Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Orvosi perek a gyakorlatban 1 Dr. Farkas Antónia 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Orvosi perek a gyakorlatban 1 Dr. Farkas Antónia 2013."— Előadás másolata:

1 Orvosi perek a gyakorlatban 1 Dr. Farkas Antónia 2013.

2 1. Hatáskör 2. Klasszikus orvosi perek  Szakmai szabályszegés, mulasztás és/vagy  Tájékoztatási kötelezettség megsértése

3 3. Alperesek  Alkalmazotti jogviszony esetén : kórház, egészségügyi intézmény (Ptk. 348.§)  Magánpraxist folytató orvos saját maga felel  Ha a magánpraxist folytató orvos kórházi hátteret is igénybe vesz a kórházzal kötött megbízási szerződés alapján: egyetemlegesen felelnek a kórházzal

4 4. Jogszabályi alapok  Ptk. 348.§  Eü. Tv. 244.§ (szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai)  Ptk. 318.§ (1)  Ptk. 339.§ (1)  Eü. Tv. 7.§ (1) (minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eü-i ellátáshoz

5 5. Bizonyítási teher Felperesnek: a jogellenes magatartás tényét Alperesnek: felróhatóság nem terheli -Felróható kezelési hiba nem történt -Az egészségkárosodás nem a kezelési hiba miatt következett be -Az egészségkárosodás a kezelési hibától függetlenül is bekövetkezett volna 5

6 6. Szakértő szerepe az eljárásban  Kit rendel ki a bíróság  Kérdések a szakértőhöz  A szakértő költségeinek előlegezése Szakértő kérése nem peres eljárásban évi XLVIII. Törvény (a évi XLVIII. törvény alapján a bíróság által nemperes eljárásban kirendelt szakértői vélemény alapján a bizonyítási teher megfordul, nem feltételezi a perindítást)  31/2008 (XII.31.) IRM rendelet 16/A§.  Magánszakértői vélemény szerepe a perben 6

7 Mit vizsgál a szakértő a bíróság és a felek kérdései alapján:  Követett-e el az alperes szakmai szabályszegést, kellő gondossággal járt-e el a beavatkozás során  Mi volt a szakmai szabályszegés  Bekövetkezett-e kár, ha igen, milyen károk  Okozati összefüggés megállapítható-e a bekövetkezett kár és a jogellenes magatartás között  Milyen egyéb betegségei vannak a felperesnek  Várható-e a felperes állapotában javulás vagy rosszabbodás 7

8 7. A felelősségbiztosítók szerepe, beavatkozás a perbe  Felelősségbiztosítók, közreműködők (a tájékoztatás elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkra a biztosítás általában nem terjed ki)  Perbehívás szabályainak változása  Ha a beavatkozást a felperes ellenzi: jogi érdek igazoltatása (okozott, bekövetkezett és bejelentett károkért felel)  A bizonyítási eljárásban szerepük passzív 8

9 8. Az orvosi kártérítés elemei 8.1. Jogellenesség A jogellenességet kizáró okok: (mindig a károkozónak kell bizonyítania)  Jogos védelem  Szükséghelyzet  A károsult beleegyezése  Ha a magatartásra a károkozó személyt a jogszabály vagy jogszabályoknak megfelelő érvényes szerződés feljogosítja  Az orvosi beavatkozás jogellenességét a beteg beleegyezése kizárja.9

10 8.2. A felróhatóság  A szakmai szabályok megszegésének a felróhatóság alóli kimentés körében van jelentősége  Az orvosi felelősség alapja lehet: a/ Eü. törvény, szakmai etikai szabályok, irányelvek, normatív rendelkezéseiből fakadó kötelezettségszegés b/ íratlan szakmai szokások megszegése c/ az általában elvárható gondos magatartás elmulasztása  Az elvárható gondosság fogalma (Eü. tv. 77.§) ( ig elvárható legnagyobb gondosság) 10

11 8.3. Okozati összefüggés  Bizonyítási kötelezettség az okozati összefüggés szempontjából:  A károsultnak kell bizonyítania, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet/magánorvos által végzett kezelés során következett be  A gyógyintézetnek/magánorvosnak kell bizonyítania: •Felróható kezelési szakmai szabályszegés nem történt •Az egészségkárosodás nem a szakmai szabályszegés miatt következett be •Az egészségkárosodás a szakmai szabályszegéstől függetlenül is bekövetkezett volna 11

12  Az okozati összefüggést érintő probléma: a gyógyulási esély elvesztése  Az oksági összefüggésnek relevánsnak kell lennie  Az értékelhető esély fogalma 8.4. A kár  Károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés  Károsodással kapcsolatos indokolt költségek (a hálapénz megítélhetősége)  Elmaradt vagyoni előny

13 9. Típusperek:  Idegen test benthagyása  Kórházi fertőzések  Diagnosztikai tévedés  Műtét technikai hiba  Betegtájékoztatással kapcsolatos perek  Gyógymódválasztási szabadsággal kapcsolatos perek  Genetikai károsodásokkal kapcsolatos perek  Pszichiátriai perek 13

14 Szakma független típus műhiba ügy: Szakma független típus műhiba ügy: Egy adott szakmát érintő konkrét ügyből levonható olyan általános következtetés, ami ezt követően több, általában invazív beavatkozást végző szakmára is kiterjeszthetően értelmezhető (pl. diagnosztikai tévedés) Szakma függő típus ügy: Szakma függő típus ügy: Szintén egy adott szakma konkrét ügyéből levonható általános következtetés, de csak egy adott szakmára vonatkozóan (pl. fejlődési rendellenesség szűrése szülészet-nőgyógyászatban) 14

15 A.) Pszichiátriai perek Jogeset 1.  Az akkor még fiatalkorú felperest szülei kérésére utalták az alpereshez  Kábítószeres, kóros játékszenvedélyű  Fizikai korlátozás, az osztályt nem hagyhatta el  A felvételét követő 4. napon kiugrott a 2. emeleti 17 cm-re nyitott ablakon 15

16  Az esemény olyan előre nem kalkulálható külső adottságokból következett be, amely szabályszerű ablaknyitás korlátozás mellett létrejöhetett  Második naptól nyugodtan viselkedett, magatartásából nem lehetett következtetni arra, hogy ilyen cselekedetre készül • Alperesi védekezés:

17 •Döntés:  Közbenső ítéletben az alperes felelősségének a megállapítása  Azt nem lehetett megállapítani, hogy a gyógyszeres kezelés idézte volna elő a felperes dezorientáltságát  Felügyelet körében mulasztott az alperes  Azt kellett volna biztosítania, hogy ne legyen lehetősége kiugrani az ablakon 17

18 B.) Genetikai károsodásokkal kapcsolatos perek Jogeset 2.  Az I. r. felperes gyermeke április 24-én bal keze nélkül született.  Genetikai UH elvégzése: nov. 18-án az OGYK-ban.  A vizsgálat lelete és felvétele is eltűnt. A terhes törzslapon: ép anatómia kifejezés • Felperesek állítása:  I. r. felperest az alperesi jogelőd nem hozta döntési helyzetbe  Nem a szakma szabályai szerint történt a genetikai UH vizsgálat 18

19 •Alperes állítása:  Nem róható az alperes terhére az UH felvétel hiánya •Bírói döntés:  Közbenső ítéletben az alperesi felelősség megállapítása  Sérült az I. r. felperes önrendelkezési joga, mert nem élhetett a terhesség megszakításának lehetőségével  Alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a nov. 18-i UH vizsgálat során a szakma szabályai szerinti gondosság esetén sem lett volna felismerhető a végtaghiány  Eütv. 136.§ (1) bek. (3) bek. a) és d) pontjai (dokumentációs hiányosság alperes felelőssége) 19

20 C.) Tájékoztatási kötelezettség megsértése  Részletes szabályozás az Eü. törvényben (13.§)  A beteg jogosult az egyéniesített formában megadott teljeskörű tájékoztatásra:  A kockázatokról történő tájékoztatás  Annak vizsgálata, hogy az adott beteg beleegyezett volna-e a beavatkozásba teljeskörű tájékoztatás esetén (nem az átlagos beteg a mérce!)  Nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség  A beleegyezés dokumentálásának gyakorlati kérdései20

21 Jogeset 3.  2008 degeneratív canalis spinalis szűkület miatt műtét  Dobhártya felszúrásról szóló beleegyező nyilatkozatot írt alá a felperes  Műtét után a felperes állapota rosszabb lett (székletét nem tudta tartani, lábfeje, talpa, végbele fájt)  2 hét múlva újabb műtét: laminectomia (kis mértékben javult az állapota, székletét ezután sem tudta tartani)  Orvos tanú nem emlékezett a tájékoztatás tartalmára •Döntés: a tájékoztatás hiánya, orvosi dokumentáció meghamisítása az alperes felelősségét megalapozta 21

22 Az összegszerűség gyakorlati kérdései Halálesetnél viszonylag szűk körű: (személyi kör is, csak közeli hozzátartozók részére ítél meg a bíróság  Tartást pótló járadék kiskorú részére (felmerülhet házastársnál is)  Túlélő hozzátartozó többlet humánerő ráfordítás pénzbeli ellenértéke  Jövedelemveszteség  Halálesettel összefüggésben a túlélő közeli hozzátartozó megbetegedésének költsége (pl. pszichiátriai költség)  Közlekedési többletköltség

23 Egészségkárosodás esetén széles körű:  Kórházi kezelésre beszerzett ingóságok  Élelemfeljavítás  Látogatási költség  Ápolás, gondozás költsége  Háztartási kisegítő, kertgondozás költsége  Kulturális többletköltség, internet  Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök  Gyógytorna, úszás, masszázs, lovaglás (rehabilitációs költségek)  Fodrász, manikűr, pedikűr, kozmetikus 23

24  Közlekedési többletköltség  Kísérő költsége  Ruházati többletköltség  Energia többletköltség  Telefon költség  Pszichiátriai kezelés költsége  Gépkocsi vásárlás költsége  Lakásvételár különbözet költsége, átalakítás  Jövedelemveszteség  Erőmegfeszítés 24

25 Összegszerűség megoszlása az országban  1. Pécsi, Fővárosi Ítélőtábla  2. Győri Ítélőtábla  3. Szegedi Ítélőtábla  4. Debreceni Ítélőtábla Az első és az utolsó csoport között kb. kétszeres különbség 25

26 10. Kártérítési felelősség az új Polgári Törvénykönyv szerint  Szerződésszegésért való felelősségnél az elvárható gondosság igazolása nem lesz elég (igazolnia kell, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy azt elkerülje, a kárt elhárítsa)  Csak az olyan károkat kell megtéríteni, amiről a károsult igazolja, hogy az mint lehetséges következmény a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt  Ellenőrzési kör, előreláthatóság fogalmát a bírói gyakorlat fogja kitölteni tartalommal 26

27  Szerződésen kívüli felelősség esetén a szolgáltató kimentheti magát, ha igazolja, hogy az elvárható gondossággal járt el. Károkozónak kell igazolnia, hogy bizonyos károk nem láthatóak előre és ezeket nem kell majd megtérítenie  Nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj,  Jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezését nem kell bizonyítani 27

28  Sérelemdíj egy összegben, járadék forma megszüntetése  Sérelemdíj iránti igény nem ruházható át, nem örökölhető, csak személyesen érvényesíthető  Összege igazodik a kártérítés súlyához, a felelősség mértékéhez, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatásához  Peres eljárás csak kártérítésre nem indulhat, mert akkor csak a vagyoni sérelem lesz kompenzálható, személyhez fűződő jogsérelem is kell, amelyért jár a sérelemdíj

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Orvosi perek a gyakorlatban 1 Dr. Farkas Antónia 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések