Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Polgári jog 3. Kötelmi jog Szerződés létrehozása, érvénytelensége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Polgári jog 3. Kötelmi jog Szerződés létrehozása, érvénytelensége."— Előadás másolata:

1 Polgári jog 3. Kötelmi jog Szerződés létrehozása, érvénytelensége

2 Szerződés létrehozása Szerződés létrejöttének szakaszai: 1. ajánlat (felhívás ajánlattételre) 2. ajánlat elfogadása vagy új ajánlat 3. szerződés létrejötte (felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése) a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges

3 Ajánlat A fél akaratnyilatkozata közvetlenül szerződéskötésre irányul, oly módon, hogy az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet Felhívás ajánlattételre: olyan nyilatkozat, amely önmagában még nem tartalmaz minden információt, feltételt és kötelezettséget, amelyek elfogadása esetén létrejönne a kétoldalú jogügylet

4 Ajánlati kötöttség Főszabály: ajánlatához kötve marad meghatározott ideig, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Ajánlati kötöttség kezdete és vége: - Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. - Ennek hiányában jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. - Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség a tudomásszerzéstől kezdődik és annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő - tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. - Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.

5 Ajánlati kötöttség megszűnése Ajánlat visszavonása: - A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia. - Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.

6 Ajánlati kötöttség megszűnése Elfogadás késedelme – közömbös, hogy milyen okra vezethető vissza – ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön. Eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat = új ajánlat

7 Szerződés létrejötte Főszabály: a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (nincs formakényszer: írásban, szóban, vagy ráutaló magatartással) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. (hallgatás nem beleegyezés, de lehet ráutaló magatartás!) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

8 Szerződés létrejötte Speciális módok: 1.Reálaktus – mindkét fél ráutaló magatartása 2.Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés – pl.: részvény-, kötvényjegyzés 3.Versenytárgyalás – kiíró nyilvánosan tesz ajánlatot, vagy felhívást – árverés, pályázat 4.Általános szerződési feltétel (ászf.)

9 Általános szerződési feltétel Meghatározása: ászf. az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ászf-nek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Előnyei: gyorsabb szerződéskötés, a tömegtermelés velejárója Veszélyei: nem konszenzus útján jönnek létre az egyes feltételek – „emberi gyarlóság”

10 Általános szerződési feltétel Ászf-t alkalmazó fél kötelezettségei: -annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták - az ászf. csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. -külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ászf-ről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

11 Általános szerződési feltétel „Másik” fél védelme: -Tisztességtelen kikötést megtámadhatja Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

12 Speciális szabályok a fogyasztói szerződésekben Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.

13 Tanács december 20-i 85/577/EGK irányelve az üzlethelységen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről Tárgyi hatálya: mindazok az áru adására, vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tartoznak, amelyek megkötése a kereskedő üzlethelységén kívül, vagy a fogyasztó otthonában, munkahelyén történik. azokat a helyzeteket védi, amikor a fogyasztót „letámadja” a kereskedő, s így általában nincs abban a helyzetben, hogy elegendő információt kapjon, vagy kellőképpen átgondolja az üzletkötés feltételeit.

14 Tanács december 20-i 85/577/EGK irányelve az üzlethelységen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről fogyasztót védő legfontosabb rendelkezése: az üzlethelységen kívül kötött szerződést hét napnál nem rövidebb időtartamon belül a kereskedő felé felmondhatja, az erről a jogáról szóló írásbeli tájékoztató kézhezvételétől számítva. A fogyasztó az irányelv által biztosított jogairól nem mondhat le. (370/2004. (XII. 26.) Korm. sz. rendelet 4. § (1) bek.: 8 munkanapon belül)

15 Tanács április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről Tárgyi hatálya: minden, a fogyasztóval kötött szerződésekben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel: ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetén (3. cikk (2) bek)

16 93/13/EGK irányelv Tárgyi hatálya: minden, a fogyasztóval kötött szerződésekben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel: ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetén (3. cikk (2) bek)

17 93/13/EGK irányelv Tisztességtelen a szerződési feltétel: ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. (3. cikk (1) bek + Melléklet „fekete” ill. „szürke listája) – bizonyítás az eladón vagy szolgáltatón Jogkövetkezménye: a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve (6. cikk (1) bek.)

18 Az Európai Parlament és a Tanács október 26-i 94/47/EK irányelve az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről Tárgyi hatálya: ingatlanokra vonatkozó time-sharing szerződések - olyan szerződés, vagy szerződések olyan csoportja, amelyet legalább három évre kötöttek, amelynek értelmében közvetetten vagy közvetlenül, meghatározott teljes ár kifizetése feltételével ingatlan birtoklására szóló jogot, vagy más, egy vagy több ingatlantulajdonnak az év egy meghatározott vagy meghatározható, egy hétnél nem rövidebb ideig való használatára szóló jogot alapítanak, vagy ilyen jogot ruháznak át, illetve átruházására vállalkoznak.

19 Az Európai Parlament és a Tanács október 26-i 94/47/EK irányelve az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről Vevő védelme: amennyiben a melléklet meghatározott pontjai nem szerepelnek a szerződésben, úgy azt az aláírástól számított három hónapon belül felmondhatja. Egyéb esetben pedig tíz napon belül élhet ezzel a jogával.

20 1999/44/EK irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól klasszikus kötelmi jog központja Tárgyi hatálya: fogyasztási cikkek adásvételi szerződései (minden ingó dolog, új és használt egyaránt – kivéve a víz és a gáz, valamint a végrehajtás során értékesített áruk) Átvétele: 2002: XXXVI. Tv. (Ptk §-ok), 151/2003. (IX. 22) Korm. sz. rendelet, 181/2003. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet

21 1999/44/EK irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól Fogyasztó jogai: -Térítésmentes kijavítás vagy kicserélés -Vételár megfelelő leszállítása -Elállhat a szerződéstől

22 1999/44/EK irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól Határidők az eladó akkor felel, ha a megfelelés hibája a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül megnyilvánul. Ha a nemzeti jog a 3. cikk (2) bekezdése szerinti jogok érvényesítésére elévülési határidőt ír elő, az nem járhat le az átadástól számított két éven belül.

23 Magyar joggyakorlat Ynos Kft. ügy 1. „A Tanácsnak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló április 5-i 93/13.EGK irányelve (a továbbiakban: Irányelv) 6. (1) cikke, mely szerint a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, értelmezhető-e akként, mint amely alapját képezheti olyan belső rendelkezésnek, mely olyan, mint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapítása esetében alkalmazandó 209.§ (1) bekezdése, amelyből adódóan az alkalmazott tisztességtelen feltételek nem ipso iure, hanem csak a fogyasztó külön nyilatkozata, azaz a szerződés sikeres megtámadása esetén nem jelentenek kötelezettséget reá nézve ?”

24 Magyar joggyakorlat Ynos Kft. ügy 3. „A közösségi jog alkalmazása szempontjából van-e bármiféle relevanciája annak, hogy az alapul fekvő jogvita a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően, de az Irányelvnek a belső jogba történő átültetését követően keletkezett ?”

25 Magyar joggyakorlat EuB ítélete: „Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kérdések megválaszolására olyan körülmények között, mint az alapügyben, amelynek tényállása valamely államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti.”

26 Magyar joggyakorlat Fővárosi Bíróság végzése 1.) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 7. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott normaszöveg a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának megszüntetésére irányuló eljárások kezdeményezését „a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint törvényes érdekeltséggel rendelkező személyek vagy szervezetek” részére teszi lehetővé. A normaszöveg értelmezhető-e akként, hogy a „törvényes érdekeltséggel rendelkező személyek vagy szervezetek” normarész tartalmát és terjedelmét a nemzeti jogszabályok szabadon határozhatják meg;

27 Magyar joggyakorlat Fővárosi Bíróság végzése 2.) avagy annak meghatározásához az irányelv külön értelmezése szükséges, ezen utóbbi esetén a normaszöveg hogyan értelmezhető? 3.) Az irányelvben ekként meghatározott jogosulti körrel összhangban van-e olyan nemzeti szabályozás, mely az ügyészt feljogosítja a fenti eljárás megindítására.

28 Magyar joggyakorlat Fővárosi Ítélőtábla „válasza” (14. Gpkf /2007/2. sz. végzés) „az egységes bírói gyakorlat szerint nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a fél nem a közösségi jog értelmezését, hanem annak megállapítását kéri, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek (EBH 2005/1320)”

29 Magyar joggyakorlat Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8. P /2008/2. sz. végzése (C-137/08. sz. ügy – hasonló a C-243/08. sz. ügy) 1. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, április 5-i 93/13/EGK irányelvben a fogyasztóknak biztosított védelem szükségessé teszi-e a nemzeti bíró számára, hogy hivatalból, erre irányuló kérelem hiányában is – függetlenül az eljárás jellegére, peres, vagy nemperes voltára – megítélje egy elé tárt szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, saját illetékességének vizsgálata során? 2. Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, úgy a nemzeti bíró e vizsgálat során milyen szempontokat vehet figyelembe, különösen akkor, ha egy szerződési feltétel nem a szolgáltató székhelye szerinti bíróságot, hanem a székhelyétől eltérő, de ahhoz közel eső bíróság illetékességét köti ki?

30 Magyar joggyakorlat 3. Az Európai Unóról szóló szerződéshez, az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt Jegyzőkönyv a Bíróság alapokmányáról 23. cikk (1) bekezdése alapján kizárt-e annak lehetősége, hogy a nemzeti bíró az előzetes döntéshozatali eljárásról annak kezdeményezésével egyidejűleg hivatalból tájékoztassa a saját tagállamának igazságügyért felelős miniszterét is?

31 Magyar joggyakorlat Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság „válasza”: a válasz egyértelmű a Pp. 41. § (1) bekezdése és a GK 37. sz. állásfoglalása alapján

32 Szerződés érvénytelensége Szerződés létrejötte – érvényessége – hatályossága Érvénytelenség formái: semmisség - megtámadhatóság

33 Semmisségi okok I. akarati hibák 1. cselekvőképesség hiánya, korlátozottsága 2. színlelt szerződés 3. fizikai kényszer 4. álképviselet II. szerződési nyilatkozat hibái megszabott alakszerűség hiánya III. célzott joghatás hibájában rejlő semmisség 1. jogszabályba ütköző szerződés 2. jogszabály megkerülésével kötött szerződés 3. jóerkölcsbe ütköző szerződés 4.uzsorás szerződés 5. lehetetlen szerződés

34 Megtámadási okok I. akaratban fellelhető okok 1. tévedés 2. megtévesztés, jogellenes fenyegetés II. célzott joghatás hibájában rejlő okok 1. objektív értékaránytalanság 2. speciális szabályok az ászf-re, illetve a fogyasztói szerződésekre


Letölteni ppt "Polgári jog 3. Kötelmi jog Szerződés létrehozása, érvénytelensége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések