Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az immunrendszer felépítése Készítette: Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az immunrendszer felépítése Készítette: Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam."— Előadás másolata:

1 Az immunrendszer felépítése Készítette: Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam

2 Az immunbiológia jelentése, származtatása, használatának kezdete - A biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága - A kifejezés a latin immunitas szóból származik, amely eredeti jelentése mentesség, átvitt értelemben védettség -A-A-A-Az orvostudományban Ehrlich óta használják

3 Az immunrendszer alapfunkciója és működése - Különbséget tud tenni a saját- és nem saját struktúrák között, és azokra eltérően reagál - Az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és „végrehajtó” feladatokat ellátó rendszer

4 Jelentősebb fogalmak - Antigén: olyan struktúra, amelyet a funkcionálisan érett adaptív immunrendszer felismer - Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet - Immunhomeosztázis: a magasabb rendű szervezetek immunrendszerének hatékony működése

5 Az adaptív immunrendszer Ráépült a természetes immunrendszerre Ráépült a természetes immunrendszerre A szervezetbe bejutó patogének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak A szervezetbe bejutó patogének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak Az adaptív immunrendszer csak napokkal később aktiválódik Az adaptív immunrendszer csak napokkal később aktiválódik A természetes és adaptív immunrendszer szoros együttműködése biztosítja az immunhomeosztázist A természetes és adaptív immunrendszer szoros együttműködése biztosítja az immunhomeosztázist A folyamat eredménye a kórokozókkal szembeni védelem, a saját, megváltozott struktúrák elpusztítása, a genetikai kód állandóságának megőrzése A folyamat eredménye a kórokozókkal szembeni védelem, a saját, megváltozott struktúrák elpusztítása, a genetikai kód állandóságának megőrzése

6 Az immunhomeosztázis Az immunhomeosztázis

7 Az adaptív immunrendszer aktiválódása Az adaptív immunválasz kialakulása

8 Adaptív immunválasz fázisai 1. Afferens (kezdeti) fázis - antigén felismerése - a patogént antigénprezentáló sejtek veszik fel - antigének felismerése T-sejtekkel 2. Centrális (központi) fázis - az információ továbbítása - a folyamat fajlagos 3. Efferens (végrehajtó) fázis - az immunválasz aktiválódása

9 Az immunrendszer felépítése 1. Az immunrendszer sejtjei nagy számban fordulnak elő nem tömörülnek egyetlen szervbe, minden szövetben megtalálhatóak jelentős részük a nyirokszervekbe tömörül (elsődleges és másodlagos) 2. A klónszelekció elve ahhoz, hogy a limfociták találkozhassanak az antigénnel, állandó „őrjáratot” kell folytatniuk az antigént a másodlagos nyirokszervekben ismeri fel néhány limfocita minden limfocita egyféle specifitással rendelkező receptort hordoz aktiválódnak azonos antigénkötő receptormolekulákat hordozó limfociták klónjai alakulnak ki

10 Limfocitaklónok szelekciója

11 Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása- hemopoézis Embrionális élet - szikzacskó, máj és lép Embrionális élet - szikzacskó, máj és lép Születés után – vörös csontvelő Születés után – vörös csontvelő Közös csontvelői őssejt Közös csontvelői őssejt Mieloid progenitor – eritrociták, granulociták, monociták, dendritikus sejtek Mieloid progenitor – eritrociták, granulociták, monociták, dendritikus sejtek Limfoid progenitor – T- és B-limfociták, ill. természetes ölősejtek Limfoid progenitor – T- és B-limfociták, ill. természetes ölősejtek Transzkripciós faktorok Transzkripciós faktorok

12 A vér alakos elemeinek eredete

13 Limfociták: Az immunválasz fajlagosságát és az immunológiai memóriát biztosítják Az immunválasz fajlagosságát és az immunológiai memóriát biztosítják Az elsődleges nyirokszervekben intenzív osztódás eredményeként nagy számban termelődnek Az elsődleges nyirokszervekben intenzív osztódás eredményeként nagy számban termelődnek 90%-a rövid időn belül elpusztul apoptózis révén, kis hányada a véráramba jut 90%-a rövid időn belül elpusztul apoptózis révén, kis hányada a véráramba jut Antigénnel való találkozás: Antigénnel való találkozás: Effektorsejt Effektorsejt Memóriasejt Memóriasejt

14 3 fő csoportba sorolhatók: B – limfocita B – limfocita T – limfocita T – limfocita Természetes ölősejtek Természetes ölősejtek (Megoszlásuk és sejtfelszíni receptoruk)

15 1. B-limfociták: × × Elnevezés: madarak bursa Fabricii szerve × × Fejlődésük a csontvelőben indul meg, bursa-ekvivalens szövetek × × Immunglobulin molekula megjelenése × × Fejlődésük:   Nagyrészük elpusztul   A többi a másodlagos nyirokszervekbe vándorol   Felszínükön MHCII molekula   Érett: sejtfelszíni struktúrákkal rendelkeznek × × Aktiválódásuk:   Antigéninger hatására osztódnak és differenciálódnak   Plazmasejtté vagy memóriasejtté alakulnak

16 2. T-limfociták: × × A csontvelőben képződnek, innen vándorolnak a tímuszba timociták × × A perifériás nyirokszervekbe megfelelő receptorstruktúrával jutnak el × × Ellenanyagot nem termelnek × × 2 csoport különböztethető meg: × × L-és ß-láncból álló TCR (a vér 90-95%-án) × × További 2 alcsoport: - CD4+ segítősejtek (Th) (további 2 alcsoport) × × - CD8+ ölősejtek (Tc) × × J-és d-láncból álló heterodimer (a vér 5-10%-án)

17 3. Természetes ölősejtek: × ×Antigénkötő sejtmembrán-receptoruk nincs (null-sejtek) × ×Elpusztítandó célsejt felismerése × ×A vérben lévő sejtek 5-10%-át alkotják × ×2féle csoportot fejeznek ki: × × KAR – aktiváló jeleket közvetítenek × × KIR – a citotoxikus reakció gátlását idézik elő × ×A jellemző CD16 molekula az ellenanyagfüggő citotoxikus reakciót közvetíti × ×Szerepet játszanak a tumorok elleni védekezésben

18 Mononukleáris fagocitasejtek o FEJLŐDÉS: - A csontvelői őssejtből származnak, majd előalakjuk elhagyja a vörös csontvelőt, és a vérbe jut - Megtelepszenek a különböző szövetekben, és makrofággá érnek - Ezeknek szerepük van a különböző patogének bekebelezésében, a feldolgozott antigén bemutatásában o FUNKCIÓ: - Természetes és szerzett immunitás kialakítása - Bekebelezik a különböző részecskéket, mikrobákat, elpusztult sejteket - A T-sejteknek „tálalják” az antigént - A termelt citokininek a gyulladásos folyamatok sejtjeit az idegen anyag támadásának színhelyére vonzzák - A kórokozók hatékonyabb pusztulását szolgálja

19 A mononukleáris fagocitarendszer sejtjei SejtLokalizáció MonocitaVér HisztiocitaKötőszövet Kupffer-sejtMáj Mezangiális-sejtVese MikrogliaAgy OszteoklasztCsont Vándorló makrofágok Különböző testüregek, tüdő

20 Dendritikus sejtek: - Mieloid progenitor sejtből származnak - Az éretlen DC-ék nem képesek a T-sejtek aktiválására, a patogének felismerésére specializálódtak - Az érettek elsősorban a specifikus immunválasz beindításában játszanak fontos szerepet - Az érett DC-ék mikroszkópikus képére tüskeszerű kitüremkedések jellemzőek, ezért elnevezésük nyúlványos dendritikus sejt

21 Follikuláris dendritikus sejtek - A lép, a nyirokcsomók, és a mukózával asszociált limfoid szövet csíraközpontjaiban vannak jelen - Előalakjai nincsenek kapcsolatba a DC-kel - Nem képesek fagocitózisra - „Fogva tartják” az antigént, elősegítik az immunológiai memória fenntartását

22 Granulociták: - Gyulladásos sejteknek is nevezik, mert elsősorban akut gyulladásos folyamatokban, a természetes immunitásban játszanak szerepet - Fontos szerepük az elhalt szövetek és mikrobák elhárítása - Fejlődésük alapján három típust különböztetünk meg: Neutrofil granulociták: a szervezet bakteriális fertőzések elleni védelmében fontosak Eozinofil granulociták: képesek elpusztítani bizonyos parazitákat, a gyulladás kialakulásában játszanak szerepet Bazofil granulociták: allergiás reakciók efffektor sejtjei

23 Hízósejtek: - A keringésben nincsenek jelen: különböző szövetekbe vándorolnak, és elszórtan találhatók meg - A természetes és az adaptív immunválaszban egyaránt rész vesznek - 2 típusuk van: - mukóza jellegű sejtek az allergiás reakciók - kötőszöveti hízósejtek fő effektorsejtjei

24 Limfoid szervek és szövetek 1. Elsődleges nyirokszervek (csontvelő és tímusz): - Itt keletkeznek a limfociták a limfoid őssejtből - Itt érnek funkcióképes limfocitákká - A kijutó naiv sejtek már képesek felismerni az idegen anyagokat 2. Másodlagos nyirokszervek és nyirokszövetek: - Kiszűrik az antigéneket és olyan környezetet biztosítanak, ahol a limfociták antigénekkel képesek kapcsolatba kerülni - Ide tartozik: lép, nyirokcsomók, mandulák, féregnyúlvány, Peyer- plakkok - Itt zajlik a specifikus immunválasz

25 1.Elsődleges nyirokszervek Csontvelő: Vörös csontvelő: színét az eritrociták adják itt képződnek születés után a vér alakos elemei az egész élet folyamán zajló hemopoézis színhelye az újszülöttben minden csontvelő vörös Sárga csontvelő: Sárga csontvelő: színét a zsírsejtek adják immunológiailag inaktív normális körülmények között bizonyos hatásokra vérképző szigetek jöhetnek létre benne

26 A velő a csontok központi üregében található, amelynek falában kitüremkedések vannak A csöves csontok vérellátását a központi artéria látja el A vért a radiálisan futó vénák gyűjtik össze A csontvelői pluripotens őssejtből alakul ki a limfoid és a mieloid őssejt, amelyből a vér összes alakos eleme kifejlődik A B-sejtek: a csontvelőben keletkeznek, s érett sejtként jutnak ki: Elpusztulnak Plazmasejtté alakulnak Memóriasejtté alakulnak Ellenanyagtermelő plazmasejtek is találhatók A T-sejtek: előalakjai születnek a csontvelőben, a véráram útján a tímuszba jutnak, ahol éretté válnak. A másodlagos nyirokszervekbe kerülnek.

27 A csecsemőmirigy – tímusz: Két lebenyből álló szerv, amely a szegycsont mögött, a szív fölött található Felületén elszórtan helyezkednek el a dendritikus sejtek, a perifériából bevándorló makrofágok, és az epiteliális sejtek 2 részre osztható: KKKKéregállomány: sok timocitát tartalmaz; ide jutnak először a T-sejtek VVVVelőállomány: a limfocitákon megjelenik a TCR, tanulási folyamat zajlik

28 2. Másodlagos nyirokszervek  Itt ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat  A megfelelő sejtek közötti kölcsönhatások eredményeként itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa  Fő feladata a testidegen anyagok szervezetből való kiszűrése  Ide tartozik:  Nyirokcsomók  Lép  Mukóza limfoid rendszere (MALT)

29 Nyirokcsomók: AAAA nyirokszervek mentén elszórtan helyezkednek el BBBBizonyos testtájakos csoportokban találhatók (pl. nyak, hónalj, hasüreg) AAAA nyirok számos afferens nyirokéren keresztül jut be, és egyetlen efferens éren ki BBBBennük jól elkülöníthetők B-és T-sejtes területek HHHHárom régió alkotja: KKKKéreg állomány: főként B-sejtek és makrofágok vannak; elsődleges tüszők KKKKéreg alatti állomány: T-sejtes zóna VVVVelőállomány: ellenanyagot termelő sejtek vannak itt

30 Lép: - A test baloldalán helyezkedik el - Csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem - Szerepe a vérben keringő antigének kiszűrése - 2féle szövettípust tartalmaz: Vörös pulpa: vörösvérsejtek, vérlemezkék, makrofágok, granulociták, limfociták és plazmasejtek találhatók Fehér pulpa: a központi arteriolákat veszi körül - A vörösvérsejtek, a vérlemezkék, és a granulociták fő forrása - Az elöregedett sejtek lebontásának színhelye is

31 A mukóza limfoid rendszere (MALT) A nyálkahártya alatt elhelyezkedő szövet, a nyálkahártya védelmét szolgálja Az ebben található ellenanyag termelő sejtek száma meghaladja a lépben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát M-sejtek: a nyálkahártyával borított felületek epitéliumainak bizonyos szakaszain találhatóak, amelyeknek szerepük van a patogéneknek a testüregből a limfoid szövetbe szállításában A bélrendszer nyirokszövet-rendszere: GALT A légzőszervrendszeré: BALT

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az immunrendszer felépítése Készítette: Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések