Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA. ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA Sejt és antigén találkozását elősegíti: Antigén kiszűrése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA. ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA Sejt és antigén találkozását elősegíti: Antigén kiszűrése."— Előadás másolata:

1 LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

2 ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA Sejt és antigén találkozását elősegíti: Antigén kiszűrése és összegyűjtése nyirokszervekben, lépben Limfociták állandó „őrjárata”

3 Kiszűrés során antigén útja: limfatikus kapilláris nyirokér ductus thoracicus(fő nyirokér) véráram nyirokcsomók(nyirokelágazási pontok): vas affaerens vas efferens

4 Antigén kiszűrését segítik: Nyirokcsomók: itt mutatja be a B-limfocita az antigént a T-sejteknek Peyer-pakkok:másodlagos nyirokszövetek lép APC-i

5 T-sejt recirkuláció: Tímusz véráram(naív=szűz sejtek)membránban CD45RA, illetve L- szelektin adhéziós molekula van HEV(posztkapilláris venula) perifériás nyirokcsomó Antigénnel nem találkozik: újra véráramba kerül egy „kör”kb. 1 óra Antigénnel találkozik : aktiválódik nyirokcsomóban marad vagy effektor sejtté vagy memóriasejtté alakul aktivált formában elhagyja nyirokcsomót

6 Immunválasz a lépben és nyirokcsomóban Adaptív immunválasz helyszínei limfocita aktiválás B-sejt ellenanyag- termelő plazmasejtté alakul Antigén sorsa függ: kémiai tulajdonságától bejutás módjától milyen citokinek termelődtek hanyadik találkozás az egyeddel

7 T-és B-sejt aktiválás lépben, nyirokcsomóban Antigén véráramba kerül: központi arteriola lép vörös pulpa limfoid köpeny follikulusai T-limfocita aktiválódik és marginális zónába kerül Antigén nem kerül a véráramba: közeli nyirokcsomóba kerül T-limfociták a parafollikuláris részben osztódnak B-sejt ellenanyagtermelő plazmasejtté érik

8 1 hét után :kialakul a memória T-és B-sejt,ezek antigénfelismerők IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN: SALT: bőrbe jutó kórokozók elleni védelmet biztosítja -epidermis:-keranociták termelik a citokinint,MHCIIantigén,ko-stimulátor molekulák -Langerhans-sejtek antigén bemutatás CD4+ T-sejtek számára -intraepidermális limfociták T-sejt receptort hordoznak -dermis: limfociták, makrofágok

9 IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN DTH:késői típusú hiperszenzitivitású reakció Antigén útja: Langerhans-sejt bekebelezi, és feldolgozza epidermisz nyirokcsomók Parafollikuláris állomány:itt a lang.-sejt bemutatja az antigént A CD4+ T-sejteknek

10 IMMUNVÁLASZ A NYÁLKAHÁRTYÁBAN MALT =nyálkahártyával asszociált immunrendszer sok limfocita elszórtan:főleg CD 8+ -sejt A nyálkahártya elsődleges fertőzési kapu Különbséget tesz a nem káros hatású és a patogén antigének közt -rövid, helyi imunreakció -mukozális tolerancia:hosszú ideig tartó perifáériás válaszképtelenség

11 PATOGÉNEK: Olyan mikroorganizmusok,melyek kölcsönhatásban állnak szervezetünkkel,és károsítják azt. Vírusok baktériumok gombák protozoonok férgek Minden patogén antigén,az immunrendszert aktiválja, és fajlagos immunválaszt indukál.

12 ANTIGÉN Detre László: „antiszomatogén” Azok a struktúrák, melyeket az érett immunrendszer felismer, és immunválaszt illetve toleranciát indukál. Antigénhatás érvényesülése: -APC-k által való feldolgozás után -biológiai, kémiai,fizikai sajátságok -recipiens szervezet

13 AZ ANTIGÉN IMMMUNOLÓGIAI SAJÁTSÁGAI Immunogenitás:antigén immunválaszt kiváltó képessége(immunogén) Tolerogenitás:immunológiai válaszképtelenséget kiváltó képessége Antigenitás:fajlagos reakcióra tud lépni az ellenanyaggl, immunsejtekkel

14 Antigén két része:-hordozó(karrier) -haptén v.epitóp (determináns csoport) Haptének: -lineáris determináns:ezek csak denaturált fehérjékben hozzáférhetőek -konformációs determináns:egymástól távol eső szekvenciák alakítják,amelyek feltekeredés után egymás mellé kerülnek - neoantigén determináns:új epitópok megjelenése

15

16

17

18 Egy antigén felületén több epitóp van. Immunreakciók kiváltásában hordozó és epitóp együttes hatása érvényesül. A jó immunogén: nagy molekulatömegű anyag,~ Da. Haptén: ~ Da, specifikus reakcióképességgel rendelkezik.

19 ANTIGÉNEK KÉMIAI SAJÁTSÁGAI Antigén lehet: -fehérje -szénhidrát -lipoid anyagok -fémionok -gyógyszerek -szuperantigén Azonos elemekből felépített, de másféle térbeli elrendeződésű polipeptidek eltérő specifitású ellenanyagok képződését váltják ki.(D-aminosav nem antigén.)

20

21 AZ ANTIGÉNEK DÓZISA ÉS ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJA Immunogenitást befolyásolja: -antigén mennyisége -bejutás helye, módja -hanyadik találkozás az egyeddel - mennyi ideig van jelen -hogyan kerül kapcsolatba az immunrendszer sejtjeivel

22 Adjuváns:azok az anyagok, melyek antigénnel együtt adva,azok hatását fokozzák. Inkomplett Freund- adjuváns:antigént víz- olaj vizes fázisában oldják-fokozatosan kerül érintkezésbe sejtekkel Komplett Freund- adjuváns:olajfázisban elölt mycobaktériumok,- nő a makrofágokon a B7-molekulák expressziója. Fehérjeantigén adjuvánsa: Aluminium-foszfát, vagy aluminium-hidroxid. Lassabban szívódik fel-hosszabb ideig inger lokális granulóma képződik:1-2 hétig ellenanyag- termelő plazmasejteket tartalmaz.

23


Letölteni ppt "LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA. ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA Sejt és antigén találkozását elősegíti: Antigén kiszűrése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések