Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rémes vagy krémes? Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a felperesek és alperesek oldaláról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rémes vagy krémes? Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a felperesek és alperesek oldaláról."— Előadás másolata:

1 Rémes vagy krémes? Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a felperesek és alperesek oldaláról

2 Szakmai kártérítési felelősség Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének általános része felperes oldaláról Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének általános része alperes oldaláról Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének különös része (szakma független típus műhibák) felperes oldaláról Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének különös része (szakma független típus műhibák) alperes oldaláról

3 Általános rész Bizonyítási teher Precedens rendszer Közvetlen felelős Áthárítás Elvárhatóság alapja Ok-okozati összefüggés Felek jogai-bírák szerepe Szakértő Orvos tanúk szerepe Dokumentációs hiányosság Nem vagyoni kártérítés Vagyoni kártérítés Felelősségbiztosítás Helyettesítő és megelőző eljárások

4 Szakma független típus műhibák-különös rész Formai hiányosság Idegen test Kórházi eredetű fertőzés Diagnosztikai tévedés Műtéttechnikai hiba-kockázat Gyógymódválasztási szabadság Thromboemboliák megelőzése Gyógyulási-túlélési esély elvétele Betegtájékoztatás Veszélyes üzem felelősség Beteg közrehatása Más szolgáltató, természet közrehatása

5 Bizonyítási teher (F) Felperesnek szinte semmit sem kell érdemben bizonyítani Kár adott az egészségkárosodás vagy a halál ténye Jogellenességet igazolni nem kell, jogellenességet kizáró körülmények egészségügyi szolgáltatásnál nincsenek, minden károkozás jogellenes Ok-okozatnál elég a közvetett okság igazolása a közvetlen okozat hiányát az alperes igazolja Vélelmezett felróhatóság mind orvos-szakmai, mind tájékoztatási hiányosság esetén, felróhatóság hiányának igazolása egyidejűleg történjen a többi kártérítési felelősségi elemnek a bizonyításával

6 Bizonyítási teher (A) Felpereseknek is érdemi bizonyítási feladatai legyenek Kárhoz nem elég az egészségkárosodás vagy halál az csak a károsodás, szükséges annak igazolása is, hogy ez konkrétan milyen nem vagyoni hátrányt, vagyoni károkat okozott Jogellenességnél mindig igazolja felperes, hogy nincs kizáró körülmény, az orvos- szakmai és tájékoztatási kérdések a jogellenességhez is tartoznak ezért azt is igazolja felperes és csak ezt követően merül fel a kimentés Közvetlen ok-okozati összefüggést is a felperes bizonyítsa Előbb igazolja felperes a kárt, okozatot, jogellenességet, ha ez sikertelen nincs felróhatóság alóli kimentés

7 Precedens rendszer? (F) 1 jogegységi döntés 17 elvi határozat és számos BH mellett az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége önálló bírói gyakorlattal bír a közlekedési balesetek és a munkabalesetek mellett. A megjelent jogesetek indokolása szakma független típus műhiba esetek nagy csoportjait (idegen test, diagnosztikai tévedés stb) kialakította Egyes szakterületek-szülészet, traumatológia, pszichiátria stb.- szakma függő típus műhibát is kialakították az ítéletek Ok-okozati összefüggés, elvárható gondosság megítélése mindig a jogesetekkel összhangban, PRECEDENS rendszerű ítélkezés indokolt

8 Precedens rendszer? (A) Sok ítélet más szakmai felelősséget is érint, az egészségügy, mint szakmai felelősség nem önálló terület Általános típus műhibák valóban levezethetőek az ítéletek indokolásából de csak abban az esetben, ha inkább azonosság igazolható, mint hasonlóság-így nincs szakterület független típus műhiba Sok szakterületnek nincsenek ítéletben foglalt esetei, illetve a szakterületeket érintő ítéletek is inkább az általános következtetést segíthetik, nem az adott szakterület típus műhibáinak kialakulását-szakterület független típus műhibák sincsenek Nincs PRECEDENS rendszer, ha lenne is típus műhiba annak értékelésétől is el lehet térni egyedi esetben-bírói függetlenség, meggyőződés

9 Közvetlen felelős (F) Kártérítés végrehajthatósága érdekében elsősorban felperesek keresik, pedig alperesi érdek lenne Főszabály, hogy mindig a betegnek közvetlenül szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató Finanszírozó egyetemlegesen, ha finanszírozási protokoll miatt van a kár Fenntartó egyetemlegesen, a nem saját jogszabályban rögzített tárgyi és személyi feltételt nem biztosít Bérbeadó bérlővel egyetemlegesen, ha bérlő szolgáltatásában tevékenyen közreműködik Biztosító-ha jogszabály így módosulna Közreműködő egyetemlegesen, ha nem tartja be a szolgáltató belső protokollját (finanszírozottnál kizárt)

10 Közvetlen felelős (A) Finanszírozó felelősségét nem meri felvetni, mivel egy finanszírozós a modell Fenntartónak pénzügyileg, szervezetileg kiszolgáltatott ezért csak utólag kér nem követel Bérbeadóként törekszik a tevékeny közreműködés kizárására (pl. ápolást, anaesthesiát se ad) a szerződésben Biztosításnál nem akarja a közvetlen felelősséget, mert ahhoz magasabb limit és drágább díj tartozik Közreműködőért, szabadfoglalkozásúért mindig vállalja a felelősséget sokszor az áthárítást is szerződésben előre kizárja, személyi feltételt csak így tudja biztosítani

11 Áthárítás (F) A kártérítési felelősség megállapítása után a már kifizetett kártérítés porlasztása Finanszírozó a közvetlen felelősségi okból vagy ha a finanszírozási feltételek miatt történik mulasztás Fenntartó a közvetlen felelősségi okból vagy ha saját jogszabályban rögzített tárgyi és személyi feltételt nem biztosít Biztosító magasabb limittel kevesebb kizárással Közreműködő minden esetben teljes körűen, előre beavatkozás ne csak tanú legyen az orvos Dolgozóra eshetőleges szándékos károkozás miatt pl tájékoztatási hiányosság, dokumentációs hiány esetén, teljes körű áthárítás, ne csak tanú legyen az orvos

12 Áthárítás (A) Az alperesi érdek lenne, mégsem teszik Fenntartótól, finanszírozótól függés, félelem, néha utólagos kérelem, amikor már magas kártérítésben marasztalják. Fenntartói támogatás csak ítélethez-egyezségi akadály Biztosítóra áthárítás az általános a szűk biztosítási feltételek mellett Közreműködőre néhány próbálkozás, nem automatikus, perrel történhet csak,ha kezdetektől nincs felajánlott beavatkozás az a közreműködőnek segít Dolgozóra csak gondatlan károkozás esetén korlátozott áthárítás

13 Elvárhatóság alapja (F) Adott helyzetben általában elvárhatóság tág és egyre tágabb értelmezése Elvárható gondosság=legnagyobb gondosság Vizsgálati és terápiás eljárási rendek Finanszírozási eljárási rendek Módszertani levelek, szakmai ajánlások Szakkönyvek, szakcikkek Tapasztalatokon alapuló orvoslás evidenciái a gyakorlat alapján

14 Elvárhatóság alapja (A) Adott helyzetben elvárható gondosság közelítsen a konkrét helyzetben, adott tárgyi és személyi feltételek mellett, elvárható gondossághoz Elvárható gondosság szűkebb, mint a legnagyobb gondosság Elvárhatóság alapja a szakmai protokollok és szakmai ajánlások szintje Elvárhatóság visszaszűkítése alperesi feladat, 47/2007BH az elvárható gondosság szélesebb, mint a szakmai protokoll, szakmán múlik, hogy jó protokollokkal ezt vissza tudja-e fordítani

15 Ok-okozati összefüggés (F) Elegendő, ha az oksági kapcsolat nem kizárt Valószínűség elegendő a bizonyításhoz, mivel az egészségügyben nincs egyértelműség a jog sem várhatja azt el Károsodás több oka esetén minden oksági folyamatot vizsgálni kell és ha az részleges okozat áll fenn a mulasztás és károsodás között az is felelősséget eredményez Elegendő igazolni, hogy a beavatkozás során és nem okán történt a kár ez utóbbi hiányát már a szolgáltatónak kell kimenteni- okozati elem a felróhatóságnál

16 Ok-okozati összefüggés (A) Ok-okozati összefüggés legyen kizárólagos (bizonyos) de legalább ne legyen elég a nem kizárt Valószínűségre alperes is hivatkozhasson –mi a valószínűbb az okság fennállása vagy nem? Részleges oksági kapcsolat részleges felelősséget is eredményezzen, ha máshol nem az összegszerűségnél Ne legyen elegendő a beavatkozás során történő igazolás, vagy a során megjelölést szűken értelmezzék (pl. egyszeri beavatkozás ide tartozhat, több hónapi kezelési folyamat nem)

17 Felek jogai-bírák szerepe (F) Felperes ura az eljárásnak, bizonyítás kezdő feladatai a kezében, de ha a szakvélemény alapján a felróhatóság igazolt a további bizonyítás már alperes feladata Felperes adatait alperes csak akkor használhatja, ha ahhoz a felperes hozzájárult pl. szakvélemény beszerzésénél Bíróság feladata a tárgyalás vezetése, nem irányítása, nincs hivatalból bizonyítás, a Pp 3.§-a alapján a bizonyítási teherről tájékoztatás nem csúszhat át irányított bizonyításba Szakértőt, tanút a felek kérdezzenek inkább Nem igazság, hanem jogszolgáltatás - ítélkezés alapja a bíró meggyőződése

18 Felek jogai-bírák szerepe (A) Alperes is irányíthatja a tárgyalást, hibás hozzáállás, ha csak azt akarja bizonyítani, amit felperes nem tud Felróhatóság alóli kimentés aktív alperesi szerep a kezdetektől, kimentés sikertelensége felelősséget eredményez Bíró kérdezze elsősorban szakértőt, tanút, ha szükséges legyen hivatalból bizonyítás, aktív bíróság indokolt A jogszolgáltatás legyen igazságszolgáltatás is a meggyőződés nem elég teljes tényállás feltárás kell, elsődlegesek az orvos-szakmai kérdések

19 Szakértő (F) A felróhatóság és az ok-okozati összefüggés jogi fogalom azt a bíróság dönti el A szakértői vélemény segédanyag az elvárható gondosság alternatíváinak bemutatásában és a károsodás okának feltárásában Magánfelkérésre készített vélemény teljes egyenrangúságban a kirendelt szakértővel, ítélet ilyen véleményen is alapulhat Speciális szakközreműködők szerepe elsődleges az általános végzettségű szakértővel szemben Írásbeli vélemények mellett tárgyaláson történő meghallgatások elsődleges szereppel

20 Szakértő (A) Mivel az elvárható gondosság és az oksági eredet orvos-szakmai fogalom, szakértői véleménynek domináns szerepe van Bíró szakvéleménytől csak akkor térhet el, ha azt más szakvélemény megalapozza, szakmai kérdésben nincs meggyőződés Magánszakértői vélemény elsődlegesen csak okirat, de így is bizonyíték, legalább a kirendelt szakértőnek el kell bírálnia Szakközreműködő segédszereplője a szakértőnek, a szakmai véleményt igazságügyi keretek közé a szakértő teszi Írásbeli véleményeknek döntő szerep, ekkor elsődleges a szakmaiság, tárgyalás inkább a szakértő meggyőzése

21 Orvos tanúk szerepe (F) Orvosok ne tegyenek tanúvallomást orvos-szakmai kérdésekben, hiszen a dokumentáció tartalmazza mit végeztek, azt részletesebben nem magyarázhatják Titoktartás alóli felmentés megtagadása különösen olyan orvosnál, aki nem is kezelte a beteget, vagy olyan kezeléssel kapcsolatban, ahol nem vett részt Tanúvallomás szakkérdést nem tartalmazhat Tanút sohasem a felperes idézi, az alperes érdeke a meghallgatás

22 Orvos tanúk szerepe (A) A dokumentáció tartalmazza, hogy mi történt, a tanúvallomás, hogy miért, ezért szükséges a nyilatkozat Joggal visszaélés, rosszhiszemű pervitel a titoktartás alóli felmentés megtagadása a tényállás kiderítését szolgálja a minél részletesebb tanúvallomás A tények nem választhatóak el a szakmai kérdésektől, így a tanúvallomás szólhat szakkérdésekről is csak ne ez legyen a döntő Tanúk meghallgatásának indítványozása alperesi érdek, különösen tájékoztatási hiányosságnál, ahol ha nem ismertetik a tájékoztatás tartalmát a felróhatóság alól nem tudják magukat kimenteni.

23 Dokumentációs hiányosság (F) Dokumentációs hiányosság a hiányzó, a hiányos, a pontatlan, az olvashatatlan irat Dokumentációs hiányosság ha a szolgáltató több dokumentációjának tartalma egymásnak is ellentmond A dokumentációs hiányosság csak az alperes terhe - elzárja magát attól, hogy igazolja, hogy az elvárható gondossággal járt el, felróhatóság a hiányos dokumentáció miatt fennáll Dokumentációs hiányosság tanúvallomással nem pótolható Rövidítések nem igazolják a gyógykezelés tartalmát, negatív tünetet, ahhoz vezető vizsgálatot is le kell írni

24 Dokumentációs hiányosság (A) A hiányos, hiányzó, pontatlan, olvashatatlan dokumentáció csak akkor jelenti a felróhatóságot, ha más bizonyítékokból a felróhatóság megállapítható, a bizonyítási lehetőség elzárása nem automatikus A pontatlan, olvashatatlan dokumentáció tanúvallomással megmagyarázható A hiányzó, hiányos dokumentáció is pótolható tanúvallomással, ha csak a rögzítése maradt el az adatoknak és ezt igazolni tudja a szolgáltató Ellentmondásos dokumentáció feloldható azzal, hogy melyik irat minősül elsődlegesnek Rövidítések elegendőek, negatív vizsgálati eredmény dokumentálása elmaradhat, tanúvallomással magyarázható

25 Nem vagyoni kártérítés (F) Összegszerűsége nem korlátozható-hátrányos megkülönböztetés alakulna ki pl. a gépkocsi balesetekben kárt szenvedettekkel szemben Kártérítési összegek mindig emelkedjenek- más felelősséget vizsgáló eljárásokból az összegszerűség átemelése, hiszen a kár ugyanaz Haláleseteknél a kártérítések jelentős emelkedése A károkozás-kori értékviszonyok igazolása, károkozás-kori összegek késedelmi kamatokkal Hozzátartozói kör bővülése, különélő nagykorú hozzátartozók kártérítési igénye

26 Nem vagyoni kártérítés (A) Megítélhető összegszerűség korlátozható lenne, AB határozat értelmezése szerint Ne lehessen átemelni a kártérítések összegszerűségét más kártérítési típusokból- önálló kártérítési tételek legyenek az egészségügyre figyelembe vélve a teljesítő képességét is Nem indokolt a haláleseteknél a kártérítés emelkedése Gyakran kerüljön sor ítélet-kori értékviszonyok szerinti összegszerűségre, nem vagyoni kártérítéséi járadék kerüljön megítélésre kiskorúaknak egyösszegű helyett Adott károkozásnál ne bővüljön azoknak a hozzátartozóknak a köre, akik kártérítést kaphatnak, különélő nagykorú hozzátartozó ne kapjon nem vagyoni kártérítést

27 Vagyoni kártérítés (F) Ápolás-gondozás ellenértékénél elszámolható a szakellátást végző cégek árlistájának a 75%-a Nincs szükség szakértőre, a kártérítési igények kiszámíthatóak Fejlesztő kezeléseknél minden elszámolható, ami szakértő szerint nem indokolatlan Nincs szükség számlával igazolni a károkat, hiszen a szabad bizonyítás miatt elegendő az igazolás, tanúvallomás is Kártérítésből újabb olyan kiadásokat keletkeztetni, ami kárként érvényesíthető nem ütközik a káron szerzés tilalmába Járadék felemelése iránti eljárások két-három évenként

28 Vagyoni kártérítés (A) Vagyoni kártérítési igények számításához szakértő igénybevétele Általános kártérítés csak akkor, ha ténylegesen nem kiszámítható a kár Nincsenek köztudomású kártérítési tételek rezsi költségeknél, kulturális többletkiadásnál se Számlával történő bizonyítás Csak érdemi fejlesztő kezelések figyelembe vétele, párhuzamos fejlesztések kizárása Járadék csökkentési eljárások, járadékok véghatáridejének felügyelete, (tőkésítés)

29 Felelősségbiztosítás (F-A) Limitemelés, önrész eltörlés, Kizárás korlátozás, időbeli hatály meghatározása, visszakövetelési esetek csökkentése Jogszabály a szakmai felelősségbiztosítás minimumfeltételeiről Hatékony biztosítás: ügyvéd, szakértő, tájékoztatási nyomtatvány, protokoll, visszacsatolás Érdemi peren kívüli kárrendezés újra kialakítása kezelhető összeghatárok között, egyezség mindkét félnek olcsóbb, titkosabb, kevésbé kiszolgáltatott, gyorsabb

30 Helyettesítő és megelőző eljárások (F) Egészségügyi szolgáltatást érintő felelősségi formák ( etika, közigazgatás, munkajog, büntetőjog) párhuzamosan vizsgálhassa az orvos-szakmai és tájékoztatási hiányosságokat Más eljárásokban készített szakvélemények, más bizonyítékok szabad felhasználása a kártérítés iránti eljárásban Beteg jogi képviselő ne kapjon jogi képviseleti jogosultságokat, közvetítés megszüntetendő, egészségügyi fogyasztói békéltető testületek létrehozása, közvetlen szakmai felelősségbiztosítóhoz fordulási lehetősége a károsultaknak

31 Helyettesítő és megelőző eljárások (A) Orvos-szakmai felelősséget csak a büntető és polgári eljárás vizsgáljon, az etikai eljárásban a felelősséget csak tájékoztatási hiányosság alapozza meg, munkajogi szankció csak más eljárás eredményét használhassa fel, közigazgatási eljárás működési engedélyből, minimum feltételekből eredő hiányosságot vizsgáljon Ne lehessen párhuzamos eljárásokat indítani egyszerre Más eljárásban készült bizonyítékot ne vagy csak korlátozva lehessen kártérítés iránti eljárásban felhasználni Egészségügyi közvetítés fokozása, kötelezővé tétele, egészségügyi fogyasztói békéltető testületek elhagyása, közvetlen biztosítóhoz fordulás csak ha a közvetlen biztosítói perlés bevezetésre kerül

32 Formai hiányosság (F) Szakvizsga hiánya önmagában nem az elvárható gondosság hiányát jelenti, nem is kell azt vizsgálni, hogy szakmailag megfelelt-e az ellátás Működési engedély hiánya vagy attól eltérő szolgáltatás megbízás nélküli ügyvitel-minden kárért felel, ami a beavatkozás nélkül nem jött volna létre Hozzájáruló nyilatkozat ( nem a tájékoztatás) aláírásának elmaradása- érvénytelen szerződés, megbízás nélküli ügyvitel,

33 Formai hiányosság (A) Szakvizsga hiánya csak formai hiányosság, mindig felügyelet melletti az ellátás, vizsgálandó felügyelet tartalma, illetve a nyújtott ellátás érdemi szakmai elemzése Működési engedély hiánya, ÁNTSZ hatáskörébe tartozó szabálysértési felelősségi tényállás, pénzbírsággal, a megbízási szerződés létrejön csak érvényességet nem érintő formai hiányossággal Hozzájáruló aláírásának elmulasztása csak formai hiba, ha a hozzájárulás ténye más módon igazolható, a lényeges a tájékoztatás tartalma

34 Idegen test (F) Idegen test bennmaradásának ténye, függetlenül annak okától, megalapozza a felróhatóságot Nem elég számolni jól kell számolni Irreleváns, hogy milyen idegen testről van szó Idegen test bennmaradásnál csak egy érdemi bizonyítás van, milyen károsodás alakult ki az idegen test bennhagyással összefüggésben: műtét megismétlésétől a halálig

35 Idegen test (A) Nem az idegen test bennmaradás ténye alapozza meg a felelősséget, vizsgálni kell miért maradt benn, műtéti területen maradt idegen testekről szóló protokoll legyen a bírói gyakorlat része Ha az idegen test közvetlenül nem okozott fizikai vagy pszichés károsodást nincs kártérítési felelősség kár hiányában Kis kár esetén lehet, hogy az elismerés és biztosítói limiten belüli kárrendezés indokoltabb

36 Kórházi eredetű fertőzés (F) A kórházban bekövetkezett fertőződés kórházi eredetű-vélelem megdöntése alperesi feladat, eredet kimutatás iránti vizsgálatok, jelentések elmaradása alperes terhe A kórházi eredetű fertőződés igazolásakor a fertőződés ténye alapozza meg a kártérítési felelősséget Széles elvárhatóság a fertőződés kezelésével kapcsolatban (minél előbb megelőző AB, minél előbb tenyésztés, célzott AB, leghatékonyabb AB, infektológiai konzílium) Mikrobiológus - infektológus szakértő

37 Kórházi eredetű fertőzés (A) Nincs vélelem a kórházi eredettel összefüggésben csak az igazolt kórházi eredetű fertőződés kórházi eredetű A kórházi eredetű fertőződés ténye nem alapozza meg a kártérítési felelősséget Fertőződés kezelésével összefüggésben szűkebb hiba értelmezés: megelőző AB, tenyésztés, célzott AB Elsődlegesen klinikus szakértők mikrobiológus, infektológus csak kiegészítés, mivel a betegágynál is főleg a klinikusok döntenek

38 Diagnosztikai tévedés (F) Minden célszerű és szakszerű vizsgálatot elvégez ahhoz, hogy diagnózishoz jusson, akkor tévedhet az orvos-ha ezt a tévedési helyzetet nem alakítja ki a tévedése mindig felróható lesz Minden célszerű és szakszerű, ami az adott helyzetben nem kizárt-a vizsgálat elvégzése vagy arról történő tájékoztatás az elvárható Szakértő csak a vizsgálati lehetőségeket, mint alternatívákat tárja fel a bíró dönti el, hogy azok elvégzésének hiánya megalapozza-e a kártérítési felelősséget

39 Diagnosztikai tévedés (A) A tévedés lehetősége mindig adott, akkor is ha szükséges és indokolt vizsgálatok nem kerültek elvégzésre Felperesi értelmezés elfogadása esetén a szükséges és indokolt fogalmába nem tartozik a lehetséges és a nem kizárt vizsgálat Szakértő nyilatkozzon arról, hogy mi minősül az adott esetben szükségesnek és indokoltnak további alternatívák irrelevánsak

40 Műtéttechnikai-hiba, kockázat (F) Nem utalható a beteget terhelő kockázat körébe, ami az elvárható gondossággal elhárítható lenne ez nem kockázat, hanem műtéttechnikai-hiba Szövődmény, ami a beteg, vagy a betegség adottságaiból fakad ez olyan kockázat, ami a beteget terheli A felróhatóság jogi fogalom, így a kockázat vagy műtéttechnikai hiba minősítést is a bíróság alkalmazza, adja, szakértő csak feltárja a bekövetkezett tényt és annak okát

41 Műtéttechnikai-hiba, kockázat (A) Sem a szövődmény, sem a kockázat miatt nem terheli a szolgáltatót felróhatóság Szövődmény, ami a betegségből, beteg adottságaiból, míg a kockázat az, ami a szolgáltatást nyújtó orvos tevékenységéből ered Nincs műtéttechnikai-hiba, ha legalább relatív indikációja volt a beavatkozásnak, az esetleges szövődményről, kockázatról tájékoztatták a beteget, a bekövetkezett károsodást időben vették észre és mindent megtettek annak elhárítása érdekében Szakértő szól kockázat tényéről, tartalmáról

42 Gyógymódválasztási szabadság (F) LB elvi határozata alapján a szolgáltató utólag felelős a választott gyógymódért A jó és legjobb közötti eltérés is alapja lehet a kártérítési felelősségnek Mindig a szolgáltatónak kell igazolnia, hogy a választásnál valós és alapos okok alapján döntött-a vélelem, hogy nem Gyógymódválasztási szabadság áljogosítvány

43 Gyógymódválasztási szabadság (A) Az utólagos elemzés nem jó, mindig azt kell vizsgálni, hogy a választáskor milyen lehetőségek álltak rendelkezésre A jó gyógymód választása már igazolja, hogy valós és alapos körültekintéssel választott a szolgáltató, nem eredményez felelősséget, hogy lett volna jobb választás Választás két követelménye: kockázatot mindig haladja meg a beavatkozással járó haszon, illetve a beavatkozáshoz a beteg megfelelő tájékoztatás alapján adja a hozzájárulását

44 Thromboembóliák megelőzése (F) Szakmai protokoll szinte már önálló típus ügyként szakértői értékeléstől függetlenül része a bírói gyakorlatnak Kis kockázatnál a profilaktikus kezelésről szóló tájékoztatás az elvárható Közepes kockázatnál indokolt, míg nagy és igen nagy kockázatnál kötelező a profilaktikus kezelés Kezelés ténye mellett annak protokoll szerinti időtartama is lényeges Protokoll általános része elsődleges a különös rész kivételeivel szemben is

45 Thromboembóliák megelőzése (A) Szakmai protokoll csak annyiban alapozhat meg felróhatóságot, amilyen mértékben arra szakértő hivatkozik, hiszen ez elsődlegesen szakkérdés Kis kockázatnál a tájékoztatás is szolgáltató mérlegelése, közepes kockázatnál tájékoztatás az elvárható, nagy és igen nagy kockázatnál célszerű alkalmazás-a kezelésnek is van kockázata Protokoll különös része kivételeket fogalmaz meg az általános követelményektől eltérés lehetőségére

46 Esély (F) Az alperesnek kell igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna nagyobb túlélési, gyógyulási, károsodás elkerülési esélye a betegnek-a vélelem, hogy lett volna nagyobb esély Nem valószínű, hanem kizárt hogy nagyobb lett volna az esély Értékelhető esély, minimális esély, esély ténye a jogalapnál, esély mértéke az összegszerűségnél

47 Esély (A) Nem nagyobb túlélési, gyógyulási esély, hanem a túlélés, gyógyulás nagyobb esélye ( 50%+1) legyen a felelősség alapja Ha a fentieket nem fogadják el csak a reális esély esetén legyen felelősség –reális esélyt mindig az adott eset részletes elemzése adja, a minimális, nem kizárt nem elég Elegendő igazolni, hogy valószínűleg más eljárás esetén sem lett volna nagyobb az esély, nem kell az bizonyítani, hogy kizárt lett volna a nagyobb esély

48 Betegtájékoztatás (F) Tájékoztatás formai követelményének betartását ( Eütv 136§), tényét, tartalmát az alperesnek kell igazolni- vélelem a tájékoztatás hiánya, hiányossága Tájékoztatás hiánya önállóan megalapozza a felelősséget, de érvként szolgálhat akkor is, ha már orvos-szakmai hiányosság alól az alperes kimentette magát Minden ismert, lehetséges, és súlyos hatással járó következményről tájékoztatás. Előfordulási arány irreleváns Elektív műtéteknél tájékoztatási követelmény a lebeszélési kötelezettség

49 Betegtájékoztatás (A) Bizonyítás alperesi feladat, de elégséges, ha a kezelőorvos nyilatkozik további tanú bizonyítás lehetséges, de nem szükséges Írásbeli tájékoztató aláírása igazolja, hogy az abban foglaltakat a beteg megértette, tájékoztatás ténye bizonyítja a tartalmát is Általános tájékoztatási gyakorlat is elegendő legyen a tájékoztatás konkrét tartalmának igazolásához Valamilyen határt kell szabni a teljes körű tájékoztatásnak ez lehet minimális előfordulási százalékos arány, a beteg adottságaiból előre nem ismert következmény esetleges kialakulásáról nem kell tájékozatni, mint elméleti lehetőségről Abszolút indikációnál nincs tájékoztatási hiányosság

50 Veszélyes üzem felelősség (F) Veszélyes üzem felelősség egészségügyi szolgáltatásra is alkalmazható, ilyenkor a szövődményekért is felelősség áll fenn, mert a működési körön kívül eső és elháríthatatlan feltétel nehezen igazolható Veszélyes üzem felelősség ha az egészségügyi szolgáltatáshoz használt gép műszaki berendezése okozza a kárt Veszélyes üzem felelősség ha veszélyes üzemek találkozása okozza a kárt (pl vegyi anyag és gép találkozása) Veszélyes üzem felelősség legyen akkor is, ha a gépet az orvos használja rosszul, mert a géppel történik a műtét

51 Veszélyes üzem felelősség (A) Veszélyes üzem felelősség az egészségügyben ne legyen általános, mindig esetenként vizsgálják, hogy alkalmazható-e, ne legyen ilyen típus ügy Csak a veszélyes üzemek találkozásánál illetve akkor legyen alkalmazható a felelősség, ha a kárt a gép műszaki berendezése okozza A működési körön kívül és elháríthatatlan mentesülési okokat tágan kellene értelmezni Nincs veszélyes üzem felelősség, ha a kárt az okozza,hogy az orvos rosszul használja a gépet

52 Beteg közrehatása (F) Betegnek, ha nem tesz eleget az orvos tanácsainak, hivatkozhat arra, hogy a tanács nem volt egyértelmű: pl panasz esetén kontroll nem elég, milyen panasz esetén? Beteg, ha nem tájékoztatja az orvost más gyógykezeléséről, kórelőzményről, nem ő sérti meg az együttműködést, hanem az orvos kérdezi ki nem az elvárható gondossággal A közrehatás arányának megállapítása fontos, mindig kisebb, mint a szolgáltató közrehatása

53 Beteg közrehatása (A) Betegtől is elvárható, hogy az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítson. Ez ugyan felróhatóságot igényel a betegtől is, de ezt is tágan kell értelmezni Közrehatás a megelőzésben ez főleg a jogalapot érinti Közrehatás a már bekövetkezett kár enyhítésében ez az összegszerűséget érinti – pl. pszichés kárnál pszichés kezelés Közrehatás aránya nem állapítható meg, így azonos a szolgáltatóval

54 Más szolgáltató, természet közrehatása (F) Károsodást okozhatja több egészségügyi szolgáltató is-közrehatás a károsult irányában egyetemleges, egymás között egyenlő arányú Nem kötelező minden szolgáltatónak perben állni az egyetemleges kötelezettség alapján úgyis bármelyiktől követelhető a teljes kártérítés Egészségügyi szolgáltatóktól független természeti okok figyelembe vétele, hogy a felelősség részleges legyen, többek károkozásának analógiájára csak akkor, ha az e közrehatás nem valószínűségen alapszik, hanem bizonyosságon, természet közrehatása inkább az összegszerűségnél

55 Más szolgáltató, természet közrehatása (A) Mási szolgáltató csak akkor, ha a szolgáltatásával kapcsolatban nem csak a felróhatóság (ezt könnyebb igazolni), hanem az ok-okozati összefüggés is bizonyítható Szolgáltató kettős védekezése, hogy nem mulasztott, illetve, hogy másik szolgáltató mulasztott Természet közrehatásánál ne csak a bizonyosság, hanem a valószínűség is legyen elegendő még akkor is, ha csak az összegszerűséget érinti Halálokok újraértékelése, pathologusok szerepe növekszik

56 Rémes vagy krémes? Nem mindegy, hogy a jégkrém vagy a jégrém miatt érzünk hideget Nyáron lehet homokozni télen lehet hómókázni Ugyanarról lehet a bírói gyakorlatban is kis különbséggel eltérő értelmezéseket kialakítani Ez a kettősség azonban szükséges ahhoz, hogy ne beszélhessünk az egészségügyi szolgáltatók már majdnem objektív szakmai kártérítési felelősségéről Köszönjük megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Rémes vagy krémes? Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a felperesek és alperesek oldaláról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések