Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A lokális és szisztémás immunválasz anatómiája Készítette: Demeter Ibolya III. biológia - kémia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A lokális és szisztémás immunválasz anatómiája Készítette: Demeter Ibolya III. biológia - kémia."— Előadás másolata:

1 A lokális és szisztémás immunválasz anatómiája Készítette: Demeter Ibolya III. biológia - kémia

2 A különböző limfociták és a járul- kos (akcesszorikus) sejtek, pl. a makrofágok, FDC-k, DC-k, hízósejt- ek közötti reakciók a szervezetben meghatározott anatómiai helyeken és mikrokörnyezetben zajlanak le.

3 Az antigének „kiszűrése” és a limfociták recirkulációja A specifikus immunválaszra jellemző a klonalitás.  A T- és B- limfociták az adott antigén determinánsát felismerni képes érett limfociták egyetlen sejtből származnak, klónt alkotnak. Hogyan valósul meg a sejtek és az antigén találkozása? Két tényező segíti elő:  az antigén „kiszűrése” és összegyűjtése a perifériás nyirokszervekben, ill. a véráramba kerülő antigének lépben való lokalizációja,  a limfociták állandó vándorlása, „őrjárata” a vér és a nyirokrendszer között.

4 Az antigének kiszűrése A szervezetbe jutó antigének rövid időn belül a nyirokrendszerbe kerülnek. Az antigén útja:  limfatikus kapilláris (intersticiális folyadék összegyűjtése)  egyre nagyobb nyirokerek  ductus thoracicus (a legnagyobb nyirokér)  véráram  nyirokcsomók (nyirokerek elágazási pontjai) ↑ ↓ ↑ ↓ afferens nyirokerek efferens nyirokerek afferens nyirokerek efferens nyirokerek

5 A szervezetünkben több liter nyirok cirkulár naponta. A nyirokcsomókban az antigént B-limfociták, makrofágok és DC-k („hivatásos”antigénbemu- tató sejtek, APC-k) mutatják be a T-sejteknek. A Peyer-plakkok az emésztőszervrendszert védik, a lép APC-i a véráramba kerülő antigéneket szűrik ki.

6 A limfociták recirkulációja A tímuszból a véráramba kerülő „naiv” vagy „szűz” sejtek membránján nagy mennyiségben jelenik meg CD45RA, ill. L-szelektin adhéziós molekula(a sejteknek a vérből a nyirokcsomókba való átjutásában játszik szerepet). A limfociták a nyirokcsomókba módosult posztkapilláris venulákon, a HEV-en át jutnak el.

7 Ha a T-sejt nem találkozik antigénnel a nyirok- csomóban:(hasonló folyamat játszódik le a lépben)  átmenetileg ismét a véráramba jut  egy „kör” kb. 1óra  kb. 25 milliárd sejt naponta Ha a T-sejt antigénnel találkozik:  aktiválódik  funkcionális változásokon megy át  a sejtek a nyirokcsomókban maradnak  effektor sejtté  vagy memória sejtté differenciálódnak (CD45R0)  az aktivált, antigénspecifikus T-sejtek elhagyják a nyirokcsomót

8 Fontos!!! Az effektor, ill. memória T-sejtek recirkulációja nem azonos a naiv T-sejtekével, mivel az endo- téliummal való reakciójuk különböző. Homing:  a naiv T-sejtek nyirokszervekbe  a memória T-sejtek gyulladásos helyekre való áramlása

9 Immunválasz a lépben és a nyirokcsomókban  az adaptív immunválasz kialakulásának színhelyei, itt zajlik a limfociták aktiválása, a B-sejtek érése  fontos az antigén kémiai természete  lényeges a bejutás módja  intravénásan adott antigén→lép  bőrön, kötőszöveten, nyálkahártyán át a szervezetbe kerülő antigén→regionális nyirokcsomók  fontos, hogy milyen citokininek termelődnek  továbbá, hogy korábban történt-e immunizáció

10 A T- és B-sejtek aktiválása a lépben és a nyirokcsomókban A véráramba jutott antigén  a központi arteliolákon át a lép vörös pulpájába kerül (a makrofágok bekebelezik)  limfoid köpeny follikulusai  a T-limfocita aktiválódik és a marginális zónába kerül Ha az antigén nem a véráramba kerül  a bejutás közelében lévő nyirokcsomók(immunválasz)  a specifikus T-limfociták a nyirokcsomó kérgi részében a parafollikuláris állományban osztódnak  aktivált T-sejtek egy része→antigén bejutásának helye  a B-sejtek nagyrészt a nyirokcsomóban maradnak Kb. egy hét után alakulnak ki a memória T- és B-sejtek, melyek a keringésbe jutva sokáig megőrzik antigénfelismerő képességüket.

11 Immunválasz a bőrben A legnagyobb méretű szerv→a test védelme.  SALT→a bőrbe jutó kórokozók elleni védelmet biztosító nyirokszövetek gyűjtőneve  epidermisz  keratinociták→epitélsejtek, számos citokint termelnek  Langerhans-sejtek→bemutatás CD4 + nak, antigénfelvétel  intraepidermális limfociták  a limfociták mindössze 2 %-a  dermisz  limfociták és makrofágok egyaránt találhatók

12 Immunreakció a bőrben  A bőrbe jutott antigéneket elsősorban a „professzionális” APC-k, a Langerhans sejtek „professzionális” APC-k, a Langerhans sejtek kebelezik be és dolgozzák fel. kebelezik be és dolgozzák fel. →közeli nyirokcsomók →közeli nyirokcsomók →parafollikuláris állomány →parafollikuláris állomány (az antigén bemutatása a CD4+ T-limfocitáknak) (az antigén bemutatása a CD4+ T-limfocitáknak) DTH→a bőrben zajló T-sejt közvetítette immun- válasz főként ún. késői típusú hiperszenzitivitási reakció formájában valósul meg. reakció formájában valósul meg.

13 Immunválasz a nyálkahártyában A nyálkahártyával asszociált immunrendszer (MALT) létét és fontosságát az utóbbi időben ismerték fel.  emésztőrendszer nyálkahártyája →sok limfocita elszórtan →sok limfocita elszórtan  emberben az intraepitéliumban találhatók (IEL)  ennek repertoárja jóval kisebb, mint a többi T-sejtnek  a mukóza  felszíne 200-szor nagyobb, mint a bőrfelület  a legtöbb fertőző betegség elsődleges fertőzési kapuja

14  parenterális antigénbevitel(szájon, légutakon át) →szisztémás immunitás →szisztémás immunitás  mukózán át történő antigénbevitel →lokális immunitás →lokális immunitás →távoli mukozális immunitás →távoli mukozális immunitás →szisztémás immunválasz →szisztémás immunválasz A mukózával asszociált immunrendszer különbsé- get tesz a nem káros hatású (pl. táplálékkal bejutott) és patogén antigének között. Mukozális (orális) tolerancia: hosszan tartó perifériás válaszképtelenség.

15 Az antigének

16 A patogének A mikroorganizmusok azon csoportja, mely ká- rosítja a szervezetet, kórokozó hatású, fertőzést, betegséget okozhat.  vírusok  baktériumok  gombák  protozoonok  férgek

17  Azok a patogének, melyek nem esnek a termé- szetes védekezőrendszer áldozatául, aktiválják az adaptív immunrendszert, humorális és/vagy celluláris immunválaszt indukálnak.  Az immunrendszert aktiváló és fajlagos immunválaszt indukáló patogének ezért az adott szervezet számára egyben antigének is. Nem minden antigén patogén!!!

18 Az antigén fogalma  Detre László: „antiszomatogén” Antigénnek nevezzük - tágabb értelemben - mindazokat a struktúrákat (sejteket, molekulákat), amelyeket az immunrendszer felismer. Ezek immunválaszt és toleranciát egyaránt indukálhatnak.  Az antigénfogalom helyes és korszerű értelmezése Antigénnek csak az érett immunrendszer által felismert struktúrákat nevezzük.

19 Az antigének jelentős része nem eredeti formájá- ban, hanem az APC-k által való feldolgozás után fejti ki biológiai hatását. Az adott struktúra antigén voltát annak nemcsak fizikai, kémiai, biológiai sajátságai határozzák meg, hanem a vele kölcsönhatásba kerülő (recipiens) szervezet is. A recipiens szervezetnek rendelkeznie kell olyan limfo- citákkal, amelyek a felismerést biztosító receptorokat hordozzák, továbbá az antigént feldolgozó,a feldolgo- zott antigént bemutatni tudó APC-kkel.

20 Az antigén immunológiai sajátságai (az immunrendszerben kiváltott folyamatok alapján)  Immugenitás: az antigén immunválaszt kiváltó képessége, azaz az a tulajdonsága, hogy megindítja az antigénnel fajlagosan reagálni képes effektor sejtek, illetve ellenanyagok képződését.  Tolerogenitás: az antigén immunológiai válaszképtelenséget (toleranciát) kiváltó képessége. (tolerogén tulajdonság)  Antigenitás: (specifikus reakcióképesség) azt a tulajdonságot jelöli, amely által az antigén fajlagos reakcióra tud lépni az ellen- anyaggal, illetve az immunsejtekkel.

21 Elvileg minden antigén két részből áll:  hordozó rész (karrier)  antigén determináns csoport (haptén vagy epitóp) Az immugenitáshoz a teljes antigénre, tehát a hor- dozóra és hapténekre egyaránt szükség van. Haptének:  lineáris determinánsok: a fehérjék estében a szekvencia által meghatározott epitópok( denaturált fehérjében )  konformációs determinánsok: egymástól távol eső szek- venciák alakítják ki, amelyek feltekeredés után egymás mellé venciák alakítják ki, amelyek feltekeredés után egymás mellé kerülnek kerülnek  neoantigének: új epitópok jelennek meg

22 Az antigének felépítése

23 Antigéndeterminánsok

24 Az antigén többféle specifitású ellenanyag képződését indukálja

25  Egy antigén felületén általában több epitóp helyez- kedik el.  A hordozó rész és epitópok együttes hatása érvé- nyesül. → rendkívül heterogén immunválasz Az immunválasznak az antigén „egészére” vonatkozó specifitását tehát a heterogén (de egyenként monospecifikus) effektor sejtek, illetve ellenanyagok összessége eredményezi. A haptén tahát önmagában nem, csak megfelelő hordozóhoz kap- csolva immunogén, de specifikus reakcióképességgel rendelkezik. A jó immunogén molekulatömege ≈ Da Haptének < 5000 – Da

26 Az antigének kémiai sajátságai Antigén lehet:  fehérjék  szénhidrátok  lipoid természetű anyagok  fémionok  mesterséges kémiai anyagok (gyógyszerek) Léteznek ún. szuperantigének is.

27 Az antigén kémiai szerkezetének hatása az ellenanyagválasz fajlagosságára

28 Az antigének dózisa és alkalmazásának módja Az immunogenitást befolyásolja:  az antigén mennyisége  a bejutás helye, módja  hányadik találkozás az egyeddel  mennyi ideig van jelen  hogyan kerül kapcsolatba az immunrendszer sejtjeivel

29 Adjuvánsok: azok az anyagok, amelyek az antigénnel együtt beadva azok immunogenitását fokozzák.  fehérjeantigén adjuvánsa: alumínium- foszfát, vagy alumínium-hidroxid  inkomplett Freund - adjuváns: az antigént víz-olaj emulzióból adjuváns vizes fázisában oldják, így az antigén fokozatosan kerül érintkezésbe az immun- rendszer sejtjeivel  komplett Freund - adjuváns: az olajfázis elölt myco- bacteriumokat vagy azokból nyert viaszt tartalmaz, a makrofágokon megnő a B7 molekulák expressziója Bakteriális lipopoliszacharidok is alkalmazhatók. (pl.: koleratoxin)

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A lokális és szisztémás immunválasz anatómiája Készítette: Demeter Ibolya III. biológia - kémia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések