Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások Összeállította: Nagy Katalin.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások Összeállította: Nagy Katalin."— Előadás másolata:

1 2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások Összeállította: Nagy Katalin

2 2012. évi LXIX. tv. az adózást érintő egyes törvények módosításáról

3 Szja-tv-mód. (1995. évi CXVII. tv.) Lakáshoz kapcsolódóan adómentes lakáscélú támogatásnak minősül az otthonteremtési kamattámogatásról szóló korm.rendelet szerinti támogatás is Egyéb indokkal kamatmentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló korm.rendelet szerint a hitelintézet elenged a hátralékos adósnak, feltéve, hogy a fedezetül szolgáló ingatlanjának eladásából származó teljes ellenértéket a hátraléka törlesztésére fordítja

4 Hpt-mód. (1996. évi CXII. tv.) Az OBA a jövőben nem csak a betétek befagyása esetén, hanem a hitelintézet tevékenységi engedélyének a felügyelet általi visszavonása kapcsán indított felszámolási v. végelszámolási eljárás esetén is kártalanítja a betéteseket. A fenti esetek mindegyikében átszáll az OBÁ-ra a követelés a kártalanítás erejéig, illetve az állami garancia beváltása esetében az államra. A fenti szabályt a folyamatban lévő végelszámolási eljárásokra is alkalmazni kell a módosító tv. hatálybalépésétől számítva a kártalanítási időt.

5 Art-mód. (2003. évi XCII. tv.) Készpénzforgalmi korlát: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás között egy hónapban egy szerződés kapcsán max. 5 millió Ft-ig teljesíthetnek kifizetést. Az afeletti összeg 20%-os bírsággal sújtható. Az 5 millió Ft-ot módosította a évi CLXXVIII. tv. 1,5 millió Ft-ra. A több szerződés összegét össze kell vonni, ha nem a rendeltetésszerű joggyakorlás miatt kötött a két fél több szerződés adott hónapban KP-fiz-sel. Ha a természetes személy hiteladós állami kezességvállalással fedezett hitelszereződését felmondják, akkor az állami kezesség érvényesítése során adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásakor nincs helye az adós lakó ingatlanjára vonatkozó végrehajtásnak, amennyiben = annak állam általi megvásárlását kezdeményezték, = az arra szóló vételi ajánlatot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem utasította vissza, = és az állam általi megvásárlást az állami kezesség érvényesítője sem utasította vissza, = továbbá ezt az adóhatóság felé hitelt érdemlően igazolták.

6 Devizakölcsön tv-mód. (2011. évi LXXV. tv.) A mentesített követelés 100%-át megtéríti az állam. (Megjegyzem az 57/2012. (III.30.)Kr. rendezi a térítés rendjét és úgy tűnik, hogy már a gyűjtőszámlahitel kihelyezést követően, még a törlesztési idejét megelőzően megtéríti az állam a mentesített részt a gyűjtőszámlahitel tőkeösszegéből, így ezen részre már kamat sem kerül felszámításra és tőkésítésre.) Ez a térítés a április 1-jét követő térítésekre vonatkozik. Módosította még a devizakölcsön tv-t a évi XCVIII. tv. is az alábbiakkal: E szerint a közszférában dolgozó, aki jogosult volt a Hpt. 200/B. §-a alapján végtörlesztésre, igényét be is jelentette ig (de lemaradt róla) és ig gyűjtőszámlahitel-keret szerződést kötött annak a magyar államtól járó egyszeri vissza nem térítendő támogatása a és a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdete, de legkésőbb a havi törlesztő részlet esedékessége közötti időintervallumban felmerült deviza-kölcsön törlesztések szerződés szerinti árfolyamon valamint a rögzített árfolyamon számított összege közötti különbözetben kerül meghatározásra. (Tehát maximált időszakra vonatkozik.)

7 Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (1) Az állam által megtérített mentesített követelés 50%- ának megfelelő összeget járadékként kell megfizetni az államnak negyedéves gyakorisággal, az állami térítés követő hó utolsó napjáig. Nem minősül állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel érintett hitelállománynak a – hitelintézeti járadékra vonatkozó szabályok szempontjából – gyűjtőszámla hitel és az alapul szolgáló devizakölcsön, a hozzájuk kapcsolódó állami térítés miatt (a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztő rész térítése során)

8 Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (2) Az állam által megtérített mentesített követelésrész, valamint legmagasabb árfolyam feletti törlesztő rész mentes minden bevétel alapú és más adó, valamint a hitelintézeti járadék alól. A közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitel kamattámogatásával, valamint végtörlesztés- hez kapcsolódó egyszeri állami támogatásával és az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.

9 Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (3) A devizaalapú kölcsön és lízingkövetelések átváltását követő részleges (25%-os) elengedésnél nem csak a tőkére, hanem a már esedékes kamatokra, késedelmi kamatokra és költségekre is vonatkozik az adóvisszatérítési szabály (már nem adójóváírás). Az átváltási árfolyam a és közötti MNB árfolyamok átlaga. Az átváltásra vonatkozó egyéb feltételek változatlanok (pl. a i késedelmes összeg min. 78e Ft, a késedelmi idő több, mint 90 nap, a fedezetül, ill. a lízing alapjául szolgáló ingatlan max. 20m Ft stb.), de Az átváltásnak és elengedésnek legkésőbbi határideje A különadót meghaladó visszatérítési igény kapcsolt vállalkozások általi érvényesítésénél nem csak a december 1-jén, hanem az évben bármikor fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyt figyelembe lehet venni.

10 Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (4) A évi különadó alapját csökkenti: = a kkv-knak nyújtott hitelek i állományának a i állományának 95%-át meghaladó része (a i árfolyamon) = az uniós pályázatokhoz az önerő kiegészítése céljából nyújtott hitelek, továbbá az előfinanszírozásukhoz nyújtott hitelrészen felüli hitelek i állományának a i állományát meghaladó része (a i árfolyamon) = a fogyasztóval lakóingatlanon alapított jelzálogfedezete mellett nyújtott kölcsön, ill. Mo. területén lévő ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing követelés i állományának a i állományát meghaladó része (a i árfolyamon) A fentiek miatti adócsökkentés max. a nélkülük számított eredeti különadó 30%-ig vehető igénybe ( ig, önellenőrzési szabállyal) és az így csökkentett adót terheli az átváltást követő részleges elengedéshez kapcsolódó adóvisszatérítés.

11 Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (5) Az előbbi adóalapcsökkentések és adóvisszatérítések miatt = a magánszemély részére juttatott vagyoni érték mentes minden adó és illeték fizetés alól a magánszemély oldalán = a hitelintézetnél elszámolt ráfordítás a Tao szempontjából elismert ráfordítás, az elszámolt bevételek, pedig mentesülnek a bevétel alapú és hasonló adók alól. (Ez fennáll a 25% feletti elengedésre is) A évi végtörlesztés kapcsán a különadót meghaladó nem érvényesített visszatérítés levonható a évi különadóból. De! késedelmi kamattal növelve kell visszafizetni, ha a kkv.hitel i állománya kisebb, mint a i állománynak ez utóbbi visszatérítéssel együttes összege. (Ezt feltétlenül tisztázni kellene a jogalkotóval, mert a jogszabály teljesen értelmetlen visszahivatkozást tartalmaz.)

12 2012. évi CII. tv. a biztosítási adóról

13 Biztosítási adó Hatályos: től Módosította még: a évi CLXXVIII. tv. Adóköteles: a casco, valamint a vagyon és a balesetbiztosítás nyújtása Adóalap: a fenti biztosítások bruttó díja (az eredeti biztosítónál a viszontbiztosítónak adott díjjal nem csökkentve, a viszontbiztosításba vevőnél a kapott viszontbiztosítási díjjal nem növelve), ide nem értve a mezőgazdasági biztosítások bruttó díját, azonban növelő tételként figyelembe véve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket is Adó mértéke: = casconál 15%, = vagyon és balesetbiztosításnál 10% De! ha az éves díjbevétel nem éri el az 8milliárd Ft-ot, akkor 1milliárdig a fenti adómértékek 25%-át, 1milliárd és 8milliárd Ft között a fenti adómértékek 50%-át kell adómértéknek tekinteni. Csökkenti a fizetendő adót: a tűzvédelmi hozzájárulás a tv. szerinti esetekben (a január 1-jét követő időszakra elszámolt – évben befolyt – biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás, valamint a évi számviteli beszámoló alapján fizetendőhöz képest 2012-ben teljesített túlfizetés, feltéve, hogy azt adócsökkentő tételként még nem vették figyelembe) Bevallás: önadózással a díjelszámolást követő hó 20. napjáig Hatálybalépésével megszűnik a biztosítók különadó fizetési kötelezettsége.

14 2/2012. PSZÁF r. A hitelintézetek által forgalmazott számlatermékek adatszolgáltatásáról

15 Számlatermékek adatszolgáltatásáról szóló rendelet Számlatermék: az ügyfél részére forintban vezetett bankszámla, számlacsomag és kapcsolódó szolgáltatások. Adatszolgáltatásra kötelezett: a hitelintézet és az EGT-n belüli hitelintézet magyarországi fióktelepe Adatszolgáltatás módja: elektronikus úton történik a rendeletben rögzített feltételekkel és tartalommal Adatszolgáltatás gyakorisága: eseti, havi és negyedéves. Eseti pl. új termék bevezetéséről, v. változtatásáról, meglévő termék piacról történő kivezetéséről. Magába foglalja: a bankszámlákkal, a betéti bankkártyákkal kapcsolatos adatokat (pl. számlakonstrukció, kamatozási feltételek, kapcsolódó szolgáltatások, díjak stb.) az általános intézményi adatokat (pl. ügyfelek ATM-szokásai, fiókok elérhetősége stb.) Hatálybalépés:

16 Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. Kr-mód.

17 Otthonteremtési kamattámogatás Módosító jsz.: 160/2012.(VII.17.) Korm.rend. A kamattámogatás mértékének meghatározására irányuló azon rendelkezésben, mely szerint a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egy éves időszakra állandó, kihangsúlyozásra került, hogy a futamidő első 5 évében. Szintén ezen rendelkezésekben, ahol a kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat felső határa meghatározásra kerül – különböző esetekben - az ÁKK által közzétett kamatok számtani átlagának 3 százalékponttal növelt mértékében, ott a „számtani átlag 130%-ának 3 százalékponttal növelt” mértékre módosult az előírás. Hatálybalépés: a kihirdetést követő napon

18 2012. évi CXVI. tv. a pénzügyi tranzakciós illetékről

19 Pü. tranzakciós illeték eredetileg kihirdetett tv. (1) Illetékköteles: = a fizetési műveletek közül: az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltás, a max. kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása, az egynapos, de max. két hetes lejáratú jegybanki betét lekötési művelet = az előbbi fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan fizetési művelet, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett pénzforgalmi számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti Nem illetékköteles: ugyanazon ügyfél számlái közötti fizetés, a Bszt. szerinti ügyfélszámláról és értékpapírszámláról való fizetés (beleértve a kapcsolt vállalkozásnak minősülő bróker és bank között ilyen számlákon való fizetést), az azonos bankhoz tartozó csoportfinanszírozásban lévő tagok közötti fizetés, a hibás átutalás és annak helyreállítása, a más pénz- és tőkepiaci cégeknek vezetett számlákról való fizetések teljesítése Illetékfizetési kötelezettség keletkezési időpontja: a fizetési művelet teljesítési időpontja

20 Pü. tranzakciós illeték eredetileg kihirdetett tv. (2) Illetékfizetésre kötelezett: = a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója: átutalás, beszedési megbízás, fizetési számláról való készpénzkifizetés, a fizető fél által a kedvezményezett által kezdeményezett kifizetés esetén = a Postai Elszámoló Kp-ot működtető intézmény: a rajta keresztül kezdeményezett készpénzbefizetés kapcsán = a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató: készpénz átutalásnál = az okmányos meghitelezést nyitó pénzforgalmi szolgáltató = a csekket kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója: a készpénzfizetésre szóló csekk beváltásakor = a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója: a fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső fizetés teljesítése során = az MNB: a max. 2 hetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása és az egynapos max. 2 hetes lejáratú betét nyitása során Fizetési számla: A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. tv. szerint fizetési műveletre alkalmas számla, de!!! javasolt figyelembe venni, hogy a pénzforgalom rendjéről szóló 18/2009. MNB rendelet 3. §-a szerint a fizetési számlát pénzforgalmi jelzőszámmal (3 x 8 jegyű számlaszám) kell ellátni nemzetközi forgalomnál pedig IBAN azonosítóval. (Ezen számlákról van szó!!!?)

21 Pü. tranzakciós illeték eredetileg kihirdetett tv. (3) Illeték alapja: az előbbiekben említett fizetési műveletek során kifizetett, befizetett, átutalt összegek Illeték mértéke: = az alap 0,1%-a, de max. 6e Ft/ fizetési művelet = az alap 0,1%-a, ha az illetékfizetésre az MNB, a Postai Elszámoló Kp- ot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, = kivéve az egynapos jegybanki betét elhelyezést, itt az alap 0,01%-a, A csoportos beszedési megbízás és a csoportos átutalás egyes megbízásai e tekintetben önálló fizetési műveletek. Az ügyfelet tájékoztatni kell a számláját érintő művelet utáni illetékről. Az illeték megállapítása: havonta a teljesítési napot követő hó 20. napjáig, önadózás szabályai szerint a fizetésre kötelezett maga vallja be az adóhatóság felé és teljesíti a befizetését. Az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. Az illeték a központi költségvetés bevételét képezi. Hatálybalépés: (addig még módosítás várható!) Számviteli elszámolás: Egyéb ráfordítás [Szt.81.§ (2)bek. e)pont]

22 Változások a tranzakciós illeték-tv-ben(1) A évi CLXXVIII. tv. általi módosítás útján, amely az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb tv-k módosításáról szól Lényegi változás: –Az illetékköteles műveletek közül kikerült az MNB-nél elhelyezett betét és az MNB által kibocsátott értékpapír –Az illetékköteles műveletek közé bekerült = a pénzváltás = a kölcsöntörlesztés fizetési számláról = a jutalék és díjbevétel felszámítása = a KP kifizetés KP-helyettesítő fizetési eszköz útján – A korábbi szabály szerinti egyéb fizetési műveletek maradnak illeték kötelesek, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló tv. szerinti keretszerződésen alapuló fizetési számlát érintő műveletekről van szó, és ha nem a fizetési számla egyenlegének terhére, hanem a számlatulajdonos fizető fél számára biztosított hitelkeret terhére hajtják végre a fizetési műveletet az is illetékköteles – Az általános mérték 0,2%-ra nő, max. 6 e Ft, Posta esetén 0,2% és nincs felső korlát, KP-kifizetés (fizetési számláról v. KP- helyettesítővel) esetén 0,3%, állampapír forgalmazással kapcsolatos fizetési művelet esetén a Kincstár 0,2%-ot fizet, de továbbháríthatja

23 Változások a tranzakciós illeték-tv-ben(2) Kiterjesztik továbbá a tranzakciós illetéket:  bizonyos értékpapírügyletekre, amelyeket az értékpapírszámlán hajtanak végre, valamint  az értékpapírra vonatkozó származékos ügyletekre Mértéke:  értékpapírügyletnél az ellenérték 0,1%-a  származékos ügyleteknél a megállapodásra kifizetett összegek kiszámítására használt, mögöttes névleges érték vagy névérték 0,01% Az ezen ügyletekre kiterjesztett rendelkezések „az európai uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelv-javaslat elfogadását követő naptári év első napján ” lépnek hatályba

24 Hitelintézetek likviditási szintjének és devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 366/2011. Korm. rend. módosítása

25 Likviditási rend. módosítása Módosító jsz.: 165/2012. (VII.19.) korm.rendelet Az Európai Központi Bank, ill. az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok, továbbá az MNB által monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok fogalmában az „értékpapír” helyett a „fedezet” kifejezés került. Ez a 2. mellékletben is felmerült. A „mérlegfedezeti mutató” tekintetében a jelzálogbankoknak mindenkor teljesíteni kell a 0,05-os szintet. A 3. mellékletben a „devizafinanszírozás megfelelési mutató” számítása tekintetében a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények devizabetétei” mellett kell számba venni a „külföldiek nem bankközi devizabetéteit” is, amikor a mutató számlálójába tartozó stabilnak minősített devizaforrásokat súlyozzák (50%-os súllyal)

26 Változás a számviteli tv-ben és a Gt-ben Jogszabályhely: évi CXLVI. tv. Szt. Módosítás lényege:  A készpénz napi záró állományának havi szintű átlagára vonatkozó korlát megszűnik december 1-jétől.  Az Szt. 33. § (2) bekezdése és 41. § (4) bekezdése szerinti devizatartozáshoz kapcsolódó átértékelési veszteség elhatárolási és céltartalékképzési szabálya a forgóeszközhitelekre is kiterjed A fenti tv. módosítja a Gt-t is: így  Ha 2 egymást követő évben a tőke nem éri el a tv-nyi minimumot és annak pótlásáról a tulajdonosok nem gondoskodnak, akkor át kell alakulni, v. meg kell szűnni, kivéve ha a 2. évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül 3 hónapnál nem régebbi fordulónapú közbenső mérleg igazolja, hogy a tőkevesztés már nem áll fenn.  Ha a Kft. tőkéje a felére, az Rt. tőkéje a kétharmadára v. 5m alá csökken és az intézkedésre összehívott közgyűlést max. 1 hónappal megelőző mérlegfordulónapra vonatkozó közbenső mérleg szerint az továbbra is fennáll, akkor intézkedni kell a tőke helyreállításáról. Ilyenkor a saját tőke vizsgálatánál az év végi devizaátértékelés hatása nem számít be ( ig)

27 Változás a számviteli tv-ben (2) A évi CLXXVIII. tv. általi módosítás útján, amely az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb tv-k módosításáról szól Lényegi változás:  Külön kr. alá tartozó „mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló” (Mfőösszeg: 100m, Árbev.: 200m,Létszám:10fő)  Önellenőrzésnél a jelentős hibát a Mfőösszeg 2%-ához, ill. ha a Mfőösszeg kisebb 1m-nál, akkor 1m Ft-hoz kötik.  Üzleti év végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás esetén az előző mérlegfordulónaptól az eljárás kezdő időpontját megelőző napig tart.  Szellemi termék fogalmába tartozik a földrajzi árujelző és a kereskedelmi név is. Tovább pontosított a fogalom.  Az átmenetileg saját használatba vett áru is készletként mutatandó ki.  Écs-nél az eszköz üzembe helyezésének időpontja definiált.

28 Változás a különadó tv-ben A évi CLXXVIII. tv. általi módosítás útján, amely az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb tv-k módosításáról szól A módosítás lényege:  A évi adófizetési (a pénzügyi szervezetek különadójára és a hitelintézeti különadóra vonatkozó) kötelezettség megállapítására és befizetésére vonatkozó szabályok évi-re lettek módosítva január 1-jétől.  Így a mentesített követelésrész állam által adott évben megtérített összege 50%-ának járadékként való befizetésére vonatkozó szabályok is 2013-évire lettek módosítva január 1-jétől.


Letölteni ppt "2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások Összeállította: Nagy Katalin."

Hasonló előadás


Google Hirdetések