Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társasági jog A részvénytársaság. Definíció Az Rt. olyan gt., amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapul, és amelynél.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társasági jog A részvénytársaság. Definíció Az Rt. olyan gt., amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapul, és amelynél."— Előadás másolata:

1 Társasági jog A részvénytársaság

2 Definíció Az Rt. olyan gt., amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapul, és amelynél a tag kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel.

3 A részvénytársaság Az rt. zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a nyilvánosan alapított rt. is, amelynek nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették Nyilvánosan működik az az rt., amelyek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, továbbá az a zártkörűen alapított rt. is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették.

4 Alapítás - zártkörű Zártkörű alapítás: Alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapításról, az átvételi kötelezettségvállalásról, az rt. szervezetéről és működéséről az alapszabályban rendelkeznek.

5 Alapítás - nyilvános Nyilvános alapítás: nyilvános eljárással részvényjegyzés útján alapítható. Folyamat: alapítási tervezet (alapítók határozzák meg a feltételeit és írják alá – rt. neve, székhelye, alaptőke tervezett nagysága, alapítói előnyök szükség szerint: nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása, túljegyzésről való döntés) – Tpt. szerinti kibocsátási tájékoztató részeként teszik közzé részvényjegyzés (jegyzési ív aláírásával – csak pénzbeli hozzájárulásra lehet kötelezettséget vállalni : a jegyzés megtörténtekor köteles az általa lejegyezni kívánt összeg 10 %-át megfizetni) Jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére.

6 Alapítás-nyilvános Részvényjegyzés: a befektető ennek alakalmával írásban megjelöli milyen fajtájú, és milyen részvényosztályba tartozó, és hány darab részvényt szeretne jegyezni Részvényjegyzés folyamata: Részvényjegyző megadja az értékpapírszámlájának számát Részvényjegyzésre csak a tájékoztatóban megjelölt módon, ott rögzített forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt az üzleti órákban A jegyzés időtartamát a tájékoztató határozza meg, de az minimum 3 nap

7 Alapítás-nyilvános Túljegyzés: több részvényt jegyeztek le, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát – alapítók/alakuló közgyűlés dönt a túljegyzés elfogadásáról/elutasításáról – ha visszautasítják: a visszautasított részvényjegyzésre befizetett pénzt levonás nélkül 15 napon belül vissza kell fizetni (alapítók& bef. szolg egyetemlegesen felelős) Aluljegyzés: ha zárónapig az alaptőkének megfelelő részvényt/jegyzési minimumot nem jegyezték le – alapítás meghiúsul (15 napon belül levonás nélkül az összes befizetett pénzt vissza kell fizetni) kivéve: jegyzési garancia vállalás a jegyzés eredményes lebonyolításától számított 60 napon belül az alapítók kötelesek alapító közgyűlést tartani (az alakuló közgyűlés megnyitásáig a részvényjegyző köteles a már megfizetett 10 %-on felül az általa jegyezni kívánt összeg 25%-ig kiegészíteni a pénzbeli hozzájárulását; alapítók a nem pénzbelieket rendelkezésre bocsátani) az alakuló közgyűlés megállapítja a részvényjegyzés eredeményességét/alapszabályt, dönt a túljegyzésről, cégbejegyzési kérelem

8 Alapítás A zártkörűen és nyilvánosan alapított részvénytársaság fogalma nem összekeverendő a zárkörűen vagy nyilvánosan működő részvénytársasággal hiszen a működés megváltoztatása során egy zrt. – részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalával – is működhet tovább nyrt-ként, holott zárkörűen alapították!

9 Alaptőke A részvényesek előre meghatározott számú és névértékű részvényeinek összege. A névérték alatti kibocsátás semmis. (Így nem lehet például az 1000 forint névértékű részvényt 900 forintért kibocsátani, hiszen ez hitelezővédelmi szempontból káros.)

10 Alaptőke – Zrt. az alaptőke minimális nagysága: Zrt. esetén 5 millió forint. A Zrt. pénzbeli hozzájárulás nélkül kizárólag nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. Részvénytársaságot csak akkor lehet bejegyezni, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig ha a) a pénzbeli hozzájárulást vállaló alapítók az általuk átvenni kívánt részvény névértéknek vagy kibocsátási értékének 25%-át megfizették ( a maradék 75 %-ot legkésőbb a bejegyzéstől számított 1 éven belül kell befizetni) b) nem pénzbeli hozzájárulást az rt. rendelkzésére bocsátották, kivéve ha annak értéke az alaptőke 25%-át nem éri el (legkésőbb a bejegyzéstől számított 5 évi végéig kell a társaság rendelkezésére bocsátani).

11 Alaptőke – Nyrt. az alaptőke-minimum:20 millió forint. Nem pénzbeli hozzájárulást kizárólag az alapíthatók nyújthatnak a részvényjegyzők vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulás. A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást az rt. rendelkezésére kell bocsátani.

12 A részvény Részvény: a tag vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap, így részvényessé válik. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény névértéke határozza meg a szavazati jog mértékét. A részvény névértéke azt fejezi ki, hogy az adott részvény kibocsátása ellenében milyen összeggel járult hozzá az első tulajdonos az rt. alaptőkéjéhez. Az összes részvény névértékének összege adja ki a részvénytársaság alaptőkéjét

13 A részvény Részvény szabadon átruházható, de a Zrt. esetében egyes átruházási korlátok felállíthatók: az alapszabály előírhatja, hogy a részvények átruházáshoz az rt. beleegyezésére van szükség – beleegyezés igazgatósági hatáskör; belegyezés fontos okból tagadható meg (versenytárs, egyéb alapszabályi ok) – vélelmezett beleegyezés: írásbeli átruházási szándék bejelentéstől kézhezvételétől számított 30 napos hallgatás. Törvény is korlátozhatja egyes személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat (alapszabály ezt ezt meghaladóan is korlátozhatja) Nyrt. esetében ilyen megkötés nem lehetséges. Nyrt. nem lehetséges ilyen korlátozás!!

14 A részvény Előállítási módjuk szerint megkülönböztetünk nyomdai úton előállított részvényt és ún. dematerializált részvényt. A nyomdai úton előállított részvény átruházására a hátlapra, vagy a toldatra írt teljes vagy üres forgatmány útján lehetséges. Üres forgatmány: kizárólag az átruházási szándékot írják fel, vagy csak az átruházó aláírását tartalmazza; teljes forgatmány: az üres forgatmányon felül azt is megjelöli, akire a részvényt átruházza. Dematerializált részvény: elektronikus úton létrehozott, meghatározott tartalmi elemeket azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházása: az értékpapírszámlán történő terheléssel, illetve jóváírással történik meg. Zrt.-nek lehet nyomdai úton előállított, illetve dematerializált részvénye; Nyrt. csak dematerializált részvényt bocsáthat ki.

15 A részvény Részvényfajták: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltahtó részvény. Az egyes részfajtákon belül részvényosztályok vannak.

16 A részvény - törzsrészvény Törzsrészvény: részvény alaptípusa, előnyt nem nyújt tulajdonosa számára. (Névértékük összege nagyobbnak kell lennie, mint az alaptőke fele.)

17 A részvény – elsőbbségi részvény Elsőbbségi részvény: más részvényfajtával szemben a részvényesnek valamilyen előnyt biztosít, osztalékelsőbbségi részvényosztály: a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtában, illetve részvényosztályba tartozó részvényeseket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.- Ha valamelyik évben a részvények után nem került sor osztalék fizetésére, akkor a következő évben csak akkor lehet a többi részvényre osztalékot fizetni, ha az osztalékelsőbbségi részvényesek elmaradt osztalékát megfizették; korlátozott vagy kizárt szavazati jog ideiglenes feléledése (osztalék meg nem fizetése miatt) likvidációs hányadhoz fűződő részvényosztály: rt. jogutód nélkül történő megszűnése esetén felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét

18 A részvény – elsőbbségi részvény szavazatelsőbbséget biztosító részvényosztály: részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat.  A többszörös szavazati jog a névértékhez igazított maximum 10-szerese lehet.  Az is lehet, hogy bizonyos kérdéskörben a közgyűlési határozat csak az ilyen részvénnyel rendelkező egyszerű többségének igenlő szavazata, vagy ha egyet bocsátottak ilyen részvényből ki, akkor ennek a részvényesnek az igenlő szavazatával hozható meg.  Alapszabályban meg kell határozni ezeket a kérdésköröket/minden közgyűlésre vonatkozásának megállapítását különben semmis erre a fajta részvényre vonatkozó alapszabályi rendelkezés.

19 A részvény – elsőbbségi részvény vezető tisztségviselő, vagy fb. tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvényosztály: a részvényesek jogosultak az igazgatóság/fb. egy vagy több tagjának de legfeljebb az igazgatósági/fb. tagok egyharmadának a kijelölésére, akik ezáltal az igazgatóság/fb. tagjaivá válnak, akik visszahívhatók ugyanezen részvényesek által (nem bocsátható ki ilyen részvény: 1) ha a társaság irányítását vezérigazgató látja el 2) Nyrt. esetében) elővásárlási jogot biztosító részvényosztály: rt. által kibocsátott, adásvétel útján átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg a részvényest. Ha a szándék bejlentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik – nem él elővásárlási jogával – az elővásárlási jog gyak. részletes szabályai az alapszabályban (Nyrt. esetében nem bocsátható ki)

20 A részvény – dolgozói részvény Dolgozói részvény: forgalomképességében korlátozott részvény, amelyet az rt. alapszabályának rendelkezése szerint az rt. teljes/részmunkaidős munkavállalói számára bocsátanak ki ingyenesen/ kedvezményes áron (elsőbbségi jogok osztalék (osztalékelsőbbségi után); vtv. kijelölése kapcsolódhat hozzá).  Csak az alaptőke egyidejű felemelése mellett, a felemelt alaptőke 15 %-ig lehet forgalomba hozni.  Csak a társaság munkavállalóira, illetve alapszabály szerinti volt munkavállalókra ruházható át, illetve a részvénytársaság részére lehet értékesíteni.  A visszaszerzett dolgozói részvényt (örökös illetve volt munkavállaló nem tudta értékesíteni a munkaviszony megszűnésétől számított 6 hónap utáni első közgyűlésig) az rt. vagy bevonja vagy más részvényfajtává alakítja, illetve más munkavállaló számára dolgozói részvényként értékesíti.  Az örökös, volt munkavállaló a névérték összege illeti meg, amelyet 30 napon belül kell számára kifizetni.

21 A részvény – kamatozó részvény Kamatozó részvény: az alaptőke 10 %-t meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható.  Kamat a tárgyévi adózott eredményből meghatározott számítás szerint illeti meg.  A kamaton felül valamennyi részvényesi jog megilleti a részvényest, ideértve az osztalékhz való jogot is.

22 A részvény – visszaváltható részvény Visszaváltható részvény: az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben bocsátható ki olyan részvény, amelyre az rt.-t vételi vagy a részvényest eladási jog illeti meg alapszabályban meghatározott feltételek szerint.- csak olyan részvények vonatkozásában, ahol a névértéket vagy kibocsátási értéket teljes egészében megfizették

23 A részvényutalvány, ideiglenes és végleges részvény Részvényutalvány: nem értékpapír, hanem tanúsítvány, amelyet a részvényes az általa befizetett vagyoni hozzájárulásról az rt. cégbejegyzése előtt kap. – névre szóló okirat, amely másra nem ruházható át – igazolja a részványtársasággal szemben fennálló jogokat és kötelezettségeket Ideiglenes részvény: az rt.-t már bejegyezték de a részvényes által vagyoni hozzájárulást még nem kerület teljesen teljesítésre, így vagyoni hozzájárulásáról ideiglenes részvényt kell kiállítani.- arányos részvényesi joggyakorlást tesz lehetővé – a részvényekre vonatkozó szabályok irányadóak rá – átruházásánál az átruházó készfizető kezes marad – semmis: bejegyzés előtt bocsátják ki, vagy a teljesített vagyoni hozzájárulsát meghaladóan bocsátják ki Végleges részvény: befizetésre kerül a teljes alaptőke felváltja az ideiglenes részvényt.

24 A részvénykönyv A részvénykönyv az rt. által vezetett, a részvényesek nyilvántartására szolgáló nyilvános lajstrom, amely a részvényesek adatait és a tulajdonukban álló részvények sorozatonkénti darabszámát tartalmazza A részvénykönyvbe való bejegyzés nem feltétele a részvényesi jogok megszerzésének, DE a bejegyzés szükséges a részvényesi jogoknak a társasággal szembeni gyakorlásához, és csak ekkortól hatályos a részvényátruházás a részvénytársasággal szemben Ki vezeti? – Rt. igazgatósága, vagy megbízottja (bef. Vállalkozás) Tartalma és annak változása – törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia A részvénykönyv nyilvánossága; abba bárki betekinthet a részvényes pedig másolatot is igényelhet

25 A részvény - saját részvény Az rt. az adott társaságban tagsági jogokat szerez Az rt. az alapítás során saját részvény átvételére nem jogosult Kizárólag az alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg  Tilos a megszerzés, ha névértéke (kibocsátási értéke) nem kerül befizetésre Tilos a megszerzés, ha az adott üzleti évben az rt. nem fizethet osztalékot Közgyűlés általi felhatalmazás (kivételek) – egyszeri, illetve max 18 hónapra szóló, feltételek meghatározása – Nem kell a közgyűlési felhatalmazás ha a) Ezáltal az rt. közvetlenül fenyegető súlyos károsodástól óvja meg (alapszabályi rendelkezés – de utána tájékoztatni kell a közgyűlést – Nyrt-nél nyilvános vételi ajánlatnál ez nem alkalmazható) b) a részvények megszerzésére követelés kiegyenlítése céljából kerül sor bírói peres vagy nem peres eljárás útján c) Ha átalakulással összefüggésben kerül sor a megszerzésre (b-c esetben alaptőke 10%-t meghaladó mértékben megszerzéstől 3 éven belül értékesíteni kell, vagy be kell vonni)

26 Saját részvény Törvénybe ütköző megszerzés: kötelező a megszerzéstől számított 1 éven belül elidegeníteni, vagy az alaptőke csökkentésével bevonni Részvényesi jogok gyakorlása: nem gyakorolható ez után szavazati jog, osztalék pedig a többi részvényes között oszlik meg Saját részvény megszerzésére vonatkozó szabályok kiterjesztése:  az rt. részvényeit olyan rt. vagy kft. (vagy az irányadó külföldi jog szerint ennek minősül) szerzi meg amelyben az rt. a szavazatok több, mint 50%-al vagy meghatározó befolyással rendelkezik  rt. vételi bizományosára  Nem saját részvény az ideiglenesen a részványtársaság birtokába került részvények (Gt §, 193. §) de részvényesi jogokat azzal nem lehet gyakorolni

27 A kötvények Átváltoztatható kötvény: az rt. max. az alaptőke feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes kérésre részvénnyé kell átalakítnai. Jegyzési jogot biztosító kötvény: olyan névre szóló kötvény, amely utóbb a tulajdonosának – a részvényeseket követően – jegyzési jogot biztosít.

28 Kifizetés-osztalék Rt. saját tőkéjéből a részvényes javára annak tagsági jogaira tekintettel kifizetést a társaság fennállása alatt kizárólag a tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha az rt. helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el az rt. alaptőkéjét. – Olyan kifizetéseket amelyeket ennek ellenére teljesítettek, vissza kell fizetni, ha az rt. bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét Rt. kamatot nem fizethet a részvények után, kivéve a kamatozó részvény Osztalék: a részvényest a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből részvényei névértékére jutó arányos hányad illeti meg

29 Kifizetés- Osztalék Osztalékra az a részvényes jogosult aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. Osztalékelőleg: fedezet + részvényesi kötelezettség visszafizetésre, ha jogszabály szerint nincs helye osztalékfizetésnek Alapszabályi rendelkezés: Igazgatóság is határozhat fb. jóváhagyása mellett az osztalékelőleg kifizetéséről

30 A részvényesi jogok és kötelezettségek A részvényesi minőség meghatározott személyi és vagyoni jogokkal, illetve kötelezettségekkel jár. A részvénytársaság tőketársaság, így a részvényes kötelezettsége részvénye névértékének (kibocsátási értékének) a befizetése. A részvényes alapvető joga vagyoni: a részvényest az adózott eredményből osztalék illeti meg. Az osztalék – az elsőbbségi részvény kivételével –a részvény névértékhez igazodik. A részvényes személyes jogai a közgyűléshez kapcsolódnak: így a részvényes a kőzgyülésen jogosult részt venni, ott felszólalni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, mégpedig akkor is, ha a részvényhez nem fűződik szavazati jog, valamint szavazni. A szavazati jog- leszámítva egyes elsőbbségi részvényeket – a részvény névértékehz igazodik (Nyrt: meg lehet határozni az egy részvényes, vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét).

31 A részvénytársaság szervezete – a közgyűlés (a részvényesek összessége) Az rt. legfőbb szerve Kizárólagos hatáskör (3/4-es szótöbbség) Évente legalább egyszer össze kell hívni Az igazgatóság köteles összehívni; meghívó- közgyűlés kezdő napja előtt 15 nappal megelőzően küldött (Nyrt.-nél 30 nap, és hirdetmény útján honlap)– tartalma évente min 1X vagy alapszabályban meghatározott gyakorisággal – szükség szerint pedig rendkívüli közgyűlés Helye: rt. székhelye/telephelye/alapszabályi/igazgatósági határozati hely

32 közgyűlés Jelenléti ív: közgyűlésen megjelent részvényesekről (kgy. Levezető Elnöke + jegyzőkönyvezető hitelesíti) Határozatképesség: szavazásra jogosító részvények több, mint fele jelen van – megismétel kgy-nél nincs ilyen kötelező minimum Felfüggesztés: max. 1-szer 30 napra. Jegyzőkönyv a kgy-ról: jegyzőkönyvvezető + közgyűlés levezető elnöke írja alá, és erre megválasztott részvényes hitelesíti (ebből egy hiteleset + jelenléti ívet kgy. lezárását követő 30 napon belül Cégbírósághoz benyújtani)

33 közgyűlés Közgyűlés megtartásának módjai  Személyes jelenlét kgy tartása  Személyes jelenlét konferencia kgy tartása  Kgy tartása nélkül írásban (Nyrt.-nél ilyen nem lehet!)

34 A részvénytársaság szervezete - igazgatóság Az rt. ügyvezető szerve főszabályként a legalább 3 és legfeljebb 11 tagból álló igazgatóság, amely – ha a közgyűlés ezt a szerepet nem ragadja magához – elnökét maga választja meg. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnök- vezérigazgató kérdése?

35 A részvénytársaság szervezete – az igazgatóság Az igazgatóság testület, amely ügyrendje szerint főszabályként üléseken hozza meg döntését. Az igazgatóság ülésein mindenkinek egy szavazata van, a szavazás nyilvános és egyszerű szótöbbséggel születnek. Az igazgatóság tagjainak felelőssége egyetemleges, mentesül azonban a felelősség alól az az igazgatósági tag, amely a döntés ellen szavazot, vagy nem vett részt a szavazáson. Az igazgatóság látja el a társaság operatív vezetését. Az eredménybeszámolót – könyvvizsgálói audittal és az fb.véleményével – az igazgatóság terjeszti a közgyűlés elé. (+ Nyrt. esetén, ha BUX-ra be van vezetve, akkor felelős társaságirányítási jelentést)

36 A részvénytársaság szervezete – az igazgatóság Az igazgatóság köteles három havonta jelentést tenni az fb. felé az ügyvezetői tevékenységéről, a társaság vagyoni helyzetéről, és az rt. üzletpolitikájáról. Köteles 8 napon belül összehívni a kgy-t a szükséges intézkedés megtételére ha a) rt. saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke 2/3-ra esett b) saját tőke a tőkeminimum alá esett c) rt. fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette – Ilyenkor a részvényseknek a következőt kell elhatározniuk az alaptőke biztosítása érdekében:  Részvényeseknek befizetés előírása  Alaptőke leszállítása (kötelező, ha a) pont esetén a kgy. után 3 hónapon belül nem történt meg)  Átalakulás  Megszüntetés

37 A részvénytársaság szervezete – az igazgatóság Zrt. esetében lehetőség van, hogy az igazgatóság helyett egyszemélyes vezetésre: vezérigazgató. Zrt esetén speciális szabály Nyrt. alapszabályában lehetőség van arra az opcióra, hogy egyéges vagy kétszintű irányítási rendszert vezet be: 1) kettős irányítási rendszer: van külön igazgatóság és fb.; 2) egységes irányítási rendszer: igazgatótanács (5-11 tagú) de tagjai többségének függetlennek, vagyis olyan személynek kell lennie, akinek igazgatánácsi jogviszonyán túl nem áll az rt.- vel más jogviszonyban

38 Audit bizottság Nyrt. szervezeti specialitása (min 3 tag) Tagokat közgyűlés választja az igazgatótanács független tagjai/fb. tagjai közül Feladatok: beszámoló véleményezése

39 Alaptőke felemelése 4 módon történhet (kgy./kgy. felhatalmazással az igazgatóság határoz róla)  Új részvények forgalomba hozatalával (zártkörűen vagy nyilvánosan)  Az alaptőkén felüli vagyon terhére  Dolgozói részvény forgalomba hozatalával  Átváltoztatható kötvények forgalomba hozatalával

40 Alaptőke leszállítása Főszabályként a kgy. dönt róla Lehetőség vagy kötelezettség; Nem szállítható le a tőkeminimum alá – ha mégis ez alá kellene leszállítani és a részvényesek az alaptőke pótlásáról 3 hónapon belül nem gondoskodnak, akkor kgy köteles dönteni  Más társasági formába való átalakulásáról  Más társasággal való egyesüléséről  Jogutód nélkül megszüntetéséről

41 A Részvénytársaság megszűnése A kgy. a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja Jogutód nélküli megszűnés: tartozások kiegyenlítése után a fennmaradó vagyont a részvényeseknek a befizetéseik alapján névérték arányában kell felosztani (De lehet likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi jog) A végelszámoló felszámoló a be nem fizetett vállalt vagyoni hozzájárulásokat azonnal esedékessé teheti, ha a tartozások kiegyenlítése miatt szükséges

42 Egyszemélyes rt. Hasonlóan az egyszemélyes kft-hez; alapítható úgy, hogy a) az rt. valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes vállalja átvenni, vagy b) többszemélyes rt. valamennyi részvénye egy személy kezében összpontosul (konfuzió); Nyrt. nem lehet egyszemélyes így konfuziónál zártkörűen működik tovább Cégbejegyzésig a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani Kgy. hatáskörébe tartozó kérdésekben a részvényes írásban dönt – értesíti a vtv.-t Írásbeli alak: az egyszemélyes rt. és részvényese közötti szerződésekhez Saját részvényt nem szerezhet


Letölteni ppt "Társasági jog A részvénytársaság. Definíció Az Rt. olyan gt., amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapul, és amelynél."

Hasonló előadás


Google Hirdetések