűjtőjén Szélsőséges vízjárások Határokon túlnyúló árvízvédelem Aszály – összehangolt cselekvési program a klímaváltozásra

10 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása
Kitörési pontok A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tiszavölgyben lép fel Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése Az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvaló-sítása (ICPDR Tisza Group) Összehangolt vízkárelhárítás és vízkészlezgazdálkodás

11 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása
Kitörési pontok A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Magyarországon a hordalékstruktúra változása mind árvízi, mind vízpótlási problémákat okoz A hordalékváltozások összehangolt vizsgálata A hordalékváltozások mértékének és következményeinek feltárása Az összehangolt kompenzációs beavatkozások meghatározása

12 Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében
Kitörési pontok Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében Kis-, és középvizek csökkenő, árvízszintek növekvő trendje Kis-, közép- és árvízszintek növekvő trendje A jelenségek felgyorsultak

13 Szélsőséges vízjárások elleni védelem - árvíz
Kitörési pontok Szélsőséges vízjárások elleni védelem - árvíz Magyarországon kitettsége a legnagyobb, emiatt jelentős versenyhátrányban van Határokon átnyúló árvízvédelem megvalósítása Közös kockázatkezelés Árvízvédelmi beruházások elősegítése a külföldi vízgyűjtőkön A hazai árvízvédelmi biztonság megteremtése

14 Beregi térségárvízvédelmi problémái
Kitörési pontok Beregi térségárvízvédelmi problémái

15 Szélsőséges vízjárások elleni védelem - aszály
Magyarországon lakosság-megtartási, élelmiszerbiztonsági és ökológiai problémákat vet fel. Összehangolt aszály- és szárazság kezelési tervek Közös kockázatkezelés Összehangolt vízkészlet-gazdálkodás (külföld) A vízpótlási feltételek megteremtése, új víz-rendszerek (Magyarország) Kitörési pontok Klímazónák Klimahatár

16 Eszközök Stratégia Pénz-paripa-fegyver Célok Politikai döntések
Lehetőségek feltárása Szakemberképzés A nemzetközi hírnevünk megőrzése A vízmérnök-képzés támogatása, reformja Pénz - Finanszírozás Források tervezése Gazdaságosság kimutatása

17 Stratégia Politikai döntések A biztonság megteremtése
Eszközök Stratégia Politikai döntések A biztonság megteremtése A költségvetés stabilizálása Okszerű vízgazdálkodás kialakítása Startégiai lehetőségek EU elnökség –Központi témája a víz (politika) Duna stratégia 2014 – 2020 (pénz és politika) Hosszútávú hitel (pénz) Elérendő célok Versenyhátrány felszámolása (EU) Árvízvédelmi biztonság megteremtése (szomszédokkal) Vízgazdálkodás korszerűsítése, újraindítása (itthon)

18 Az utolsó vízépítő mérnökök
Eszközök Szakemberképzés Kihalás előtt?? Múltunk és hírnevünk VITUKI Szakembereink Tennivalóink Oktatók képzése Felső vezetők képzése (MSC) Vízügyi kutatóbázis újjászervezése (MSC) Területi vezetők képzése (BSC) Technikus és gátőrképzés Környezetvédelmi mérnökök integrálása Az utolsó vízépítő mérnökök

19 Finanszírozás Eszközök Az árvízkárok finanszírozása

20 Következmények 50 év távlatában
Eszközök Következmények 50 év távlatában A kár mértéke évente legalább 1%-al emelkedik

21 Biztonság A nagy lépés Eszközök
2029 a biztonság elérése A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok Biztonság A nagy lépés A potenciális veszély minimalizálódik

22 Halmozott ráfordítások a vizsgált esetekben
Eszközök Halmozott ráfordítások a vizsgált esetekben 4134 mrdFt 929 mrdFt 3205 mrdFt Biztonság

23 Eszközök 2029 a biztonság elérése

24 Megvalósítás Lépésről lépésre
DUNA RégIÓ STRATÉGIA: B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj A költségvetés kritikus elemeinek visszaszorítása Biztonság megteremtése Fenntartható környezet kialakítása Kiszámítható jövőkép DUNA RégIÓ STRATÉGIA: C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása

25 Köszönöm a figyelmet! Kezelhető rendszerek:
A Tiszaroffi tározó megnyitása Köszönöm a figyelmet! Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály