Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 7. előadás Történeti műveltségképek és az intézményes tudásátadás I. A reneszánsztól a 19. századig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 7. előadás Történeti műveltségképek és az intézményes tudásátadás I. A reneszánsztól a 19. századig."— Előadás másolata:

1 Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 7. előadás Történeti műveltségképek és az intézményes tudásátadás I. A reneszánsztól a 19. századig

2 Vitalista világkép

3 A városi-plébániai iskola a tudás megszerzésének útja a humán tudományokon keresztül lehetséges XV. századra ez a műveltséganyag bekerül a városi-plébániai oktatásba is alapszint betűkkel való ismerkedés szótagolvasás latin szövegértés írás elsajátítása tanítás: anyanyelven második szint részletes latin nyelvtan oktatás nyelve: latin később: humanista grammatika harmadik szint latin nyelvű teológia csillagászat, természettan logika,zene irat, praktikus ismeretek helyette később: Antik klasszikus szerzők

4 segédtanítók alkalmazása kántortanítók zenei oktatása nagyobb városokban több tanulócsoport (osztályok) XV. századra kialakul: humán gimnázium típusa egyetemek nehezebben engedték át az ars humanitas tanait (csak a XVI. sz.) tekintélyelvek elvetése filológiailag megtisztított szövegek ismertetése személyes felfogás, vélemény vállalása Úri nevelés humanista eszmék következtében: személyes, bensőséges viszony a nevelt és a nevelő között Vittorino da Feltre ( ) őrgrófi nevelő a gyermek életkorából adódóan van erre igény! szegény gyerekeket is nevel (alacsony létszámú osztály) emberközpontú eszmék - új nevelési stílus Baldassare Castiglione ( ) Udvari nemes ember c. könyv - 4 platoni dialógus uomo universale sokoldalú képzés igénye alkotónak lenni mecénásság harmonikus ember eszménye de: nem az értékteremtésre orientált hanem: társasági érvényesülésre

5 Reformáció Északi népek számára 16. század: humanizmus és a reformáció együttélése humanizmus: emberközőpontú pedagógia Biblia + antik kultúra összeegyeztethető reformáció: egyéni, átélt vallásosság (pietas) ennek megfelelő pedagógia humanista eszméket némileg támogatja polgárság eszméinek elterjedése átformálódik a városi-plébániai iskola tartalma

6 Luther Márton ( ) Prédikáció gyakran nevelési tartalmúak Felismeri a hit terjesztése szempontjából fontos iskoláztatást Városi-plébániai iskola feladata: egyházi férfiak képzése Plébániai iskolák: mindenki számára elérhető (hit terjesztése!) Köznép – plébánosok – tudósok képzése más 1. nép anyanyelvi írás-olvasás német nyelvű Biblia (a papság szerepének átértelmezése) külön fiú és külön lányiskolák településenként nevük: kisiskola leánynevelés elveinek kidolgozása férfiakkal azonos értékűek a nő: férje és gyermeke lelki támasza és társa a családban alárendelt szerep leányiskola különösen fontos: éneklés (zsoltárok) tandíj (kivéve: legszegényebbek) új gyerekszemlélet (a gyermek érték) ehhez fontos háttér a családi élet

7 2. plébánosok (faluban dolgozók) görög és héber nyelv felesleges – latin nem gyerekekkel is latinul beszéljenek irás-olvasás grammatica-musica-dialectica-retorica-poética kb. a studia humanitatis alapjaival megegyezik Luther elképzelése (ugyanúgy 3 tanulócsoport!) 3. teológusok magas nyelvi műveltség (héber, görög, latin) – vallási tárgyú olvasás

8 Jézus Társasága (1534) = jezsuita szerzetesrend a pápai hatalom feltétlen támasza megalkotója: Loyola Ignác ( ) a rendjét a pápa 1540-ben erősíti meg hitélet átalakítása a protestáns egyszerűséggel szemben a barokk vallásosság kialakítói képzelet megragadása, érzelmek felkorbácsolása a humanista emberközpontúság lerombolása az emberi élet értelme: Isten dicsőítése jezsuita iskolaszabályzat (Ratio studiorum, 1599) a tanulmányok azért folynak, hogy a tanulók istent megszeressék s lelkük üdvözüljön első iskola: Messina, 1548 majd: Köln, Róma, Prága, Bécs

9 utóbb: egységesítik a tananyagokat nemzetközi iskolaszervezet központi tanterv és tananyag közös oktatási módszerek Európán túl nyúlik Öt osztályos középiskola rögzítése (=gimnázium) 3 évig latin 2 év görög (studia humanitatis öröksége) gimnáziumra az akadémia épül a szellemi munkát kiegészítik testmozgással, játékkal

10 Tiziano: Mária mennybemenetele (1516)

11 A katolikus és a protestáns iskolák jellemzése A XVI. századtól kb. azonos szerkezetű iskolarendszer épül ki Katolikus: külön iskola a népiskola, a gimnázium, az akadémia Felnőtt (képzett) pedagógusok Képzőket állitanak a középikolai tanárok számára Teológiát (akadémián) csak a papoknak készülők tanulnak Protestáns: integrált a 3 szint Léteznek praeceptorok Nincs külön tanárképzés Akadémián mindenki tanul teológiát Mindkettőnél: kollégiumok alakulnak ki (feudális abszolutizmus idején) Középnemesség igényeit szolálják ki Itt is: barokkos műveltség (latin alapú tudás)

12 Anglia társadalmi mozgalmak az oktatás kiszélesítéséért a készségek, a testi nevelés fejlesztése 1870-től: állami feladat lesz a népoktatás (5-14 év között Bell-Lancaster módszer: kölcsönös oktatás (segédtanítókkal) monitor-módszer innen terjedt el bennlakásos intézetek (kollégiumok) az elit számára (Locke) Franciaország Napóleon: az állam irányítja az oktatást az országot tankerületekre osztják Bourbon-restauráció idején az egyház irányítja ismét az iskolai intézményrendszert: a tanítóhiány miatt bevezetik a monitor-módszert a középiskolák alapulnak (városi ill. állami pénzen) - ezek fejlődnek Oroszország népiskoláztatás színvonaltalan (heti 3 nap, csak egy év) 1828 (Miklós cár): az oktatás rendenként más-más Német iskoláztatás széttagolt, fejedelemségekre esett nyelvterület - más-más elvek Poroszország (pietisták) Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa kb iskolát nyitottak a XVIII. sz.-ban a középiskolának két típusa alakul ki (gimnázium és a reáliskola) 1810: középiskolai reform (Humbold liberális neveléspolitikája eredménye) átélt elsajátítás matematika, földrajz, történelem és fizika tantárgy lesz ("kétoldalúság")

13 XIX. századi katolikus népnevelés a társadalom krízishelyzetére a keresztény felelősségtudattal rendelkezők válaszolnak szociális gondoskodás karitatív egyesületek, rendek Giovanni Bosco ( ) elhagyott gyermekek iskoláját szervezi rendszeres neveléstana nincs a nevelés alapja a szeretet a vallási gyakorlatok a nevelőeszközök ifjúsági-egyházi társulatokat szervez Adolf Kolping ( ) katolikus legényegyletet szervez Kölnben keresztény életmód kialításaXIX. századi katolikus népnevelés


Letölteni ppt "Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 7. előadás Történeti műveltségképek és az intézményes tudásátadás I. A reneszánsztól a 19. századig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések