Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK. Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK. Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek."— Előadás másolata:

1 TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

2 Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az immunrendszer az idegen anyagra nem megfelelően reagál Többnyire ártalmatlan anyagok hatására alakul ki, másodszori (esetleg többszöri) találkozás eredményeként

3 TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE I. típusú „azonnali” II. típusúIII. típusúIV. típusú „késői” Ellenanyag mediáltT sejt mediált

4 AZ ELLENANYAG MEDIÁLT TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÍPUSAI Ellenanyag izotípus Antigén Effektor mechanizmus Példa Szolubilis antigén Hízósejt aktiváció Allergiás rhinitis, asthma bronchiale, anaphylaxia Szolubilis antigén Komplement, fagociták Sejtfelszíni receptor Sejtfelszíni vagy mátrix- kötött antigén Az ellenanyag megváltoztatja a jelátvitelt Komplement, Fc  R + sejtek (fagociták, NK-sejtek) Egyes gyógyszer- allergiák (pl. penicillin) Krónikus urtikária (ellenanyag az Fc  RIα ellen) Szérumbetegség, Arthus-reakció II. típusIII. típus I. típus

5 I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ ALLERGIA

6 A szenzitizáció folyamata Első találkozás a pollennel Az antigén bejutása, felvétele Antigén- specifikus T-sejtek aktivációja IgE termelés és azok kötődése a hízósejtek felszínéhez

7 AZ ALLERGÉN HATÁSÁRA A HÍZÓSEJTBEN KIVÁLTOTT REAKCIÓK KORAI MEDIÁTOROK Biogén aminok – hisztamin Enzimek – triptáz, kináz, karboxipeptidáz KÉSŐI MEDIÁTOROK

8 A hízósejt degranuláció hatása függ a szöveti környezettől Hányás, hasmenés, hasi görcsök Köhögés, mellkasi szorítóérzés, sípoló légzés Ödéma, gyulladás és megnövekedett antigénszállítás a nyirokcsomókba Hízósejt aktiváció és degranuláció Emésztőrendszer Légutak Vérerek Megnövekedett emésztőnedv szekréció és perisztaltika Csökkent átmérő és megnövekedett nyáktermelés Megnövekedett vérátáramlás és permeabilitás

9 A vérbe jutó allergének hatására anafilaxia alakul ki Hízósejt degranuláció és gyulladásos mediátorok felszabadulása Szív és érrendszer Légzőrendszer Emésztőrendszer Simaizom kontrakció Broncho- konstrikció, nehézlégzés, sípolás Simaizom kontrakció Hányás Folyadék- kiáramlás a bél lumenbe  hasmenés vér kapilláris IgE-fedett hízósejtek Az antigének a véráramból a szövetekbe lépnek és test szerte aktiválják a szöveti hízósejteket Anafilaxiás sokk: kapilláris permeabilitás megnő  ödéma  a szövetek megduzzadnak (nyelv) vérnyomáscsökkenés  szövetek csökkent oxigenizációja ESZMÉLETVESZTÉS

10 AZ IgE ÁLTAL KÖZVETÍTETT IMMUNVÁLASZ TÍPUSAI SZINDRÓMAGYAKORI ALLERGÉNEK A BELÉPÉS HELYEVÁLASZ szisztémás anafilaxis gyógyszerek állati mérgek földi mogyoró intravénás (közvetlen vagy szájon át történő felszívódás ödéma ér áteresztő képesség növekedése tracheális okkluzió keringés összomlása halál akut urtikáriarovar csípés allergia teszt szubkutána véráram lokális fokozódása éráteresztő képesség növekedése Allergiás rinitisz szénanátha pollen házi atka ürülék belégzésorr nyálkahártya ödéma orr nyálkahártya irritáció asztmaállatszőr pollen házi atka ürülék belégzéslégutak szűkülete fokozott nyálka képződés légutak gyulladása étel allergiacsonthéjasok földimogyoró halak, kagyló tej, tojás szájon áthányás hasmenés pruritusz (viszketés) urtikária (csalánkiütés) anafilaxis (ritka)

11 Hízósejt degranuláció, allergiás reakció szenzibilizált személy bőrében Prick-teszt

12 ImmunoCAP specifikus IgE molekulák kimutatása vérből 1. szérum előkészítése 2. inkubáció 3. jelölés/kimutatás

13 II. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ Sejtfelszíni vagy szöveti antigénhez specifikusan kötődő IgG ellenanyagok az antigént kifejező sejtek érzékennyé válnak a komplement függő lízissel és/vagy az opszonizált fagocitózissal szemben frusztrált fagocitózis (lítikus enzimek szabadulnak ki)  szövetkárosodás az ellenanyag gátolja vagy stimulálja a sejt funkcióját nincs direkt szövet károsodás (pl. receptor blokkoló autoantitestek M. gravisban)

14 A II. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ MECHANIZMUSAI Fc γ RIII a célsejtek elpusztítása az effektor NK-sejt vagy makrofág által a célsejtek elpusztítása komplement-mediált lízis által a receptor ellenes autoantitest megváltoztatja a jelátvitelt

15 A GYÓGYSZER ÉRZÉKENYSÉG KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSA I. Bakteriális transz- peptidáz inaktiválása Saját sejtfelszíni fehérjék módosítása Komplement kötődése, opszonizáció Módosult fehérjékből származó peptidek prezentálása Th2 sejtek aktiválják a módosult fehérje antigénekre specifikus B-sejteket Ellenanyag termelés az aktivált B- sejtekből képződő plazmasejtek által

16 A GYÓGYSZER ÉRZÉKENYSÉG KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSA II. A penicillin-specifikus ellenanyagok kötődnek a módosított fehérjékhez A sejtek pusztulása komplement-mediált lízis útján A sejtek pusztulása opszonizációt követő fagocitózis útján

17 A nem fagocitálható szövet károsodik Abszorbeált (gyógyszer) antigén FRUSZTRÁLT FAGOCITÓZIS SZÖVETI ANTIGÉNEKET FELISMERŐ IgG ELLENANYAGOK KÖZVETÍTÉSÉVEL Kötődés Opszonizáció Internalizáció Opszonizált felület Kötődés Enzim felszabadulás Frusztrált fagocitózis Enzim felszabadulás

18 Néhány példa II-es típusú túlérzékenységi reakcióra Újszülöttek hemolitikus anémiája Transzfúziós reakció Gyógyszer által kiváltott Hemolitikus anémia Trombocitopénia Agranulocitózis Penicillin alapú antibiotikumok Anti-aritmiás quinidin

19 Az oldott antigénekhez kapcsolódó ellenanyagok kis méretű cirkuláló majd lerakódó immunkomplexek (antigéntúlsúly) Függ: az immunkomplex méretétől, az antigén-ellenanyag aránytól, az ellenanyag affinitásától, az ellenanyag izotípusától III. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ

20 AZ IMMUNKOMPLEXEK ÁLTAL OKOZOTT SZÖVETKÁROSODÁS FOLYAMATA Az immunkomplexek aktiválják a komplementrendszert, a neutrofil és bazofil granulocitákat és a trombocitákat Érfal permeabilitás Frusztrált fagocitózis

21 III TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ TÜNETEI AZ IMMUNKOMPLEXEK LERAKÓDÁSÁNAK HELYÉTŐL FÜGGENEK Intravénás (magas dózis) szubkután belégzés Bejutás Kialakuló kórkép Immunkomplex lerakódás helye vaszkulitisz nefritisz artritisz Arthus- reakció Farmer- tüdő Érfal Glomerulusok Ízületek Perivaszkuláris területek Alveolokapilláris határfelület

22 Arthus-reakció Lokalizált III-as típusú túlérzékenységi reakció Lokális vaszkulitisz alakul ki a lerakódó immunkomplexek miatt Légzéssel a szervezetbe kerülő antigének (penészgomba, állati ürülék) is hasonló folyamatot váltanak ki a tüdőben Pl. farmertüdő és galambtenyésztő tüdő IgG izotípusú az ellenanyag

23 IV. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ T-SEJT KÖZVETÍTETT FOLYAMAT MAKROFÁGOK RÉSZVÉTELE

24 IV-es típusú túlérzékenységi reakció IV Típus Makrofág aktiváció Eozinofil aktivációCytotoxicitás Szolubilis antigén Szolubilis antigén Sejt asszociált antigén Th1 sejtTh2 sejtCTL Effektor mechanizmusok Antigén Példa a hiperszenzitivitási reakcióra Immunsejt Kontakt dermatitisz, Tuberkulin próba Krónikus asthma, Krónikus allergiás rhinitis Kontakt dermatitisz Kemokinek, citokinek citotoxikus anyagok gyulladásos mediátorok

25 Késői típusú (IV-es) túlérzékenység Antigén felismerés a limfoid szövetekben T-sejt expanzió és differenciáció Differenciált effektor T-sejtek belépnek a keringésbe A válasz kiváltása CD4+ effektor Th1 sejtek CD8+ T-sejtek (CTL) 1.

26 2. Késői típusú (IV-es) túlérzékenység 3. Effektor T-sejtek vándorlása az antigén lokalizáció helyére Makrofág aktiváció Fagocitált mikróbák pusztítása Differenciált effektor T-sejtek belépnek a keringésbe Effektor T-sejtek a perifériás szövetekben találkoznak az antigénnel Effektor sejtek aktivációja Fokozott leukocita toborzás „immun gyulladás”

27 Késői típusú túlérzékenység (DTH) pl. tuberkulin próba Az antigént szubkután juttatják be, ahol a helyi APC–k révén kerül bemutatásra A Th1 effektor sejtek felismerik az antigént és citokineket termelnek, melyek az endotél sejtekre hatnak Az antigén bejutási helyén látható duzzanat a fagocita sejtek és a plazma kiáramlása miatt képződik 24 – 72 óra korábbi immunizációból vissza- maradt memória T H 1 sejtek

28 Tuberkulin próba Tű beszúrása Ag bevitel Negatív reakció Pozitív reakció (induráció átmérője) Ag = antigén Pl. Mycobacterium fehérje (PPD)

29 A késői típusú hiperszenzitivitás (DTH) kémiai mediátorai A pozitív tuberkulin próba DTH reakció eredménye Kemokinek Makrofágok toborzása az antigén bejutásának helyére IFNγ Vaszkuláris adhéziós molekulák expressziójának növekedése, makrofágok aktivációja, inflammatorikus mediátorok kibocsátása TNFα és TNFβ Lokális szövetkárosodás, adhéziós molekulák expressziójának növekedése IL-3/GMCSF Monocyta képződés a csontvelőben Antigén bemutatása szöveti makrofágok által, Th1 aktiváció

30 *általában a bőrön áthatoló kis molekula, amely saját fehérjékhez kötődik, így ezek módosulnak és az immunrendszer számára „idegenné” válnak Kontakt dermatitis Kontakt szenzitizáló anyag* hatására létrejött DTH A kontakt szenzitizáló anyag áthatol a bőrön és saját fehérjéhez kötődik, amelyet a Langerhans sejtek felvesznek A saját fehérjéhez kötött szenzitizáló ágenst a Langerhans sejtek bemutatják a Th1 sejteknek, amelyek IFNγ-t és más citokineket termelnek Az aktivált keratinocyták citokineket (IL-1, TNFα) és kemokineket (IL-8, IP-9 és MIG) szekretálnak A keratinocyták és Th1 sejtek által termelt faktorok aktiválják a makrofágokat, melyek gyulladásos mediátorokat termelnek

31 Poison ivy – Mérgező borostyán v. Mérges szömörce Anacardiaceae (család), Toxicodendron (genus) Toxicodendron radicans or Rhus toxicodendron Kontakt szenzitizáló anyagot tartalmazó növény

32 Catechol (reaktív haptén) Bőr fehérjéi Catechol bőrfehérjékhez kötve 7-10 nap 1-2 nap Primer szenzitizáció Második találkozás T memóriasejtek gyors aktivációja Gyulladásos reakció és dermatitis Szenzitizált T sejtek keletkezése és memóriasejtek kialakulása R = (CH 2 ) 14 CH 3 vagy R = (CH 2 ) 7 CH=CH(CH 2 ) 5 CH 3 vagy R = (CH 2 ) 7 CH=CHCH 2 CH=CH(CH 2 ) 2 CH 3 v. R = (CH 2 ) 7 CH=CHCH 2 CH=CHCH=CHCH 3 v. R = (CH 2 ) 7 CH=CHCH 2 CH=CHCH 2 CH=CH 2 stb. Catechol gyűrűs lipidek (Urushiolok): Kontakt szenzitizálás hatására

33


Letölteni ppt "TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK. Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések