Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. A vállalkozási eredmény elemzése 1. A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója. Alakulásában valamennyi tevékenység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. A vállalkozási eredmény elemzése 1. A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója. Alakulásában valamennyi tevékenység."— Előadás másolata:

1 7. A vállalkozási eredmény elemzése 1

2 A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója. Alakulásában valamennyi tevékenység eredménye tükröződik, így – A piacszerző,marketing tevékenység – A kutatási-fejlesztési tevékenység – A termelésszervezés, - irányítás és – végrehajtás – A szellemi és termelőkapacitások kihasználása, – Az elvégzett munka minősége, – A munka termelékenységének szintje, – A termelési erőforrásokkal való takarékos gazd. 2

3 Az eredmény a mérlegben mint a vállalkozási vagyon gyarapodása vagy csökkenése jelenik meg. (mérleg szerinti eredmény). Ez a vállalkozás tárgyévi működésének „tiszta” haszna vagy vesztesége. Az eredménykimutatásban a vállalkozási eredmény több kategóriaként is értelmezett. Legfontosabb eredménykategória az adózás előtti eredmény. 3

4 7.1. Az eredményelemzés szakaszai és módszerei A vállalkozási eredmény elemzésében három szakaszt különböztethetünk meg: – A tervezési időszakban végzett munkát, – A várható eredmény évközi, folyamatos elemzését, – Az éves eredmény utólagos elemzését. 4

5 5

6 7.2. Az eredménymegállapítás módszeri, az eredmény szerkezete Az eredménymegállapítás választható módszerei: a) az összköltségeljárás módszere, b) a forgalmi költség eljárás módszere A két módszer csak az üzemi(üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól. 6

7 A vállalkozás adózás előtti eredménye három fő részre bontható: - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - pénzügyi műveletek eredménye - rendkívüli eredmény 7

8 Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét – elemzési szempontból- célszerű további három fő összetevőre bontani: - értékesítés bruttó eredménye ( a tevékenységek fedezeti összege) - a közvetett költségek összege - az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások különbsége 8

9 Az eredményelemzés alapinformációi 9

10 A tevékenységek Á-K-F struktúrája A tevékenységek fedezeti összege (bruttó eredménye) - a termékek (tevékenységek), - kiszámlázott szolgáltatások, - anyagok és - áruk Értékesítése nettó árbevételének és közvetlen költségének különbsége. 10

11 Az Á-K-F struktúra lényegében három fő összetevőből álló bruttó eredmény- megállapítási séma. 1.ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE+ 2.ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI- 3.ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREMÉNYE (FEDEZETI ÖSSZEG) 11

12 Az értékesítés nettó árbevételének tartalma: - belföldi értékesítés nettó árbevétele - export értékesítés nettó árbevétele Az értékesítés közvetlen költségei között kell elszámolni: - az értékesített saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségeit 12

13 - az eladott anyagok, áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ), az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Az előállítási (közvetlen) önköltség tartalmát a vállalkozás saját maga alakítja ki, a Szt. keretszabályait, tevékenységének bonyolultságát, a termelési-technológiai sajátosságokat figyelembe véve. 13

14 Tételei lehetnek termék-előállítás esetén: – Közvetlen anyagköltség és igénybe vett szolgáltatás – Közvetlen bérek, bérjárulékok – A gyártáshoz kapcsolódó egyéb közvetlen költség (gépköltség, egyéb üzemi költségek, speciális szerszámköltség,helyszíni szerelési, kiszállítási és száll. költségek, egyéb közvetlen elszámolt költségek) – Saját termelésű készletek továbbfelhasználása -Közvetlen költségek összesen -Le: melléktermékek értéke (mezőgazdaságban) -Előállítás közvetlen költsége 14

15 Árkialakításnál az előállítás közvetlen önköltsége az eladás alsó árhatáraként fogható fel (határköltség), amely, ha az eladási árban nem térül meg, a vállalkozás az előállítás közvetlen költségeit sem kapja vissza! 15

16 A bruttó eredmény vagy fedezeti összeg az értékesítés nettó árbevétele és az értékesítés közvetlen költségeinek a különbsége. Az értékesítés közvetett (általános) költségei: – Értékesítési-forgalmazási költségek (bizományosi, ügynöki jutalék, biztosítási díj, szállítási költség, piackutatás, reklám stb.) – Igazgatási költségek (irányítási költségek) – Egyéb általános költségek (pl. garanciális jav. költségei) 16

17 az eredmény alakulását befolyásoló további tényezők Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, nem képezik részét a tevékenységek árbevételinek és költségeinek, ám a rendszeres üzletmenet során keletkeznek, azzal szorosan kapcsolatban vannak. Pénzügyi műveletek eredménye, a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Rendkívüli eredmény, viszonylag független a vállalkozás tevékenységétől, a szokásos üzletmeneten kívül esik,ritkán előforduló,eseti jellegű. 17

18 A mérleg szerinti eredmény megállapítása A vállalkozás adózás előtti eredménye nyújt fedezetet - a társaságiadó-fizetési kötelezettségre, - a tulajdonosoknak járó tőkejövedelemre, - a vállalkozási vagyon gyarapodására. Korábban képződött, szabadon felhasználható eredménytartalék összegét osztalék-fizetés kiegészítésére a vállalkozás igénybe veheti. 18

19 Adózás előtti eredmény - Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra - Fizetett (jóváhagyott) osztalék Mérleg szerinti eredmény (ez az összeg a következő évi nyitás után az eredménytartalékot gyarapítja) 19

20 7.2.4.A vállalkozási eredmény értékelése az anyagi érdekeltség rendszerében Az anyagi érdekeltség rendszerében megkülönböztethető a - tulajdonosi - vezetői - dolgozói és - kollektív vállalkozási érdekeltség. 20

21 a)A tulajdonos érdekeltség Megjelenési formája egyrészt az osztalék, másrészt a vagyon- (tőke-) gyarapodás. Az osztalék mértékét a beszámolót elfogadó közgyűlés (taggyűlés) állapítja meg a tárgyidőszak eredménye alapján. Az osztalék és tőkegyarapodás együttes mértékéhez kapcsolható Minimuma az osztalék és tőkegyarapodás együttes mértéke az inflációs rátánál magasabb legyen. 21

22 b) Vezetői érdekeltség A tulajdonosok érdekeltségéhez fűződik A tulajdonosi elvárásokat folyamatosan teljesítő vezetők a tulajdonosoktól magasabb alapbért, ezen felül prémiumot, jutalmat kapnak 22

23 c) Dolgozói érdekeltség: A dolgozók anyagi érdekeltégének egyik konkrét megjelenési formája a bér. A bérnövelési lehetőség alapvetően a vállalkozás jövedelemtermelő képességétől függ Ebből adódóan a dolgozók a vállalkozás jövedelmezőségének fokozásában érdekeltek. 23

24 d) Kollektív vállalkozási érdekeltség A vállalkozás fejlesztéséhez szükséges saját pénzjövedelem megszerzését igényli. Fő forrása a más célra fel nem használt pozitív mérleg szerinti eredmény és a befektetett eszközök elszámolt értékcsökkenési leírása. A vállalkozás befektetett eszközeinek pótlására, ill. bővítésére fordított pénzeszközök a jövőbeni tulajdonosi, vezetői és dolgozói érdekeltség megalapozását jelentik. 24

25 A rendelkezésre álló erőforrások minél gazdaságosabb felhasználásával, piaci lehetőségeink minél jobb kihasználásával a lehető legnagyobb eredmény elérésére kell törekedni.(Tervezés során az optimális változatok kiválasztása) Az eredményelemzés célja a tervezés időszakában a tervmunka segítése, az optimális üzleti terv elkészítése érdekében. Az eredményterv a vállalkozás komplex tervének része. 25

26 7.3. Az eredménytervezés módszerei Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések A középtávú tervek készítésekor, illetőleg éves tervezésnél a tervmunka kezdeti szakaszában, a tervmunka irányítására alkalmazzuk. Fő csoportjai: – Minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer – Az eredményre ható főbb tényezők vizsgálata 26

27 a) Minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer A módszernek ki kell elégítenie a tulajdonosi, vezetői, dolgozói és kollektív vállalkozási érdekeltségből származó elvárásokat. Példa: Jegyzett tőke eFt, tervezett osztalék 18%, tervezett MSZE eFt. 27

28 Mekkora adózás előtti eredmény kell elérnie ahhoz, hogy – 16 %-os társaságiadó-kulcsot feltételezve célját elérje? Megoldás: Adózott nyereség szükséges összege = eFt+( eFt*18%)= eFt N szükséges összege= eFt/100%-16% = eFt (N=adózás előtti eredmény) 28

29 b) Az eredményre ható fő tényezők alakulásának vizsgálata Az üzemi(üzleti) tevékenység (fő tevékenység) eredményére ható tényezők: – Árváltozás – Önköltség (közvetlen) változása, – volumenváltozás – Összetétel-változás, – A közvetett költségek változása, – Az egyéb bevételek és ráfordítások változása 29

30 7.3.2.Az optimális eredménytervezést segítő számítások 30

31 A) az előző év elemzett tényszámai : a tervezés korai szakaszában becsült adat B)A piaci lehetőségeket tartalmazó információk: milyen termékek,milyen mennyiségben, milyen piacokon, milyen árakon és milyen eladási és fizetési feltételekkel lennének értékesíthetők 31

32 C.) gyártási és fejlesztési lehetőségeket tartalmazó információk: Felölelik a gépi és munkaerő-kapacitásokat, a rendelkezésre álló alapanyag-mennyiséget, valamint azok jobb kihasználási és bővítési lehetőségeit D) A jövedelmezőséget és a gazdaságosságot meghatározó információk Fedezetiköltség – számítással kalkulált tervszám 32

33 Részletes eredménytervezés a.) a költségek tervezése Módszerei: – Báziskorrekción alapuló – Normákra, normatívákra alapozó – Nulla bázisú költségtervetés 33

34 Ellenőrző módszerként használható: – A fedezeti költség-számítás – A határköltség-számítás és – A fexibilis (reagálási fokot alkalmazó) tervezés módszertana 34

35 B) az eredményterv szerkezeti modellje 35

36 c.) az éves eredményterv fedezeti összegének tervezése Információ bázisa: – Az éves termelési, értékesítési terv – A termékek, áruk ártervben megtervezett árai, – A termékek éves tervezett közvetlen önköltségi adatai – Az ár és a közvetlen önköltség különbözeteként mutatkozó fedezeti összegek 36

37 37

38 D.) közvetett költségek tervezése Költséghelyenként kell megtervezni. A tervezés történhet: – Költségcsoport és költségnem bontásban fexibilis módszerrel, vagy – Költségcsoport bontás nélkül nagyvonalú módszerrel. 38

39 Flexibilis (rugalmas) költségtervezés: az üzemi sajátosságokhoz rugalmasan igazodó költségjellemzőket és jelzőszámokat használ Költségjellemző: olyan természetes mértékegységben megtervezhető mutatószám,amely alakulása a vonatkozó költségcsoport nagyságára döntő befolyást gyakorol (gépóra, termelt mennyiség, légköbméter, stb.) 39

40 A flexibilis tervezéshez szükséges a reagálási fokok megállapítása is. A reagálási fokok alkalmazása akkor célszerű, ha az inflációs ráta nem jelentős. Reagálási fok (r)= Költségváltozás %-ban Költségjellemző változása %-ban 40

41 C.)Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások tervezése A komplex üzleti terv más résztervei alapján tervezhető, pl. – Az értékesített immat. Javak és tárgyi eszközök várható bevétele, ill. könyv szerinti értéke – Céltartalék képzése, megszüntetése – Fizetett adók, ill. kapott támogatások 41

42 F)Pénzügyi műveletek eredményének tervezése Pénzügyi (finanszírozási) részterv alapján tervezhető – A hitelek, kölcsönök után fizetendő kamatok – Lekötött bankbetétek, adott kölcsönök, lejáró váltókövetelése után kapott kamatok – Járó osztalékok, részesedések 42

43 G.)Rendkívüli eredmény tervezése A tervezés időszakában ismert, a tervévben várható események : – Térités nélkül átadott vagyontárgyak hatása – Fejlesztéshez kapcsolódó támogatások, juttatások, átvett pénzeszközök, ill. ezek átadása, – Új társaságok alapításához kapcsolódó bevétel és ráfordítás. 43

44 H.) Az eredményterv összeállítása és értékelése 44

45 Az éves eredményterv csak akkor fogadható el, ha az kielégíti a tulajdonosok, vezetők, dolgozók és a vállalkozás kollektív érdekeltségének elvárásait. Ezért a tervet értékelésnek (bírálatnak) kell alávetni. 45

46 7.4.A várható eredmény évközi folyamatos elemzése Célja: a vezetés számára naprakész tájékoztatást nyújtson a már elfogadott rendelések alapján várható eredmény alakulásáról Ismétlődő lépései: – Megállapítandó a várható értékesítési árbevétel és a kapcsolódó tervezett közvetlen költségek összege 46

47 – Megállapítandó, hogy a beérkezett megrendelések milyen mértékben terhelik le a rendelkezésre álló alapvető kapacitásokat – Lehetővé válik annak megismerése, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat milyen további igények kielégítésér használjuk fel 47

48 A fedezeti pont szerepe Fedezeti pont (Fp): olyan nagyságú fedezeti összeg (bruttó eredmény), amely esetén a vállalkozás eredménye pontosan =0 Fp=Tervezett fedezeti összeg - Adózás előtti eredmény A fedezeti pontot jelentő árbevétel nagysága jelzést ad arra, hogy milyen jövedelmezőségi tartalékok vannak a vállalkozás teljesítményében 48

49 A tervezett fedezeti összeg (bruttó eredmény) szerepe Az éves eredményterv jóváhagyott nyereségét ígérő fedezeti összeg. Alakulásának szakaszai: – Első szakasz: a bruttó eredmény még nem éri el a fel nem osztott költségek éves(negyedéves) összegét (veszteséget mutat) – második szakasz: a bruttó eredmény tartalma meghaladja a közvetett költségek tervezett összegét.(nyereséget mutat) 49

50 A számviteli rendszer évközi információi a nyereség alkotóiról Negyedévenként információt nyújt - az egyes termékek tényleges közvetlen önköltségének alakulásáról - az üzemek tényleges általános költségeinek összegéről -a közvetett költségek alakulásáról - a realizált árbevételek adatairól (árszínvonal, relációk szerinti árbevétel ) 50

51 7.5. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése Történhet: - előző évhez - eredménytervhez viszonyítva.  Előző évhez viszonyítás - külső szervek számára  Eredménytervhez viszonyítás – belső elvárások (tulajdonosok) 51

52 Feladata: az eredményváltozást előidéző tényezők és előidéző okai feltárása Az éves jövedelmezőség alakulását befolyásolja: -az értékesített termékek árszínvonala -értékesítés volumene, összetétele -A közvetett költségek alakulása -Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások változása -Pénzügyi műv. és rendkívüli eredmény vált. 52

53 A jövedelmezőség elemzésének első feladata annak megállapítása, hogy a felsorolt tényezők miként hatottak a vállalkozási eredmény alakulására. Ennek megállapítása a nagyvonalú eredményelemzés feladata Módszerei: – Fedezeti hányadot alkalmazó módszer – Valamely jellemző erőforrás egységre jutó fedezeti összeg mutatót alkalmazó módszer 53

54 Amely lehet: – 1 normaórára jutó fedezeti összeg, – 1 gépórára(üzemórára) jutó fedezeti összeg, – 100 Ft anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg, attól függően, hogy a vállalkozásnál melyik tekinthető meghatározó erőforrásnak. 54

55 A kereskedelmi vállalkozás eredményelemzésének sajátosságai Az eredményelemzés középpontjában a kereskedelmi árrés, illetve a költségelemzés áll. Az eredményelemzés sémája ennek megfelelően az alábbi: 55

56 56

57 Az árrés fogalma, összefüggése a haszonkulcs kategóriájával Az árrés fogalma: Az értékesítés nettó árbevételének és az eladott áru beszerzési értékével csökkentett összege Az árrés funkciója: – Egyrészt fedezetet biztosít a költségekre – Másrészt az eredményt biztosítja 57

58 Az árrés két fő részre bontható: - költségfedezeti részre - nyereségfedezeti részre Árrésszint: Egységnyi árbevételre jutó árréstömeg Árrésszint(%)= Árréstömeg/ Árbevétel 58

59 Haszonkulcs : Az eladási ár kialakításakor az egyes áruk, ill. árucsoportok forgalomba hozatalával összefüggő költség- és nyereségfedezetet hivatott biztosítani. Jelzi, hogy a vállalkozás az adott áru beszerzési árát hány százalékos „többlettel” terheli. Haszonkulcs (%)= Árréstömeg/ELÁBÉ 59

60 Mértéke áruként és árucsoportonként eltérő. A vállalkozás árréstömegének alakulását az árucikkek mindenkori egyedi haszonkulcsa határozza meg. 60

61 Az árrés alakulásának elemzése Az árrés alakulása függ: - az árbevétel nagyságától - az áruforgalom összetételétől - az árintézkedésektől (árpolitika, értékesítési irányok, árdifferenciálás, beszerzési források megválasztása) Az egyes tényezők hatásának számszerűsítése a láncbehelyettesítési módszer alkalmazásával történik. 61

62 Az árréstömeg változásának abszolút összege: Δ á = á 1 -á 0 Ahol: Δ á = árréstömeg változása, á 0 = árréstömeg a bázis időszakban Á 1 = árréstömeg a tárgyidőszakban Árréstömeg = Árbevétel * Árrésszint 62

63 a) árbevétel-változás árréstömegre gyakorolt hatása Δ á Á = sz 0 x(Σq 1 p 1 )-sz 0 x(Σq 0 p 0 ) Ahol: Δ á Á = árbevétel-változás hatása az árréstömegre Sz 0= bázisidőszak átlagos árrésszintje Σq 1 p 1 = tárgyidőszaki árbevétel Σq 0 p 0 = bázisidőszaki árbevétel 63

64 b) Az áruforgalom összetételének hatása az árrés összegére A realizált árréstömeget alapvetően meghatározza a forgalom összetétele, eltolódása az alacsonyabb vagy a magasabb haszonkulcsú árucsoportok felé. 64

65 Összetétel-változás hatása = ha a megváltozott belső szerkezetű árréstömegből kivonjuk a változatlan belső szerkezetű árbevétel árrés tartalmát: Δ á ö = Σq 1 p 1 sz 0 - sz 0 x Σq 1 p 1 65

66 c) Árintézkedések árrésre gyakorolt hatása Δ ái = sz 1 xΣq 1 p 1 - Σq 1 p 1 sz 0 A vállalkozás árpolitikája elengedhetetlen az eredmény vizsgálata során. Legfontosabb területe az árdifferenciálás (eltérő árak érvényesítése) 66

67 Az árdifferenciálás területei: – Időbeni árdifferenciálás (pl szezonvégi kiárusítás, bevezetési ár) – Vevőnkénti árdifferenciálás (nagykereskedelmi vállalkozásoknál, célja a törzsvásárlói kör kialakítsa) – Mennyiségi árdifferenciálás (rabattpolitika) Mennyiségi rabatt (egyszeri engedmény) Hűségrabatt (törzsvásárlók Forgalmi rabatt (bónuszszerződése) – Beszerzési források megválasztása – közvetlen beszerzés – magasabb árrés. 67

68 A kereskedelmi vállalkozások költségei Két fő csoportba sorolhatók: - Forgalomba hozatal költsége - általános költségek Forgalomba hozatal költségei - a kereskedelmi egységek foglalkoztatottainak bérköltsége és bérjárulékai - az adott kereskedelmi egységben használ tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 68

69 - a kereskedelmi egységek bérleti díja - bérleti jogért fizetett (vagyoni értékű jog) összeg utáni értékcsökkenési leírás - a kereskedelmi egységek üzemeltetési költségei (fűtés, világítás stb.) - raktározási költségek - egy-egy termékhez közvetlenül hozzárendelhető költségek (bizományi, ügynöki díj, reklám) 69

70 Általános költségek – központi irányítás költségei A kereskedelmi vállalkozások esetében is jól hasznosítható a költségek állandó és változó költségekre bontása. 70

71 Az elvárt árrésszint és az állandó-változó költségarány ismeretében meghatározható a vállalkozás realizálandó minimális értékesítési forgalma: F min = K fix /Á rel -K rel Ahol: F min = az elérendő minimális forgalom K fix = az állandó költségek összege Á rel = az árrés a forgalom százalékában K rel = változó költségek a forg. százalékában 71

72 Mekkora forgalomnövekedéssel ellensúlyozható meghatározott átlagos árcsökkenés: ΔF = ΔPx100/Á rel –ΔP-K v.rel Ahol ΔF = a forg. szükséges növelés százalékban, ΔP = az árak átlagos csökkenése Á rel = árrés a forgalom százalékában K v.rel = változó költségek a forg. százalékában 72

73 Az árak emelkedése mekkora forgalomcsökkenést képes ellensúlyozni : ΔF = ΔPx100/Á rel +ΔP-K v.rel A forgalom növelése nem minden esetben valósítható meg a kívánt mértékben, ezért előtérbe kerül a relatív költségcsökkentés is. 73


Letölteni ppt "7. A vállalkozási eredmény elemzése 1. A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója. Alakulásában valamennyi tevékenység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések